Dunántúli Napló, 1974. február (31. évfolyam, 31-58. szám)

1974-02-17 / 47. szám

Kongresszusra készül a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Ho valaki erekben a napok­ban valamelyik jugoszláviai nagyüzemben a termelés kér­déseiről, a munkások életéről érdeklődik, előbb-utóbb a JKSZ (a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetsége) kongresszusának té­májára terelődik a szó. A kong­resszust az idén tavasszal tart­ják, de előkészítése már hosz- szabb ideje folyik. Megtartották a köztársasági purtkonferengók legnagyobb részét, s a külön­böző szintű taggyűlések, érte­kezletek, megbeszélések után már elmondható, hogy a kong­resszusi téziseket megvitatta a párttagság döntő többsége. S ha napjainkban oly sok szó esik Jugoszlávia-szerte az üzemek­ben, gyárakban a munkások körében ezekről a tézisekről, akkor annak oka, hogy ez a do­kumentum rendkívüli alapos­sággal tárta fel a jugoszláv tár­sadalom kérdéseit, és nagy el­vi bátorsággal nyúlt a párt kér­déseihez. A párHevél Elöljáróban talán essen né­hány szó általánosan ezekről a problémákról. Mint azt a ju­goszláv párt megállapította, a Kommunista Szövetség szerepe o szocialista forradalom jelen­legi szakaszában alapjában vé­ve sikeresen, de fokozatosan és meglehetősen sok nehézség órán jutott kifejezésre. E nehéz­ségeknek rendkívül nagy teret szentelnek a tézisek (hasonlóan ehhez a magatartáshoz, jugosz­láviai beszélgető partnereim gyakran mondták: a jelenlegi időszakban inkább a hibákról kell beszélni, hiszen az ered­mények általában véve jól ér­zékelhetők és közismertek). A JKSZ egyszerre küzdött az el­múlt időszakban az adminiszt­ratív vezetési módszerek ellen, és azok ellen ' az erők ellen, amelyek lekicsinyelték a tuda­tos, szervezett szocialista erők szerepét a társadalomban, A li­berális jelszavak általában azt célozták, hogy „a Kommunista Szövetséget nevelő és általános irányító szervezetté fokozzák le, hogy a bp nem'avatkozás jel­szavává I" léterítsék a mi nden na - pi forradalmi politikai harc és társadalmi döntéshozatal útjá­ról. Hogy a vállalatokban meg­szüntessék a KSZ-alapszerveze- teket. vagy elsorvasszák szere­püket”. A JKSZ politikai irányvonalá­val sremben az ellenállás — miként azt a párt tézisei meg­állapították — egészen az el­nökség 21. üléséig növekedett Fordulatot az úgynevezett párt- levél hozott 1972. szeptembe­rében tette ezt közzé a Végre­hajtó Iroda, és személyesen Tito elnök írta alá. Jugoszláv kommunisták kőié­ben általában az a vélemény, hogy a pártlevél megfogalmaz­ta, kifejezésre juttatta a társa­dalomban meglévő negatív ten­denciákat, kimondta azt amit sokan csak öntudatlanul érez­tek, és ezzel bátorítást nyújtott ezek leküzdéséhez. Mint most a kongresszusi tézisek kimondták, s mint arról oz előkészítések során sok szó esett a Kommu­nista Szövetség egyes szerveze­teinek és vezetőségeinek meg­hátrálása az olyon erők nyo­mása elől, amely erők érdekel a munkásosztály érdekeivel ód­nak ellentétben, gyengítette oz osztály és a párt kapcsolatait A KSZ egyes szervezetei és fórumai szűk, partikuláris érde­kek szószólóivó váltak. Ez az ér­dek gyakran szembekerült az egész munkásosztály érdekeivel. Támadták a demokratikus cent­ralizmus elvét, s megpróbálták háttérbe szorítani a pártnak, mint a jugoszláv kommunisták egységes osztólyszervezetének szerepét Voltak olyan tenden­ciák is, amelyek megpróbálták mesterségesen megosztani a munkásosztályt a nemzeti és köztársasági hovatartozás alap­ján. Ami pedig ezzel járt s ezekből következett: elkerülték o nyílt eszmei-politikai harcot a munkás- és szocialista-ellenes arőkkeL A pártlevél óta — és gozását Mik ezek a felté­telek t Az 1971-lg kibontakozó politikai folyamatok, a nacionalista, tech­nokrata tendenciák felszínre ke­rülése olyan helyzetet teremtet­tek, amit Tito elnök így fogalma­zott meg: „szinte úgy látszott társadalmunk elveszíti szocialis­ta jellegét". Ennek a felismerés­nek hatására Tito és a jugoszláv vezetés politikai és adminisztra­tív eszközökkel egyaránt fellé­pett a szocialista vívmányok megőrzése, megszilárdítása ér­dekében. Jugoszlávia továbbra is oz ön­igazgatásos szocializmus, és az el nem kötelezett külpolitika alapjainál maradva, lépésről lé­pésre új politikai irányvonalat követett Megerősödött a párt a JKSZ vezető szerepe a társa­dalomban, 5 nyomatékosan ki­emelték a munkásosztály jelen­tőségét, vezető szerepének fon­tosságát a szocializmus építésé­ben. Számos intézkedés történt a munkások érdemi beleszólási jogának bővítésére. A tavasszal összeülő pártkongresszus tézisei lényegében ugyanazt fejezik ki, mint az új alkotmány paragra­fusai. Az ú] alkotmány «égleget szövege hosszú, tartalmas, a részletekbemenő össznépi vi­ta során alakult ki. Az alkotmánytervezet bonyolult nyelvezetét jól megválasztott előadó-csoportok fordították a közember nyelvére, tettek min­den árnyalatot, megfogalmazást érthetővé. Ezek a politikai össze­jövetelek számtalan ötletet, ja­vaslatot, új megfogalmazást hoztak, amelyek egyrésze be is került az alkotmány szövegébe. Az új jugoszláv alkotmány, ame­lyet néhány napon belül nyilvá­nosságra hoznak, hat részből és csaknem 400 paragrafusból áll, (Meg kell jegyezni azt is, hogy —■ a helyi sajátosságok figye­lembevételével — az egyes köztársaságok és autonóm tar­tományok külön alkotmányt is kidolgoztak a maguk számára, természetesen az össz-jugoszlá- von belül.) A Dráva eszéki kikötője ezt a folyamatot elemző mun­kájával a kongresszus előkészí­tése elmélyítette — pozitív mó­don változott ez a tendencia. Az Ikarus példája Egy belgrádi nagyüzem, az Ikarus (amely éppúgy autóbu­szokat készít, mint a magyaror­szági vállalat) példája ebből a szempontból tanulságos lehet. A háromezer munkást foglalkoz­tató üzemben négyszázötven párttag van. Mint a párttitkár elmondta, az országra jellemző tendenciát itt is tapasztalták- jelentősen csökkent a párttagok érdeklődése a közügyek iránt. „Hiába voltak összejövetelek, tanácskozások az önigazgatási szervekben, a Kommunisták Szövetségében, másutt, az em­berek nem javasoltak, nem is figyeltek. Ügy gondolták, mind­egy. Sok tisztességes munkás ki­lépett a pártból.” A kilépettek száma igen nagy volt, megkö­zelítette a taglétszám egyne­gyedét. Ez természetesen nem­csak nyílt szakítás formájában történt. Akadtak, akik nyugdíj­ba mentek és ezzel elbúcsúztak a párttól, akadtak, akik egész­ségi állapotukra hivatkoztak, voltak, akik azt mondták, nincs Idejük gyűlésekre járni, papíron meg nem akarnak kommunisták maradni. De — és ez már a le­vél után történt — a vizsgáló- bizottság, amelyet éppen a ki­lépések okainak feltárására hoztak létre, megállapította: so­kan amiatt távoztak, mert kije­lentették: ha X. és Y. a JKSZ- nek tagja lehet, akkor ók in­kább kilépnek. A vezetők felelőssége — Tudja — tette hozzá a párttitkór —, rendkívül nagy a vezetők, a pártfunkcionáriusok felelőssége. Az ő eszmei-embe­ri tisztaságuk képviseli az egész párt tisztaságát és nagyon vi­gyázni kell, hogy a bizalom ne rendüljön meg.-—Mi történt a pártlevél után? — Miként o mondás «61, mindenki először a saját háza előtt söpörjön. Először a párt sorait rendeztük. A hútőgyár Jugoszlávia Három ország együttműködésével Magyarország , ■ a J ■ I * I • Csehszlovákia epul az Adria-koolajvezetek 1974. február 12-én, a Rijeka közelében lévő Krk szigeten az érdekelt ju­goszláv, magyar és cseh­szlovák vállalatok vezetői aláírták az Adria kőolaj- vezeték építését és hasz­nálatát szabályozó szer­ződést A térkép, amely az épülő Ad- ria-vezeték útját jelzi, három or­szágot mutat, s így napjaink két fontos kérdésére hívja fel a fi­gyelmet Az első: az energiahelyzet mivel a kőolaj, mint századunk legfontosabb energiahordozója, akkor is előbb-utóbb az újságok címoldalára kerül, ha a közel- keleti olajkrízis nem érezteti a hatását A föld más ipari orszá­gaihoz hasonlóan a hazai olaj­fogyasztás is dinamikusan nő: évente fél, egymillió tonna a többletigény. 1973-ban hazai termelésünk mintegy kétmillió tonna volt importunk pedig hat- milió tonna, és ennek 90 száza­léka a Szovjetunióból érkezett Hazai termelésünk lényegesen nem fokozható. A korábbi évek­ben és az elkövetkezendőkben is, olajfogyasztásunk döntő ré­sze a szovjet importra támasz­kodik. A növekvő igények azon­ban szükségessé teszik, hogy más forrásokból is beszerezzünk kőolajat mivel a Szovjetunió csupán saját készleteiből nem győzi Magyarország ilyen gyors ütemben növekvő olajigényeit kielégíteni. (A Testvériség föld­gázvezeték felépítéséről szóló tudósítások azt jelzik, hogy 1975- től megindul a szovjet földgáz importja és a másik fontos szén- hidrogén fajtából jelentős meriy- nyiségű szállításokra vállal köte­lezettséget a szovjet partner.) Az Adria távvezetéken első­sorban a Közel-Keletről szárma­zó kőolaj érkezik majd hazánk­ba. Jó nemzetközi kapcsolataink, valamint a 200—300 ezer tonnás tartályhajók lehetővé teszik egy­részt a kőolaj beszerzését, más­részt pedig annak gazdaságos szállítását Egy tonna olaj egy kilométer- ve történő szállításának költsé­ge közúton és vasúton egyaránt többszöröse a vízi- illetve cső- vezetékes szállítás költségigé­nyeinek. Ezért döntöttek úgy oz érdekeltek, bogy a vízi- és a csővezetékes szállítás kombiná­ciójának alkalmazásával hozzák a kőolajat Magyarországra. A 200—300 ezer tonnás tar­tályhajók fogadására az Adriai Krk szigetén olojkikötőt épít Ju­goszlávia. E helyről kiinduló évi 34 millió tonnás kapacitású ve­zetékrendszeren ót jugoszláv szomszédainkon kívül Magyaror­szág és Csehszlovákia kap még olajat, és ez a tény veti fel ko­runk másik fontos kérdését: a nemzetközi együttműködés szük­ségességét. Magyarország és Csehszlovákia egyaránt tenger­part nélküli államok, így a ju­goszláv partnerrel történő hosz- szú távra kialakított kooperáció alapvető fontosságú. Hazánk és Csehszlovákia a húszéves szer­ződés értelmében évente 5—5 miliő tonna olajat kaphat az Adria-vezetéken. Mivel Magyar, ország és Csehszlovákia egy­aránt érdekelt a vereték felépí­tésében, ezért résztvesznek a ju­goszláv szaka« megvalósításá­ban, s ugyanilyen meggondolá­sok alapján Csehszlovákia pedig a magyarországi szakasz meg­építéséhez járul hozzá. Az épülő Adria-káolajvezeték teljes nyomvonata Az alkotmányban végtghü- zódik a törekvés, hogy egy­szerre érvényesülhessen Ju­goszlávia egészének érdeke és a népek, nemzetek egyen­jogúsága. Ezt biztosítjo oz, hogy a szövet­ségi parlament (o szkupstina) az eddigi öt helyett kétkamarás lesz. Az egyik ház, a Szövetségi Tanács dönt majd az alkotmá­nyos kérdésekben, $ ez határoz­za meg a bel- és külpolitika alapkérdéseit Küldötteit (köz­társaságonként 30, autonóm tar­tományonként 20) közvetlenül, névreszólóan választják. A má­sik házba a tartományi és köz­társasági parlamentek alkal­manként küldenek (8, illetve 5) képviselőt Alkalmanként tehát ezek a szakértők csak egy-egy konkrét téma tárgyalásakor van­nak jelen, s ha új vita kezdődik ebben a kamarában (a köztár­saságok és tartományok taná- c.ában) a helyi parlamentek új küldöttet, új szakembereket de­legálnak. E tanács feladata: összehangolni az egyes köztár­saságok pénzügyi, devizagaz­dálkodását itt tervezik meg a szövetségi költségvetést és a központi eszközök felhasználá­sát Csak olyan döntés emelked­het törvényerőre, amelyet min­den delegáció elfogad, minden delegációnak vétójoga van. Fon­tos kérdésben jelentkező, tar­tós nézeteltérés esetén viszont o föderáció elnöksége átmenetileg rendkívüli döntésekre jogosult Az új alkotmány másik leg­hangsúlyosabb része a mun­kásérdekek érvényesítése. Az alkotmány oz önigazgatási viszonyok további tökéletesítését akarja elősegíteni, ahol a ter­melésben közvetlenül részvevő dolgozók hatá.t gyakorolnak a döntésekre. A jövőben a termei lő az eddiginél nagyobb mér­tékben rendelkezik az általa lét­rehozott többletjövedelemmel. A JKSZ lapja, a Komuniszt kiemel­te annak az alkotmányban ki­mondott alapelvnek a jelentősé­gét, hogy „társadalmunk azon eszmei és politikai erőknek sze­repére épül, amelyek, köztük a Kommunista Szövetség, szerve­zett szocialista társadalmi' tu­datot és akciót képviselnek", A párt alapvető szerepét tehát az alkotmány is rögzíti. A Kom­munista Szövetség megerősített helye a képviseleti rendszerben jól mutatja az országban érvé­nyesülő tendenciákat. Az országos vita után végle­ges formában elkészült oz új jugoszláv alkotmány. Január vé­gén a szövetségi képviselőhöz különböző szinten tárgyalta és jóváhagyta a szöveget, s most már csak a közzététel van hát­ra. A tervezetet áttanulmányoz­va, a vitákat meghallgatva ki­alakulhatott a kép, amely oz alkotmánytervezet alapján elénk tárul: egy egységes, szi­lárd, fejlődő, az osztályérdeke­ket szem előtt tartó Jugoszlá­via. igazgatóját leváltották, emberi fogyatékosságai miatt. Zimony- ban, ahol a legtöbb munkás lakik (ebben a belgrádi kerü­letben van az üzem is), meg­vizsgálták a polgármester ügye­it. Megállapították, hogy éve­ken át a saját zsebére dolgo­zott. Kizártuk a Kommunisták Szövetségéből, majd bíróság elé került. — A kilépő párttagok? — Még a párton kívül van­nak, de szinte mind eljárnak megbeszéléseinkre, reméljük, néhányat közülük ismét vissza- szerzünk. Tíz új tagunk van, zö­mében fiatalok. — A pártmunkában mi a leg­nagyobb változás? — Régebben szinte szégyell- tük magunkat az örökös meg­jegyzések miatt: maguk, kom­munisták mindenbé beleavat­koznak. Ma inkább azt mond­juk, ez a jól Most egy munkás- gyűlésen egy ember azt mond­ta: végre vége a hallgatásnak! Azt hiszem, ez a nagy különb­ség: bátrabbak lettünk, bátrab­bak lehettünk I A kongresszus előké«ítése során ez az, ami legtöbbször szóbakerült. Az az eszmei-politi­kai akció, amelyet a Kommunista Szövetség jelenleg folytat. Ar­ról van szó, miként az a köztár­sasági pártkonferenciókon több­ször szóbakerült, „a Kommunis­ta Szövetségben erősödik oz osztálytörekvés, megváltozik o JKSZ munkamódszere, szociális struktúrája és fokozatosan érvé­nyesül a munkásosztály vezető szerepe a társadalmi, politikai és művelődési élet minden te­rületén. Ez politikai célnak nem kevés”. Kereszty András Jugoszlávia negyedik alkotmánya Amikor egy esztendővel ez­előtt Edvard Kardeij, a szövet­ségi képviselőhöz alkotmánybi- zottságónak elnöke megjelent a tévé képernyőjén, hogy oz új alkotmány kidolgozásának mun­kájával kapcsolatos érdeklődést kielégítse, az első kérdést a ri­porter így fogalmazta: „Az ol- kotmányfüggelékeket nem szá­mítva, az utóbbi 25 esztendőben ez immár a negyedik alkotmá­nyunk. Mi ennek az oka?" Ed­vard Kardeij megmagyarázta: az egyik ok a forradalmi fejlő­dés dinamizmusa, a társadalom intenzív fejlődése, a másik pe­dig a jugoszláv alkotmány jel­lege. Ennek az alaptörvénynek sajátossága, hogy — más or­szágokétól eltérően, — nemcsak a rendszer legfontosabb alap­jait szabályozza, hanem annak bizonyos konkrét részleteit is. Az ilyen alkotmányon hamarabb túllép az idő, ■hamarabb jszorul módosításra. ­A megváltozott társadalmi feltételek tették tehát szüksé­gessé az új alkotmány kidől-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom