Dunántúli Napló, 1973. december (30. évfolyam, 320-348. szám)

1973-12-06 / 325. szám

1973. december 6. DUNANTOll NAPLÓ 5 Az üzemszervezési-tudomány Kibernetika és szervezés A cél, a folyamat és a szervezet összhangja Beszélgetés Papp Imrével, a PTV gazdasági igazgatóhelyettesével és dr. Zeller Gyulával, a Közgazdasági Egyetem tanárával Az Építési és Városfejlesztési ! ti alkalmazása katasztrofális Minisztérium munka, és üzem szervezési pályázatán 41 beet kezelt tanulmány közül a pécsi szerzők Rendszerelméleti szer vezés című művét harmadik díj jal jutalmazták. A kiírás értei mében csak olyan dolgozatok kai lehetett indulni, amelyek a gyakorlatban teljes egészében, azonnal alkalmazhatók, Papp Imrével és dr, Zeller Gyulává1 a pályaműről, illetve ennek ürü­gyén a munka- és üzemszerve­zés problémáiról, módszereiről beszélgettünk. — Mi a r«ndsroreln»életi, vagy «hogy önöktől többször is hal­lottam a rendszer-szemléletű szer­vezés lényege? Dr. Zeller Gyula; Ludwig von Bertalanffy biológiai vonalon dolgozta ki az általános rend­szerelméletet, mely szerint a lé­tező rendszerek szoros kapcso­latban vannak egymással. Ez a gazdasági életben is érvényes. Ebből indulunk ki. Nem lehet úgy szervezni, hogy kiemelünk egy osztályt, egy csoportot, an­nak működését ésszerűsítjük, s a többivel mit sem törődve vár­juk az átszervezett egység ha­tékonyabb munkáját. Tételez­zük fel, hogy a Pécsi Tervező Vállalatnál jól szervezett a mun. ka: a bemenő impulzusok, vagyis a megrendelés, s a ki­menő csatlakozások, vagyis a kész tervek azonban alapvetően befolyásolják a PTV tevékenysé­gét. Ezért nem szabad a válla­laton belül sem összefüggései­ből kiragadva, mondjuk például o pénzügyi vonalat, vagy az er- dekeltségi rendszert átszervez- ni,., Papp Imre: Olyan ez, min' a dialektika. Lehet módszer, de mindinkább önálló fogalomként kell kezelnünk. Vannak nyílt és zárt rendszerek. Nyílt például az emberi szervezet, vagy egy vállalat. Külső behatások ér­nek bennünket, például éhesek vagyunk: eszünk. Egy központi fűtőberendezés nyílt; ha úgy érezzük, hogy hideg van, bedo­bunk egy lapát szenet a kazán­ba, és várjuk hatását a radiá­torokban, Keserves dolog. De ha ugyanezt a rendszeit zárttá tesszük, hőmérőket építünk be, amikor egy bizonyos hőfok alá esik egy automatikus szerkezet szenet dob a tűztérbe, akkor zárt a rendszer. A vállalati mechanizmus is akkor funkcio­nál jól, ha sok benne az auto­matikus' reagálás. Kibernetikai sémákat, módszereket kell a szervezésben is alkalmazni. — Önök tehát o PTV-nél beve­zetett, s úgy tűnik jól bevált vál­lalati szervezés alapján dolgoz­ták ki pályázatukat . . . Papp Imre: Igen, bebizonyo­sodott, hogy a szellemi alkotó munka is szervezhető. A terv­utasításos rendszerben a PTV- nél azt tervezték, amit a mi­nisztérium kiadott. Az új gaz­dasági mechanizmusban a vál­lalatok önáliósógq megnőtt, gazdálkodni és íg.y gondolkodni kell. méghozzá viszonylag önál­lóan, — A tanulmány (pályáról) alapkoncepciója a vöieitipur-ú egyénért.'kszómos irányítási rend­szer. Miben különbözik ez rnás irányítási' módszerektől, és hogy vált be a gyakorlatban? Papp Imre: Először is a gya­korlatban nincsen tiszta irányí­tási rendszer, illetőleg szerveze­ti modell. A bürokratikus, vagy- is az egyenes alá- és fölérenT deltsúgú irányítási rendszer a legrégibb — megszüntetni még­sem lehet. Hogy ki kinek a fő­nöke azt mindenképpen tisz­tázni kell. Dr. Zeller Gyula: Foglaljuk egy kicsit össze. Tehát van a bürökre.Ikus modell. Egy vál­lalatnál, ahol szellemi terméket állítanak eiö, eleve nem lehet a legfőbb vezetőre egyértel­műen kimondani, hogy ő a leg­okosabb. Ki kell egészíteni a modellt: a konzultációs szerve­zette'. ; - kel! szervezni az in­form- - omlását, Már em­lítettük a szakértői modell be- épültének fontosságát. 5 ez «ég együtt is kevés, egyen ken­lenne. A döntéshozatali rend. szer; a vezetők tanácsadó tes­tületé kialakít egy álláspontot, s amikor mindenki megtette a magáét, akkor egy ember dönt. — Komplex, olajozottan mű­ködő mechanizmus azonban csak okkor képzelhető el, ha a vállalati célokhoz jól illeszkedő érdekeltségi rendszert lehet ki­alakítani, ehhez pedig viszony- laq egzakt értékelő mérőeszkö­zök kellenek. Az egyenérték- számos irányítási rendszer lé­nyege, hogy feloldja oz ár és érték ellentmondásait. Amit ter­veinkért kapunk nem minden esetben fedi a munka valódi értékét, vagyis a befektetett élő munkát. így az azonos munká­ért azonos bért elve nem ér­vényesült -r ami rossz hangula­tot teremtett, az emberek ked­vüket vesztették. Egyik irodában például most, 200 ezer, a másik­ban 160 ezer, a harmadikban 110 ezer forint árbevételt állít elő egy-egy dolgozó, a munka- befektetés mégis azonos. Egy olyan számot kellett találnunk, amely egyenértékűvé tette a kü­lönböző árbevételű munkákat, így azonos bérért azonos mun­kát lehet követelni, — Az Önök elmélete szerint — a PTV esetében babiionyoso- dott, hogy ez a gyakorlatban Is igaz — egy csoportot kiemelni, és kapcsolatait Ügyeimen kívül hagyva szervezni nem lehetséges. De tegyük tel, hogy a PTV-t egy ilyen kis rendszernek, csoportnak veszem a népgazdaságon belül, he a környezetet nem szervezi, akkor hogyan fehet ez hatásos, a szervezés hogyan válhat be a PTV-nél. Kár lenne ugyanis fi­gyelmen Viviil hányni, hegy csak nagyon kevés helyen tettek ad­din érdemlegesen valóm»», a- munka és üzemszervezés terüle­tén, Papp Imre: Ha durva példát akarnék felhozni csak azt mon­danám, hagy a kapitalizmusban szinte tökéletesen szervezett vál­lalatok működnek, ugyanekkor a gardasági életben anarchia uralkodik. Dr, Zeller Gyula: Ügy kell a belső szervezetet kialakítani, hogy a kívülről begyűrűző za­varó körülmények automatiku­san kiküszöbölődjenek. Ezért fontosak a jól működő infor­máció-rendszerek, Hq például egy anyaq elfogy a piacról, s az a termék előállításához nél. külözhetetlen, akkor azonnal át kell állni más anyagok haszná­latára, vagy ha nem megy, a visszacsatolást kell qlkalmazni, vagyis a megrendelést korri­gálni, — A részfeladat szervezésének helytelenítésére jó példq az EVM 1958-as rendelete, amely előírta a műszaki-gazdasági osztályok megszervezését az épí­tési vállalatoknál. Nagyon jó gondolat volt: csakhogy a vál­lalatok a termelésből a legjobb mérnököket, szakembereket von­ták ki, mert tudták, hogy min­den revizor majd ezt az osz­tályt és ennek munkáját vizs­gálja elsősorban, és a termelés másodrendű probléma lesz... A mérnököknek is hamar megtet­szett, hogy levethették a gumi­csizmát. Közben az építőiparban bekövetkezett hatvanas évek eleji emlékezetes erős vissza, esés egyik oka talán éppen ez volt — A PTV vijjonyla# kl« lét­»iámmal működű, magas ssalle- mi kapacitású •mbtrakat foglul- koitató, szellemi termőket előál­lító vállalat. De nézzük a másik véaletet, például a Mecseki Szén­bányákat. Elképzelhetetlennek tartom, hogy a közel 15 ezres vállalat valamennyi osztályát, csoportját, üzemét, munkacsapa­tát egyszerre szervezzék át, egy­szerre sservezzék meg a munká­jukat. Dr. Zeller Gyula: A rendszer- elmélet módszere, hogy először az alapvető vállalati folyamato­kat kell megszervezni, tehát a megrendelés — termelőerők és anyagok biztosítása — termelés­értékesítés vonalának kell rend­ben lennie. A többj ezt kell, hoqy szolgálja. Másszával; az összefüggő folyamatol-at kell jól megszervezni és a funkciókat, a valóságos szervezeti felépítést kell úgy kialakítani, hoqy o fo­lyamatrendszer optimális mű­ködtetését szolgálja, Lépcsőze­tesen kell szervezni, de úgy, hogy a rendszer egésze világos legyen ... — Lehet úgy szervezni, egesz szervezetre hatásos ésszerüsiiést végrehajtani, hogy kiadom: min­denki a maga területén . . . Papp Imre: Minden apró- \ cseprő megoldás előne viszi az ügyet. Ahol hiba van, ott a hibát minden körülmények kö­zött ki kell javítani. Az „egész" Oz elsődleges, a „rész" a má­sodlagos és ezek szoros kölcsön­hatásban vannak. Helytelen vol­na eqy olyan álláspont, hogy mi­vel az egész (folyamat) még nem tökéletesen szervezett, az egyes részmegoldásokkal addiq egy­általán ne foglqlkozzunk, Or, Zeller Gyula: Én ezt egy kissé veszélyesnek tartom, bár... Először is különbséget kell tenni munka-, üzem-, vállalati, és ügyviteli szervezés között, A munkaszervezés természetesen a7 aknászok, művezetők, csoport- vezetők feladata. De a válla­lati szervezés a sok apró rész- megoldásból, egy vezérlő fonál nélkül soha nem állhat össze. Legfontosabb, hogy a cél, o fo­lyamat és a szervezet összhang­ban legyen. Kis célhoz nagy szervezetet létrehozni nem sza­bad, Például most divatos mar- ketinq osztályt szervezni; ahol a portás küldi el az igénylőket ott ostobasáq ilyen divatnak hódolni, Ugyaníqy meg kell egyezni a feladatnqk, a hatás­körnek és a felelősségnek. Nogy felqdatot kis hatáskörrel meg­oldani nem lehet, mint ahogy a nagy hatáskörhöz sem párosul­hat kis felelősség ... I Lombosi Jenő Telelőben a tiszai hajók. Bevonultak téli szólláshe lyükre — a szeged—tápéi téli kikötőbe — a tiszai uszályok, a kotróhajók, a vízibuszok, s bevontatták a Szőke Tiska nevű hajószállót, a csónak- és fürdöhúzakat is. Itt várják meg a kitavaszodást, közben felújítják, kijavítják őket. Új termékek,szolgáltatóházak Feilödtek, gazdagodtak az ipari szövetkezetek Közeledik az évvége. Milyen eredményeket hozott az idei esztendő? Mennyiben valósul­tak meg a fejlesztési és terme­lési tervek? Erre kerestünk vá­laszt néhány baranyai ipari szö­vetkezetben, DH- a szövetkezetekben is A Villamos és Gépjavító Szö­vetkezet húszszázalékos terme­lésnövekedést tervezett, s ezt hozzávetőlegesen teljesíteni tudja. Ennek több mint felét a lakosságnak nyújtott szolgálta­tások bővítése alkotja. Jövő év elején adják át az Ungvár úti négyszintes szolgáltatóházat, amelyben az olajkályha-javító, felvonószerelő, valamint a gép­javító-műhely kapott helyet. A Surányi úti szolgáltatóház el­készült, jelenleg a berendezé­sén dolgoznak. A hálózatfej­lesztés kiterjed Mohácsra, ahol háztartási gépjavító sze-viz épül. Komlón több, mint két­milliós költséggel megkezdték az új javító- és szolgáltatóüzem építését. Február végén ad.ók át Üjmecsckalján az Endresz utcai barkácsboltot, ahol meg­vásárolt anyagokat 0 bolthoz tartozó műhelyben fel is dol­gozhatják az „ezermesterek”, A négymilliós költséggel épült lé­tesítményben hegesztési, esz- tergálási, lakatos, a rádió- és televíziószerelési munkák elvég­zésére nyílik lehetőség. Dolgozz hibátlanul! Ezt a munkarendszert vezette be a Fényképész Szövetkezet. A siker érdekében szakmai továbbkép­ző tanfolyamokat indítottak, melyeken a dolqozók 50 száza­léka vett részt. Pécs három mű­termében, az újmecsekaljai, a Kossuth téri, valamint a Jókai téri üzletben bevezették az ere­deti színes fényképezést. Sikló­son, Sásdon, Komlón, Szászvá­Tájékozódás — tájékoztatás Nem csökkennek a szénigények Hosszú távon is számítanak a mecseki medence feketeszenére A Nehézipari Minisztéiium I Baranya és Komárom megyei összekötője, Menyhárt László miniszterhelyettes tegnap a me­gyei pártbizottságon o nehéz­ipar néhány kérdéséről, főleg Baranyát érintő problémákról adott tájékoztatást és tájékozó­dott o megye gondjairól, A szűkkörű tanácskozáson részt vett dr. Nagy József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára, Crégény József, a pártbizottság titkára, dr. Föld vári János, a Baranya megye Tanács általános elnökhelyette se és Roós László, a megye pórtbizottsáa gazdaságpolitika osztályvezetője, * nius 20-i, Kos5uth-bányai tűz azonban olyan óriási vesztesé­get okozott, — termelés kiesés­ben és értékekben is —, hogy úiabb 40 millió körüli támoga­tással számolnak. Ezzel, s a visszalevő időszak jó kihaszná­lásával pénzügyi egyensúly te­remthető. Aggasztó azonban, hogy a nagyvállalat termelékenységi mutatója ez évben mintegy 5 üzemszervezésben a Mecsek Ércbányászati Vállalat tapasztó latait, módszereit példaként te kinteni, A NIM a közeljövőben részle lesen megvizsgálja a Mecsek Szénbányák lehetőségeit: szénvagyontól, a termelési-, fej lesztés! lehetőségekig átvizsgál ja a mecseki szénbányászko dós középtávú koncepcióit, A tanácskozáson természete százalékkal visszaesett, s ezt ser> sz° esett az energiaválság A tanácskozáson természete; sen a bányászat, ezen belül is a Mecseki Szénbányák munká­járól és jövőjéről esett a leg­több szó. Baranya iparát, gaz dasági mutatóit, o munkások életszínvonalát, a megye ipari munkásságának hangulatát dön­tő módon befolyásolja a me­gye legnqgyobb vállalatának nem lehet kizárólaq a tűz kö­vetkezményeként értékelni, hi­szen azt megelőzően sem volt magasabb a mostaninál. Lassan kialakulnak Oz 1974 évi feladatok, is: elöljáróban megállapítható, hoqy a szén­igények nem csökkennek, sőt a magyar villamosenergia ipar közel 150 ezer tonnával több szenet kér, mint ebben az esz­tendőben, Az igények felmérése sokkal pontosabb, mint eddig bármikor: a NIM, az Egyesült 'Magyar Szénbányák, az Orszá­gos Energia Felügyelet s más szervek részletes felmérést vé­geztek az év elején, melynek eredményeként kikristályosodtak tevékenysége. 1973-ban rendki- az 1974-es feladatok. Ezen be­vül nehéz körülmények között, elemi csapásoktól sújtva is valószínűleg qazdaságilaa meg­felelő mérleget zárhat a Mecse­ki Szénbányák, egy sikeres esz­tendő véqi hajrával. Mint isme­retes a magyar szénbányászat, 1973-ban először veszteséges, 600 millió forint állami támo­gatást használt fel, A változat­ion szénárak. növekvő anyag- és bérköltségek mellett ez e'kerül- heteden. A Mecsek mintegy 53 millió forintnyi központi támo- gatásrq számíthatott, gazdasági mérlegének megteremtéséhez. Az emlékezetes és tragikus jú­lül a Mecsek — mint azt min­dig is hangoztattuk - különle­gesen jó helyzetben van, az it­teni szénre Dunaújváros, a vil­lamosenergiaipar hosszú távon számit, sőt a kok szolhaló sze­nekre exportlehetőségek is kí­nálkoznak. A magyar villamos­erőművek középtávú jövőjével kapcsolatban jelenleg csak széntüzeléssel kapcsolatos el­képzelések, tervek születnek. Ilyen körűimén»,'ék között ter­mészetesen a Mecseki Szénbá­nyák munkájában is sok javí­tásra váró tennivaló akad: hasz­nos lenne például a munka- és ról is, amely bennünket most semmilyen vonatkozásban nem érint. A tüzelőolaj és benzin időszakos hiánya kizárólaq a szállítási zavarokból adódik. Ezzel kapcsolatban felvetődött a pécsi ÁFOR-telep bővítésének szükségessége is. Több más, a megyét érintő qond között Bara­nya párt- és állami vezetői se­gítséget kértek a villamosener­gia hálózat bővítéséhez: főként Pécstől Szigetvárig, sőt g me­gye határon túl sincs lehetőség újabb ipari fogyasztókat o kis kapacitású hálózatra kapcsolni. Ugyancsak fölvetődött q már több fórumon eldöntött, de ha­táridőben még nem meghatáro­zott földgáz-vezeték Pécsre ve­zetésének sürgős kényszere, ugyanis a Gázmű három-négy i esztendő múlva képtelen lesz az j igényeket kielégíteni. Baranya és Pécs qondjai ter- j mészetesen elválaszthatatlanok i a hasonló jellegű országos I problémáktól, A tanácskozáson szóbakerült országos tervek ben­nünket is érzékenyen érintenek. Bizonyára érezteti majd kedvező hatását az „Adria olaj" és egy a külföldi földgázvezeték meg­építése. valamint az 1974-ben villamoshálózat fei'esztósre biz­tosított mintegy 900 millió forint. L J. ron, Szentlőrincen, Pécsváradon és Szigetváron a részlegek ri­portfotókat is készítenek. A szö­vetkezet az eredeti tervek sze­rint idén eléri a tízmillió forin­tos termelési értéket. A minőség javítása érdekében minden­egyes műtermet vízszűrő beren­dezései láttak el. Az eredeti színes képek kidolgozásához Kodak-laborberendezést vásá­roltak, továbbá két legmoder­nebb konstrukciójú műtermi fényképezőgépet. Nyáron ké­szült el az l-es műterem kor­szerűsítése, kisebb átépítések­kel, új berendezéssel szqlonsre- rűvé alakították át. Lérrucók- Ikarusokhoz A Vasas Szövetkezet év ele­jén az Országos Gumiipari Vál­lalattal kötött szerződést. Pel- lérdi üzemében autóbusz leg- rugóházak kokillaöntését hono­sította meg. A darabok leöntésa után a forgácsolást és a nyo­máspróbát szintén itt végeztek. Az első 1000 darabos próbaön­tés után még 9000 légrugóhá­zat szállítottak a OGV-ngk, ezenkívül egy nagyobb tétel alumíniumöntvényt a Mosonmo- gyaróvári Gépgyárnak. A szö­vetkezet hidegüzemében evet­jétől új konstrukciójú pázsitnyí- rókat készítenek, melynek töob alkatrésze műanyagból készült. Az eredetileg tervezett négysz- res tétel helyett ötezer darabot gyártottak, jövő évben ezt a számot még kétezerrel növelik. A szövetkezet 1972-ben vásárol­ta meg a szabadszentkirályl ter­melőszövetkezet gépüzemet. Idén bővítették a telepet, új maró- és fűrészgépet vásárol­tak. A Mohácsi Építő Szövetkezet Mohácson 118 lakást adott át. Boly községben 16 lakás már elkészült, a másik tizenhatban még hátravannak az apróbb szerelési munkák. A szövetkezet asztalos részlegében 10 000 re- kamiévázat és 750 gardrób­szekrényt készítettek a Fővárosi Bútorértékesítő Vállalat, vala­mint a Mohácsi Kárpitos Válla­lat megrendelésére. Dicséretes kezdeményezés: ez év elején asztalos tanműhelyt alakítottak ki, ahol az ipari tanulók sajá­títhatják el a szakma gyakorla­ti részét. Raktárbázis- vas par r?S‘le^ Húszmillió forinttal (10 szá­zalékkal) emelte termelését a Szigetvári Építő Szövetkezet. Az előző években átlagosan 25 la­kást építettek évente. Idén ezt túlteljesítik. A Gagarin téri 16 lakást ebben a hónapban ad­ják át. A Radován téri három- szintes lakóépület a közművesí­tés elhúzódása miatt csak a jö­vő év elején készül el. A szö­vetkezet új létes^ményekkel gazdagodik, a léhábban meg­vásárolt, vo't TÜVMI. teleoen get. !g mór fe'ó.n'tsttrk a -aktár- :!st és az új vasipari -észie­Németh Szilvia

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom