Dunántúli Napló, 1974. január (31. évfolyam, 1-30. szám)
1974-01-05 / 4. szám
6 1974. január 5. DUNÄNTÜLI NAPLÓ LAPOZGATÁS AZ 1974-ES NAPTARBAN i Irmo s'űz'e Ca rmenf Az utóbbi evekben 1967 óta változtak jelentősen a naptárbeli nevek: 8 év atatt 90 női és 33 új férfinevünk kapott itt helyet, 34 név helyesírása változott. Ha nem volna szeszélyes a névnapok statisztikája, akkor azt mondhatnánk, hogy 20 százalékban új nevek keletkeztek, 1 százalékban pedig eltűntek. Az utóbbi 8 év statisztikái egyenletének megoldásakor azonban olyan furcsaságokat találunk, hogy például 1969-ben 15 új név került be a naptárakba, de a következő évben ezek nyomtalanul el is tűntek onnan. 1967 ben például június 2- án helyet kapott a Cármen, de két év múlva kiűzte onnan az Irma — bár neki már május 3-án volt napja. Végül 1970-ben ismét visszatért a Cármen. Ugyanígy járt Töhöföm 1971-ben: szeptember 2-án az István kiszorította. de 1973-ra ismét visszatért a Töhötöm. íme az utóbbi evekben a naptárakban helyet kapott új női és férfinevek: Abigél, Alida, Aliz, Andrea, Apollónia, Cármen, Diana, Emőke, Eufrozina, Fatime, Gyöngyvér, Györgyi, Hella, Izolda, Rcchel, Réka, Szilvia. Villő, Viola, Virág, Zita — Áron, Bulcsú, Buda, Csongor, Ellák, Izidor, Jusztin, Koppány, Nándor, Szabolcs, Taksony, Tiborc, Tihamér, Titusz, Töhötöm, Vid, Zalán. Eltűnt viszont Alex, Arisztid, Cirill, Gotthárd, Ilma, Ireneus, Kleofás, Klementina, Leona, Milos, Noé, Pelágia, Rikárd, Szaniszló, Szörény és Tibold. Végképp persze nem kell veszteség listára írnunk őket, a naptáron kívüli neveket is számon tartó korábbi névnapjegyzékünk több mint 800 nevet tartalmazott, míg most a Magyar Utónévkönyv már 1827 anyakönyvezhető nevet tart számon. NAPTAR — NÉVTÁR A mézeskalács története Recept a XVI. század középéből Farmet ben feszeng a fél YÜág A jeans szerelmesei Piszeorrú es társai Január 5. SIMON ősi héber név, jelentése „meghallgató'’ és eredeti alakja „Simeon" volt. Szerepel a gö- icg nyelvben „Szimón" formában, itt azonban „piszeorrú" az értelme. Január 6. BOLDIZSÁR eredeti formáia „Balthazar” »olt az óhéber nyelvben, s jelentése: „a fény ura". Német névkutatók a babilóniai —asszír „Belsazar"-t tartják alapjának, amelynek viszont „isten védje éltedet" az értelme, A névvel kapcsolatos mondák közül talán a legismertebb, hogy Belsazar (Bel- zacar) babilóniai király lakomáján megjelent a baljóslatú „Mene, tekel ufar- szin” („Megmérettél és könnyűnek találtattál") (elhat és a királyt még aznap éjjel megölték Január 8. GYÖNGYVÉR. Ha nem is pontosan ebben az alakban, de a név a Vá rodi Regestrumban szerepel t .Gyönqy, Gyönyörű”). Arany János: Buda halála című elbeszélő költeményében Buda feleségének adta ezt a nevet azzal a magyarázattal, hogv vele a „nvönay—testvér” fogalmát kívánta kifejezni. Janiié' 9 M^RCFLI ielen rése a latin nyelvben „kóla rácsos” tovább' éozés~hen n-rtiq ,.Mars hod'sten fia". Január 1° Mr' aaörön . m?ir-s" s--bAI ',oszi e-e»zp’.pt jelen*-.lot: ia -irma ‘ -t. „SO- *k nőnemű Január Ti. r.evöok 1 nöröo noorhos" sióból ;7á-mo7'k omioot iá" a ie- enté"> Nvijoat-eurónai .»aiwo'-k-n Anrrtho. Anathe ormá'ában használatos. A legkedveltebb ajándékok közé tartozik a mézeskalács. Régi hagyomány, hogy az embe-ek mézeskaláccsal kedveskednek egymásnak — különösképpen a szerelmesek. A lényegében mézből és fűszeres tésztából készített mézeskalács hagyománya a legősibb dőkre megy vissza. A mézeska- .ács-kutatók azt állítják, hogy másfél évezreddel időszámításunk kezdete előtt az egyiptomiak ezt sütötték különösen ünnepi alkalmakra Nem csoda, hogy a görögök is átvették, any- nyira ízlett nekik, hogy meggvő ződésük szerint az istenek sem vetették meg. Érosz különösen kedvelte, az alvilág isteneihez hasonlóan, s — legalábbis Arisztofanész szerint — még a poklot őrző Cerberust is meg lehetett vesztegetni mézeska láccsal. Eliegyzés a rómaiaknál A gyakorlatiasan gondolkodó rómaiaknál az eljegyzés akkor számított befejezett ténynek, ha az ifjú pór kettétört egy mézeskalácsot, az egyik felét felajánlotta Jupiternek, s a másik felét együttesen megette. Svájcban is hosszú időn át a szerelem és a házasság záloga volt a mézeskalács. A berni Niklaus Kra- henbühl 1669,ben mézeskalácsot nyújtott át Madelene Hal dimann leányzónak, miközben kimondta a kettőjük jövője szempontjából jelentőségteli j szavakat: „Ha ezt elfogadod, ; engem is el kell fogadnod” Nem vitás, hogy Nyugat- . Európában a mézeskalács-sütés | hagyományát a kolostorok tar- > tották fenn. A szerzetesek I ugyanis jól értettek a konyha és I a sütés gyönyörűségéhez. A 1 konyhafőnök testvér nagy te- j kintélynek örvendett, s a Szent j Gallen-i kolostorban egy ízben | a konyhából az apátság élére . került. A kolostorok mézeskalácsa j hosszú időn át állta a versenyt a nemesi és polgári házak süteményeivel, minthogy a kolostoroknak elegendő mézük volt, s nemcsak a régi írásokból ismerték a fűszerezés titkait. Helyenként még az egyházi hatóságnak is állást kellett foglalnia a mézeskalács-sütés iránt érzett túl nagy lelkesedés ellen. Egy Bernerli nevű apát például megtiltotta a mézeskalács szegfűborssal készített változatának élvezését azzal a kijelentéssel, hogy túl gazdagon fűszerezik a szerzetesek számára. A világi hatóságok viszont előszeretettel követelték meg, hogy a kolostorok karácsonykor mézeskaláccsal ajándékozzák meg a polgármesteri hivatalt. Négy korsó méz Sok város becsületbeli kérdésnek tekintette, hogy ott kü Ionosén finom mézeskalácsot vigyenek a piacra. A leghíresebb a nürnbergi mézeskalács volt. Utóbb komoly vetélytársá- vá fejlődött a „leckerli", amelyet a zsinat idején kezdtek készíteni Bőseiben. Zürichben divatba jött a „tirggel", amelyet eredetileg a mézen és liszten kívül mindenféle finomságokból készítettek. A fölöttes hatóság azonban gondosan ügyelt a kalácssütők- re, s előírta nekik, hogy a fűszerekből csak csipetnyit süssenek kalácsaikba. Egy 1563-ban Baselban kiadott rendelet a következő összetételt követelte meg: 4 korsó méz, a hozzávaló liszt, csipetnyi gyömbér, fahéj és szeqfűszea. Nemcsak a városokban ették szívesen a mézeskalácsot, hanem a vidéki lakosság is előszeretettel fogyasztotta. Amikor j 1515 decemberében a hatóságokkal eléqedetlen parasztok betörtek Zürichbe, mindenekelőtt a városháza előtt felállított mézeskalácsos-sátrakat fosztották ki. Az akkori megmozdulás mint „mézeskalácsháború" vonult be a város történetébe. Lengyel szósz Az évszázadok folyamán „rájöttek”, hogy a mézeskalács nem csupán nyalánkság, hanem gyógyszer is különféle bajok ellen. Felhasználták a mézeskalácsot kgnyhai célokra is: minthogy akkoriban a húst általában nyárson sütötték, külön kellett a szószt hozzá előállítani. A finomra darált mézeskalácsot gvümölcsborral, ecetei és gyógyfüvekkel összefőzték s ennek eredményét még ma is ismerik mint „lengyel szószt”. Ma már mindenfélét tesznek bele: disznózsírt, porcukrot, mazsolát, fügét, aszaltszilvát, mandulát, mogyorót, fehér- vagy vörösbort, konyakot és húslevest. Csak Hz éven alu'iaknak... „MESES” ÉLVEZET Dr. W. Rzniecka, egy lódzi általános iskola fogorvosr.ő- je új módszerrel próbálkozott, hogy a gyerekekkel megkedveltesse a fogászati rendelést. Mesére invitálja’ őket. A meséket magnetofonszalagra játszották és most a kis delikvens fülhall gatón hallgatja — tótott szájjal — Hófehérke vagy Piroska és a farkas történetét. ELEKTRONIKUS DAJKA Két ukrán mérnök elektronikus dadát szerkesztett. A csecsemő ágyába szerelt ki: berendezés különösen érzékenyen reagál ... a nedvességre. Ha a csecsemő pelenkája nedves lesz, a „dada” messzehangzó szóval hívja fel erre az eseményre a szülői figyelmét. Az elektronikus dada termesze- . tesen nem beszél, csak jelzéseket ad. MESEPARNA Hogy a gyermekek kedvet kapjanak a lefekvéshez, egyes európai cégek a rajzfilmek népszerű hőseivel „mintázzák" a gyermekágyneműt. A kicsinyek szívesebben fekszenek le, ha párnájukon Mickey Mouse, pap- lanukon Donald kacsa képe foqadia őket. A „meseáqy- nemű" műszálas pamutból készül. Nincs olyan ruhadarab, amely annyira meghódította volna a világot, mint a jeans. A legna qyobb amerikai cégek számára ez a divat milliárdos üzletet jelent. Amerika gépkocsi-királya, Ffenrv Ford hét végén viseli, a legismertebb play-boy. Günter Sachs számára úgy tűnik, ez az egyetlen ruhadarab: éjjelnappal viseli. Szegények és gazdagok, névtelenek és híresek, nemesek és pénzmágnások jeans-ben feszítenek. Csakúgy, mint a Coca-Cola, a iazz és a rágógumi, a főként kék, ütött-kopott, de strapabíró nadráq világsikerré lett. Japán lányai a ládában hagyják a szabad időben hor- i dott kirrionót, munkába farmer- ! ben járnak. A jeans elrejti vézna lábukat. A jeans lehet talpig vagy térdig érő nadrágtartós, öves, vagy akár fürdőnadrág. Sőt, mór megjelentek a jeans szoknyák, a ieans blúzok vagy jeans kabátkák — mostanában főként fémcsillaggal, gombbal vagy hímzéssel díszítve. A frankfurti autókiállitáson a legutóbbi nagy siker a Volkswagen mű vek kocsija volt, amelyben a párnák jeans anyagból készültek; ez a „jeans bogár”. Tavaly a jeans szerelmesei minden korcsoportból a világ 50 országában kereken 500 millió feszes és — ami mostanában különösen „menő" — már a gyárban foltozott nadrágot veitek. A jeans vásárlói a nadrágok esetében, amelyek szinte teljesen egyformák, s csak színben. díszítésben és a szár bőségében különböznek csekély mértékben, olyan tulajdonságokat értékelnek, amelyek min. den más ruhadarab esetében elriasztanának a vásárlástól. A kaliforniai Levi Strauss cég pl., amely a világ legnagyobb farmerayártó cége, kezeskedik róla, hogy termékei: „össze- ménnek, gyúródnék és fakulnak". Ezek a hiányosságok egyúttal azonban a valódiság fém- jelzői, azaz egyenesen kívánatos bizonyítékai az eredetiségnek egy olyan korban, amely egyébként tökéletességre és finomításra törekszik. A farmerdivat okairól filozófusok, szociológusok és divat- szakemberek vitatkoznak. Bárhogyan is van: a farmer virágkora a qyprtóknak olyan nyereséget biztosított, amilyen egyébkén a textilágazatban ismeretlen. Tíz évvel ezelőtt még az említett Strauss céq forgalma nem egészen 100 millió dollár volt, 1972-ben már 504 millió dollár, A múlt év végén a cég menedzserei több mint 600 millió dollárra számítottak a kasszában, ez annyi, mint Bitswana, Mali és Mauritius bruttó társadalmi terméke együttvéve. Mit tanultunk a lepkékről? Törés nélkül húsz lencsén át Az üvegfelület fényvisszaverése sokáig komoly akadályt jelentett az optikai műszerek készítésénél és főként a többlencsés műszereknél okozott nehézséget. Húsz évvel ezelőtt átlátszó vékony rétegek alkalmazásával sikerült ezt a -.problémát meqoldani és ezzel lehetővé vált olyan periszkópok készítése is, amelyekben a fénysugarak húsz lencsén hatolnak át anélkül, hogy a legkisebb fénytörés zavarná a látást. Az éjjeli lepkék szaruhártyájának elektromikroszkóp alatti vizsgálata most arra a megálló- pításra vezetett, hogy a fenti problémát a természet jóval az ember előtt kitűnően megoldotta. A lepkék szaruhártyóján ugyanis 0,2 mikron nagyság- rendű dudorok láthatók, amelyek a törésmutató variációját biztosítják és ilymódon ugyanazt a szerepet töltik be, mint a lencséken alkalmazott vékony rétegek. Nagyított szaruhártya modellen tanulmányozták a rádióhullámok törését és ilymódon is nyilvánvalóvá vált a lepkék szaru hártya szerkezetének említett szerepe. Ár angol National • Physical Laboratory két fizikusának újabban sikerült természetes nagyságban is előállítania a lepkék szaruhártyájának dudorhálózatát. Fényérzékeny réteggel vontak be egy üveglapot és kialakították rajta két fénysugár interferenciasávjait. A fényérzékeny.. réteg kétszeri megy:-, tágítása után, amikor az inter- ferenciasávokat két különböző merőleges irányba állították, be, megfelelő kémiai hatásnak tették ki a fényéizékeny réteget. Ugyanolyan dudorhálózatot sikerült így létrehozniuk, mint amilyen a lepkék szaruhártyáján látható. Fénytörésmérő műszerekkel bebizonyították, hogy az általuk előállított dudorhálózatnak ugyanolyan töréskiküszöbölő tulajdonsága van, mint a lencséknél alkalmazott vékony rétegeknek. Lehetséges, hogy ezzel a módszerrel is ki lehet majd küszöbölni optikai műszereknél a zavaró fénytöréseket. Nem első esetben történik, hogy az állatvilág megfigyelése technológiai problémák megoldásához vezet. A rezgőlemezes qirosrkóp szerkesztésé, hez a léqy második pár szárnyát pótló lemezkék adták az ötletet. A tonhal orsóalakja a repülőgépgyártásban inspirált jó megoldásokat. Konio'xtfiian rónai Mottó: Vagy két éve, hogr a kirakatba kiállított dilimet kupát, o legtöbb lagdarúgá trófeát ellopták. Na és I Ilyeneket mi is tudunk. Barátom egy kedves, ópkéz láb esetet mesélt el. Ismerőse art mondja: — Elhoznál nekem egy tekercs kátránypapirt? Neked van kocsid, — Nagyon szívesen, holnap reggel elhozom, jó? Az ismerős megadta az utcát és a házszámot. Ö meg szavának állt, a kátránypapírt feltette a kocsira és elhozta Hórom nap múlva a rendőrség kihallgatta lopásért. Kiderült, hoqy az ismerős a kátránypapírt vele lopottá el. A barátom megúszta, a fel bujtó nem. Szerencsére az mást is lopott. * A másik látványos történetnek valamelyest résztvevője voltam. Diákkoromban pingpongoztunk. (Akkor még nem asztalitenisz volt és nem tenyeres meg fonák, hanem potyogás, meg backhand, meg vorhand.) Lopod történetek . Szóval bejutottunk a páros döntőbe. (Mellesleg nem nyertük meg.) Lelkiszemeink állandóan ott lógtak az érméken, amit közszemlére kiraktak, hogy majd a győztesek megkapják. Egy bronzra, a legrosszabb esetben, én is esedékes voltam. Nem kaptam meg. Mire kiosztásra került volna a sor, szónélkül ellopták. Nemcsak azt az egyet. Az összesét. * Nem ez a legszebb történet, az is diákkoraiéhoz fűződik. Akkor még pöttömebb emberkék is kosárlabdázhattak, tehát én is iskolai csapat tagja voltam. Ma már ez a lakiik sportja. Óriási küzdelemben voltunk. A legnagyobb izgalom közepette feltűnik, hogy mi ugyan vadul küzdünk, mozgunk, de a labda nincs sehol. Nem is került elő. Nekünk is tíz perc kellett, hogy észrevegyük Ezek régi történetek voltak, hadd szolgáljak egy maival is. Kint vagyunk Orfűn és a barátom kertjéből kiástunk három nyírfát. A fákkal elindultunk a? autóhoz, hoqy azokat levigyük a kulipintyóhoz. Szóval fásításba kezdtünk. Ajándék fásítási hónapba. A feleségem és a barátom találtak eqy rövidebb utat, amit én nem vettem észre és mintegy tíz métert kerültem a buszmegálló felé, hogy onnan közelítsem meg az autót. Egy morcos tekintetű bácsi már messziiől szemezett velem. Valahogy nem tetszettem neki. Nem volt huligán, békés természetű nyugdíjasnak tűnt, de látszott az ábrázatán, hogy Ö a HIVATALOS HATALOM, én meg mintha a tilosban járnék. Ahogy odaérek, megszólal: — A LEGFŐBB elvtársnak j szabad?! — (Itt eay közismert j nevet említett.) A kérdés meglepett, bár úgy j .éreztem, hogy el kel! ezen top- 1 rengenem. Minden esetre az. igazságnak megfelelően válaszoltam : — Az az’ érzésem Bátyám, hogy neki sem szabad, bár ehhez tudnom kellene, hogy mit? — Szóval o LEGFŐBB elvtársnak szabad?! -— kérdezte újra és következetesen. Teljesen tanácstalan voltam, de valami isteni szikra megvilágosította nehezen működő agyamat, Azt még nem tudtam, hogy mi az, amit a LEGFŐBB elvtársnak szabad, de arra rájöttem már, hogy nem én vagyok az illető, — Bátyám! Maradjunk meg a kérdés első részénél. Ha kívánja, én szavamat adom, hogy nem vagyok a LEGFŐBB elvtárs, — nem mintha nem vállalnám, — de az igazsághoz ragaszkodnom keli. — Jó, tudom én! — mondta neheztelőleg. — A LEGFŐBB elvtársnak szabad! Most leesett nekem is a húsz- filléres es megértettem a kérdés másik részét is, azt, hogy mi az, amit nem szabad. Bátyánk a Fa miatt gyanakodott, vagyis mély gyökeret vert benne az a meggyőződés, hogy ö fa lopott. Fia lopással vádolnak, még ilyen szelíd tormában is, nem o méreg kerekedik felül bennem, hanem a mentegetőzés. Csuda szerencsétlen természetem van! — Bátyám, a főt eqy kertből kaptuk, ajándék és én nem vagyok a LEGFŐBB elvtárs. Megcsóválta busa fejét, egy pillanatra sem tűnt el ábiára- táiól a mély bizalmatlanság. Nem köszönt és egész magatartása elárulta, hogy két dolog változatlanul kétségtelen előtte, hogy a LEGFŐBB elvtársnak sem szabad és e fa lopott. Mi elindultunk és az öreg elővette a füzetét és felírta a kocsi számát. Most várom, kit csuknak be lopásért, a LEGFŐBB elvtársat, vagy a barátomat, a kocsi gazdáját. Rólam nevn volt szól Szőllősy Kálmán
