Dunántúli Napló, 1974. január (31. évfolyam, 1-30. szám)
1974-01-06 / 5. szám
4 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1. 74. január 6. Az öreg gyár felülmúlta önmagát Huszonöt éves Végre elhárultak as akadályok Az óesztendőben kimagas'ó termelés és gazdasági eredmények a Mohácsi Bútorgyárban, az új esztendő elején megkezdődik a 135 mi hős fejlesztés Késve, de. még nem elkésve végre megkezdődhet az új mohácsi bútorgyár építése. A negyedik 5 éves tervben szereplő beruházás sorsa sokáig bizonytalan volt. Elképzelhető, mennyi huzavona előzte meg a napokban megkötésre kerülő kiviteli Szerződést, amikor csak lapunk munkatársai féltucat esetben interpelláltak a könnyűipari miniszternél, a miniszter-helyettesnél, a beruházási főosztály- vezetőnél, a Szék- és Kárpitosipari Vállalat vezérigazgatójánál ... A szakemberek, a qyár vezetőinek, s más vezetők több estíendős harcának sok kilónyi kézzel fogható története van .. . Mohácson azonban nem várták ölhetett kézzel, amíg az állam támogatásával új gyár épül, önmagukat felülmúlva esztendőről esztendőre bizonyították életrevalóságukat. Rekordok az óesztendőben Az elmúlt évben olyan termelési és gazdasági eredményeket produkáltak, amelynek elemzése külön tanulmányt érdemelne, A tervezett 118 millió forint termelési értékkel szemben 145 milliót értek el. Az 1972- es esztendőben még „csak” 120 milliót... Nyereségük 23 millió forint — 22 százalékkal több a tervezettnél. Hatékonysági mutatójuk 11 százalékkal magasabb, mint tervezték, ez egyben bérfejlesztési lehetőségeiket is kedvezően alakította. Tizenegy százalék volt 1973- ban, Az egy munkásra eső évi átlagos kereset közel 26 ezer forintra emelkedett. A hét ayárból alakított Szék- és Kárpiiosipari Vállalat termelésének egyharmadát ma már, a 600 munkást foglalkoztató, mohácsi gyár adja. Az elmúlt másfél esztendőben a szervezési intézkedések egész sorát vezették be, műszaki fejlesztésre ugyanis nemigen gondolhattak, miközben a nagyberuházásra vártak, illetve mégis: saját erőből, más gyárakban kiselejtezett eszközökből kialakították o kárpitos üzemben a szalagszerű termelést... A szervezést ez önmagában is kényszerítő szükségszerűséggel vetette fel, mégsem csak ilyen látványos intézkedéseket tettek. Bevezették például, hogy minden második órában tíz percre leállítják a gépeket. A munkások cigarettázhatnak, elvégezhetik szükségleteiket, nyújtózhatnak egyet. Régebben egyenként hagyták ott a gépeiket, miközben az termelés nélkül fogyasztotta az energiát. A pihenőidő bevezetését követően ugrásszerűen megnőttek a teljesítmények, s meglepő mértékben csökkent az energiafelhasználás. A munkafegyelem olyan mértékben megszilárdult, hogy ma;d az új gyár automata gépeinek üzemeltetése közben sem lesznek ezzel gondjaik. A szervezési intézkedések az anyagfelhasználásban is forradalmi változásokat okoztak: az import- és a hazai anyagok felhasználásában jelentős megtakarítást értek el. A mohácsi gyár 1973-ban valamennyi szerződésben vállalt kötelezettségének határidőre eleget tett, s eqyetlen minőséqi kifoqást sem emel'ek a mohácsi bútorok ellen. A k'" srlmú reklamáció a szállítómat e'ö ’ Tt sebesekre vO' : kor’t. A MÁV időben elszállí o"a a ‘rskordmeny- nyiségű bútort — 1973. december 20-án leállították" a gépe-. * két a pesti út menti gyárban, valamennyi dolgozó szabadságra ment. . . A tervek készek Csak az építési szerződést kell aláírni, amely minden való- színűséq szerint szerdán megtörténik és máris kezdődhet az új gyár építése, Mielőtt erről részletesebben szólnánk, még néhány jelentős intézkedést meg kell említenünk az óesztendőből. Az említett termelési és gazdasági eredmények lehetővé tették, hogy a mohácsi gyár néhány részlegében férfiak és j nők között megvalósítsák az I „egyenlő munkáért, egyenlő j bért” elvét, sőt arra is mód [ van, hogy 1974-ben a gyár valamennyi női munkására kiterjesszék ezt az intézkedést. 1974-ben bevezetik, hogy a többgyermekes anyák (400 nő dolgozója van a gyárnak) egy műszakban járhassanak dolgozni. Az idei tervek közül természetesen a beruházás a legjelentősebb. Az 1973-as kitűnő eredmények ellenére azonban a termelési feladatok is — úgy tűnik — elérik az öreg gyár képességeinek maximális határát. 152 milliós termelési eredményt kell produkálniuk: 8 ezer „Mohács” garnitúrát, 5 ezer „Mohács” (leverőt, 10 ezer „Apolló" garnitúrát, 40 ezer széket... Az utóbbiak svéd és NSZK exportra kerülnek ... Ennél többet csak az új gyár elkészülte után készítenek Mohácson. Szerencsére megvan a 135 millió forint, amelyből évi 450 ezer szék gyártására alkalmas gyártókapacitást hoznak majd léire, A végleges beruházási program első részét a PTV elkészítette, a kivitelező decem- bér 30-án átvette a durvatereprendezés és a 6600 négyzetméteres főcsarnok terveit. A többit legkésőbb májusig adják át... A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat az elmúlt esztendőben számított arra, hogy az új gyár építésével megbízzák, az évközi újabb huzavona (más kivitelezők ajánlatait is latolgatták a minisrtériumban és a nagyvállalatnál) miatt most már csak 1976 közepére vállalja a gyár felépítését, — mint azt a bútorgyár igazgatója elmondotta. A vállalatnak azonban a törvényerejű negyedik 5 éves terv szerint 1975 második felében már meg kellene kezdenie a próbaüzemelést. Tény, hogy a Szék- és Kárpitosipari Vállalat régi vezetői okozták, méq az elmúlt esztendőben, az öthónapos huzavonát, mégis feltételezzük, hogy a BÉV-nek talán módjában lenne az eredeti határidőre vállalnia a munkát. A vállalat igazgatója, ^lemeskéri László kérdésünkre elmondotta, hogy a BÉV a lehetséqes legrövidebb határidőre vállalja a feladatot... Az Iparművészeti Tcnács tíiia A BÉV vállalása ugyanis Baranya és az orszáq gazdasága számára egyformán beláthatatlan hasznot jelentene, o *50 ezer szék zöméért kemény valutában fizetnek majd kereskedelmi partnereink. S még- egy: az Oí'hon, 1974 kiállításon bemu'atott és az Iparmű- i vészeti Tanács nagydíjával ki- I tüntetett „Tér 75” bútorcsoport ízléses és korszerű termékeit is gyártja majd az új gyár (ezek lesznek az alaptípusok) a nyu- noti cégek ál’al meqköveelt típusokon kívül. A korábbqn emlí'ett bútorok hazai kereslte- j delmi forgalomban vásárolha- j tók lesznek ... Lom bős i Jenő Részlet o Tér ’75 bútorcsoportból. A Min sitertcnács rendelete A főtanácsosi és a tanácsosi cím adományozásáról A Magyar Közlöny legutóbbi száma közli a Minisztertanács rendeletét az államigazgatás' és az igazságszolgáltatási szerveknél a vezetői és az ügyintéző munkakörben dolgozóknak adományozható főtanácsosi és tanácsosi cím feltételeiről. A cím annak a kiemelkedő, tartósan jó munkát végző és példás magaviseletű dolgozónak adható, akinek megfelelő képesítése, szakmai gyakorlata van és egyéb feltételeknek is megfelel. A főtanácsosi és tanácsosi címek a minisztériumoknál, ez országos hatáskörű szerveknél, a fővárosi, a megyei, o megyei városi, a városi és a fővárosi kerületi tanácsok szakigazgatási szerveinél, valamint a népi ellenőrzés fővárosi, megyei, megyei városi szerveinél adományozhatok. E címmel a minisztériumokban „minisztériumi", az országos hatáskörű államigoz- gatási és igazságszolgáltatási szerveknél az ágazatra utaló jelzőt kel használni, amit az országos hatáskörű szerv vezetője határoz meg. A tanácsi szerveknél és a népi ellenőrzés területén e megtisztelő címek előtt csak. az illető szerv szintjét meghatározó jelző használható. A főtanácsosi cím az állam- igazgatási és az igazságszolgáltatási szerveknél a főosztályvezetői, vagy szakigazgatási szerv vezetői, a tanácsosi cím pedig az osztályvezetői, vagy szakigazgatási szerv helyettes vezetői munkakörhöz a munka törvény, könyvében és végrehajtási rendeletéiben meghatározott kedvezményeket biztosítja. A dolgozó o cím viselésére munkaviszonyának fennállása alatt, és azt követően, nyugdíjasként is jogosult. A főtanácsosi és tanácsosi cím a dolgozótól csak munkaköri kötelezettségének súlyos i megszegése, vagy bűncselekmény elkövetése miatt indított fegyelmi eljárás során kiszabott büntetésként vonható vissza. A fegyelmi elbocsátás önmagában a cím elvesztésével jár. A dolgozót a címmel járó kedvezmények bármely munkaviszonyában megilletik, kivéve, ha munkaviszonyát saját elhatározásából szünteti meg, és az államigazgatás vagy igazságszolgáltatás körén kívül helyezkedik el. Pótlékro csak abban az esetben jogosult, ha munkaviszonya államigazgatási vagy igazságszolgáltatási szervvel áll fenn Küzdelem a jéggel 13 kilométerre csökkent a felső-tiszai jégdugó hossza a i századdal eze'őtt 1949- ianuár 5'én ü,t 6ssze Moszkvában Bulgária, Cseh- Szlovákia, Lengyelország, Magyarország, Románia és a Szovjetunió képviselőinek értekezlete, amely kimondta, hogy a testvérországok szélesebb körű gazdasági együttműködésének megvalósítása érdekében létre kell hozni a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát, azzal a feladattal, hogy a tagországok gazdasági, műszaki segítséget nyújtsanak egymásnak, kölcsönösen segítsék egymást nyersanyaggal, élelmiszerekkel, gépekkel, berendezésekkel és rendszeresen kicseréljék tapasztalataikat. Az értekezleten kimondták, hogy a tanács nem zártkörű csoportosulás, hanem nyitott szervezet, amelybe beléphetnek a KGST elveivel egyetértő más országok is. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának célja: tagjaik erőfeszítéseinek egyesítésével és koordinálásával elősegíteni népgazdaságuk tervszerű fejlődését, a gazdasági és technikai haladás meggyorsítását, az iparilag kevésbé fejlett országok iparosítását, o tagországok népjólétének állandó emelkedését és a munkatermelékenység szakadatlan növekedését. Az alapszabály hangsúlyozza, hogy a KGST valamennyi tagország szuverén egyenlőségén alapszik. Az azóta bekövetkezett nagyarányú fejlődést bizonyítja, hogy míg 1950-ben, tehát o KGST gyakorlati, tevékenységének első esztendejében, valamennyi tagország együttes külkereskedelmi forgalma 7.466 millió rubelt tett ki, 1971-ben elérte a 60 ezer milliárd rubelt, és 1972-ben további 9 százalékkal növekedett. A KGST- országok külkereskedelmi forgalmának több mint 60 százalékát a tagországok kölcsönös áruforgalma képezi. A számok nemcsak a KGST-országok kereskedelmi kapcsolatainak rohamos fejlődését tükrözik, hanem ott találjuk mögöttük a termelési együttműködés gyümölcsöző fejlődését, a termelés nemzetközi szakosításának és kooperálásápak elmélyítését, a tudományos és műszaki együttműködést, a pénzügyi kapcsolatok tökéletesítését. Az ötvenes évek közepétől kezdve a KGST-országok hozzáfogtak ötéves népgazdasági terveik koordinálásához. A tagországok kölcsönös együttműködésének fejlődése lehetővé teszi, hogy megoldják belső gazdasági fejlődésük problémáit, mint például az energia- és nyersanyagellátás kérdését. A „Barátság” olajvezeték lefektetése, üzembeállítása lehetővé tette, hogy a szovjet kőolaj hatalmas áradata eljusson a KGST országaiba, köztük hazánkba is, lehetővé téve energia-szükségletünk kielégítését és azt, hogy vegyiparunk átálljon a leghatékonyabb — petrokémiai — nyersanyagbázisra. Az energetikai probléma megoldását segíti elő az egyesített „Béke” villamosenergetikai rendszer is, nemkülönben a KGST-országokban szovjet műszaki segítséggel megvalósuló atomerőmű-sorozat építési programja. A testvéri együttműködés lehetővé tette a KGST-or- * I 1 szagoknak, hogy hazat viszonyaik között rövid idő alatt korszerű gépipart hozzanak létre. Ehhez döntő mértékben hozzájárult egyrészt korszerű ipari üzemek komplett berendezéseinek a Szovjetunióból történő szállítása, másrészt a testvérországok gépipari termékeinek Szovjetunióba irányuló exportja. A tagországok közül egyesek a múltban nem rendelkeztek valamennyire is fejlett gépgyártással, nem, vagy alig exportáltak gépeket, ma pedig jelentős gépexportőrök. Az 1971 és 1972-es években a KG3T-tagországok o szocialista gazdasági integráció komplex programjának keretében nagy szómban kötöttek kétoldalú és többoldalú egyezményeket, kulcsfontosságú tudományos-műszaki problémák közös megoldására, a termelés szakosításának és kooperálásának elmélyítésére. Az elmúlt év decemberében a végrehajtó bizottság 65. ülésszakán határozták el az INTERTEXTILMAS, az INTERATOMENERGO és az INTER- ELEKTRO új gazdasági egyesülések, illetve nemzetközi szervezetek létrehozását. A szocialista országok gozdotógl tömörítését célzó ________________ irányvonal eletkepessegenek meggyőző bizonyítéka a KGST-országok körének kibővülése. 1950- ben az NDK lépett a tagjai sorába, néhány év múlva a Mongol Népköztársaság 1972-ben a Kubai Köztársaság lett KGST-tog. A KGST több szervének munkájában az utóbbi években tevékenyen részt vesznek a Vietnami Demokratikus Köztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és Jugoszlávia, s a legutóbbi időben együttműködési szerződést írtak alá Finnországgal, és más országokkal is tárgyalások vannak folyamatban. Negyed Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy minden eredményünk, népünk | szorgalmán túl, a legszorosabban összefügg a Szovjetunióval és j n többi KGST-tagországgal megvalósult testvéri együttműködéssel, í Segítségükkel a Magyar Népköztársaság dolgozói egész sor mo- ] dern gyárat és üzemet építettek, amelyek gyökeresen megváltoz- ! tatták a magyar ipar jellegét. A leggyorsabb ütemben a gépgyár- j tás és a vegyipar fejlődik. Az előbbi termelése az elmúlt huszonöt I év alatt tizenkétszeresére, az utóbbié pedig huszonhatszorosáro nőtt. A Pécsi N'm’eti f’inház Január 8-án és január IC-én ismét műsorára tűzi Gcrai Gábor: A lebegő Atlasz című drámáját. Az előadást január 10-én a televízió felvételre rögzíti. A képen a darab két főszereplője — Vera: Pásztor Erzsi, dr, Köváry: Bánffy György. Az ipar fejlődése, a tudomány sikerei, a gyors építkezési ütem lehetővé tette, hogy a mezőgazdaságot új anyagi-műszaki bázisra helyezzük, növeljük a dolgozók jólétét, a lakosság kommunális ellátottságát. Néhány esztendővel ezelőtt Magyarország még külföldről vásárolt búzát, hogy a lakosság kenyérszükségletét kielégítse. jelenleg annyi gabonát termelünk, ami teljes egészében elegendő, az ország ellátására. Ezt elsősorban a magas terméshozamú szovjet búzafajták elterjesztése révén sikerült elérni. Mindezek hozzájárulnak népünk ellátósónak és életszínvonalának szakadatlan emelkedéséhez. Joggal állapíthatjuk meg tehát, hogy a nemzetközi szocialista munkamegosztás, a szakosodás bővülése és a termelési kooperáció népünk jóléte emelésének biztos alapja. Az együttműködés első negyedszázada a szocialista internacionalizmus elvei alapján létrejött KGST magasfokú életképességét bizonyítja, A szocialista gazdasági integráció kerekében egy- | re szélesebben tárulnak fel a szocialista országok, köztük hazánk, ! a Magyar Népköztársaság gazdasági fejlődésének nagyszerű le- ; hetőségei, fokozódik a szocialista világrendszernek, mint korunk i fő forradalmi erejének meghatározó szerepe. Változatlan erővel dolgoztak szombaton a Tisza felső szakaszán az Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság jégtörői, s a robbantó brigádok a folyón keletkezett jégdugó' szétdarabo- lásán. Az egy-két méter vastag, parttól partig beállt jégmező hosszát szombatra sikerült 13 kilométerre csökkenteni. A tarcoli kőbányászokból, a budapesti árvízvédelmi szolgálat, valamint az Észak-Magyarországi Vízügyi | Igazgatóság szakembereiből óllá robbantó brigádok a jégtorlasz alsó végén, Tiszakarádnál bontják a jeget, s úgy haladnak Vencsellö felé. A robbantó brigádok és a jégtörő hajók ma, vasárnap is dolgoznak a jégmező megboncá- l sán. A KGST-országok jelentős mértékben megelőzik a fejlett tőkés államokat az ipari termelés és nemzeti jövedelem növekedési ütemének tekintetében. 1950-től 1971-ig a KGST-tagországok ipari termelése mintegy hétszeresére növekedett, ugyanakkor a fejlett tőkés államokbon az ipari termelés valamivel több, mint 2,8-szere- sére. A tagországok a világ összes ipari termelésének ma már több mint egyharmadát adják. Hazánk a KGST alapító tagja. Az elmúlt negyedszázad alatt népünk áldozatos munkája és a szocialista közösség országainak támogatásával Magyarország elmaradott agrárországból korszerű mezőgazdasággal rendelkező, fejlett ipari állammá vált. Nemzeti jövedelmünk az elmúlt 25 esztendő alatt 3,4-szeresére növekedett és 1972-ben mintegy 300 milliárd forint volt. A növekedés évente átlagosan 5,5 százalék, ez pedig meghaladja a fejlett tőkés országok többségének fejlődési ütemét.
