Dunántúli Napló, 1974. január (31. évfolyam, 1-30. szám)

1974-01-05 / 4. szám

1974. január 5. DUNANTŰLI NAPlö Elfogadta a tanácsülés Pécs idei tervét 950 millió forinttal gaxdálkoclik 1974-ben a város A tanácsülés köszöneté az óvodaépítőknek Uj tanácsrendelet a lakóbizo'tságokról és a zöldterületek védelméről Pécs megyei vgros Tanácsa ! tegnap délelőtt ülést tartott, j Ezen Wieder Béla tanácselnök j bejelentette, hogy az „Építsünk I óvodát!" akció keretében de- I cember 23-án és január 2-án új óvodákat adtak át Pécsett 175 férőhellyel. Javaslatára a tanács köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik a társadal­mi mozgalom első két létesít­ményének sikeres megvalósítá­sában közreműködtek. , Ezután a város 1974. évi költségvetési és fejlesztési alap tervjavaslata került megtárgyalásra. Dr. Nagy Ferenc pénzügyi osztályvezető az előterjesztéshez fűzött szó­beli kiegészítésében elmondta: — Az elfogadásra javasolt költségvetés és fejlesztési alap összege magasabb, mint amennyit a város középtávú tervében 1974-re előirányoz­tunk. Ez a jobb gazdálkodást, a kapacitások jobb kihaszná­lását teszi lehetővé. Azonban a magasabb fejlesztési alap sem teszi lehetővé a szükséges nagyvárosi jellegű fejlesztést, ami ismét arra figyelmeztet, hogy fokozni kell erőfeszítése­inket Pécs iparosításáért. Eb­ben az évben kevesebb lakást építünk, azonban beruházási tevékenységünket — minthogy fejlesztési alapunk 63 százalé­kát e célra fordítjuk — a la- kásközpontúsáq jellemzi. A költségvetés magasabb elő­irányzata az arányosabb terve­zést tette lehetővé anélkül, hogy nagyobb lehetőségeink lennének a minőségi színvonal emelésére. A képezhető felújí­tási alapunk nem elegendő a tanácsi intézmények sürgős és elodázhatatlan felújítására, s ez legjobban egészségügyi és oktatási intézményeink jelen állapotán mérhető le. — Dr. Nagy Ferenc így fejezte be ex­pozéját: — Gazdálkodásunkat ebben az esztendőben is a szi­gorú takarékosság és a célsze­rűség jellemzi. A vitában Komáromi lózsel, a számvizsgáló bizottság elnö­ke a tervjavaslatot elfogadásra ajánlotta és a város vízellátá­si, szennyvíztisztítási gondjai­ról, g tisztasági fürdők helyze­téről beszélt, dr. Kisvári András a város kútjainak állapotát tette szóvá, dr. Németh Lajos tanácselnök-helyettes pedig ki­látásba helyezte az előirányza­tok esetleges módosítását. A város ugyanis további támoga­tást kért a kormánytól a lakás­építéshez, a szennyvíztelep léte­sítéséhez, a területelőkészítés­hez. A tanácsülés ezután elfo­gadta a város ez évi költség- vetését 392 millió forint, fej­lesztési alapját pedig 558 millió forint összegben. Dr. Szotáczky Mihály terjesz­tette ezután a tanácsülés elé a jogi és igazgatási bizottság jelentését a tanácsi bizottsá­gok munkájáról és a tanács rendeletéinek hatályosulásáról, A jelentés megállapítja: a ta­nács bizottságai eredményes tevékenységet fejtenek ki a ta­nácsi munka folyamatossá té­telével; jól élnek ózzál g lehe­tőséggel, hogy munkájukba nem-tanácsi szakembereket is bevonjanak; jók a bizottságok kapcsolatai a tanács szakigaz­gatási szerveivel; fejleszteni kell a bizottságok egymással való együttműködését és ki kell alakítani a bizottsági munká­nak azokat a formáit, amelyek alkalmasak arra, hoqy a bizott­ságok hatékonyan szervezzék a lakosság bevonását g tanácsi feladatok végrehajtásába. Az utóbbi években alkotott új ta­nácsi rendeletek hatályosulásó- val kapcsolatban a jelentés szükségesnek tartja eqyes ren­deletek felülvizsgálatát és azt, hogy a lakosság időben és megfelelő módon szerezzen tu­domást az új tanácsi rendele­tekről, mert csak így lehet meg­kívánni az előírások betartását. Dr. Román Lászláné és Chován Károly felszólalása utón a ta­nácsülés a jelentéseket elfo­gadta. Dr. Krauth lános, a tanács ügyrendi bizottságának elnöke jelentette be ezután: az 1973 augusztusi tanácsülésen elfo­gadott szervezeti és működési szabályzatot a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága jóvá­hagyta, a szabályzat tehát ha- tálybalép. A továbbiakban két új taná­csi rendeletet alkotott a ta­nácsülés. Dr. Galabár Tibor, a végrehajtó bizottsáq titkára terjesztette a tanácsülés elé a lakóbizottságok választásáról, szervezetéről és működéséről szóló rendeletet. Pécsett a la­kóbizottságok 17 esztendős múltra tekinthetnek vissza, ha­tóságot helyettesítő, majd se­gítő munkát végeztek, gz utol­só, 1968-as választás óta azon­ban jogkörük fokozatosan csők. kent, $ legutóbb már gyakorla­tilag nem is működtek. A mai követelményeknek megfelelő, a tanácsot segítő és a lakosság érdekeit képviselő tevékenysé­gükre szükség van, a lakóbi­zottságok újjávólasztására Pé­csett 1974. február 1-e és már­cius 15-e között kerül sor. Az új rendelet az újjáválasztandó lakóbizottságok tevékenységi körét szabályozza. A tanácsülés a rendelettervezetet elfogadta, az új rendeletet a jövő héten hirdetik ki. Tóth Zoltán építési és közle­kedési osztályvezető terjesztette a tanácsülés elé a zöldterüle­tek, szobrok, szökőkutak és ját­szóterek védelméről szóló ren­delettervezetet, amelyet ugyan­csak elfogadtak. Ért követően Wieder Béla tanácselnök elő­terjesztésében a tanács meg­állapította saját, 1974. évi mun­katervét és elfogadta a végre­hajtó bizottság munkatervét. Végezetül jóváhagyták a Pécsi Vegyesipari Vállalat átszerve­zéséről szóló javaslatot. A vál­lalat átveszi a megszűnő Pécsi Fodrósziparj Vállalat tevékeny­ségi körét, s minthogy a válla­lat a jövőben alapvetően szol­gáltató tevékenységet folytat, működését a jövőben Pécsi Szolgáltatóipari Vállalat néven folytatja. Öt-hatmillió köbméteres jégmező a Tiszán A Felső-Tiszán bekövetkezett apadás megnehezítette a bal- sai híd környékén keletkezett hatalmas jégtorlasz szétbontá­sát. Az apadó vízben a meg­akadt jégtáblák összébbcsúsz­tak és sok helyen a meder fe­nekére. illetve a partra támasz­kodnak. A szakemberek szerint a kisebb vízállás hatására a torlasz húsz kilométer hosszú­ságúra szűkült, de a híd felett összetorlódott jégdugót még mindia öt-hatmillió köbméterre becsülik. Az alacsony Vízállásban gon­dot okoz a lerobbantott jég­páncél elúsztotása is. így a csaknem három kilométer hosz- szú alsó torlasz szétrobbantósa után, csütörtökön a felső tor­laszból mindössze ezer méter hosszúságban sikerült megindí­tani a jeget. A hatalmas jég­táblákat a folyón cirkáló jég­törőhajók felaprítják, hogy azok akadály nélkül jussanak át á tiszalöki duzzasztóműn. Pénte­ken a torlasz szétbontását vég­ző vízügyi dolgozók újabb se­gítséget kaptak. A torcali kő­bánya robbantóbrigádjai je­lentkeztek munkára és íqy már százötven jól kiképzett szakem­ber és öt jégtörőhajó tevékeny­kedik azon, hogy a könnyen veszélyessé válható álló jég­mezőt mielőbb megbontsák és a jég akadálytalanul levonul­hasson a folyón. , Sport? Káriya? Reflektorfényben fehér kártyaasztal mellett Megkezdődött a Mecsek Kupa bridzsverseny Az ördög bibliáját osztrák, lengyel, görög és természetesen magyar zászlók alatt, reflektor- fényben osztották. A számozott fehér asztalok mellett ülők — a játékosok — izgatottan gyúj­tottak az első cigarettára, no nem Románcra, a módi inkább a Marlhborot, Benson-Hedgens- et diktált. A frissen dauerolt hölgyek — nem nők, mondom hölgyek — fülében súlyos csil­lámló buttonok, kezükön vere­tes arany karkötők. Mindehhez a kellék: a pultnál a glédába vágott szenvtelen arcú pincér és egynéhány asztalnál a sze­rencsét hozó öklömnyi malacka. Nemzetközi bridzs-verseny Pé­csett a Pannónia Szálló nagy­termében. — A küzdelem hevében isz­nak a versenyzők? — Colát és kávét, valamint fonyódit a fejfájáscsillapító tablettákra. — De látok itt konyakot is, pálinkát is . . . — Azt verseny után. A bridzs angol eredetű kár­tyajáték, amelyet természetesen francia kártyával játszanak. Ahogy a zsugósok nyelvén mondják a „nagyl$önyv szerint' 1894-ben Londonban, a Port­land klubbcn játszották először a whist nevű kártyajáték vál­tozataként. A zöld asztal mel­letti kedélyes játék mai szabá­lyait 1925-ben egy Vanderbilt nevű amerikai úr alkotta meg, aki nemrég milliomosként tá­vozott az élők sorából, s aki egyébként ismert nevű vitorlá­zó is volt. Nos, e tengerészked­vű kártyás kitalálta szabályok szerint már a harmincas évektől világ- és európabajnokságot rendeztek a bridzsvirtuózok. És néhány hazai adat. Ná­lunk e passziót jelenleg mint­egy tízezren űzik, közülük ez­ren versenyszerűen. Magyaror­szág egyébként két Európa-baj- noksággal is dicsekedhet, de ez is csakúgy mint hajdani lab­darúgó büszkeségünk, messze vész az idők homályában. Pécsett e játék szerelmesei az ötvenes évek végén a TIT - ben találtak otthonra, majd a KPVDSZ biztosított asztalt a blattolóknak. Jelenleg Pécsett hatvan versenyzőt tartanak nyil­ván. Mint minden játékból, ebből is van aki meg tud élni. Ezúttal elsősorban nem a kártyagyáro­sokra kell gondolni. Elsőként a szakírókat említhetnénk, akik el­ső titánja Culbertson amerikai úr volt, és az a hír járja, hogy ne­ki is volt mit a tejbe aprítania. Jelenleg a bridzs-klubok veze­tőinek és néhány neves bridzs­verseny rendezőjének komoly forintokat, pardon dollárokat hoz ez a játék a konyhára. legnagyobbra tartotta, annak ezt — mint már az lenni szokott — be is kell bizonyítani. Ha sikerül, győz, ha nem? — mit lehet tenni . . . — S mitől sport? — A szerencse ki van küszö­bölve — állítja dr. Konkoly The- ge Miklós, a helyi bridzs-szak- osztály vezetője —, mert a kár­tya olyan eszköz ez esetben, mint a teniszlabda. Ugyanis itt minden versenyzőnek az egyéni felkészültségén, kombinatív kész­ségén múlik, hogyan játszik a lapokkal. — Kártyázni általában pénz­ben szoktak? — Ezt a játékot nem pénzre játsszák legtöbbször. — Akkor a Mecsek Kupa díja bizonyára egy reprezenta­tív serleg. — Nem. A páros és a csa­patverseny győztesei 4000 forin tot kapnak. A Mecsek Kupára 200 ver­senyző jött el. A résztvevők 60 százaléka fővárosi, 20 százalé­kuk vidéki, a maradék 10 szá­zalék külföldi — osztrák, len­gyel és görög versenyző. A ne­vezési díj csapatonként 400, páronként 250 forint. — A verseny költségeit a klu­bok áliják? — Nem, a versenyzők. De, annak aki nyer mondjuk egy második díjat, nem ráfizetéses a részvétel. Ahogy a kártyás berkekben mondják: pénz az obiakban. Ez eay szép, szelle­mi sport, mely megér ennyit. A Minisztertanács megtárgyalta Kiegészítő lakásügyi iiitézkeüsssk a lakáseloszlás fejlesztésére A lakásépítés fejlesztéséről, a lakáselosztás és a lakbérek új rendszeréről két és fél évvel ez­előtt életbe lépett lakásügyi jogszabályok végrehajtását rendszeresen figyelemmel kísé­ri a Minisztertanács is. Eddig kétszer foglalkozott a megvaló­sítás tapasztalataival, s a Mi­nisztertanács pénteki ülése — ezúttal harmadik alkalommal — az építésügyi és városfejlesztési miniszter előterjesztésére a la­kásügyi jogszabályok közötti összhangról tárgyalt. Az eddigi tapasztalatokból megállapítható, hogy a lakás­ügyi jogszabályok jól szolgálják a központi célokat, az alapvető rendelkezések azokkal össz­hangban vannak, s a rendelke­zések között nincsen lényeges eltérés, ellentmondás. A végre­hajtás első időszakában is csak azok a szokásos problémák me­rültek fel, amelyek a jogszabá­lyok megismerésének hiányossá­gaiból, a rendelkezések téves értelmezéséből eredtek. A taná­csi rendeletek megalkotásában is előfordultak hiányosságok. Az előterjesztés beszámolt arról o vizsgálatról is, amely a tapasz­talatok szerint indokolt változta­tások meghatározását célozták. Ennek alapján a Miniszterta­nács most kiegészítette, módo­sította a lakásügyi jogszabá­lyokról korábban kiadott több rendeletét, és felhívta az építés­ügyi és városfejlesztési minisz­tert, hogy — az illetékes mi­niszterekkel és országos hatás­körű szervek vezetőivel egyetér­tésben — gondoskodjék a mi­niszteri végrehajtási rendeletek egyidejű módosításáról és a la­kásügyi tanácsrendeletek felül­vizsgálatához szükséges közpon­ti szakmai irányelvek kiadásá­ról. A változtatásokról már figye­lembe vették a népesedéspoli­tikai feladatokról szóló intézke­déseket, s a kiegészítésekkel, módosításokkal a korábbinál kedvezőbb feltételeket teremtet­tek a tanácsi bérlakásokkal való hatékonyabb gazdálkodásra, a lakáscserék meggyorsítására és különböző visszaélések megelő­zésére. Az új intézkedések első­sorban a lakások elosztásáról, a lakásbérletről és a lakáshasz­nálatba vételi díjról szóló ren­delkezéseket érintik. Eszerint az a három vagy ennél több gyer­mekes család, amelynek taná­csi bérlakása már kicsi, jogos igényét nem elégíti ki, a lakás- kiutalási névjegyzékbe történő felvétel nélkül kophat nagyobb tanácsi bérlakást. Üjabb kiegé­szítő rendelkezés a korábbinál kedvezőbb feltételeket nyújt a lakáshasználatba vételi díj meg­fizetéséhez. A tanácsok eddig — meghatározott esetekben — csak a félkomfortos és a kom­fort nélküli tanácsi bérlakás ki­utalásánál mentesíthették a nagy családot e fizetési kötele­zettség alól. Az új intézkedés szerint ez a kedvezmény a jöve­delmi, a vagyoni és a szociális helyzete alapján tanácsi bérla­kás kiutalására jogosult három­vagy ennél több gyermekes csa­lád esetében komfortos és össz­komfortos lakásra is alkalmaz­ható. Illetve a nagy családnak a lakáshasználatba vételi díj teljes összegére részletfizetési kedvezmény, vagy halasztás ad­ható. A hatékonyabb tanácsi lakás- gazdálkodást segíti az az új ki­egészítő rendelkezés, amely sze­rint egy személy vagy egy há­zaspár csak egy tanácsi bérla­kást bérelhet, s ha többéi ren­delkezik, akkor köteles a laká­sokat egy lakásra elcserélni, vagy azokat egy tanácsi bérla­kás kiutalása ellenében átaani a tanácsnak, vagy kiválasztani azt, amelyiket megtartani kivon­ja, s a többletről lemondani 9 korábbi jogszabályok szerint meghatározott személy-, eset* leg — pénzbeni térítés ellené­ben — a lakásügyi hatóság ja­vára. E kötelezettség teljesítésé­re a tanács legfeljebb egy al­kalommal halasztást engedé­lyezhet. Amennyiben a több ta­nácsi bérlakással rendelkező személy vagy házaspár a jogos igényét meg nem haladó másik tanácsi bérlakás kiutalása elle­nében átadja lakásait a tanács­nak, akkor ezt a cserét gyorsan bonyolítják le, mert a lakásigé­nyét a lakáskiutalási névjegy­zékbe történő felvétel és jöve­delmének, vagyoni és szociális helyzetének megvizsgálása nél­kül teljesíthetik. Egyes tanácsi és vállalati bér­lakások felszabadítását seg'ti az az új intézkedés, amely sze­rint az a bérlő, aki ugyanabban a városban (községben) meg­felelő — beköltözhető — lakás­sal rendelkezik, felhívásra köte­les hot hónapon belül elfoglal­ni azt a lakást, de el is adhat­ja, vaqy bérlakásáról a jogsza­bályokban meghatározott mó­don más személy, illetve a la­kással rendelkező szerv javára lemondhat. Amennyiben nem tesz eleget a kötelezettségének, lakásbérleti jogviszonyát fel­mondják. A lakáscserét segíti az a ren- delkezés, amely szerint a lakás­értékesítési néviegyzékbe törté­nő felvétel nélkül teljesíthető annak a tanácsi bérlakással rendelkező lakónak a kérelme, aki a nagyobb teherviseléssel járó tanácsi értékesitésü lakás kiutalása ellenében átadja bér­lakását a tanácsnak. Hasonló előnyben részesülhet az is, aki tanácsi ériékesítésű lakással rendelkezik, de ezt visszaadja a tanácsnak és helyette másik — kisebb vagy nagyobb, esetleg magasabb komfortfokozatú, de jogos igényének felső határát meg nem haladó — tanácsi ér- tékesitésű lakást kér. Részletesebben szabályozta o módosító rendelkezés az állami lakás bérlője• által felszerelte­tett egyedi gáz vagy elektromos fűtőberendezések, illetve a ma- legviz-szolgáltatá berendezé­sek költségeivel összefüggő lak- bérbeszámitásj jogokat. így most már e berendezések fölszerelte- tésének teljes költségeit csak a központos fűtéssel vagy meleg­víz-ellátással nem rendelkező ál­lami lakás esetében lehet be­számítani a lakbérbe. A koráb­bi jogszabályok kiegészítéseként lehetőség nyílik arra, hogy ha az állami lakás csak időszako­san működő központos meleg­víz-ellátásban részesül és a bér­lő egyedi melegvíz-szolgáltató berendezést szereltet föl, akkor a költségeknek 50 százalékát beszámítsa a lakbérbe. Üjabb kiegészítő intézkedés szabályoz­za a lakásbérleti jogviszonyáról lemondó bérlő pénzbeli térítési igényét. Azok a bérlők ugyanis, akik határozott időre vagy va­lamely feltétel bekövetkezéséig szóló, továbbá a nem fegyveres testületi szolgálati lakásra vo­natkozó lakásbérleti jogviszony létesítésekor ingyen, tehát a la- káshasználatba-vételí díj meg­fizetése nélkül jutottak otthon­hoz, nem kaphatnak pénzbeli térítést, ha lemondanak e lakás­bérletről. A módosító intézkedés a la­kásszövetkezeti mozgalom fej­lesztése érdekében rendezi a la­kóházak fenntartására is szö­vetkező lakásépítő szövetkezeti tagoknak a felújításra fizetendő hozzájárulása mértékét, amelyet ezután a közgyűlés állapíthat meg. A kiegészítő és módosító in­tézkedések a kihirdetéssel lép­nek érvénybe, Nem gondoskodott két kiskorú gyer­mekéről, hosszú- idő óta elmulasz­totta a toitásdij fizetését Kolos Ká­roly 30 éves, Pécs, Márton utca 17, szóm a'atti lakos. Emiatt már két íz­ben szabadságvesztésre télték. Leg­utóbb 1973 márciusában szabadult a I © tö'V'n, azt UörotSen azonbun, nem mynlábál é'\ A ' - .V5nt tcr'ásdtj h®* lys't nlrvö 'Te cny-rer küldött 400 forn’ot. Az anya, aki 1600 foiir.tos fizetéséből egyedül neve'i o két retet, nehéz anyagi körülmények kö­zé került. A bírósághoz fordult, kérve, kötelezzék volt férjét a hétezer fo­rint hátralék megfizetésére. A felelőtlen apa harmadizben is a bíróság elé került. Visszaesőként el­követett tartási kötelezettség elmu­lasztásában mondotta ki bűnösnek Kolos Károlyt a Pécsi Járásai óság es tizhónapi, fegyhárban letö'.toiidö *7ab<if]sáa”esttésre ítélte. Súlyotbi- töLfnt értéke1'.<sk c büntetés kiszabá­sánál. hoay a vádlott erős, eaészsé nes fiatalember, aki munfca’'«r;Vő életmódjával szándékosan rövidít; meg gyermekeit. A bridzs angolul hidat jelent, azaz a játékosoknak összeköt­tetést — hidat — kell teremteni a kezükben lévő kártya és a partner asztalra terített lapia között. Ebből azonnal kiderül. ! hogy a bridzs páros ióték, amit I négyen játszanak. Hogy mi- ! képp? Az 52 lapos francia kártyát | — jolly nélkül — néqyíelé oszt- I ják. A játék két részből áll: az I egyik a licit, a mérik a tu la i - donképpeni játék. A játékosok ; az első részben azon vetélked- : nek, ki tud többet mondani o • nála lévő 13 kártyából, s aki a A XI. Mecsek Kudo rangját jelzi, hogy itt van Fritz Babsrh úr is, a bridrs-világbajnok Becs­ből. — 13 éves korom óta ját­szom. Mint sportot, tíz éve űzöm. — Anyagi haszon? — Mint játékosnak semmi, véneredményben, De a nevem feljogosít arra. hoqy nívós ver­senyeket rendezzek, s ez már komoly bevételiéi jár. A ranoos oécsi ve:seny ered­ményhirdetésére vasárnap dél­után kerül sor. (Mécs) Üzemgazdasági csoportvezetői állásra pécsi székhelyű ipari vállalat felvételt hirdet. Jelentkezhetnek: KÖZDAZDASZOK, SZÁMVITELI FŐISKOLÁT VÉGZETTEK, vagy MÉRLEGKÉPES KÖNYVELŐK, kellő szakirányú gyakorlattal „Üzemgazdász" jeligére a Hunyadi úti hirdetőbe. Nem fizetett tartásóijat Tízlióiiapi fegybázra ité’Jék a feleiölfon apát

Next

/
Oldalképek
Tartalom