Dunántúli Napló, 1973. december (30. évfolyam, 320-348. szám)

1973-12-08 / 327. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XXX. évfolyam, 327. «ám 1973. december 8., szombat Ara: 80 fillér Á TARTALOMBÓL Ni agyar—-bolgár közlemény-#• örv©snap@k számvei és«? 4r titemették Darvas lózsefet ♦ A munlfovédelem—mBnkásvgűeiem Szabályosan visszatérő, őszi idénycikk az a hírlapi tudósí­tás, amely jobbára ezzel a köz­léssel kezdődik: felkészültünk... A télre tudniillik, amely elhá- ríthatatlanul közeleg, természe­tesen hideggel és hóval, csú­szós utakkal és más-más betű­jelű influenzával. A felkészü­lés pedig, amely, mint említet­tük, a még aranyló, de herva- tag őszi napokban, legalábbis a sajtókonferenciák híranyagá­ban mindiq hibátlan és terv­szerű, kiterjed a tüzelőkészletek­re, az oltóanyagra és — nyil­vánvalóan — a forró teára, a vattázott védőkabátra. Ez utób­biak a tel viszontagságainak kitett dolgozókat védik, s je­lentőségüket alighanem azok értelmezhetik a maguk teljessé­gében, akik tudják mit jelent a csontig ható szélben mondjuk az építkezések állványain dol­gozni. Ám tegyük mindjárt hozzá, anélkül, hoqy az imént említett védőeszközöket, a teát vaqy a vattamellényt a legcsekélyebb mértékben is lebecsülnénk — mindez csupán elenyésző része ama kiterjedt kötelezettség­rendszernek, ami a „munkás­védelem" címszó alá sorolható, s amiről jobbára nem tudósí­tanak az idénytájékoztatók. Mert a munka — jegyezzük meg köz- bevetőleg — filozofikus meg­közelítésben: minden érték for­rása, az élet értelme és tartal­ma, ám nem mindiq veszélyte­len vállalkozás. A modern tech­nológiák. a korszerű qvártási el­járások, ámbár első hallásra úgy tűnhet: csupán a veszély­telen qombnyomoqatásra korlá­tozzák a kezelők közreműködé­sét, korántsem szüntetik meg a veszélyforrásokat, csak átalakít­ják; q régiek helyett újakat teremtenek. A mi termelési gya­korlatunkban e régi és új ve­szélyforrások még jócskán ke­verednek, hiszen technológiá­inkban is eaymás mellett é'nek méq a hagyományos, olykor manufakturális módszerek és az élvonalbeliek, a legkorszerűb­bek. Alighanem éppen itt tűnnek elő napjaink legfontosabb mun­kásvédelmi teendői, amelyek egyszersmind a legfontosabb gazdálkodási teendők is! Arra gondolunk, hoqy a védelem, a baleset-meqelőzés. a termelési veszély-elhárítás kiinduló felté­tele a naayonis prózaion hang­zó, de a lényeget meghatározó feladat: a rend. Részleteire bontva ezt, arra utalhatunk, hogy a munkaheh'i szervezettség, az anvagmozaatási utak és módsze­rek rendezése, a technológiai sor tisztult, egvértelmű rögzítése — amelvek, lám, rendre-sorra a vállalati szervezés elemi ténve- zői —. eavszersmind a munká­sok egészségének, test; épségé­nek legfontosabb védőeszközei. Mindemellett fontos utalnunk azokra a sajátos munkahelvi ténvezőkre, egészséget károsító hatásokra is, amelyek eilen — a vállalati szervezés kihagyha­tatlan részeként — különleges eszközökkel kell védelmet nyújta­ni. Érdemes erről szólva néhány adattal is szemléltetni, milyen méretű-hatású kötelezettségről van szó. A Központi Statisztikai Hivatal külön vizsgálja az egészségi ártalmaknak kitett munkások helyzetét, s az össze­gező számokból figyelemreméltó következtetések vonhatók le. Az adatok szerint, amelyek a 60-as évek végének állapotairól tu­dósítanak, egészséqi ártalomnak kitéve dolgozik az állami ipar­ban foglalkoztatott munkások 35.6 százaléka, és fokozott bal­esetveszélynek kitéve 3.7 száza­léka. Ezeken az átlagszámokon belül jelentékenyek az ágazati eltérések: az eqészséqi ártalom lehetősége 66.9 százalék a bá­nyászatban, 61.4 százalék a ko­hászatban, 48.9 százalék az épí­tőiparban, 54.7 százalék a vegy­iparban. Az adatsor természete­sen korántsem jelenti azt, mintha az említett ágazatok dolgozói ekkora arányban be­tegednének meg úgynevezett ipar] ártalmaktól károsítva, csu­pán ennek lehetőségét érzékel­teti. Más kérdés — bár szorosan kapcsolódik a munkásvédelem nagy témaköréhez —, az ártal­mak végletes kifejeződése: a baleset. Nos, szintén a statisz­tikai adatok kalauzolása sze­rint ebben jelentős a fejlődés, mégis, az üzemi baleseti arány­nyal ma sem lehetünk elége­dettek, azért sem, mert itt a hideg-józan statisztika nem jó kalauz; itt a csekély százalék is súlyos sérülést, rokkantságot, netán halált jelent. Mégis ér­demes megemlítenünk a szá­mokat: az állami iparban, épí­tőiparban, szállításban és hír­közlésben 1972-ben 70 142 üze­mi baleset következett be, eb­ből 274 volt halálos. Az adat­sor csökkenést jelez: 1970-ben 75 787 baleset történt; 304 volt ha'álos. A mérséklődés — ami önma­gában nézve rendkívül örven­detes —, azoknak az erőfeszíté­seknek köszönhető. amelyeke» külön kormányhatározatok ír­tak elő, s amelyek cselekvő védekezésre késztették a válla­latokat is. Fontosak azok az előírások, amelyek a balesetek megelőzésének jogszerű köve­telményeit, a már bekövetke­zett balesetek okainak rögzíté­sét. a felelős meqállaoítását íriák elő. Méais, meqnvőződé- sünk. hoqv az iqazi védekezés szo-osan összefüqq a vá'lalati termelés általános állapotával, a gyártástechnológiák korsze­rűsítésével, Kétség nem fér hoz­zá, hogv ez az a qazdálkodósi pont, ahol a dolaozó szemé­lyes érdeke és a vállalati, illet­ve a népgazdasági érdek a le­hető Ienközve*lenebbül eqybe- esik. Biztonságosán do’qozm csak a iái szervezett munkahe­lyen lehet, s teqyük hozzá: gazdasáqosan dolgozni szint­úgy csak itt leb-“»! Tábori András Elutazott a bolgár párt- és kormán vklil dittség Sajtónapi ünnepségek Baranyában * Az ..Építsünk óvodát!'’ akció eredménye Pénteken délelőtt elutazott Budapestről a Bolgár Népköz- társaság párt- és kormánykül­döttsége, amely a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Magyar Nép­köztársaság Elnöki Tanácsának és a kormányának meghívásá­ra hivatalos baráti látogatást tett hazánkban. A küldöttséget Todor Zsivkov, a Bolg’ár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első titká­ra, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke vezet­te. A delegáció tagja volt Sztanko Todorov, a BKP Politi­kai Bizottságánák tagja, a mi­nisztertanács elnöke, Zsivko Zsivkov, a BKP Politikai Bizott­ságának tagja, a miniszterta­nács elnökhelyettese, Penju. Ki- racov, a BKP KB titkára, Mi!ko Balev, a BKP KB tagja, a KB első titkára titkárságának veze­tője, Andon Trajkov, a Bolgár Kommunista Párt KB póttaqia, a Bolgár Népköztársaság külügy­miniszterének első helyettese, valamint Sztoio Sztanoev, a Bolgár Népköztársaság buda­pesti nagykövete. A bolgár párt- és kormány- küldöttséget ünnepélyesen bú­csúztatták a ferihegyi repülő­téren. A kedves vendégek bú­csúztatására több ezér fővárosi dolgozó jött el a repülőtérre. A főépület homlokzatát bolgár, magyar és vörös zászlók övez­ték, s kétnyelvű búcsúfelirat dí­szítette. A testvéri bolgár nép képvi­selőinek búcsúztatására megje­lent Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Bisz- ku Béla, Fehér Lajos, Kái'ai Gyula, Nemes Dezső, Németh Károly, Nvers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának taqjai, Óvári Miklós, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, le­ien volt a búcsúztatásnál az MSZMP Központi Bizottságá­nak, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának és a kormánynak számos tagja, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet sok más vezető személyisége. Ott volt Böjti János, a Magyar Népköztársasáq szófiai nagy­követe. Megielent a búcsúzta­tásnál a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja is. A vendéqek érkezésekor dísz­jel harsant, majd a díszőrség parancsnoka ielentést tett To­dor Zsivkovnak. Felhanqzott a maqyar és a bolgár himnusz, s közben 21 tüzérségi díszlövést adtak le a Bolgár Népköztársa­ság államfőjének tiszteletére. Todor Zsivkov Kádár János társaságában ellépeti a dísz­KS/D. MAPLŐ, TEIEFOTO Pénteken délelőtt elutazott a Ferihegyi repülőtérről a Todor Zsivkov vezette bolgár párt- és kor» mány küldöttség. egység arcvonala előtt és kö­szöntötte a katonákat. A bol­gár párt- és kormányküldöttség szívélyes búcsút vett a magyar vezetőktől, a diplomáciai kép­viseletek vezetőitől. Todor Zsiv­kov Kádár János társaságában elhaladt a búcsúztatására ösz- szegVűIt budapestiek hosszú so­rai előtt. Bolgár és magyar zászlócskák emelkedtek a ma­gasba, s hosszasan éltették a szocializmust építő bolgár né­pet, a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság né­pének testvéri, megbonthatatlan barátságát. A díszegység díszmenete után úttörők virágcsokrokat nyújtot­tak át a bolgár vendégeknek. akik ezután Kádár Jánossal, Losonczi Pállal, Fock Jenővel és Péter János külügyminiszterrel a betonon várakozó különrepü- lőgéphez indultak. Itt a magyar vezetők szívélyes búcsút vettek a bolgár vendégektől. Todor Zsivkov a repülőgépbe beszáll- va még egyszer búcsút intett a fővárosi dolgozóknak,, akik taps­sal, zászlócskáik lengetésével viszonozták az üdvözlést. Magyarországon tett ötnapos hivatalos baráti látogatása be­fejeztével hazaérkezett Szófiá­ba a bolgár párt és kormány küldöttsége, élén Todor Zsiv- kowal, a BKP KB első titkárá­val, a Bolgár Államtanács el­nökével. Kibővített ülést tartott a megyei pártbizottság Kibővített ülést tartott tegnap az MSZMP Baranya megyei Bi­zottsága. Dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság első tit­kára, a Központi Bizottság 1973. november 28-i állásfogla­lása alapján tájékoztatta a Megyei Pártbizottságot az MSZMP KB 1972. november 14 —15-i határozata végrehajtásá­nak helyzetéről. Sajtónapi ünnepségek Baranyában jó úton a közel-keleti békekonferencia Egyiptom részt vesz a decem­ber 18-án Genfben megnyíló közel-keleti békekonferencián — mondotta az oslói televízió riporterének Iszmail Fahmi egyiptomi külügyminiszter. Kife­jezte reményét, hogy a légkör tárgyszerű lesz és a tárgyalá­sok „gyors, döntő eredményeket hoznak maid”. Abba Eban izraeli külü'ívmi- niszter csütörtökön egy Tel Avív-í gyűlésen kijelentette, kormánya elfoqadta a genfi konferenciára szóló amerikai meghívást Jordánia állandó kapcsolat­ban áll Egyiptommal és Szíriá­val egy olyan formula kidolgo­zása érdekében, amely lehető­vé teszi számára, hogy elküldie képvise'őit Svájcba — közölte Zaid AI Rifai jordániai miniszter- elnök. A nemzetközi értekezlet dip­lomáciai előkészítésének jegyé­ben utazott pénteken reggel az Egyesült Aliamokba Mose Dajan izraeli hadügyminiszter, hogy megbeszéléseket folytasson Hen­ry Kissinger amerikai külügymi­niszterrel. Tel Aviv-i források szerint elsősorban az izraeli ka­tonai egységek taktikai és stra­tégiai visszavonulásáról tárgyal­nak majd. Dajan útjának másik fő célja, hogy bejelentse kor­mányának újabb fegyveivásár- ; Mitzkí Ervin főszerkesztő mondott beszédet Kistapolcán Barta Lajos emléktáblájának avatásén, lási igényeit (Tudósításunk az 5. oldalon) Fotó: Erb János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom