Dunántúli Napló, 1974. február (31. évfolyam, 31-58. szám)

1974-02-24 / 54. szám

Bertha Bulcsu: Interjú Bárdosi Németh Jánossal (Részletek) Képzeljenek el egy albatroszt. Az albatrosz ül a pécsi tanács­házán, s számolgatja a város pénzét, mivel kinevezték a költ­ségvetési csoport vezetőjének, ül a hivatali széken, s a szár­nyát kétoldalt lelógatjo. A pénz­ügyi előadók s a beosztott köny­velők gyanakodva figyelik, s ha félrenéz, összesúgnak mögötte: „Ennek szárnya van ..." Pénz­ügyi, s főleg költségvetési kö­rökben az ilyesmi elég ritkán fordul elő, így a tisztviselőket zavarba hozza. Érthető. A szárny akko' is feltűnő és furcsa alkati tulajdonság, ha az ember szé­gyenlősen és ernyedten leló­gatja a szék mellé. De az is előfordul, hogy az albatrosz nyújtózik egyet, s ilyenkor ki­terjeszti a szárnyait (...) Az albatrosz, akiről én be­szélek, valamikor régen leszállt az óceán vízére, elfogadta az ételt mit eléje sodortak s fel­kínáltak a hullámok, elidőzött egy keveset a tajtékzó áramló vízen, majd igyekezett felemel­kedni. Futni kezdett a hullámo­kon, szárnyát kiterjesztette és felrepült De aztán újra éhes lett s ismét leszállt a vízre. Az évek folyamán aztán egyre több •dót töltött a vízen, s egyre kevesebbet a levegőben. így fokozatosan elnehezedett s csak jó szélben, ünnepi fény­ben tudott már repülni. Az én albatroszom igyekezett megér­teni a világot, az összefüggé­seket és a lényeget Bölcs al­batrosz lett, s volt idő, amikor példának állították a többi sza­bad madár elé. De ki ismeri a madarak lelkét? Ez az albatrosz, madárleikében megmaradt al­batrosznak és soha nem mon­dott le a repülésről, az örvény­lő. sós tengeri levegőről, a vi­harokról. Amint csak tehette, űj'xs és újra kiemelkedett a víz­ből, futni kezdett a hullámokon, s igyekezett felemelkedni. Hosz- szabb, rövidebb repülései értel­met adtak az életének. Bárdosi Németh János 1902- ben született Szombathelyen, s egy olyan korban kötelezte el magát a szépség és tisztesség szolgálatára, amikor a dunán­túli végeken irodalmi élet még nem volt, vagy csak alig-alig, átmenetileg. így Bárdosi Né­meth Jánosnak ahhoz, hogy vi­déki költő lehessen, először meg kellett teremtenie a vidéki iro­dalmi életet (...) Irodalomszer­vező tevékenysége a végeket Szombathelyt, Pécset bekap­csolta az országos szellemi élet vérkeringésébe. Közben termé­szetesen sokat írt. (...) Bár­dosi Németh Jánost 1970-ben Munkaérdemrend ezüst, 1972- ben pedig a Munkaérdemrend arany fokozatával tüntették ki. Szolid, polgári lakás Pécsett Két szoba összkomfort, gázfű­tés. Bárdosi Németh János szo­bájában a legfontosabb fal előterében, ahol a róla készült Martyn porté is függ, barnára pácolt íróasztal áll. (...) A fa­lak mentén három könyvszek­rény, egyik sarokban vitrin, nip- pekkel. A szoba közepén ele­gáns, modern bőrgarnitúra. Itt ülünk és beszélgetünk. (...) — Hogyan kezdődött írói pályád? —- Az írói ábrázolás első sza­va, amit gyermekfejjel felírtam sublótunk oldalára, az igazság és a szépség volt: „Ma leesett az első hó, 1912. november 22.” A szépség szikrázása ébresztett. A szépség és az igazság jelenti a kezdetet. A versek egy élet összegezését, emberségét, s a világgal való konfliktusokat mondják el. Nemcsak magam­nak, másokat is segítve ezek kimondásában: a teljes ember­ségért. (...) — Dunántúli költőnek vallód magadat? — A születési adatok szerint. Igen. Eletutam szerint is. Biztos, hogy van a léleknek ilyen szí­neződése; táj, dombok, levegő, a szél járása. Az örök múlt... Szavak, szokások és sok más. De nem szeretem a címszava­kat: „Tájköltő", „Pannon költő", „Idilli" ... Hát persze, hogy a tájban élek, de a természet ne­kem nem kulissza, hanem ele­ven erő és valóság. (...) — Mondhatnál valamit alko­tói módszeredről. Könnyen Írsz, nehezen, hogyant — Általában eléggé gyötrő­döm. Furcsa, hogy talán legke­vésbé a versírásnál, mert az vagy jön. vagy nem. Ilyenkor valamiféle lebegést érzek, súly­talanságot. Nem akarom misz­tifikálni az írás ügyét, de én csak az ihlet pillanatában, vagy periódusában tudok írni. Visz- szatérve foglalkozásom nehéz­ségeire; amikor nyugdíjba ke­rültem, azt hittem, sokat fogok írni. De aztán megdöbbentem, mert annyit sem tudtam írni, mint előtte. Nekem tehát az írás menekülés volt a hivatal küzdőterétől. Most már meg­szoktam ezt az állapotot, ezt a nyugalmat, „melyben a dal megfoganhat", ahogy Arany János mondja. Sokat segít eb­ben, hogy a Jelenkornál ismét alkotói közegben vagyok, hát­tér van mögöttem, tartozom va­lahova. Nem a megjelenés le­hetőségére gondolok, hanem oz aktivitás őrömére. (...)- Min dolgozol most?- Mostanában az Utak és útitársak című kötetemen dol­goztam. Emlékezések írókról. A lélek lángjai című válogatott kötetemet is most készítettem el a Magvető számára. Szeret­nék írni egy életrajzi vissza­emlékezést is. Jelentős munka vár rám még, az írói levelezés rendezése. Kosztolányi, Móricz, Móra, Szabó Dezső, Bajcsy- Zsilinszky, Illyés Gyula, Né­meth László, Kodolányi, Weöres Sándor és sok más levél vár még rendezésre. (...)- Hiszel az emberiség hala­dásában?- A technika fejlődése óriá­si, de ha a pusztító háborúkat nézem, az emberiség szem­pontjából a lélekben alig ... A technika is a pusztítást szol­gálja. Ha az író nem is politi­zál, de szép verseket ír, segí­ti élni az embereket. A szép szó varázsára mindig szükség lesz, nem moshatja el semmi.- Mit gondolsz, a mi galaxi­sunkban vagy azon túl, más bolygókon élhetnek emberek? IELENK0R imitttf 1% »Hiínui i- (»?» Gazdag, változatos tar­talommal, értékes szépiro­dalmi és tanulmányanyag­gal jelentkezik a Pécsett szerkesztett folyóirat új szá­ma. A szám élén Bárdosi Né­meth János versei állnak. Ehhez kapcsolódik Bertha Bulcsu interjúja a Pécsett élő költővel. A lírai rovatban emellett többek között Ara­tó Károly, Keresztury Dezső és Weöres Sándor műveit ol­vashatjuk. A szépprózai írások sorá­ban Lázár Ervin: Látogatás c. rádiójátékát és Tüskés Ti­bor: Nagyváros születik c. művének 2. részét találjuk. Figyelmet érdemel emellett Szántó Péter: Freskó c. no­vellája. Szántó Péter pécsi joghallgató, a Dunántúl ne­ves író-szerkesztőjének fia ezzel az írásával jelenik meg először irodalmi folyó­iratban. A művészeti rovatban Hal- lama Erzsébet írása Varga Im'e szobrász művészetét mutatja be, Wallinger Endre pedig a Kaposvári Színház prózai bemutatóit elemzi. Érdeklődésre tarthat számot két tanulmány: Rába György Babits öröksége és hagya­téka c. írása, valamint Ba­jomi Lázár Endre Francia krónikája. A március? Jelenkor gaz­dag kritikai rovatában töb­bek között Futaky Hajnának Déry Tibor Kedves bópeer c. kisregényéről, Marafkó Lászlónak Garai Gábor vá­logatott verseiről és Bé csy Tamásnak Fenyő István ta­nulmánykötetéről szóló írása kapott helyet. — Irodalomszervező és szer­kesztői munkádról is mondhat­nál valamit. — A harmincas években kez­dődött, s mintegy másfél évti­zedet kötött le ez a tevékeny­ség. Az írói munkámból sokat elvontak ezek az évek, mégis emlékezetes időszak életemben, a férfimunka dandárját, az irodalmi élet izgalmát, költők, írók ismeretségét és barátságát adták nekem. Kosztolányival 1927-ben együtt léptünk dobo­góra a kultúrpalota nagyter­mében. Ez volt az első nyilvá­nos szereplésem. 1932-ben a Faludi Ferenc Irodalmi Társa­ság elnöke lettem. Több költő és író barátommal oz irodalmi élet, az irodalmi decentralizá­ció lehetőségét teremtettük meg Szombathelyen és a nyu­gati határvidéken. Pódiumun­kon megszólalt az élő magyar irodalom, Kosztolányi Dezsőtől Dsida Jenőig, Móricz Zsig- mondtól Tamási Áronig, s a magyar politikai élet olyan bá­tor és harcos alakját is meg­hívtam, mint Bajcsy-Zsilinszky Endre. (...) Másik ilyen fórum volt Szom­bathelyen oz 1936-ban megin­dított Írott Kő című irodalmi és művészeti folyóirat, amelynek első szakaszában én voltam a mozgatója és felelős szerkesz­tője. A folyóirat nem kiszaka­dás akart lenni a magyar iro­dalom egészéből, hanem ahogy Debrecenben a Válasz, az írott Kő a Dunántúl jegyeit és prob­lémáit - mutatta meg a magyar irodalom egészében. Az írott Kő abban az időben, a Sorsunk megindításáig az egyetlen iro­dalmi és művészeti folyóirat volt a Dunántúlon. Kicsit az én szerkesztői munkám inspi­rálta a Janus Pannonius Tár­saságot arra, hogy Pécsre hív­janak. (. .J — Hiszek benne. Postosab- ban abban, hogy másutt is van élet és tenyészet. A holdra- szállás ezt nem igazolta, de ezt a tudomány világa már -a holdraszóllós előtt is tudta. Mégis, amikor Neil Armstrong és társa a Holdra tették a lá­bukat, 1969 nyarán, éreztem, éreztük — de ezt már Gagarin első űrrepülésekor is éreztük —, nagy lépést tett az emberiség a történelemben. A tudomá­nyos kutatás óriási munkát végez. Nem tudjuk, hogy mi­kor, de a bolygóközi kapcsolat létrehozhat ilyen csodákat. Szé­dítő szervezőmunka az is, hogy ezt a 400 ezer kilométeres hold­utazást 300 ezer ember közre­működése készítette elő. Döb­benetes pillanat volt a televí­zióban látni, maga a televíziós látás Is varázslata« «alt hogy mackóugrással ember jár a Holdon. Ml eddig költői mó­don, aranyfoltnak láttuk a Hol­dat, most pedig ember léleg­zett a Hold aranyfényében. Ez a huszadik század hatalmas technikai fejlődésének valósá­ga. De egyúttal az emberi szel­lemé is. Amikor emberszívek dobognak a Holdon, itt a Föl­dön azonban több tájon is pusztít a háború, a technika fejlődésének ezerszeres hatvá­nyával. Ez a dráma az ember esze és szíve közötti csőd. Az emberi értelem és tisztesség meggyalázása. A nyomor, be­tegségek, a gyógyíthatatlan kó­rok, a rák rettenetes pusztítá­sa, az ember, a népek kifosz- tottsága és megaláztatása szin­tén valóság, a huszadik század drámai valósága. Addig én nem repülnék a Holdra, amíg itt van rendezni való dolgunk. Ha politikában élnék, én is a békés együttélés szavait mon­danám. De ez országok, tár­sadalmak közötti kapcsolatot jelöl. Én szigorú vagyok ... em­bertől emberig szabom meg a határt. Ezek közbevetésével mér­jük fel tehát a bolygók kap­csolatát. Ha ott Is élnek em­berek, mutathotnok-e nekünk más, emberibb embert? Bár­hogy van, minket mégis a magunk embersége emelhet fel az ember rangjára és méltósá­gára. (...) ; i Kopernikusz — Varga Imre müve Fotó: Kovács Ferenc Tüskés Tibor: Nagyváros születik Építők és lakók (Részlet) Miért nincs nálunk fejlett építészeti közgondolkodás? Mi­ért olyan felemás a mi modem­nek mondott építészetünk? Mert hiányzik a folytonosság, a szerves továbbépülés? Mert hiányzik a reneszánsz építészet­nek az a jelenléte, ami meg­van például Olaszországban vagy a dalmót tengerparton. Mert nem tudjuk, nem láthat­juk, milyen volt a magyar kö­zépkori reneszánsz város... A hódoltság alatt csak dzsámi és minaret épült És amit nem pusztított el a török, azt elpusz­tította a barokk újjáépítés buz­galma. Es miért mondható mégis szépnek Pécs mai városképe? Az elmúlt huszonöt évben miért Pécsett valósult meg a legsze­rencsésebben a lakótelepi épít­kezés? Miért a Mecsek oldalán épülnek föl a tájba leginkább illő, a környezettel legharmoni- kusabb viszonyban álló családi házak és szövetkezeti lakások? Mert a magyar városok közül talán itt van meg leginkább az építészeti folytonosság. Itt a mai tervező mintát, előzményt talál, amihez igényét szabhatja. Itt a török nem pusztított any- nyit, mint másutt Itt jelen van­nak a reneszánsz építészet em­lékei. Itt a polgárosodás korá­nak, a barokknak, a klassziciz­musnak mértéket adó épületei állnak. Itt a színvonalas törté­neti építészet nyomai tettenér- hetők. S a városban mely a mo­dem európai építészet három olyan hírességét adta, mint Breuer Marcell, Forbóth Alfréd BÁRDOSI NÉMETH JANOS Eszén és akaratán Mégis csak az ember legkiHönb eszével, gondolatával épít tornyokat maga fölé, vizeket csapol le, villámot fog drótok beleibe, megöli a magányt, tud küzdeni, a Hold szikláira szád, s egy-egy különös pilanatban leikébe ülteti a szépség pávamadár tojásait, hogy ezerév múlva is lássák itt járt, de nem is ez a legfőbb; szeretetböl tud szőni szárnyat magának, mely testvér tájakig röpköd földtől a csillagokig, csak eszén és akaratán múlik az egész. és Molnár Farkas, az átlagos-: női ma is csak jobbat, 'szebbet szabad alkotni. Egy 1960-as statisztika szerint a lakások fölszereltsége — Bu­dapest után — Pécsett a leg­jobb. Földpadozatú lakás — Budapest után, Szegedet, Mis­kolcot, Debrecent megelőzve — Pécsett a legkevesebb. A vil­lannyal való ellátottság az ösz- szes nagyvárosnál, még Buda­pestnél is jobb. A lakások víz­zel, fürdőszobával, vécével való fölszereltsége Budapest után kö­vetkezik... Ez volt 1960-ban. És azóta? Tíz év alatt a vá­ros népessége mintegy harminc­ezer fővel gyarapodott. De nőtt a lakások száma is tizenkétezer­rel. Amíg az egy lakásra jutó népesség 1960-ban 3,6 fő volt, 1970-ben 3,28-ra csökkent A gondot mi okozza? Egyrészt: A meglevő lakásál­lomány a magyar városok közül Pécsett a legöregebb. Az első világháború előtt épített lakások száma meghaladja a tizenket- eznet Ebből több mint másfél­ezer lakás még a múlt század első feléből maradt o városra. Másrészt: A város népessé­gének gyarapodása oly gyors ütemű, hogy a lakásépítkezés nem tudja utolérni. 1970-ben a város lakásellátottsága 82,4%- os, ami azt jelenti, hogy a csa­ládok 17,6%-ának nincs önálló lakása. A távlati tervek 1970 és 1995 között kilencezer lakás szanálá­sát és huszonötezer új lakás fölépítését irányozzák elő. A valóságban tehát huszonöt év alatt csak tizenhatezer lakással gyarapszik a város. Vajon ele­gendő lesz-e ez a mennyiség a növekvő igények kielégítésére? A város a legnagyobb erőfe­szítéseket a lakásépítési tervek megvalósítására teszi. Amíg például 1969-ben a kommuná­lis beruházásoknak országosan csak 30, itt 54%-át fordították lakásberuházásra. Üjmecsek- cljón egy csaknem harminc­ezer lakost magába foglaló városrész született, s tizenöt év alatt a lakótelep a város szer­ves részévé fejlődött. Mintegy hétezer lakás épült föl itt. Saj­nálatoson kevés azonban köz­tük — mintegy 15% — a na­gyobb, a két és fél, illetve há­romszobás lakás. A Szigeti vá­rosrész is csaknem elkészült már. S a jelenlegi tervidőszak­ban befejeződik a Megyeri kertváros építése. (Az 1973-ra tervezett lakások csaknem 40%-o már háromszobás!) — És azután? A kertvárostól délre elterülő, ún. Siklósi városrész tervei már elkészültek. A Kovácsteleptől nyugatra is vannak beépíthető, szabad területek. S 1980 után talán a Budai városrész re­konstrukciója is megindul. Pécsett évente mintegy ezer- ezerkétszáz lakást vesznek használatba az emberek. A la­kások 80—85%-a tanácsi be­ruházásból és vállalati forrás­ból, mintegy 15—20%-a magán­erőből készül. A lakások zömét a Baranya megyei Állami Építő­ipari Vállalat építi. Minden év­ben valamivel többet ad ót, mint amennyire a tervek köte­lezik. A város roppant építészeti Igényeinek a kielégítésére a ha­gyományos anyagok és eljárá­sok nem alkalmasak. A lakóte­lepi építkezéseknél új technikát, a nagyüzemi épületgyártóst kel­lett bevezetni. Igaz, a panel­házban csak szögbelövő pisz­toly segítségével lehet a falba szöget verni és a falra képet akasztani, mégis az előregyár­tott elemekből való építkezés lehet csak korszerű. Az építők és a tervezők újabb és újabb módszerekkel kísérleteznek. A nagypaneles fal szerkezetek al­kalmazásával az egy lakásai jutó átlagos építési idő az elő­ző évi tíz napról nyolc napra csökkent. Másutt az alagút­zsalus technológiát alkalmaz­zák. A feszített vázszerkezet, melynek jugoszláv licencét a megyei építőipari vállalat sze­rezte meg, s melyet itthon to­vább tökéletesítettek, akár hu- szonötemeietes lakóházak gyors fölépítését is lehetővé teszi. A Szigeti út környékén már ezzel a módszerrel készül Pécs leg­magasabb lakóháza. A pécsi tervezők igyekeznek a paneles építkezéssel eddig szükségsze­rűen együttjáró szögleteket, me­rev vonalakat is föloldani, s a hajlított formákat az épületekre visszahozni. Az egyedi tervezés néhány szép példája született Pécsett. Jól sikerült az erdészeti vállalat irodaháza a Rét utcában. A négyszázágyas klinika a funk­cionális és esztétikai Igények összhangját kitűnően valósítjei meg. (Az orvosok és a betegek mondják!) A Magaslati úton néhány szép homlokzatú, a te­repviszonyokat remekül kihasz­náló családi ház épült. Szép látványt nyújt a Mecsek hátába szúrt hatalmas vasbeton mán­gorlófa, az új tévé-torony. Idő­álló és esztétikus burkolást ka­pott az új pécsi telefonközpont. Szépen formálódik a Jókai utca környékén emelkedő épület- együttes, az SZTK-székház, az ügyészség. Tudunk mi szépen építkezni... Középületeket, intézményeket inkább, mint lakóházakat Tu­dunk ml építkezni, ha kell, és ha van rá pénz. Ha valami na­gyon fontos, akkor igen rövid idő alatt és igen látványos munkával, határidőre is elké­szül. (...)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom