Dunántúli Napló, 1974. február (31. évfolyam, 31-58. szám)
1974-02-03 / 33. szám
Pedagógiai filmklub — Szülői értekezlet vetítéssel Pécsi tárlatok a kiállítási évad első felében Korábban szinte hagyomány volt Pécsett a kiállt- túsrendezés rendszertelensége. Az utóbbi 3 évben — rendezőszervek és a tanácsok városi szinten — megszervezik a kiállítások rendjét. Most már ott tartunk, hogy kellő ajánlat mellett, nagyobb erővel érvényesülhet népművelő, ismeretszerző és Ízlésfejlesztő tevékenységünk s a szakmai és egyeb szempontokat tüzetesen megvizsgálva szelektálhatunk a meglevő anyag kötött. saiia, meg kell állapítanunk, hogy sok akarattal — alkotók és rendezők részéről egyaránt — olykor leleményességgel gazdag kiállítási program volt megyeszékhelyünkön. A művészeti szövetségek vezetőinek és helyi kultúrpolitifcu- sainknuk tudatos törekvése az. hogy a különböző művészeti ágak itt élő képviselői egymást váltva fórumhoz jussanak. A vizuális nevelést, ízlésfejlesztést úgy érezzük, hatékonyan' szolgálták 1973-ban is a már hagyományos forrnák. Magyar akhvizmus gatóivai. Haraszti Pál jubileumi kiállítása a festő és tanár számadása volt. Nagyszámú anyaga egy még le nem zárt életmű sokszínű tevékenységére derített fényt. Nehér lenne sóiba venni az összes kiállítást, de meg kel1 említenünk, hogy Szelényi Lajos első önálló jelentkezése mégis fontosnak bizonyult a Pécsi Kis- galériában. Saját erejét próbálta ki —, nem mások törekvéseit magara kényszerítve. Fel- készültségét faggatta. nem „megideoiógizálva” a kész művet, hanem gondolkodó emberként élkezdve építeni saját, művészetét. Egri csillagok. Gárdonyi Géza regényének kétrészes, színes, szélesvásznú filmváltozatából egy résziét. Mozi az iskolában — iskola a moziban A film a XX. század művészete — a XX. század pedagógiája még nem fedezte föl kellőképpen a maga számára. Igaz, hogy ünnepi alkalmakkor egész iskolák mennek moziba, s 1965-ben kísérletképpen bevezették a filmesztétikái oktatást, ám mindez kevés. [ hiányt pótolandó, a Művelődésügyi Minisztérium 1973 őszén irányelveket bocsátott ki a művelődésügyi osztályok részére, amelyekben a mozi és az iskola eddiginél szorosabb együttműködésére hív fél. Üres nézőtérre! Az eddigi esetleges vagy diszharmonikus kapcsolatra beszédes példák vannak: decemberben az egyik bárányát kisközségben á Kincskereső kisköd- mön volt műsoron. Tudni kell, hogy Móra műveinek megfilmesítését a Művelődésügyi Minisztérium kezdeményezte, hogy minden gyerekhez, a falusi gyerekekhez is közelebb keriil- :ön az író világa. Nos, oz említett faluban két iskolás jelent meg az előadáson, Amelyet emiatt aztán meg sem tartottak. Szigetváron pedig a Puskin müvéből készült ..Mese Szálfán cárról1' című szovjet film ment a moziban, de összesen 16 általános iskolás korú gyerek látta. Pedig csak o műsor, figyelemmel kisérésére lett volna szükség, hogy a pedagógus az oktátósban-nevelésben hasznosítható filmeket maga.ajánlhassa a tanulóknak. Helyenként a szemlélettel ís baj van: vidéki iskolákban havonta csak egy-két alkalommal engedik el moziba a gyerekeket. Attól félnek, hogy a film elvonja a gyerekeket a tanulástól. Pedig ez az aggodalmaskodás hosszú távon csak tovább növeli a városi és falusi gyerekek tájékozottsága, tudásszintje közötti különbségeket. Ha az iskola valóban törekedni kíván a „nyitottság”-ra, akkor nem hagyhatja ki az in- íormációs források közül a filmet sem. A fent említett irányelveknek megfelelően a Baranya megyei Moziüzemi Vállalat minden korosztálynak megfelelő összeállításokról és változatos filmnézési formákról gondoskodik — nyugodtan mondhatjuk, az óvodáskortól az egyetemekig bezárólag. Mozinéző óvodások Óvodásoknak szánt vetítések már több helyen voltak a megyében és Pécsett is. A cél az, hogy minden olyan óvodába elmenjenek, ahol legalább 50— 60 gyerek van, tehát a többi 90 óvodába is el akarnak jutni, akár vándorautóval, akár a meglévő mozikat felhasználva. Hogy mit néznek az óvodások o moziban? A Moziüzemi Vállalatnak több olyan film Is a birtokában van, amelyek alkalmasak a beszéd- készség fejlesztésére. Ezeken kívül ismereteket közlő filmeket is bemutatnak. Az eredmény: a gyerekek jobban felkészülnek az iskolára, Igényekben nincs is hiány. Pillanatnyilag kielégítésüknek az az akadálya, hogy a vállalat nem rendelkezik megfelelő számú filmmel és járművel. Iskolamozi, uttérőmozi Tulajdonképpen az iskolák és a mozik közti kapcsolatnak megvan a hagyománya. A csoportos mozilátogatások, iskolai ünnepségek rendezése o filmszínházakban, egyes tantárgyak szemléltetése filmekkel, nem újdonság, Ezen a területen a rendszeresség és a jobb fel- használás a cél. A Moziüzemi Vállalat a spontán és csoportos mozilátogatást erősíteni kívánja. A vállalat nyomdájában a műsort előre kinyomják, s az ideális állapot az lesz, amikor tanár és diák zsebében egyaránt ott lapul az a program, amely az oktatás szempontjából hasznos filmek listáját tartalmazza, jóelöre. Az egyik bevált formája o filmfelhasználásnak az iskolamozi. A tananyag ajánlott és kötelező olvasmányaihoz eddig is mutattak be filmeket A magyar filmgyártás viszont számos olyan dokumentum-, illetve rövidfilmet készített, amely elfekvő kincs maradt az iskolai oktatás számára. Nemrégiben készült el a rajztanításhoz és a művészettörténethez egy olyan filmösszeállítás, amely a tanárok egyöntetű lelkesedését váltotta ki. A kétrészes fűmből 53 vetítést terveznek, összeállítás alatt van a földrajz és biológia tárgyak szemléltetésére szánt anyag. Pécsett több helyen és vidéken 28 helyen működik az ún. útlörömozi. Itt a kapcsolat, sokoldalúsága a lényeg: az úttörő- mozikban csapatgyűléseket tartanak. a mozielőadások felügyeletét a gyerekek maguk látják el, jegyet kezelnek, betekinthetnek a gépházba, sót, kirándulások során a filmgyárban ízelítőt kaphatnak a filmkészítés műhelytitkaiból is. E formák országszerte most vannak elterjedőben. Van viszont egy sajátosan baranyai kezdeményezés is, a pedagógiai filmklubok, a pedagógusok és szülők továbbképzésének fórumai. Kísérletképpen először Du- naszekcsőn volt egy rendhagyó „szülői értekezlet” — 200 szülő a moziban megtekintette .A miniszter c. svéd filmet. .Előtte egy pedagógus tartott előadást arról, milyen szempontból nézzék a képsorokat. A Moziüzemi Vállalat székhazában lévő vetítőteremben pedagógusok számára is rendeznek filmelőadósokat, amelyek utón a vitát a Tanárképző Főiskola pszichológiai tanszékének munkatársai vezetik. Ugyanitt szeretnék rendezni azokat a vetítéseket, amelyeken a pedagógusokat készítenék fel az oktatásban •.(elhasználandó filmekre Hím elelős tanárok A kezdeményezéstől csodákat persze nem várhatunk. A kísérlet kétszeresen is az: nemcsak a „zárt” iskola „kinyitásához” kíván hozzájárulni, hanem egyben a bemutatott anyag és kialakított formák menet közbeni változtatására is képessé kell lennie. De reméljük, ha azzal búcsúzik el a gyerek otthon, hogy „moziba megyek", akkor nem fogunk rögtön arra gondolni, hogy a tanulás elől, hanem a tanulás érdekében megy filmet nézni. A jő együttműködéshez arra Is szükség volna, hogy a számos iskolában működő filmle- lelös pedagógusi hálózat általánossá váljék, minden iskolában legyen egy tanár, aki a műsor figyelésével, a Moziüzemi Vállalat anyagainak fogadásával és továbbításával foglalkozik. Félreértések 'tisztázása végett meg kell jegyezni: nem üzleti ügyről van szó. A Moziüzemi Vállalat komoly állami támogatással végzi, végezheti csak el ezeket a feladatokat. Marafkő loss!© A kiállítások megtervezése nemcsak időrendi besorolást jelent, hanem egy tudatos kiálli- táspolitika érvényesítését is. Módosítások, olykor elmaradások így is előfordulhatnak, de különösebb gond nélkül a folytonosság biztosított, sőt egyre gyakrabban előfordul, hogy udvarias elutasítással keli beérnie on- nav, aki váratlanul kopogtat kiállítási igénnyel Teremgondok Pécs igen szűkölködik kiállítóhelyiségekben. A Déryné utca 3. volt hivatali szobái; a József Attila Művelődési Ház más, különböző funkciót is betöltő termei, s a Pécsi Kisguléria — pór paravánra szorítkozva —, valamint a JPM Rákóczi úti, ugyancsak más feladatokat is ellátó kisterme — nem túl megnyugtató lehetőségeket kínálnak. Némi javulást jelent a Ság vári Művelődési Ház új, pincetárlatra alkalmas helyiségének a kialakítása. (Egyelőre azonban csak a söntésen keresztül lehet bejutni a művészet eme kicsiny kápolnájába.) A helyiségeket — pillanatnyi adottságainkat — számba kell venni, de a sokakat megtévesztő számszerűség helyett tisztán kell látnunk, hogy Pécsett jelenleg 5, kiállításra is használt, nem kiállítóhelyiséggel kell számolnunk. Ha azonban visszatekintünk az elmúlt év őszi kiállítóA Déryné utcai kiállítóhely t- ség történelmi súlyú anyaggal, a magyar aktivizmus bemutatásával kezdte az őszi idényt. Ez még sehol az országban nem került — retrospektiv formában, viszonylag teljes, átfogó képet nyújtva — nyilvánosság elé. Munkásságuk szerves része a modern magyar művészet történetének. Társadalmi haladást szorgalmazó, új társadalmi viszonyokat sürgető alkotói magatartásukkal, formai újításaik.-! kai és a művészet új funkcióinak lerakásával példamutató úttörő munkát végeztek. Matti Koskela finn grafikusművész anyaga nemzetközi kitekintésre nyújtott alkalmat. Kiállításán 10 év munkásságának kaptuk meg o rövid keresztmetszetét. A finn táj elemei, karaktere a legel- vontabb képeinek is gyökereit jelentik: a természettel szoros, állandó kapcsolatban levő ember tapasztalatainak összegző alkalmazásait példázzák. A vajdasági keramikusok; és a pécsiek közös kiállítása megnyugtató eredménnyel zárult Az összevetés feltétlenül kedvező, ámbár egyetlen szépséghibája mégiscsak volt a pécsi anyagnak. Az, hogy Török János munkáit kivéve, régi ismerősként köszöntek vissza a látogatókra a kiállított tárgyak, Kolbe Mihály gyűjteményes kiállítása az egyik legrangosabb tárlat volt az élő művészet köréből. Tiszta, tartózkodó hangja meggyőző erővel fogadtutta el képeit látoA József Attila Művelődési Házbon rendhagyó kiállítás volt a képaukció anyaga; váratlan, be nem tervezett alkalom a. pécsi művészeknek. A vásárlás akadozott, de együtt látni- szinte valamennyi, aktív festőnket, grafikusunkat és ipái művészünket — sok tanulsággoi járt, reméljük ' elsősorban az adományozók számára. Változatos összkép A Sagvarí-kialljtohelyiseg őszi vendége volt Csohány Kálmán Munkácsy-dijas grafikus. Tiszte vonalkultúrája, befeléforduló, népi ihletettségű hangvétele, az élő művészet jeles grafikusai közé sorolja. Megtisztelő volt és rangot is jelentett az uránvárosi kiállítóteremnek, mikor művészetének javát hozta el közénk. Ezenkívül a fotó, az építészet, vagy akár a bábművészet iránt érdeklődőknek is — nyílott kiállítási alkalom az elmúlt idényben. , Az összkép változatos, sokoldalú program teljesítéséről ad számot, hiszen jelentős kiállítások sora adott alkalmat a tár* latlátogatásra, Reméljük, nem szakad meg a közelmúlt szép eredménysorozata. 8. Pilaszanovich Irén A „Terézia” kihívása A könyveknek megvan o maguk sorsa... És megvan a drámának is. Csák Gyula másutt megírta, rádióban el is mondta a „Terézia” történetét. Az író mögött két súlyos színműírói kudarc állt, amelyek közül tulajdonképpen csak az egyik nevezhető bukásnak, azé a darabé, amelyiket bemutattak, a másik még a bemutatóig sem jutott el. Mikor ezek után fel- tértem, írjon színházunknak darabot, nem csoda, hogy egy évig vívódott, bele merjen-e vágni, komoly-e az ajánlat. Mikor végre jelentkezett, hogy elszánta magát még mindig nem értettünk egészen egyet. Ö ugyanis nem akart mai témába fogni, mondván, hogy tapasztalata szerint a mai témának nincs becsülete, mgi témával nem lehet sikert aratni. Ez volt érzése szerint az oka eddigi sz;nműírói kudarcainak Is, Én ezeket a kudarcokat egész másnak tulajdonítottam, és a színház, az írói hivatás es a közönség elleni véteknek tartottam volna, ha egy író, akinek fő ereje éppen mai életünk alapos ismerete, a „Mélytengeri áramlás” írója másról beszél, mint amiről szó van. A hitelemet tettem rá, hogy más témával legalább olyan sikert lehet el érni, mint bármi egyébbel Mert a sikert nem a téma, hanem a mondanivaló alapozza meg. Vannak drámaszakértők, akik azt állítják, hogy minden vérbeli tragédia családi dráma. Családi dráma az Oidipus és az Élektra, családi dráma az Othello és a Lear király, családi dráma á Stuart Mária és a Haramiák, a Nóra és a Naplemente előtt, sőt a Testvérek is. De sem a Lear király, sem a Testvérek nem annak köszönheti a sikerét, hogy egy izgalmas családi helyzetet bont ki, mondanivalójuk mélysége és megírásuk igénye biztosítja a sikerűket Csák Gyula darabjának sem azért jósolok sikert, mert egy érdekes családi történetet idéz fel a színpadon, hanem mert nagy fába csapta a fejszéjét, és nemcsak mai életünk, szocia lista voltunk problémáit, de ezen túl az emberi együttélés és boldogság alapkérdéseit is feszegeti. Közösségi elveken épülő társadalom vagyunk, közösségi erkölcsöt követelünk magunktól. És szabad emberekből álló társadalmat akarunk, önálló egyének nélkül nem épül egészséges közösség. Mindezt fejből tudjuk, olvassuk tankönyvekben, értekezésekben, vezércikkekben, talán már a könyökünkön jön ki. Csák Gyula darabja azonban mikroszkóp aló helyezi a közhelyeket és egyszerre kezd a kérdés egy kicsit kényelmetlen lenni. Végcél-e a közösség? Valóban mindig erkölcsös-e az önfeláldozás? Nem vagyunk-e néha erkölcstelenek, amikor a közösség nevében áldozatokat követelünk? Nem csapjuk-e be magunkat néha erkölcsileg is, mikor a közönségnek, akár még a családunknak is feláldozzuk a boldogságunkat? Használhat-e a közösség olyan egyéneket, akik nem vállalják egyéniségüket? Nem morzsolja-e szét az embert morálisan is, ha nem meri, vagy nem akarja vállalni a boldogságért való küzdelmet? A kérdések nagyon maiak, hiszen az ember —• legalábbis a mi történetünkben — még sohasem olyan tudatosan, mondhatnám, olyan programszerűen nem voltak közösségi lényként, mint ma. És ezeket a kérdéseket a „Terézia” nem elvontan teszi fel, hanem egy ugyancsak reális mai családi történetben, ahol az írói válaszokat emberi sorsok hitelesítik, mert hiszen az ember, mikor élete során súlyos döntések elé kerül, minden döntéséért sorsával felel. Fájdalom, létünkben ez az emberi és ezt tükrözi a „Terézia” drámája. Ezért hiszek Csák Gyula mai témájának „kihívásában”. Czímer József
