Dunántúli Napló, 1974. január (31. évfolyam, 1-30. szám)
1974-01-20 / 19. szám
H azánkban évente mintegy húszezren betegszenek meg rákban. A halált okozó betegségek között a második a szív- és érrendszeri betegségek mögött, de többek szerint már a legelső helyen áll. Félelmetes kór, százezrek rettegnek tőle. Alig akad ember, akinek ne jutna olykor az eszébe — mint borzalmas lehetőség. Az orvosi rendelőkben sematikus plakátok hirdetik, hogy a rák megelőzhető, ha időben felfedezik. A lapokban rendre napvilágot látnak lelkes hírek, amelyek a rákkutatás újabb és újabb lépéseiről értesítenek. Elméletek röppennek fel. Kósza hírek, hogy itt vagy ott már küszöbön áll a rák gyógyszerének felfedezése. Az emberek úgy képzelik, hogy a rák gyógyszere egy bűvös hatású anyag lesz majd, ami egycsapásra megszabadítja az emberiséget ettől a förtelmes fenyegetéstől. Holott gyógyszerek már ma is vannak. És olyanok is akadnak, szép számmal, melyek jelenleg is, naponta is, ered ménnyel is gyógyítják a rákot. Rosszindulatú, növekvő daganat Voltaképpen mi a rák? „Hámsejtek kóros elszaporodásából támadt, rosszindulatú, környezetét pusztítva növekvő dago nat, ill. a szervezetnek ebből adódó betegsége“ ■— mondja tömören az Értelmező Szótár. Bővebb magyarázatért egy orvosi cikkhez folyamodhatunk; „A szervezet sejtjei — az idegsejtek s kivételével — állandó megújulásban vannak. A sejtek természetes pusztulását áldandó regeneráció kíséri, más szóval a ousztuló sejtek helyét újból és újból képződő sejtek töltik ki. A normális sejtek szaporodását különböző mechanizmusok szabályozzák abban az értelemben, hogy mindig csak annyi új sejt képződik, amennyi az elpusztult sejtek |jótlására éppen szükséges. A rosszindulatú daganat lényege az, hogy ez a szabályozott új sejtképződés felborul, a sejtek most már ellenőrzés-vezérlés nélkül, g úttalanu! szaporodnak, a szervezet elveszti uralmát lölöttük”. Tudjuk, e daganat élősdíként növekszik, a különböző szövetek és szervek halárait sem „tiszteli”, előbb-utóbb károsítja az érintett szervek működését s a daganatból leszakadó sejtek e nyi okáram- lás vagy véráramlás útján eljuthatnak a szervezet különféle részeibe, ,.áttételeket”, újabb, kisebb-nagyobb daganatokat okozva. Fájni a rák csak ekkor fáj, ha már olyan kiterjedésű, hogy degeket, idegdúcokat nyom. Hogy mi okozza o iákot vagyis mitői indul el a mér szabályozhatatlan sejtsza- porodas — erre egyelőre nem tud egyértelmű választ adni az orvostudomány. Az biztos, hogy több száz előidéző ok is ismert, — kémiai anyagok egosz sora, testékek, kátránytermékek, alkohol, hosz tan tartó ingerek, vírusok —- és a kutatóknak az nem okoz gondot hegy állat- kísérleteknél hogyan idézzenek elő daganatot Bizonyosnak látszik, hogy több tényező együttes hatása kell ahhoz, hogy a rákos sejtek megkezdhessék pusztító munkájukat A kutatok nagyon valószínűnek tartják, hogy rákos sejtek szinte állandóan keletkeznek a szervezetben, csak a szervezet tökéletesen működő immunrendszere egyébként önmaga „elintézi” őket Ha pedig mégis elakad a gépezet, de c hibát időben sikerül felfedezni, a beteg vagy a sebész kése alá kerül, vagy a gyógyító sugarakat kibocsátó gépek alá. A daganat helye, fajtája, az orvosok együttes véleménye dönt arról, hová. Sugaras gyógyítás Anélkül, hogy a sebészi beavatkozás jelentősége csökkent volna, az utóbbi években ugrásszerűen javult a rák suga ras gyógyításának statisztikája. A pécsi röntgenkliníka professzora, dr. Kuhn Endre: — A rák sugaras gyógyítása majdnem egyidős magának a gyógyító sugárnak a megismerésével. Amikor Röntgen felfedezte az X sugarat, szinte hónapok múlva megkezdődött annak felhasználása a daganatok gyógyításában. Mindamellett 9 sugárkezelés egész elmélete, elvei 0 húszas évek tőján alakultak tí, és nagyon sokáig, lényegében a legutóbbi évekig tartották magukat. Ez azt jelenti, hogy az utóbbi években alapos változások történtek, s természetesen pozitív irányban. Miben állnak ezek? — Nem a berendezések, technikai feltételek alapvető megváltozásában, hanem abban, hogy a sugárbiológia a legutóbbi években olyan fejlődési fokot ért el, hogy ma már valóban biológiai alapokra tudjuk helyezni a sugárkezelést. Az új elmélet magyarázatot tud adni sok olyan megfigyelésre, amelyre korábban nem volt elfogadható magyarázat. Például mióta ismerjük a daganatsejtek szaporodási ciklusait, tudjuk azt is, hogy a ciklusnak vannak olyan fázisai, amikor a daganatsejt a legsugárérzékenyebb. A besugárzás tehát ilyenkor fejti ki a legpusztítóbb hatást. S annak ellenére, hogy ez az ismeret nagyrészt még teore tikus, máris többféleképpen hasznosítható a gyakorlatban. Mert igaz ugyan, hogy a daganatsejtek szaporodási ciklusának sugárérzékeny fázisai más-más időpontokban következnek be, de néhány módszerrel már képesek vagyunk a sejteket megállítani a szükséges fázisban, vagy- is mintegy „fölhalmozni" a sugárérzékeny sejteket. Egy másik megismert jelenség, hogy a daganatsejtben mindig bizonyos oxigénhiány van, s ez csökkenti a daganatsejt sugárérzékenpégét. Megfelelő sugáradagolással viszont javítani lehet a daganatsejtek oxigénellátását, s ezzel is sugárérzékenyebbé tehetők. RAK Mindez arra szolgál, hogy a daganatsejtek gyorsabban, eredményesebben pusztuljanak el a sugárzás hatására. De vajon a különféle daganatfajtáknál a sugárkezelés esélyei is különfélék? ■— Természetesen. Az esélyek nagyon sok mindentől függnnk. Mindenekelőtt a daganat nagyságától, vagyis a betegség előrehaladott voltától De a szövetfélesé- gektő! is. Korábban egyértelmű volt m. az álláspont, hogy ai ép szövet gyorsabban regenerálódik, mint a daganatos szövet. Sajnos, kiderült, hogy a regenerálódás üteme az etjyes szövetféleségek esetében más és más, Az is előfordulhat, hogy bizonyos daganatoknál az ép és e beteg szövet regenerálódási üteme csaknem egyforma. Nyilvánvaló, hogy ilyenkor 0 sugárkezelés reménytelen. Végül is milyen perspektívák vannak 0 uigaras gyógyítás előtt? — Ami a technikai fejlődést (Heti, inkább csak a neutron, és protonsugárzás előtt áll még nagyobb perspektíva. Ellenben a sugárbiológiai és daganatbiológiai ismeretek bővítése és adaptálása a klinikai gyakorlatban szinte korlátlan lehetőségeket nyújt a daganatok sugaras gyógyításában. Hogy milyen rohamléptekkel halad e téren a tudomány és a klinikai gyakorlat, elég ha megemlítem, hogy ma már a gyógyítás reményével kezelünk olyan betegségeket, minta nyirokcsomók rosszindulatú daganatai, melyeket korábban fatális betegségeknek tartottunk. Mindez az utóbbi öt-tíz év vívmánya. Arra pedig, hogy a rák korai felismerésével, a jó diagnosztikával és a gyógymódok komplex alkalmazásával milyen gyors eredményeket lehet elérni, a japánok szolgáltattak példát. Japánban a gyomorrák egyik legsúlyosabb népbetegségnek számított, s ma a rendszeres szűrő- vizsgálatok eredményeképp korai szakban felfedezett betegek csaknem 90 százaléka meggyógyul. Rendszeres ellenőrzés . Hazánkban húsz éve van rákszűrés. Egyes daganatok szinte „kiabálnak”: a bőr, a nyelv, a száj daganatai. A rendszeres tüdőszűrés is sokat segít A négyógyászatban e méhnyak-rákos betegségek számának csökkenésén mérhető le a rendszeres ellenőrzés és a korai felismerés jelentősége. A gyomorrák nemcsak Japánban másutt is visszaszorul, mióta egy spéci jlis, gasztrokópiás módszerrel végzik a vizsga latokat, nem röntgennel: csőben elhelyezett üveg rostfonatok és optikai rendszer segítségével „egyszerűen" látni lehet a gyomor elváltozásait, a korai daganatot is. Sokkal jobb, szélesebbkörű propaganda, erőteljesebb hálózat kellene a korai felismerések növeléséhez, s nem utolsósorban: hit. Orvosokban, egészségügyiekben és a lakosságban is hit, hogy a rákból ki lehet gyógyulni. Két olyan dolgot lótok az I. Belklinika professzori szobájában, amit soha életemben nem láttam még. Az egyik egy ampulla, valóságos ékszerdobozkába csomagolva. A csomagolás nemcsak a jelentéktelennek látszó folyadék árához képest kellően ünnepélyes, hanem hatásához is. Ez a kis injekcióstűnyi folyadék ugyanis gyógyítja a rákot. A másik látvány: néhány röntgenfelvétel. Tüdőrák képe a lemezen. Az a nagy folt ott, középen, a daganat. Szerte a kisebbek szintén. Aztán újabb felvételek: a foltok összezsugorodnak, majd eltűnnek. A béteg most jól van. A rák — a felvételek tanúsága szerint — eltűnt Néhány heti gyógyszeres kezelés következtében. Ez azt jelentené, hogy megvan a rák gyógyszere? —- A kérdésre nem lehet Igennel »agy nemmel felelni. Tény, hogy vannak gyógyszerek, amelyekkel eredményt tudtunk elérni. Van magyar, szovjet és néhány nyugati gyógyszer is. De az alkalmazásuk még kialakulatlan. Mivel nagyon rövid ideje léteznek, nem Ismerjük minden hatásukat, nincsenek tapasztalataink. A gyógyszerek elpusztítják a daganatos sejteket de minden rák másként „reagál”— Akkor hát tovább kell keresni a rák gyógyszerét? — Lehet hogy holnap találnak egy olyan anyagot ami minden eddiginél jobb lesz, s a mostaniakat eldobhatjuk. De meggyőződésem, hogy pár év alatt csak ezekkel, a már meglévő gyógyszerekkel is összehasonlíthatatlanul jobb eredményeket érhetünk el, pusztán a tapasztalatok és a kialakuló jobb módszerek révéte Ne csak a halálhírt,». A rák elleni háború tehát egyszerre nagyon sok fronton zajlik. A tudomány újabb és újabb jelenségeket vizsgál meg és tár fel, amelyeket ma már szinte egyik óráról a másikra szolgálatába állttá gyógyítás. A kutatóintézetek vizsgálják a ráksejtek természetét, viselkedését A sebész operál, a radiológus besugárzással adja vissza a beteg életét Van egy intézet valahol a világban, amely minden évben húszezer fajta anyagot próbál ki csak ebből a szempontból: hátha hatással van a daganatokra. Gyógyszergyárak új készítményeket adnak át az 01 vasoknak: lehet, hogy csak egy vagy két esetleg öt vagy tíz évvel hosszabbítják meg a betegek életét de aki éveket nyer, életet nyer. Diagnosztikai módszereket eszeinek ki, tökéletesítenek annak érdekében, hogy a rák korán, minél korábban felismerhető legyen. Mert ha időben felismerik, majdnem biztosan meg is gyógyítják. A bőrrákot például máris 100 százalékban. A méhnyak- és méhtest-rákot 90—95 száza lékban. A gégerákot 85—90 százalékban. Az emlőrákot 90—95 százalékban. A háború csak egy fronton nem folyik az erők teljes összpontosításával. Ott, ahol pedig a legfontosabb volna. Az embereknél, akik apró tüneteikkel el se mennek az orvoshoz. Esetleg azoknál ez orvosoknál akik nem veszik elég komolyan a csaknem láthatatlan, alig észrevehető tüneteket. Az orvosegyetemeken azon igyekeznek, hogy „onkológiai szemlélettel” küidjék csatába a fiatal orvosokat Pécsett ennek érdekében egy onkológiai blokkot tanítanak az integrált oktatás keretében. S az is igaz, amit több orvostól is holihatunk: ha az emberek nemcsak arról értesülnének, hogy X vagy Y meghalt rákban, hanem azokról is, akik kigyógyultak belőle, talán los- sanként másként tekintenének a rákra, kevesebb iszonyattal, de több figyelemmel és felkészültebben. « t A Mecseki Fotóklub albumából ürtvélyesi László; Kette« Kórtvélyesí László; Hajnal! utc« Tóth Kétely; Séíc \