Dunántúli Napló, 1974. február (31. évfolyam, 31-58. szám)
1974-02-17 / 47. szám
Á magyar tudomány fellegvárat A fitotron belseje A 10 méter alapterületű csarn ok a létesítmény szive, ebbő! nyílnak a légkondicionált növénynevelő és tesztelő egységek. MARTONVASAR M it jelent a magyar köztudatban e szó, Mar- tonvósár? Idézet az 1973-ban megjelent Igényes kivitelű, ám de szerény terjedelmű 12 oldalas „reklám” füzetből: „A Budapestet o Balatonnal összekötő autópálya mellett, a fővárostól 30 kilométerre, fekvő, négyezer lakosú Martonvósár község ad otthont a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutató Intézetének és Kísérleti Gazdaságának. Egy 60 hektár kiterjedésű természetvédelmi parkban, az eredeti neogót stílusában restaurált kastély és melléképületei, valamint az utóbbi két évtized modern kutatási létesítményei nyújtanak zavartalan alkotási lehetőséget Magyarország egyik legjelentősebb kutatóintézetének.” Kukoricanemesítés A füzetből megtudjuk még, hogy az 1949-ben alapított Intézetben — és o hozzá tartozó háromezer hektáros kísérleti gazdaságban ma közel ezer specialista és munkás dolgozik. Hogy az itt folyó genetikai és élettani alapkutatások konklúziójaként Itt építették fel, 1972 ben az ország első fitotronját. Alkalmazott kutatások terén, főként a kukorica nemesítésben az Intézet nemzetközi rangot vívott ki. Magyarország összes kukoricavetésterületének háromnegyed részén martonvásári kukoricahibrideket termelnek, ezen felül évente 10—15 ezer tonna itt kinemesített hibridkukorica vetőmag megy exportra. A füzet színes borítóján a múlt században angol—gót stílusban átépített Brunszvik-kas- tény, és a V-betűbe beékelődő nagy fekete stilált M-betű az elmaradhatatlan sárga kukori- cacsőve! és búzakalásszal, jelképezik Martonvósár múltját, jelenét, ezt a kettős arculatot, amit a mai magyar köztudatban ez a szó: Martonvósár képvisel. Mindez azonban ma mór csak szép, de mégiscsak másodrendű keret ahhoz a tudományos munkához, ami lassan 25 éve Itt, Martonvósáron folyik, s amiről mégis viszonylag keveset tud a nagy nyilvánosság. A parkban sétáló vendég egyszer csak egy hiper-modern, nagyon különös épülettel találja magát szemben, ami előtt értelmetlenül áll, $ háromszor Is körbejárja, míg végre megtalálja az ajtaját Ide azonban már nincs bejárás, csak az intézeteknek. Legfeljebb külön igazgatói engedéllyel. Ez a FITOTRON, amely már kívülről szemlélve is csupa rejtély. Belépve, az ember úgy érzi, hogy a huszonegyedik századba lépett át Kalauz nélkül persze a világon semmit sem ért meg a vendég, mert a márványfolyosókon járva, csupa egyforma fehér ajtókat lát, s még a fitotron szívében, a felső szint harmincszor harminc méteres — oszlop nélküli — csarnokában is csak fém kamraajtókat, kapcsolótáblákat és semmi egyebet A csönd itt még nagyobb, mint a kastélyparkban, — pedig a fitotronnak 80 dolgozóig van. — A rejtelmes kamrákban növények élnek, s a növényi élet zajtalan. A fitotron Szerencsére mi olyan kalauzt kaptunk, aki együtt él és lélegzik a fitotronnak Dr. Rajki Erna, nemzetközi hírű genetikus — -csakúgy, mint férje és munkatársa, dr. Rajki Sándor, az Intézet igazgatója. Mi hát a fitotron? Pontos magyar kifejezés nincs rá, még talán az „összkomfortos növényház" közelíti meg leginkább a lényegét. Ebben az ötvenszer ötven méter alapterületű, kétszintes épületben a növényeket mesterséges környezetben nevelik, ablaktalan kamrákban és szekrényekben, mesterséges fénnyel, programozott hő- és páratartalom mellett, a külső időjárási viszonyoktól teljesen, függetlenül. _ A dolog lényege — magyarázza a kutatónő —, hogy itt ezáltal kapunk teljesen pontos kísérleti értéket, hisz a klimatikus viszonyokat pontosan meg tudiuk ismételni. A természetben ez lehetetlen, mert két tS ÍÜNAP fllíKlE-T egyforma időjárású év, évszak, vagy nap nem fordul elő. Itt viszont a meteorológusokkal közösen kidolgozzuk a programot, napi ritmusban, évszakonként. Ennek megvalósításáról a növénynevelő egységek saját, beépített berendezései gondoskodnak, s amikor szükséges, automatikusan helyreállítják e programozott értékeket. A fitotront 150 milliós beruházással építették. Ma Magyar- országon az egyetlen — és Európában a legmodernebb. Pontos mása Kanadában látható. A légkondicionált nevelő- és tesztelő-egységek is Kanadából érkeztek. Pontosan 44 kamra nyílik a fitotron szívéből, a feisőszint nagycsarnokából. A kutatónő kinyit egy „nyári” kamrát, amelyben éppen érik a búza — „odakint” február van —, itt benn pedig pár nap múlva aratnak. Egy másik kamrába lépve, vissza pereg az idő kereke, négy hónapot; október van, most kel épp az őszi búza. A fagyasztó kamrában viszont mínusz 18 Celzlus fok a hőmérséklet. Egy martonvásári hibridbúza zölded itt, edzik ép-' pen, vagyis azt vizsgálják, milyen az új fajta fagytűrőképessége. Egy másik szekrényben tavasz van, ezt az évszakot nem kamrákban, hanem faliszekrényekben élik ót a növények, kukoricát látunk itt, május fejlettségi fokon. A kukoricaföld helyett műanyag perlittel megtöltött cserepekben áll. Kézikocsin nagy műanyag ballonokat húznak be, ezekben van a fiziológiás tópoldat, a KNOP, a lányok kis mércékben adagolják a cserepekbe. A KNOP-ban — melyet vegyészek, biológusok állítanak össze a fitotron laboratóriumaiban — minden nélkülözhetetlen tápanyag benne van, termő talajra tehát nincs szükség, a perlit is csak támasz — megtartja a növény qyöke- rét, hoqy ne dűljön el. Földben is nevelnek azért itt növényt. A fitotron alagsorában „gyártják” a földet, ez a művelet a sterilizálással kezdődik, aztán a különféle műveletek után a talaj olyan lesz, amilyen a különféle kísérletekhez szükséges. Alapkutatás — kettős céllal A fitotronban számos kísérlet zajlik egyidejűleg. Jarovizóciós, ősziesítési és irányított nevelés! kísérletek, hogy csak a fontosabbakat említsük. Az a'apku- tatások jelentősége és súlya itt legalább akkora, mint az eredményeiről jóval közismertebb praktikus kutatásoké _ ezért is vette át 1953-ban, az akkori FM-től, a Tudományos Akadémia Martonvásárt. A növényne- mesítésben kivívott, viszonylag gyors sikereket a helyben végzett alapkutatások nélkül aligha érték volna el. , Az itt folyó kutatómunka céljairól, a kutatási feladatokról Biacsi Imre, az intézet iqazgató- helyéttese tájékoztat. Az alapkutatások kettős célját így fogalmazza meg: — A genetika! ás élettani alapkutatásaink célja, egyfelől- bekapcsolódni a biológiai kutatásoknak azokba a nagy cél iaiba amelyek nemzetközi méretekben foglalkoztatják ma a kutatókat, másrészt a növény és környezete viszonyának egzakt tudományos megismerésével eredményesebbé tenni az intézetünkben folyó praktikus — alkalmazott — kutatásokat J ellemző példaként a he- terózis-hatás — hibridhatás — vizsgálatát hozza fel. Kukoricánál például a heterózis-hatást a gyakorlatban mór felhasználjuk, jóllehet a heterózis-hatás elméletileg sok vonatkozásban még tisztázatlan. Hasonló okokból foglalkoznak a jarovizácló vizsgálatával. A búza fontos fejlődési szakasza a jarovizóciós stádium — téli időszakban 0 Celsius fok körüli hőmérsékleten zajlik le —, mert ha ez valami okból kimarad — például az őszi búzát tavasszal vetik el —, akkor a búza nem szökken szárba és nem hoz termést Alapkutatásaik nagyon fontos területe a növények irányított nevelésének vizsgálata. — Ennek gyakorlati feltételét a fitotron teremtette meg. — Arra keresnek választ,' hogy a növényekben rejlő genetikai tulajdonságok mellett, a környezeti tényezők milyen mértékben befolyásolják a növények életét, és hogy ezek a végeredményben szerzett tulajdonságok milyen mértékben öröklődnek az utódokon. Érdekes kísérlet folyik most a fitotronban, a tavaszi búza ősziesítése. Kiváló tulajdonságokkal rendelkeznek a tavaszi búzák, liszt-minőségük jobb az ősziekénél, száruk rendkívül szilárd, csak éppen Magyarországon nem lehet termelni őket. Ilyen a mexikói búza is. Martonvósáron a mexikói búzát őszi búzával, alakítják ót, de — mivel melegégövi növény — nem a köztermesztés céljára, hanem, hogy mint génbankot a búzafajta nemesítéseikben felhasználhassák. Nincs felső határ A szazad negyvenes éveiben, mikor nálunk javában dúlt a háború és csak hírből hallottunk a hibridkukoricáról, az Amerikai Egyesült Államokban a kukoricaterületek 50 százalékán már hibridkukoricát vetettek. A hibridkukorica-kutatás és vetőmag-előállítás Martonvásá- ron az ötvenes években indult meg, s két évtized elteltével olyan nagy utat tett meg, hogy hazánk ma a világ második legnagyobb hibridkukorica vetőmagtermesztő — és exportáló — országa. (Csak az Egyesült Államok előz meg ebben és most zárkóznak szorosan fel mögénk az olaszok és a franciák.) Az utóbbi évtizedben az ország kukoricovetésterülete évi 2,1—2,3 millió katasztrólis hold körül alakult. E terület 90 százalékán — 1971-ben martonvásári nemesítésé hibrideket termesztettek. Ez a magas martonvásári arány 1973-ra a szegedi és a szarvasi intézetek, valamint a külföldi hibridek konkurenciája miatt valamelyest lecsökkent De ez nem jelenti azt, hogy ma kevesebb a mar- itonvásári kukorica, pusztán azt, hogy több megy belőle exportra, mint 3 évvel ezelőtt. Magyarország évi kukoricahozama 60 millió mázsa. Ebből a vetőmag-előállítás 50—55 ezer tonna, e vetőmagnak kb. a fele országon belül kerül elvetésre, a másik felét exportáljuk. Tizenkét hibridüzem van az országban, a tizenkettőből Mar- tonvásárnak kilenccel van szerződése — köztük a Bólyi Állami Gazdaság hibridüzemével. Évi 30—40 ezer hektáron állítanak elő hibridvetőmagot a partnergazdaságok. Az ország összes kukoricaterületének háromnegyed részén jelenleg is martonvásári hibrideket termesztenek. Az intézetnek tehát komoly „beleszólása” van az átlagtermések alakulásába. A választék nagy, 19 martonvásári nemesítésé hibridkukorica közül választhatnak a mezőgazdasági üzemek. Az intézet időről időre újabb hibridekkel jelentkezik á kisebb termőké- pességűeket pedig kivonják a köztermesztésből. Az új hibridek potenciális termőképessége eléri a 90—100 mázsát hektáronként Ezt néhány üzem nagy táblákon bizonyította be az elmúlt évben. A Tolna megyei Fornádi Állami Gzadaségban hektáronként 92,7 mázsát adott a középérésű MV—530-as fajta, és 89 mázsát az MV—SC— 405-ös, amely még korábbi. A székesfehérvári Szabad Élet Tsz- ben az MV—SC—580-as martonvásári hibrid hektáronként 94,4 mázsát termett, az MV— SC—620-as kései hibrid pedig 93,1 mázsát adott az elmúlt évben. Az országos átlag 41,1 mázsa volt. Nagyon sok tehát még a teendő, hogy a martonvásári hibridekben rejlő termőképességet a többi üzem is kihozza. Mert könnyebb az átlagtermést 40 mázsáról 50 mázsára emelni, mint a 100 mázsa körüli rekordot 110—120 mázsára javítani. A nemesííök azonban nem várják meg, míg felzárkó- 1 zik az egész ország. Keresik, kutatják a termőképesség további növelésének lehetőségeit, mert itt nincs felsőhatár. A termőképesség növelésével párhuzamosan kutatják a szárszilárdság, a rezisztencia-betegségekkel szembeni ellenálló képesség, és a kukoricabeltar- talom növelésének lehetőségeit. A hímsterilitás megoldásán is fáradoznak. Ez utóbbival az a cél, hogy ne kelljen a vetőmagnak termesztett hibridkukoricát címerezni, ami nagyon kó- zimunkaigényes, s a gazdaságok csak a nyári diáktáborok szervezésével tudják ma megoldani. Világszerte előtérbe került a magasabb fehérje tartalmú kukorica előállítása. Az Egyesült Államokban kezdték meg ezt a munkát az OPAQE kukoricával, amely a közönséges kukorica 7 —8 százalékos fehérje-tartalmával szemben, 16 százalék fehérjét tartalmaz, termőképessége azonban lényegesen kisebb. Martonvósár ebben is lépést tart a nemzetközi kutatásokkal. Az első eszenclális, aminósavak- ban gazdag, martonvásári hibridkukorica-kombinációk elkészültek. Jelenleg az állami fajta- kísérletekben vizsgálják ezeket, a köztermesztésben 1975-ben jelennek meg. Hibrid búza — nagyobb termés A Martonvósáron ma működő búzanemesítési team 1955-ben a semmiből startolt Átmeneti megoldásként a team kezdeményezte a szovjet Bezosztója—1 őszi búza hazai introdukcióját, amely a hatvanas évek végén az ország búzavetés-területének több mint háromnegyed részén elterjedt Az intézet végzi jelenleg is a Bezosztója—1 fajta fenntartó nemesítését. A hazai fajtaválaszték bővítését szolgálják a minősített martonvásári őszi búzák; a Martonvásári 1, amelyet 1971-ben, a Martonvásári 2, amelyet 1972-ben és a Martonvásári 3, amelyet 1973 decemberében minősítettek. Az MV 2-es búzát különösen öntözéses viszonyok közé ajánlják a nemesítők. Az MV 3, a kísérletekben kiváló eredményeket adott, 1973 őszén mór 400 hektáron vetették el, s ez év őszén nagy területeken kezdik meg a szaporítását Ez azt jelenti, hogy 1975 őszére már jelentősebb mennyiségű vetőmag áll belőle rendelkezésre. Bizonyítanak az üzemek Az egész világon folynak a kutatások a hibridbúza kialakítására. Martonvósáron is megindultak a hibridbúza előállítási kísérletek. Az intézetnek jelenleg 8—10 hibridbúzája van. — A fitotronban meg is tekinthettük ezeket. A fitotron nyilván meggyorsítja a kísérleteket, közelebb hozza a magyar hibridbúza megjelenésének, termesztésbe vonásának időpontját. A martonvásári kutatók mindenesetre igen intenzíven folytatják ezeket a kísérleteket Megkérdeztük, mit várnak a hibridbúzától? Dr. Baldaszti László kutatómérnök így válaszolt; — A hibridbúzátó! 20—25 százalékkal várunk több termést hektáronként. , N os, a mai búzák ŐC mázsát tudnak, — ezt megyénkben a Bólyi Állami Gazdaság s a babarci tsz 1973-ban már üzemi mértékben bizonyította. Ha a hibridbúza ennél 20—25 százalékkal bővebben terem, akkor a 72—75 —80 mázsás hektáronkénti átlagtermés nemsokára elérhető cél lesz az ország legjobb üzemeiben. Munkácsy Mihály Pécsett . Százharminc évvel ezelőtt, 1844. február 20-ón született Lieb Mihály, akiből a XIX. század magyar festészetének legnagyobb alakja, a nagy Munkácsy lett. Madarász Viktoron kívül, talán egyetlen nagy mamagyar festőművészt sem fűrték az emlékezés szálai Pécshez olyan szorosan, mint éppen Munkácsy Mihályt, a magyar nemzeti művészet, a kritikai realizmus legnagyobb alakját. Pécsett, a Munkácsy Mihály utcában még ma is áll a világos sárga, salétrommarta, vakolathullatta, ütött-kopott földszintes ház. Rajta egy márvány emléktábla. — Már teljesen megfakult, alig olvasható a szövege: „E házban lakott Munkácsy Mihály 1565-ben. Mesz- sze Időkig álljon ez emlék s lelkesedésre gyújtva a honfi szívet, fönnen hirdesse nevét." A fiatalon árván maradt Munkácsy Mihály három ízben járt Pécsett: 19, 21 és 23 éves korában. Az egykori Nepomuk utca 29. számú, ma már Munkácsy Mihály utca 31. számú házban lakott rokona: Reök Lajos ügyvéd vendégszerető otthonában. Itt töltötte az 1863, évi augusztusi és szeptemberi szünidejét, A Reök család büszke volt a 19 éves, bozontos hajú, szőke ifjúra, akit magukkal vittek azokhoz a pécsi családokhoz, akikkel jóbarátságban voltak, így került Munkácsy Mihály Németh Béla pécsi történés* házába is. A történész édesanyja meghívta „Czerék”-bei lévő szőlőjébe szüretre. Munkácsy itt ismerkedett meg Mayeí Móric pécsi tanárral, a neve* botanikussal, aki felfedezte ben- ne a tehetséget és nagy jövőt jósolt neki. Másodszor 1865-ben, harmad, szór pedig 1867-ben Járt Pécsett 1867 farsangján Munkácsy Mihály a Reök család tagjaival ott volt a Hattyú Vigadóban, a mai Kossuth Lajos u. 15. számú házban. Munkácsy Mihály itt meghallgatta a Pécsi Dalárda hangversenyét és elnézegette a karneválozó, tór- eoló pécsi fiatalokat A családi hagyomány szerir-1 Munkácsy Pécsett beleszerete t egy leányba, akiért az akkori Casino kertjében párbajozott is, de a felhevült fiatalokat a rivális bátyja szétzavarta. Munkácsy megkérte a leány kezét, de c! apa kikosarazta azon a címen, hogy leányát nem adja oda akármilyen jött-ment festőművészhez, Az érzékeny Munká- csyt bántotta a kudarc, de elégtételképpen az apa tóvollétébe s elment a Mária, a mai Déryné utcai házba és leányát lefestette. Munkácsy Mihályt 1889-be t Párizsban a világkiállítás clka - mával felkereste Lenkei Lajos, a Pécsi Napló akkori szerkesz- tője. Munkácsy a francia fővárosban sem feledkezett meg Pécsről és a pécsiekről. A lei szerkesztőjétől az épülőfélben levő pécsi vértemplomról, a mai Székesegyházról érdeklődött Megemlítette, hogy ő is szívesen vállalkozott volna a péc I székesegyház freskóinak elkészítésére, majd örömmel vette tudomásul, hogy Lotz Károly és Székely Bertalan is néhány fres. kova! gazdagította a templomot Amikor 1900 május 1-én Munkácsy Mihály örökre lehunyta a szemét, a Pécsi Napló nyolc nap múlva javasolta, hogy a Nepomuk utcát nevezzék el Munkácsy Mihályró! és a jelenleg 31-es számú házat jelöljék meg emléktáblával. így is történt. Ami- kor azután Munkácsy Mihályt már kikísérték a Kerepesi ú.l temetőbe, 1900. május 25-én. Pécs város közgyűlése — Kolozsvár város tanácsának átírására - elhatározta, hogy Munkácsy Mihály emlékére szegény képző, művészeket segélyező alapot létesít. Ma mér csak egy utca és az emléktábla őrzi Munkácsy Mihály emlékét Pécsett, meg a TIT-nek róla elnevezett szabadegyeteme. Születésének százhar mincadik évfordulóján ez a pr sor legyen az emlékezés kos? rúja Munkácsy Mihálynak, nak .a Mesternek, aki a gy pádtól a hírnévig, Békéscsa' Pécsen, Pesten, Bécsen, chenen, Düsseldorfon k< egészen Párizsig, a szabadságharc eszméi gáltc ecsetjével... Rónaszéki Ferencivé
