Dunántúli Napló, 1974. január (31. évfolyam, 1-30. szám)

1974-01-20 / 19. szám

1974. Január 20. DUNÁMTÓL! NAPLÓ 3 Emeljük a pártalapszervezetí munka színvonalát A vita célja volt; az MSZMP X kongresszusa határozatának szellemében a figyelmet a párt- alapszervezeti munkára össz­pontosítani. Ezt a tapasztalatok szerint sikerült elősegíteni. A vita nyomán tisztázódott, hogy a pártépítés több, szélesebb te­vékenység mint a tagfelvételi munka. A pártépítő munka ma­gába öleli a párt szervezeti fej­lődésével, a párt tevékenysé­gével, munkamódszerével kap­csolatos gyakorlat fejlesztését. Erre a vitában — ha nem is így kifejezve — utaltak. Azon­ban a vitában elhangzott né­hány kérdéssel érdemes külön is foglalkozni. Milyen kérdések megoldásá­val emelhetjük a pártalapszer- vezeti munka színvonalát? A vitában többen szóltak a felsőbb pártszervek határozatai­nak helyi, sajátos helyzetre tör­ténő alkalmazásáról. Ez a párt- a la pszervezeti munka javításá­nak fontos eleme. A párt politi­kája a különböző szintű párt- szervek határozataiban ölt tes­tet. Világos, hogy a felsőbb szervek határozataiban rögzí­tett feladatok az alapszerveze- tekiq eljutva egyre konkrétabb formában kell hogy megfogal­mazódjanak. Ha ez nem így len­ne, akkor az alsóbb pártszer­veknek nem is kellene határo­zatokat hozniok. A párt politikájában megha­tározott célok nagy többsége Az elmúlt év folyamán a Dunántúli Naplóban megjelent vitaindító cikket követően több hozzászólás tapasztalatai lát­tak napvilágot. Ha figyelembe vesszük, hogy a cikkek nagy ré­sze kollektiv helyi vita eredményét tükrözte, bátran megállapít­hatjuk, hogy sokan mondták el véleményüket a pártalapszerve- zeti munka színvonalának fejlesztéséről, a pártépitő tevékeny­ség továbbfejlesztésének lehetőségeiről, módszereiről. Sokrétű vita eredményét összegezhetjük. Nemcsak a Dunántúli Napló­ban folyt ez a vita, hanem az Oktatási Igazgatóság keretein belül is. A témák sokrétűsége, a hozzászólók, vitatkozók köre átfogta a vitatott kérdéseket és azok gyakorlati megvalósítását. A vitában résztvevők sok kérdést érintettek. Nagy teret kaptak a pártmunka módszerei, ezen belül a taggyűlések és a párt­csoport értekezletek tapasztalatai, a határozathozatal, a vég­rehajtás megszervezése és ellenőrzése. Tág teret kapott a vitá­ban a párttag-felvétel és a pártkötelezettségeiket elhanyago- lókkal kapcsolatos problémakör. Ezek a kérdések sem marad­tak pártkeretek között, hisz nemcsak a párttagságot érintik, de a párttag-felvételre várók széles körét is. A vitát formálisan ezzei a cikkel szeretném lezárni. Azon­ban — a témához ragaszkodva — néhány kérdésre szükséges reagálnom. az alapszervezetekben valósul meg. A pártala pszervezetek azonban egymástól sokban el­térő feltételek között végzik munkájukat Mások a munka­helyi feltételek pl. az ipari üzem, a termelőszövetkezet vagy a hivatal, intézmény esetében. Igen eltérő a párttagság ösz- szetétele, képzettségi szintje. Mindezek és még sok más té­nyező befolyásolja a felsőbb szervek határozatainak helyi konkretizálását S felsőbb pártszenrek határozatainak alapos ismerete Ml szükséges ahhoz, hoery en­nek az idénynek eleget tehes­sünk? Mindenekelőtt szükséges a felsőbb pártszervek határozatai­nak alapos megismerése. Erre különböző lehetőségek állnak rendelkezésre. Az alapszerveze- tek fontos segítője a Titkári Tá­jékoztató, amely tartalmazza a Központi Bizottság és szervei­nek fontosabb határozatait ál­lásfoglalásait. Jó eszköznek szá­mít, ha a városi, járási pártbi­zottságok is írásban az alap­szervezetek rendelkezésére bo­csátják az azokat érintő fonto­sabb határozataikat Gyakorlat­ból tudjuk, hogy a szóban is­mertetett határozatok a párt­tagságig jutva elkopnak, sok­szor torzuláson mennek át Szük­séges az is, hogy a határozatot ne csak a titkár, hanem a ve­zetőségek tagjai is megismer­jék. Az eddigieken kívül nagy­ban segíthet a Pártélet rendsze­res olvasása, amely a határoza­tok ismertetése mellett sok írás­ban foglalkozik a pártélet gya­korlati kérdéseivel, a jó tapasz­talatok általánosításával. Az alapszervezeti vezetőségek ak­kor járnak el helyesen, ha egy- egy korábbi téma ellenőrzése­kor minden esetben újra átta­nulmányozzák az ahhoz kap­csolódó párthatározatot és nem bízzák magúkat csak az emlé­kezetükre. A felsőbb pártszervek határo­zatainak ismerete mellett fon­tos, hogy az alapszervezetek veze'öséqei, de a párttagság is a szükséges mértékben megis­merek a fe'sőbb állami, gazda- sáni szervek intézkedéseit, ter­ve’1 Az alapszervezetek veze- tősz-e'nek nem indokolt a rendVkezések részkérdéseinek aoró’ékos ismerete. Erre mind az á'lami, mind a gazdasági szerveknél egész apparátus áll rendelkezésre. Az intézkedések azon részét kell elsősorban megismerniök, amelyek alapve­tően befolyásolják a területen élő vagy dolgozó emberek hely­zetéi politikai hangulatát Lé­nyegesen mélyebben kell meg­ismerni a helyi állami, gazda­sági vezetők intézkedéseit hisz azok várható hatása minden módon kapcsolódik a helyi poli­tikai kérdésekhez. Ahhoz, hogy az alapszervezet ki tudja ala­kítani a politikai munka tervét hogy ne érjék váratlan megle­petések, meg kell hogy köve­teljék az állami, gazdasági ve­zetőktől a vezetőség, esetenként az egész párttagság alapos, érthető tájékoztatását az ered­ményekről, 'a feladatokról. Kü­lönösen alapos információt kell kérni a nehézségekről és a negatív jelenségek okairól. Eb­ben nagy segítséget nyújthat­nak az irányító pártszervek a gazdasági vezetők közötti olyan légkör kialakításával, hogy ne kényszernek, hanem kötelesség­nek tartsák a jó tájékoztatást, érezzék annak szükségességét A felsőbb párt, állami, gaz­dasági szervek határozatainak, döntéseinek, valamint a helyi intézkedéseknek együttes isme­rete már lehetőséget teremt az adott pártalapszervezet konkrét tennivalóinak meghatározására. De ahhoz, hoqy a valóság ta- • Iáján maradjunk, szükséges fi- : gyelembe venni a párttagság : összetételét, felkészültségét, a területen dolgozók helyzetét, véleményét, politikai hangula­tát is. Mindez együtt ad:a meg annak reális feltételét, hoqy a pártalapszervezet a felsőbb pártszervek határozatait a helyi, sajátos viszonyokra ti*d;a alkal- , mazni, hogy az úgynevezett he- j lyi politika a’akításával maga is j részesévé váljon a párt poliíiká- : ja alakításának. A párttagfelvétel korábbi fel- gyorsulása hozott is magával ilyen jelenségeket Ezért vált szükségessé a tagfelvétel mér­tékének szabályozása és a pártkötelezettségeiket elhanya- golókkal való személyes foglal­kozás bevezetése. Ez a határo­zat sokak körében vitát váltott ki. Vannak, akik helytelenítették, mások — és ez a nagy többség — egyetértésüket fejezték ki, szükséges lépésnek tartották. A határozat végrehajtásának ta­pasztalatai pozitívak. Nőtt a pártba belépő fizikai munkások — elsősorban szakmunkások — száma. Jelentős számban kerül­tek a párttagok soraiba nők, a KISZ-szervezetek ajánlása nyo­mán pedig fiatalok, akik az if­júsági szövetségben érdemelték ki a párttagságot A határozat végrehajtása azonban még sok kívánnivalót hagy maga után. A pártalap- szervezeteknek javítaniuk kell a párttaggá nevelő, kiválasztó munkájukat. Sok alapszervezet alaposan tájékozódik a felvi­telét kérő munkájáról, munka­helyen kívüli magatartásáról, gondolkodásmódjáról. A körül­tekintő kiválasztó munkával elő­segítik, hogy a felsőbb párt­szervek elutasító határozatai nyomán ne növekedjen a sér­tett emberek száma. Ezt általá­nossá kell tenni az alapszerve­zetekben. Sok helyen eljutottak már annak felismeréséig, hogy a párttagsághoz nem elégsé­ges az, ha valaki jól dolgozik és egyetért a párt politikájával. Ezen túlmenően megkövetelik, hogy a társadalmi élet, a köz­élet különböző területein tet­tekkel bizonyítsa alkalmassá­gát, hogy ne csak elfogadja, de ki is álljon a párt politikája mellett és bátran hirdesse, kép­viselje azt. A vitában többen foglalkoz­tak a pártcsoportok munkájá­val. Ez szinte természetes, az alapszervezetek egyre nagyobb része ismeri fel az eredményes pártcsoport munka kedvező ha­tását a pártéletre. Például az év végi beszámoló taggyűlések előtt a pártesoport megbeszé­léseken véleményt nyilvánított a párttagságnak több mint fele. Sok olapszervezetben a párt­taggá nevelő munkában egyre jobban számításba veszik a tömegszervezetekben, elsősor­ban a szakszervezetekben dol­gozó aktivistákat. A tömegszer­vezetek a párttaggá válásnak jó előiskolái. Az ott dolgozók megismerkednek a politika gya­korlati kérdéseivel, tevékenysé­gükkel bizonyítják alkalmassá­gukat, ismertté válnak környe­zetükben. Az ilyen módon tör­ténő kiválasztás esetén ritkán fordul elő kevéssé átgondolt párttagfelvétel. I követelményekből nem szabad engedni A követelménytámasztás más oldala, hogy azokat differen­ciáltan alkalmazzuk. Ez nem je­lenti a követelmények csökken­tését, csak azt, hogy az egyes emberek élete alakulásában sok különbözőség van. Ha va­laki szép szónoklatokat tud mondani, még nem biztos, hogy a pártnak jobb katonája mint az aki nehezebben fejezi ki magát. Nem lehet azonos a mérce az egyetemet végzett és az általános iskola nyolc osz­tályát elvégzett emberek kö­zött sem. Az a lényeg, hogy az alapkövetelményekből senkinél sem szabad engedni. A határozat végrehajtása időszakában kedvező tapaszta­lat, hogy növekedett a pártta­gok aktivitása, csökkent az úgynevezett problémás pártta­gok száma. Ez elsősorban az egyéni beszélgetések eredmé­nye. Ezért jogos a párttagok kí­vánsága, hogy ez a munka vál­jon a pártszervezetek tevékeny­ségének szerves részévé, hogy ezt a pártvezetóségek ne csak az év végén, a beszámoló tag­gyűlések előtt, hanem az év egész időszakában folyamato­son végezzék. Az aktivitással összhangban ide kívánkozik, hogy a pártszer­vek és -szervezetek fokozottabb követelmény-támasztással egy­idejűleg biztosítsák a pártta­gok fokozottabb megbecsülését is. Itt nem arra gondolunk, hogy a párttagok jogtalan előnyök­höz jussanak vagy kivételezett helyzetet teremtsünk számukra, hanem arra, hogy ha gondjuk van, emberségesen segítsük azok megoldását. Jogos igé­nyek esetén pedig a pártszer­vezet segítsen azok megvalósí­tásában. mel kísérésének. Kezd gyakor­lattá válni, hogy a párttagok a pártcsoportban is kapnak párt- megbizatásokat és ezen a fóru­mon számolnak be azok telje­sítéséről is. A javuló párteso- portmunka kedvező jelenség, azonban ügyelni kell arra, hogy a pártcsoport semmilyen mó­don nem helyettesítheti a tag­gyűlést, nem csorbíthatja an­Több figye'met a párcsoportokra E párl'agsáfsa! szemben támasztott A vitában ielentős he'yet ka­pó.; a szukebb értelemben vett pártépí és, a tagfelvételi mun­ka is. A hozzászólók a követel­mények emelése mellett foglal­tak állást. A követelmények ér­telmezése szonban helyenként más és más. A párttagsággal szemben tá­masz'ott követelményeket az MSZMP X. kongresszusén elfo­gadott Szerveze'i Szabályzatma- gyo.o pontosan me-ha'ározz-a. Sajnos a gvakor a’b-an hogy ki le''3t a rt ta^'a, v.ramint a pár'.'rag kötelességeit és jogait Meghatározó részek elválnak mmwA ] egymástól. A követelményeket I tehát nem a Szervezeti Sza- j báiyzaton túl szükséges növelni, | hanem az abban megfogalma­zottakon belül. A követelmények növelése is kétoldalú folyamat. Nemcsak a felvételüket kérők­kel szemben kell alkalmazni, hanem a pártban bentlévőkkel kapcsolatban is. Ha ez nem iry alakul, akkor könnyen kifej­lődhet egy o'yan nézet, hogy a pártba nehéz bekerülni, de 1 azoi belül már lehet csökken- j teni a követelmények teljesíté- ‘ sét, Ez olyan segítség, amit egyet­len alapszervezet sem nélkü­lözhet. A pártcsoport-élet rend­szeressé tétele egész éven át folyamtos segítséget biztosít az alapszervezet vezetőségének. A pártcsoportok munkája általában úgy alakult, hogy két taggyűlés között tartanak meg­beszélést. A gyakorlatban az a helyesebb módszer, — s ezt több helyen alkalmazzák — ha a pártcsóport a .munka kívá­nalmai szerint tartja megbeszé­léseit. Különösen így van sür­gős feladatok, vagy váratlar események esetében. A párt- croportok kedvező fórumai a párttagság aktivitása figyelem­nak szerepét. A vita sok új módszert mu­tatott be. A munkamódszer azonban olyan, hogy ami egyik helyen új, a másik helyen régi lehet és megfordítva. Fontos tapasztalat, hogy nem szabad félni az új módszerek beveze­tésétől, de nem kell idegen­kedni a máshol jól bevált mód­szerek átvételétől sem. Nem­csak az a jó, amit magunk gon­dolunk ki. A jó tapasztalatok hcsznosítása, általánossá tétele a pártalapszervezetí munka színvonalának fontos emelője. Fördös László MSZMP Központi Bizottsága munkatársa A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Végreiiajtó Bizottságáeak levele az iieeepélyes meikássregységgyiéskez | KEDVES ELVTARSAK! A megyei párt-végrehajtóbizottság szeretettel és tiszte­lettel köszönti az egységgyülés alkalmából megyénk valameny- nyi munkásőrét. Örömmel és elismeréssel vesszük tudomásul, hogy a Munkásőrség megyei Parancsnoksága, törzse, egységei és közvetlen alegységei eredményesen végrehajtották az 1973. évre meghatározott kiképzési, harckészültségi, szervezési és ne­velési feladataikat. Nagyra értékeljük helytállásukat, amellyel ismét bizony!- torták, hogy képesek és készek végrehajtani önként vállalt párt- megbizatásukat. Mindez azt mutatja, hogy parancsnokok és munkásőrök egyaránt értik és átérzik felelősségüket a felada­taik végrehajtására történő felkészítés közben is. A megnövekedett követelmények teljesítése, tevékenységű­ket meghatározó új szabályzatok, új ismeretek elsajátítása és új fegyverük kezelésének megtanulása mellett fegyelmezetten teljesítették egyéb feladataikat is. Elért eredményeiknek nagyon sok feltétele, összetevője van. Ogy gondoljuk — a pártirányítás és -ellenőrzés mellett — e fel­tételek közül a legfontosabb a pártszervezetek, társadalmi szer­vek és bázisok gazdasági, állami vezetőinek segítő hozzáállá­sa, jó együttműködésük. Ugyanakkor oroszlánrésze van a sikerekben a munkásörök — az egész társadalmi állomány — fegyelmezett, aktív helyt­állásának, példamutató magatartásának a munkahelyen, a közéletben és a munkásőiri feladatok végzésében egyaránt, Fontos tényező volt és lesz a jövőben is az az egészséges, politizáló légkör, kommunista közösségi szellem, amely az al­egységekre, egységekre jellemző. Külön is köszöntjük az 1973. évi szocialista versenymoz­galom élenjáróit, a „Területi parancsnokság legjobb önálló egysége” — címet és vándorserleget elnyerő „id. Kréth Imré”- röl elnevezett Siklósi járási zászlóalj; a második helyezést elért „Landler Jenő"-röl elnevezett Pécs városi-járási zászlóalj munkásőreit, parancsnokait Köszöntjük azokat a munkásőrőket, parancsnokokat, akik j az egységgyűlésen kapják meg a „Kiváló munkásőr" és „Ki­váló parancsnok” jelvényt. A megtisztelő dm buzdítsa további sikerekre az élenjáró egységeket, kiváló munkásőrőket és pa­rancsnokokat Gratulálunk azoknak a munkásőr elvtársaknak, akik 15, vagy 10 éves szolgálatuk után Szolgálati érdemérem, illetve akik 5 éves szolgálatuk után Munkásőr emlékérem tulajdonosai lettek. Viseljék büszkén e megtisztelő kitüntetést. Eredményes helytállásukért, a vállalt pártmegbizatásuk példás teljesítéséért a megyei végrehajtó bizottság elismerését és köszönetét fejezi ki minden baranyai munkásőrnek, Munká­juk, munkásőri tevékenységük során évközben is érezhették a | párt-, az állami és társadalmi szervek, valamint munkahelyük ! megértését és elismerését. Kifejezésre jutott ez kitüntetésekben j és más formában is. Legnagyobb elismerés mégis az e tény, hogy megyénk lakossága tiszteli és megbecsüli a munkáséra- j kei A végrehajtó bizottság szükségesnek látja, hogy az egész 1 megyében bátrabban és szélesebb körben propagáljuk a mun- j kásőrség, a munkásőri pártmegbizatás szerepét. Természetesen a jövőben sem egyedül a szavak, hanem el- i sósorban a munkásőr elvtársak tettei alapozzák meg és erősítik I tovább azt a tekintélyt, amelyet eddig is élveznek. Jövő évi tevékenységük során —- a parancsokban és tervek­ben meghatározott feladataik kőiül — fordítsanak megkülön- . böztetett figyelmet politikai képzésük és továbbképzésük foko- ! zására; a kiképzés hatékonyságának erősítésére, a rendelke- j zésre álló idő minél jobb kihasználására; új fegyvereik minél alaposabb megismerésére és kezelésére, valamint szolgálati feladataik éber és fegyelmezett ellátására. Legyen a jövőben ' is folyamatos és tevékenységük minden mozzanatát átszövő a parancsnoki nevelömunka, melyhez igényeljék a pártszerveze­tek közreműködését is. Tegyenek meg mindent a fegyelem fenntartására, a rend- i kívüli események megelőzése érdekében. A parancsnok elvtár­sak bátrabban éljenek a dicséret és fenyítés eszközével, idő­ben és következetesen lépjenek fel a legkisebb fegyelmezet­lenséggel szemben is. KEDVES ELVTARSAK! Egységgyűlésűkön köszönnek el azoktól a munkásőr tár­saiktól, akik több évi becsületesen végzett munkásőri szolgálat után — munkájuk elismerése mellett — leszerelnek, vagy tar­talékállományba kerülnek. Kérjük, hogy ne váljanak meg vég­legesen a testülettől, hanem más fontos pártmegbizatásuk tel­jesítése során is fegyelmezett és példamutató helytállásukkal erősítsék a munkásőrség tekintélyét, hasznosítsák az itt tanul- I takat, A leszerelek helyébe lépő és most esküt tevő elvtársak le- I gyertek méltó követői a munkásőri kiképzés és szolgálat során elődeiknek. Vegyek komolyan az esküben vállalt kötelezettsé­geket és „fegyverrel, munkával, felvilágosító szóval” mindig legyenek készen szocialista hazánk erősítésére és védelmére. KEDVES ELVTARSAK) Az 1974. évi feladataik eredményes végrehajtásához jó alapokkal és feltételekkel rendelkeznek. Törekedjenek a mun­kásőri tevékenység minden területén az elért eredmények szí- i lárdítására, meglevő fogyatékosságaik kijavítására és további : következetes előrehaladásra. Hasznosítsák a parancsnoki mun­ka hatékonyságában, a szocialista versenymozgalomban, a munkásörök aktivitásában, valamint az állami, társadalmi szer­vekkel, társfegyveres testületekkel meglevő kapcsolataikban rejlő tartalékokat. Eddigi munkájuk biztosíték arra, hogy jól fognak élni a lehetőségekkel az egész társadalom javára. További munkájukhoz kívánunk az egységnek sok sikert, a munkásőr elvtársaknak erőt, egészséget! MSZMP BARANYA MEGYE! VÉGREHAJTÓ CIZOTTSAGA / Magasabb szinten

Next

/
Oldalképek
Tartalom