Dunántúli Napló, 1974. január (31. évfolyam, 1-30. szám)
1974-01-20 / 19. szám
4 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1974. január 20. Javaslatok, kérések, intézkedések Hárman százötven esztendőt... „Tallózás“ képviselői jelentésekben „A felmerült problémát, kérést sikerült elintézni: a dinnyeberki út megépítésére 13 millió forintot kaptunk”. — „Parlamenti felszólalásomban szorgalmaztam a megye iskoláinak felújítását, felszereléseinek kiegészítését. A művelődésügyi osztály 2 millió forintot kapott pluszban a felszerelésekre ...” Jóleső érzéssel „tallózok” azokban a jelentésekben, amelyeket ;megyénk képviselői írtak, valamennyien röviden összefoglallak 1973-ban végzett közérdekű munkájuk eredményeit. Képviselői beszámolókon, fogadóórákon, rendezvényeken sokrétű kapcsolatot tartottak a választópolgárokkal. A hivatalos és „magánbeszélgetések" alkalmával elhangzott kéréseket, javaslatokat nemcsak ösz- szegyűjtötték, feljegyezték, hanem különböző fórumokon elintézésüket is szorgalmazták, A év végén például a sta tisztikai törvényjavaslathoz szólt hozzá Novics János képviselő. Javasolta: a rendelkezésre álló adatokat, információkat célszerű lenne az eddigieknél jobban Felhasználni a közvélemény tájékoztatására. A Minisztertanács Tájékozatási Hivatala elnökétől írásban kapott választ: „A Központi Statisztikai Hivatal elnökével megvizsgáltuk javaslatát, s ágy véljük: megvalósítására több lehetőség is nyílik... A tárcákkal és a Központi Statisztikai Hivatallal együttműködve az általunk szervezett miniszteri sajtótájékoztatókon az újságírók részére — a lehetőségeknek megfelelően ■— a szóbeli tájékoztatást kiegészítő statisztikai és egyéb adatokat tartalmazó Írásos anyagot is átadunk ... Országgyűlési felszólalásában javasolta dr. Szabó József képviselő: A Minisztertanács tűzze napirendre a munkaerőgazdálkodás helyzetének megtárgyalását. A Minisztertanács Titkársága vezetőjétől kapott írásos válasz hangsúlyozta, hogy a munkaügyi miniszter jelentést terjeszt elő a Minisztertanácsnak a munkaügyi helyzetről és a bérszabályozás részleges módosításának első tapasztalatairól. Az értesítést követően a Minisztertanács megtárgyalta és számos intézkedést hozott a tá rgykörben. A kiragadott példák bizonyítják: képviselőink felszólalásaira az illetékes szervek késedelem nélkül reagálnak és érdemben intézkednek. Jellemző megállapítás a végzett munka összesítéséből és értékeléséből: „a helyi szervek, köztük a megyei szervek vezetői is — az országos szervekhez hasonlóan — kisérik figyelemmel a képviselek kéréseit, javaslatait. Az elmúlt évben a Megyei Pártbizottságon kivül a megyei és Pécs város tanácsának vezetői érdemben jól segítették és igényelték is képviselőink munkáját a megyében és a városban jelentkező feladatok megoldásáért". De nemcsak a parlamenti felszólalásoknak van foganatjuk. Beszélni a lakosság által felvetett kérdésekről számos fórum alkalmas. Mohácson nincs korszerűen megoldva a révátkelés, a felszerelés elavult, nem megfelelő sem a személy-, sem a teher- áruforgalom. Ezt szóvá tették a választók Halasi Lajosné képviselőjüknek is és közbenjárását kérték a helyzet javításához. Az intézkedésről így számol be a képviselő: „Többféle lehetőség is kínálkozik egy-egy kérés megbeszélésére. Például egy- egy ülésszak szünete is alkalmas közérdekű problémák felvetésére, — sétálva a folyosó- j kon a képviselőtársakkal szót | lehet ejteni róluk. Éltem az adódó alkalommal és az illetékes felső szerv vezetőjének megemlítettem a kérést. ígérte: megvizsgálja. Nemcsak Ígéret maradt, hanem a révátkelés gondjainak enyhítésére tízmillió forintot kaptunk". Minden való- színűséq szerint még ebben az ötéves tervben hozzálátnak az átkelőhely korszerűsítéséhez, felszerelésének felújításához. — Az elmúlt év különösen eredményes volt képviselői munkámban — írja Szabó Mátyás képviselő. — Sikerült régi kívánságokat, problémákat elintézni, Boly községben a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium 1100 méter kövesutat épített önköltséges alapon 600 ezer forintért. A kövesutat 1973 augusztusában átadták a tanácsnak. Erzsébet község klubkönyvtár építéséhez 1974-re 500 ezer forinttal járult hozzá a Művelődésügyi Minisztérium, Riszter József Weisz József Felmerül egy-egy kérdés, a képviselő tájékozódik, felszólal, de jelentős levelezéseinek száma is. Valamennyi képviselőnk súlyos dossziékba gyűjti levelezéseit, a kapott írásos válaszokat. Csak példaként említem dr. Szabó József képviselőt, akinek levelezési dossziéjában láttam a sok közül egy ügy levelezési intézését. A „beruházási stop" az úgynevezett irodaházak építését, újak létesítését különösen nem támogatta. Az intézkedés alapvetően szükség- szerű volt. De ott, ahol halaszthatatlan indokok alapján kérték a „stop” alóli mentesítést, —- lehetőség nyílt erre. így „levelezte le” — a megbeszélések után — a képviselő a siklósi KIOSZ székház ügyét. A pénzügyminiszter levele: „A siklósi KIOSZ székház építési korlátozás alóli mentesítésére vonatkozó megkeresésére az alábbiakról tájékoztatom: az ön kérésének és indokainak figyelem- bevételével engedélyezték a székház kivitelezését. Az Országos Tervhivatal beruházási főosztályvezetője levélben értesítette erről a siklósi KIOSZ helyi csoportját..." Az épület áll, belső berendezésén dolgoznak — előreláthatóan a közeljövőben átadják rendeltetésének. Megyénk tizenegy képviselője közül az országgyűlés állandó bizottságaiban tizen dolgoznak. Valamennyien hallatják hangjukat a különböző témák megvitatásánál. „Az építési és közlekedési állandó bizottságban felszólaltam Pécs átmenő forgalmának problémáiról, — a híradástechnikai szakközépiskola technikai felszerelésének biztosításáról, a pécsi pincerendszerrel összefüggő gondok agyagi vonatkozásáról, a mun- káslakásépitéshez szükséges területelökészitő munkák anyagi támogatásának tárgyában" — mondja Cserna Sándor képviselő. A kapcsolatok sokrétűségét illusztrálják ozok a számok, amelyek arról tájékoztatnak, hogy képviselőink különböző rendezvényeken, képviselői beszámolókon, fogadóórákon, tanácsüléseken vesznek részt. A fogadóórákon többségében közérdekű bejelentéseket vagy panaszt tesznek a választópolgárok, — általában útépítés, kereskedelmi áruellátás, a szolgáltatások javítása szerepel témaként. Míg az egyéni kérelmek tárgyaként — a közérdekűnél lényegesen kisebb számban, — a lakás, a nyugdíj, a földtulajdon rendezése a ’főiéAz obsit Képviselőink az elmúlt évben számos esetben úgynevezett helyszíni látogatáson is részt vettek. Többek között a pécsi Porcelángyárban tett látogatásuk alkalmával a gyárrekonstrukcióról, a piaci viszonyok alakulásáról, a dolgozók munka és életkörülményeinek helyzetéről tájékozódtak. A helyőrség egyik alakulatánál az ifjúsági törvény végrehajtásáról szereztek tapasztalatokat. Szalántai látogatásuk alkalmával azt vizsgálták, hogy a termelőszövetkezeti gazdaság, hogyan segíti az adott körzet gazdasági, kulturális és szociálpolitikai feladatainak végrehajtását, milyen ebben a termelőszövetkezet és a tanácsok együttműködése. Ezek a látogatások is gyümölcsöző hatással vannak a választópolgárok és képviselők kapcsolatára. Caray Ferenc Több évtizedet dolgoztak vezető beosztásban: barátok, irigyek és önzetlen segítők között éltek. Minden szavuk, tettük százakban élesztett ellenállást, segítőkészséget vagy örömet.. Maguk sem állítják, hogy hiba nélkül voltak képesek végigjárni az utat, amíg munkásgyerekekből vezetők lettek. Most majd bizonyára sokan mondják: ez beszél, ez...? Hisz ekkor, meg akkor.. Többen lesznek azonban, akik az újságíró ! summázását tartják reálisnak: : ők hárman közel másfél évszázadot dolgoztak, ebből több mint száz esztendőt a bányá- | szatban. ők hárman több, mint két tucat Kiváló dolgozó kitüntetést koptak, három o Bányá- j szat kiváló dolgozója, három Munkaérdemrend, két Szociaiis- S ta munkáért érdemrend, két l Munkás-paraszt-hatolomért ér- ! demrend, két Kiváló újító aranyjelvény kitüntetés tulajdonosai. Kárpáti Ferenc egy megsárgult papírt őriz, amelyben Apró Antal az első országos munkaversenyben elért kiváló munka iáért mond köszönetét —- 1949-ben . Az 5 története azonban ko- j rábban kezdődik. 1922. június I 21-én — előző nap kapta meg í bizonyítványát a hatodik elemi j elvégzéséről — apja levitte a pécsbányai Schroll-aknára . Aztán ősszel a takarító gyerek inassá lépett elő. 1925-ben esztergályos szakmunkás okl/evelet szerzett, amellyel a Sopiana- gyárban helyezkedett el. Délelőtt. Délután Pécsbányán mozdonyvezető volt. Kárpáti Ferenc ugyanis két munkakönyvét tartott. Négy esztendőn keresztül a nyári hónapokban itt is, ott is dolgozott. Akkor alakult ki életében, hogy mindig is két dolgot csinált, s mindig és nagyon komolyan. A muzsikálás végigkísérte életét — üzemvezető beosztása mellett sem tette le a hegedűt, harmonikát, fúvós hangszert. .. 1963-ban fél esztenLógó acélhuzalok, be’oncsorkok Mi lesz a nagypiaccal?! A hagyományos nagybevásárlási napokon — szerdán és 'szombaton — sok ezer ember fordul meq Pécsett a nagypiacon, a távolsági autóbusz pályaudvar szomszédságában. Az amúgy is szűkös helyen aggasztó a helyzet. Napirenden vannak a szitkozódások, az elszaggatott ruhák mutogatása, többen pedig — elsősorban az idősebbek — rándult bokával távoznak, mert a Regős utca felől a járdáról lelépni kész akrobatikai mutatvány. A lépcső hiányzik, helyette nem tudni honnan, kupacokban áll a betontörmelék. A következő néhány méteren belül újabb meglepetések érnek bennünket: két méterenként karvastagságú vasoszlopok merednek ki a járda szélén, amelyekben már csak itt-ott található meg a hajdan befűzött huzal. Ez a valamikor korlátnak szánt hüvelykujj vastagságú drót jelenleg helyenként alattomosan a földre lapul, mád - ■■ ~:o'!anabb helyen mered fel derékmagasságban. Arra tökéletesen megfelel, hogy a telt kosárral éppen arra haladók beleakadjanak, és hogy a nyitott kabátok zsebét ott marasztalja. Ugyanilyen korlátok védték a vásárlókat a buszmegálló felöli oldalról is. Most azonban életüket kockáztatva futkároznak a vásárlók a mozgó járművek között. S ha valaki netán meg- gondoltabb lenne is, akkor sem kerülheti el a veszélyt, mert a nagy tolongásban akarata ellenére kisodródhat az úttestre. Néhány lépésnyire a korlátcsonkoktól egy nyomósrendszerű kút található. Percenként használják. Bugyog is belőle a víz bőven, csakhogy a felesleges lé elvezetésére már nincs megoldás. Ott csörgedezik eqyre dúz- zadó patakként az árusok és vásárlók lába alatt. Ilyenkor télen pediq szinte korcsolyapályává változtatta a körnvéket. A több soron felállított betonpadozat is enyhén szólva javításra szorul. Számos helyen a megrepedezett, több mázsa súlyú betonlap minden pillanatban kettétörhet és esetleg q körülötte állók lábára zuhan. Van-e remény, hogy ez az áldatlan állapot a közeljövőben megszűnik? — kérdeztük a II. kerületi Hivatal kereskedelmi osztályán. Tójékozatásunkra elmondták. hogy ők is felmérték már a helyzetet és még a múlt év novemberében megrendelték az Épületszerelő Kisipari Szövetkezettől a szükséges oszlopokat és felkérték a nevezett szövetkezetei a munkák elvégzésére. Azonban ez a mai napig sem készült el, nem tettek eleget vállalásuknak, különböző indokokra hivatkozva. Napokkal ezelőtt a II. kerületi Hivatal ígéretet kapott, hogy elkészítik a huzalkorlátokat. A többi felsorolt hiba kiküszöbölésére azonban egyelőre nincs lehetőség, mert bizonytalan a piac további sorsa. Ugyanis a felüljáró építésével kapcsolatos rendezési munkák során jelenleg még bizonytalan a szabadtéri vósárlóközpont itt I maradása. F. L deig egyszerre volt az újhegyi üzem vezetője és a Megyei Pártbizottság ipari osztályának irányítója. 51 és fél esztendeig dolgozott — betegállománybon egyetlen-egyszer sem volt. Harminchat esztendeje lépett be először az újhegyi üzem kapuján, az idén szilveszterkor utoljára hívta össze munkatársait. (gy volt ez szokás az év utolsó napján: beszélgettek gondjaikról, a következő esztendő terveiről, dicsért és megrótt ilyenkor Kárpáti Ferenc. Most csak köszönetét mondott. A munkások egy esztergapad élethű, kicsinyített másával búcsúztatták. Talán éppen arról mintázták, amely mellett 1944. november 28-án dolgozott, amikor a szovjet csapatok ugyan már az újhegyi szőlőkben voltak, de a németek még az erőmű felrobbantására készüllek. Délután eg bomba a szénpiramisra hullt, este agyonlőtték két munkást, aki éppen dolgozni indult. . . Kárpáti Ferenc azon a délutánon beleütötte esztergapadjába a dátumot, ötven hatban ismét, amikor több esztendős pártmunka után visszatért a műhelybe ... Most majd kicsit több ideje lesz a zenére. De adnak a társadalmi megbízatások is elfoglaltságot. 1950 óta tanácstag, s tagja a Mecseki Szénbányák párt-végrehajtóbizottságának !s. — Meddig tartja meg funkcióit? — Ezért a rendszerért addig érdemes dolgozni, amíg az ember mozogni tud . ikerház a telepen. Látszik, hogy a garázst nemrégiben tapasztották hozzá. Kárpáti Ferenc, Weisz József és Riszter József hosszú évtizedekig voltak vezető beosztásban, mégis megmaradtak egyszerű embernek. A mecseki szénbányászat korszerűsítésében úttörő szerepet vállalt férfiak lakásában nyoma sincs a fényűzésnek. Kárpáti Ferenc idejében rekonstrukció volt az újhegyi üzemben, a koszos, rossz hatásfokkal működő, zajos szénmosó ma olyan koksz-szenet ad ki, amelyet közvetlenül hasznosíthatnak Dunaújvárosban. Zobák-bónyán, ahol Riszter József az első percektől a személyzeti vezető, hazánk egyik legszebb és legkorszerűbb bányaüzemét alakították ki. j Kossuth-bányán Weisz József j vezetése alatt a munkát megkönnyítő Jpányászati berendezések egész sorát próbálták ki. Államférfiaktól kapott levelekről, kitüntetésekről beszélhetnének, ők azonban inkább a bányára, a munkára, a nehéz órákra emlékeznek . . — Itt a negyedik sorban születtem — mutat Riszter Józref a régi komlói bányatelep egyik utcájára. — Most., már itt is fejezem be. ötvenhat éves. Rokkantságival megy nyugdíjba. Reméljük, hogy hosszú évek, nyugodt pihenés vár rá. Amikor 1957-ben helyreállt a rend, különösen megnőtt a személyzeti munka rangja. Akkoriban nem lehetett magyarázkodni, vagy úgy csinálta az illető, ahogy kellett, vagy ment. Ma van idő a meggyőződésre. Akkor nem volt. Zobák-bányán a műszaki állományt ki kellett alakítani. Itt már megköveteltük cs technikumot, a bányabeti gyakorlatot, később már a vezetői készséget is figyelembe kellett venni és természetesen a politikai megbízhatóság — ezzel kellett volna kezdeni ■— voltak a legfontosabb követelmények. Mégsem sikerült száz százalékig. Voltak, akik nem tudtak az emberekkel bánni, a régi hangnemben, kiabálva próbáltak irányítani. — A fiatal munkásokkal nem volt különösebb baj, azok csinálták a dolgukat, de a műszakiakat, adminisztratívokat bizony nehéz volt beállítani a sorba . „. A Weisz már megint hőzőngl — Komlón és a Mecseki Szénbányáknál szállóigévé vált ez a mondás. Való igaz, hogy Kossuth-bánya volt üzemvezetője nemigen válogatja meg szavait, ha a bányászat érdekeit kell védeni. Negyvenhárom esztendőt húzott le bányászként. Tizenkét esztendős korában palaválogató fiúként kezdte, üzemvezetőként ment nyugdíjba. A Timkó vette fel 1930- ban, ő volt akkor a Magyar Királyi Kőszénbónya RT hivatalfőnöke Komlón. Weisz József most abban a házban lakik, ahol egykor Komló ura. Visszafelé megyünk a szén történetével. Kárpáti Ferenc nevével a „végállomás” Dunaújváros, a szénmosó cseng ösz- sze. Riszter az új bányáról, Zo- bákról beszél, Weisz József éle- ! te a komlói bányászkodás fej* l lődéséhez kötődik. Kossuth lég- : akna mélyítése, csákányok, pue- t kák, fűrészek, Davy-lámpók, Kossuth-akna mélyítése, a bányász tamburazenekar, amcíy- nek a mártírhalált szenvedett Csizmazia Gyula meg a Nid- ling is tagja volt az új kaszinó j (a mostani Május 1. Művelődési Ház) avatása, az Engel-táró, Anna-akna építése, az altáró gyaluk, pajzsok, új fémtámok képei idéződnek fel, s tűnnek el ennek az energikus embernek a szavai nyomán. Ö, hol csillésként, hol vájárként, máskor aknászként, később bányamesterként, utóbb üzemvezetőként, <i Mecseki Szénbányák pártvégrehajtóbizottságának tagjaként tűnik fel a történetben. Szándékosan hagytam ki a bányamentő éveket. Az újságokból emlékszem egy régi, több mint 22 esztendős történetre, amikor az omlás mögé rekedt bányászokért egy róka- lyuknyi üregen keresztül mászott be. A derekára kötött kötéllel többször is vissza kellett húzni, mert eszméletét vesztette a metánban. Végülis sikerült akkora lélegzetet vennie, hogy a köteleket a bentrekedt bányászokra is felköthette. Magyarország legnagyobb bányaüzemét több mint tíz esztendeig irányította. Akkor is, amikor még 4500 ember dolgozott Kossuthon. Egyszer, talár» négy esztendeje, amolyan igazán „hőzöngős” kedvében volt. — írja meg, — mondta —■ hogy nincs ötszáz egészséges emberem, akiket a fejtésekbe küldhetnék... — Mit lehetne tenni? — kérdem most. — Pénzt és lakást adni, erkölcsileg a régi rangjára emel ni a bányászt. Különben rövidesen bezárjuk a kapukat. Persze most majd megint azt mondják a Weisz hőzöng... Lombost Jene| j
