Dunántúli Napló, 1973. december (30. évfolyam, 320-348. szám)

1973-12-01 / 320. szám

1973. december 1. DUNANTOlt NAPIO 1980: 6200 pár cipő naponta Talpra állt a fuldokló A tavalyi mélypont után idén teljesíti terveit a Szigetvári Cipőgyár Hír: A Szigetvári Városi Pártbizottság ismét napirendre tűzte és megtárgyalta a Minőségi Cipőgyár szigetvári gyáregységének gazdasági és politikai tevékenységét. Fuldoklóhoz hasonlított egy évvel ezelőtt a Szigetvári Cipő­gyár. A szó legszorosabb értel­mében elmerült a selejtes ter­mékek, visszáruk, egymás ellen ható intézkedések és fegyelem- sértések tengerében, s mindezt tetézte az a közel 100 ezer pár idei év. A változások mögött a fentebb már említett légkörvál­tozáson túl mindenekelőtt mun­kaszervezési változások állnak A tüzödékben megszervezték a kötött ütemű gyártószalagokat, s szalagrendszerű termelésre tértek át a sarokbevonó üzem cipő, amely megtöltötte a rak- j ben is. Átszervezték az anyag­tárakat, s amely úgy húzta le­felé a gyárat, mint a hínár. A dolgozók keresete visszaesett, a fluktuáció magasra szökött. Megromlott a vezetők és be­osztottak viszonya, s mélypont­ra zuhant a munkafegyelem is. Ui alapokról Az erkölcsi és gazdasági csőd tehát a küszöbön állt. A kap­kodás, a gerendának vélt szal­maszálakba való kapaszkodás csak rontotta a helyzetet, így aztán a gyárkapun túlról kellett közbeavatkozni. A vállalati köz­pont mellett a városi pártbizott­ság adta a helyzet normalizá­lásához a legtöbb segítséget Személycserékre került sor, s ezzel együtt az üzemi légkör felfrissítésére. Suttogás helyett őszinte tájékoztatást — ez volt a rendcsinálás első időszaká­nak jelszava. Aztán következett a második lépcső: a teljesítmé­nyek emelése. 70—80 százalé­kos teljesítmények mellett nincs joga senkinek kritizálni — ezt őszintén meg kellett mondani. S persze azt is be kellett látni, hogy a teljesítmények alacsony mozgatást és a félkésztermékek tárolását. Korszerűsítették az ellenőrzés és időelemzés rend­szerét, az állásidő ugyanis az elmúlt két év folyamán óriási­vá nőit. Mindez a teliesítmény- szózalék 6,6 százalékkal való emelését eredményezte. Nem lenne különösebb értelme "yen belső ielleqű intézkedések is­mertetésének, ha nem lennének általános érvényű tapasztalatai az-akciónak. A szalagok „me­netsebességének" növelése, a stooperórás ' időmérés, a vesz- tesénidők csökkentése, a feave,- lem általános szigorítása ugyanis tagadhatatlanul több­letterheket rótt a munkásakra — mégsem az történt, amitől annyi vállalatun'-nál és üze­münkben félnek. Nem romlott a hangulat, nem lett „palotafor- [ radalom" — ellenkezőleg. Az j eredmények növekedése ugyan- j is egyértelműen éreztette hatá­sát a fizetési borítékokon is. A j bérfeilesztési lehetőségeket ma­ximálisan kihasználták — s ez 11,9 százalékos emelést iefen- tett. A minőség terven felüli ja­vulása. további 1,5 százalékot tett ehhez hozzá, a többletter­melés 3,4 százalékot, a bózis­a fiatalok körében volt kedvező hatású az a döntés, mellyel egy ifjúsági brigádot, illetve egy if­júsági , üzemrészt hoztak létre. És most néhány szót a jövő­ről, amiről — éppen a konszo­lidációs terv szellemében — nagyon sok szó esik a gyárban. Folytatódik a rekonstrukció — jövőre végre meglesz az új ebédlő is —, a fejlesztési erő­feszítések középpontjában azonban a termelést fejlesztő beruházások állnak. Húszmillió forint beruházási hitelt igényelt a gyár. Ha ezt megkapják, 1980-ban 2,4 millió pár cipőt termelnek, s ez már olyan nagy­ságrendet jelent, mely védel­met nyújthat a piac gyakran szeszélyes megnyilvánulásai el­len. Az "974-es terv egyébként 1,6 millió "ár cipő — azaz pon­tosan 6200 pár naoonta. Békés Sándor A mecseki szőlővidék — nem Udiitöftertilet Szolgáltató vállalattá szervezik a Vegyesipari Vállalatot Ülést tartott a Pécs városi Tanács végrehajtó bizottsága Pécs és vonzáskörzete hosz- szútávú — 1990-ig szóló — fej­lesztési tervéről tárgyalt tegnap dr. Németh Lajos tanácselnök­helyettes előterjesztése alapján a Fécs városi Tanács végrehajtó bizottsága. Az előterjesztő meg­állapította: a terv első olvasásra talán túlzónak tűnik, alapjában azonban olyan célkitűzéseket tartalmaz, amelyek egyrészt ré­gi igényként jelentkeznek, más­részt három tervidőszak alatt feltétlenül meq kell valósítani. Magyarországon első ízben ké­szült vidéki nagyváros részére ilyen tervkoncepció, amelynek kidolgozására a Magyar Tudo­mányos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézete vállalko­Építünk óvodát1 Újabb szervek jelentették be, hogy felajánlásaikkal csatla­koznak az MSZMP Pécs városi Végrehajtó Bizottságának az óvo­zott. A koncepció kidolgozását a kormányzati szervek is támo­gatták. A terv a lakosság gya­rapodásából és a szükséges iparfejlesztésből kiindulva ha­tározza meq a másfél évtized fontos városfejlesztési feladatait. A végrehajtó bizottság a hosz- szútávú terv alapelveivel egyet­értett és szükségesnek tartja a részletes terv kidolgozását, amelynek alapján kerülhet sor a város ötödik ötéves tervének összeállítására. A következőkben a szövetke­zetek állami felügyeletének ed­digi tapasztalatairól tárgyalt a végrehajtó bizottság. A tanács szakigazgatási szervei 1972. ja­nuár 1-e óta gyakorolnak fel­ügyeletet a városban működő ipari, kereskedelmi és mezőgaz­dasági szövetkezetek fölött. A végrehajtó bizottsáq a tapasz­talatokat összegező jelentés alapján megállapította, hogy az állami felügyeletet a szövetke­zeti demokrácia messzemenő tiszteletbentartásával hatéko­nyabbá kell tenni, s egyéb fel­szintjét jórészt a szervezetlen- j hoz viszonyított teliesítményja vulás pediq 0,9 százalékot. És ez már annyi oénz, amiért ér­demes többet dolgozni. ség, az anyagellátás döccenői es a vezetői igénytelenség okozza. Következett tehát a munkaszervezési reformok sza­kasza. A Szigetvári Cipőgyár messze van még attól, hogy élvonalbeli üzem legyen, az idei esztendő eredményei azonban egyértel­műen bizonyítják, hogy meny­nyire nem „sorsszerűén" történt, ami történt. És még valamiért érdemes ezt a gyárat „modell- územnek” tekinteni, s ez az il­letékes pártszervek „beavatko- ásának” és segítségadásának módja. A pártbizottságok gaz- (.lasagirányító és termelést se­gítő tevékenységével, e tévé- j kenység hatékonyságával — ■őt; szükségességével — kap­csolatban meglehetősen gycko- nak a kéidőjelek. Nos, ami Szí- I getváron történt, az egyértel- j műén bebizonyította, hogy nem- ■ rak hasznos, de bizonyos ese- ’ ikben az egyetlen megoldás 'sz a „beavatkozás". A városi pártbizottság mondta ki a vég­ső szót a vezetést érintő sze- j mélycserékkel kapcsolatban, a 1 irártbizottság szögezte le első­ként, hogy a formálissá züllesz- I .tett mozgalmi élet szoros össze- ! függésben van a fokozódó tér- } melési kudarcokkal, s ugyanez . a testület tette a vezetés köz­ponti feladatává a gyári lég- ; kör mielőbbi megjavítását, mely — mint kiderült —, a gazda- | sági konszolidáció alapja volt És most nézzük a legfrissebb tényeket, adatokat! A 100 százalék küszöbén Az idei év első háromnegyed- évi termelési tervét 99,7 száza­lékra teljesítették, annak elle­nére, hogy ez a terv több mint 160 ezer párral magasabb volt mint a tavalyi év hasonló idő­szakában, s így meghaladta az egymillió párat. De talán még ennél a számnál is többet mond-az a-tény,.hogy. ilyen fel­futás mellett 93,2 százalékos volt az I. osztályú áruk aránya, az export visszáru pedig mind­össze 1,5 százalék. Az állásidő 9155 óráról 6675 órára csök­kent, s ugyanilyen arányban mé'-ó'-'ő.fört a túlórák száma is. (1972: 10124 óra — 1973: 7919 óra.) A gyárvozefés elkészítette az év váaé'e szóló prognózisát. Esze in1 a Szigetvári Cipőgyár idén teliesiti éves tervét, azaz 1 millió 431 ezer pár cipőt gyárt, ami napi 5’70 párás tel- jesüménvt -jelent. Nem minden­daépités társadalmi támogatásáról szóló felhívásához. A Magyar ügyeleti szervekkel szoros együtt, Néphadsereg Baranya megyei Kiegészítő Parancsnokságának sze­mélyi állományinak minden tagja november havi fizetésének másfél százalékát ajánlotta fel. A Dél-Dunántúli Áramszolgáltató Vállalat központjának dol­gozói november havi bérük 2 százalékát ajánlották fel a mozga­lom céljára, $ ugyanakkor SCO szakipari társadalmi munkaórát vállaltak a Városi Tanács által megjelölendő óvoda építésénél. A Magyar Vöröskereszt meszesi szervezete úgy döntött, hogy a rendelkezésre álló 1800 forintot kitevő pénzügyi alapból 1000 forintot ajánl fel óvodaépítésre. Megállt az elvándorlás A munkásvándorlás, a fluk­tuáció olyan kísérő jelensége a rosszabbodó vállalati, gyári közérzetnek, mint az emberi szervezet esetében a betegség­gel együttjáró fájdalom. Észre kell venni, és meg kelt keresni fi muÉeii-tosztás és a bérfizetés rendje az V végi munkaszüneti napok előtt a? okát A fá jdalomcsillapító tehát pnbecsapás. Nos, a Szi- í munkaidőbeosztás tehát getvári Cipőgyárban ez a mu- j alábbiak szerint alakul: Mivel december 25-e és ja­nuár 1-e az idén keddre esik, s a megelőző vasárnaptól csak egy munkanap választja el, a heti pihenőnapot az általános érvényű rendelkezés értelmé­ben a közbeeső munkanapon, vagyis hétfőn kell kiadni. A az tató is kedvező irányú változá­sokra utal, az elvándorlás ugyanis megállt. Tavaly 851 fő volt az összlétszám December 22-én és 29-én (szombaton) hétfői, 23-án és 30-án (vasárnap) szombati fő. Az idei év első kilenc hó- naojában 142 volt a kiléoők száma — de ugyanakkor 243 Új dolgozó kérte felvételét. Ennek is egyértelmű a ma­gyarázata. A bérek emelkedé­séről már volt szó, de közel ugyanilyen jelentőségűek vol­tak a munkásvédelmi intézke­dések is. üzembehelyezték a központi légelszívót, elkészült az új férfi—női öltöző, fokoza­tosan lehetővé teszik, hogy a kisgyermekes anyák csak egy műszakra járjanak. Különösen ma 947 | munkaidőbeosztás szerint kell dolgozni. 24-e és 31 -e (hétfő) heti pihenőnap, december 25— 26. és január 1. munkaszüneti nap. Azoknál a vállalatoknál, ahol december 22-én vagy 29-én szabad szombat lenne, ezt 23- án, illetve 30-án kell kiadni. A munkaidőbeosztás ezeknél a vállalatoknál tehát a követke­ző: December 22 és 29 (szombat) rendes munkanap, 23 és 30 (vasárnap) szabadnap, 24 és 31 (hétfő) heti pihenőnap, de­cember 25, 2ő és január 1 (kedd, szerda, illetve kedd) munkaszüneti nap. A rendelkezések nem alkal­mazhatók a megszakítás nélkül üzemelő vállalatoknál. A ke­reskedelmi, a közlekedési és a lakosság ellátását szolgáló más vállalatok működési rend­jét a felügyeletet gyakorló mi­niszter, illetve a tanács hatá­rozza meg. A Magyar Nemzeti Bank a SZOT-tal egyetértésben a kő­vetkezőképpen szabályozta a bérfizetési napokat: A december 21-ép, 22-én és 23-án esedékes béreket decem­ber 20-án; a december 24-én és 25-én járó béreket 21-én; a december 26-án és 27-én ese- i dékes béreket 22-én; a 30-án és 31-én járó fizetéseket de- i cember 28-án; a január 1-én : és 2-án esedékes béreket de- 1 cember 29-én fizetik. Az állami és szövetkezeti j éoítőipar december 22-i bér- I fizetési napja változatlan. működésben biztosítani kell a törvényességet a segítés elv« alapján. A jelentkező kezdeti bizonytalanságok miatt célsze­rűnek látia a végrehajtó bizott­ság az állami felügyelet rend­jének szabályozását. Nagy érdeklődéssel tárgyalt a végrehajtó bizottsáq — ezút­tal idén másodszor, s a tanács­ülésen elhangzott javaslatokat is figyelembevéve _ a mecseki sző lővidék rendezési tervéről. Mint ismeretes, korábban azért nem született döntés, mert több ! olyan kérdés merült fel, ámelye- 1 két tisztázni kellett a rendezési terv elkészítését anyagilag is tá­mogató ÉVM területrendezési í főosztályával. Korábban két va- 5 rráció került a végrehajtó bi­zottság elé. Az egyik szerint a város ún. egyéb területként kívánja i kezelni a mecseki szőlővidéket, azaz olyan területként, amelynek jellegét alapvetően a dolgozók J napvéqi, hétvégi pihenését szol- j gáló kiskert-művelés határozza ; mea. A másik variáció szerint | üdülőterületté kellene nyllvání- I tani a területet, ez azonban olyan anyagi kövekezményekkel járhat, amit a város jelenlegi helyzetében nem vállalhat. Ne­vezetesen: gondoskodni kellene az egész terület teljes közmű­vesítéséről, üdülő-jellegű léte­sítményekről, s nem utolsó sor­ban ennek megfelelően kellene a terület további beépítését I* szabályozni. A nézetek tisztázá­sa után most az első variáció került a végrehajtó bizottság elé, s eszerint a mecseki szőlő­vidék nem minősül üdülőterület-* nek. A rendezési tervet ezúttal a területre érvényes helyi építési előírások tervezetével együtt tár­gyalta a végrehajtó bizottság, amely olyan értelemben foglalt állást, hogy végső döntés vé­gett mind a rendezési tervet, mind az építési előírásokat ta­nácsülés- elé kell terjeszteni. A tervezet szerint a mecseki szőlő­vidéken a terület további ap- rózódását elkerülendő az új földrészletek 900 négyzetméter­nél kisebbek nem lehetnek, s a kialakult földrészletek alsó hatá­ra 720 négyzetméter lehet. A terület egyes részein építési korlátozások lesznek, s alapelv lesz, hogy a hegyi kertségi te­rületen gazdasági épület része­ként tartózkodásra szolgáló he­lyiségek építését lehet engedé­lyezni, lakóépületek építésének engedélyezésétől viszont tartó*, kodni kell. Fontos iparszervezésí kér­désben is döntött a végrehajtó bizottsáq. Felettes szervek hoz­zájárulásával 1973, december 31-I hatállyal megszünteti a Pécsj Fordászipari Vállalatot * átadja a Pécsi Vegyesipari Vál­lalatnak, amely 1974. ianuár 1- Pécsi Fodrászipari Vállalatot s néven folytatja tevékenységét, A város kedvező ajánlatot ka­pott a Kaposvári Ruhaqygftg^ amely 90 millió forintos fejíesi- tést vállal átvétel esetéig _$» Vegyesipari Vállalat konfekciót részlegénél. A város az ajánla­tot elfogadta, így került sor a Vegyesipari Vállalat átszervező, sére, amely január 1-e után — mint a név« is műtatja — alap­vetően szolgáltató tevékenysé­get folytat A közgazdászok és a BARANYÁÉ ER kézfogása A fiatal pécsi felsőoktatási in- J rület részére képez ki vállalati tézmény, a Közgazdaságtudo- ! közgazdászokat Ezúttal az egye- , mányi Egyetem kihelyezett nap- i tem vállalatgazdasági tanszéke pali tagozata már többször ta nújelét adta, szorosabbra kíván­ja fűzni kapcsolatait Dél-Du- nántúl vállaltaival és intézmé­nyeivel, hiszen elsősorban e te­Társadalmi ellenőrzés — fogyasztói érdekvédelem Kitüntették a legjobb aktívákat Ez év augusztusában múlt el 20 éve annak, hogy a SZOT határozatot hozott a kereske­delmi társadalmi ellenőri háló­zat létrehozására. E megtisztelő feladat — két évtizeddel ez­előtt — Komlón és Pécsett a bányászok, vasasok, . vasutasok tevékeny közreműködésével vált tömegmozgalommá. Napjaink­ban viszont a társadalom va­lamennyi rétege képviselteti magát a fogyasztói érdekvéde­lemben. A társadalmi ellenőrök száma Baranyában 550 fő. A társadalmi ellenőrzés ta­pasztalatainak összegezésére, az eredmények, hiányosság megbeszélésére, a további fel­adatok megjelölésére, a Bara­nya megyei szakszervezeti Ke­reskedelmi társadalmi ellen­őrök egynaDos tanácskozást tartottak csütörtökön Pécsett, az SZMT hírlopolvasóban. Az elnöki tisztet betöltő 77- hanvi János köszöntötte az el- 'enőröket, a SZOT, a megye állami, társadalmi szervek kép­viselőit, valamint a kereskedel­mi vállalatok vezetőit. Ezt követően Szili József, az napi felfutást hozott tehát az ; SZMT titkára mondott vitaindí­tó beszédet. Kiemelte, hogy az elmúlt 5 év alatt javult a tár­sadalmi ellenőrök szakmai hoz­záértése. Az ellenőrök között nőtt a közgazdászok, mérnö­kök, orvosok, pedagógusok szá­ma. Az .SZMT — az elmúlt években —- emelte az ellenőrző munka tartalmi színvonalát. A szakmai oktatás mellett a fi­gyelmet olyan árucikkek vizs­gálatára irányította, amelyek alapvető ellátást szolgálnak és nagyobb társadalmi rétegek igényeit elégítik ki. Ilyenek vol­tak az alacsony árfekvésű áru­cikkek kínálatának, a gyermek­cipő és gyermekruha ellátásá­nak, zöldség-ayümölcsárak ala­kulásának, üdülők és idegen- forna'mi helyek áruellátásának, árjelzők alkalmazásának, gyer­mekek kiszolgálásának vizsgá­lata. A szabálytalanságok — a vizsgálatok következtében — az utóbbi két évben csökkentek. A további eredmények érde­kében, a fogyasztói érdekvéde­lem fokozására — a belkeres­kedelmi ágazatban — megje­lölték azokat a feladatokat, melyeket a belkereskedelmi mi­niszter ez évben rendeletben rögzített. Nevezetesen, hogy árusító­hely dolgozói betartják-e a fo­gyasztók érdekeit védő rendel­kezéseket: így az ellenőr vizs­gálja a fogyasztói árakat, azok feltüntetését és az osztályba so­rolásra vonatkozó rendelkezé­seket, azt, hogy betartják-e a fogyaszthatóság határidejét, a mérés és számolás szabálysze­rűségét. A szeszes italok árusí­tásának korlátozására vonatko­zó jogszabályokat betartják-e, hitelesek-e a mérlegek, a mérő­eszközök, azokat szabályszerűen használ'ák, továbbá milyen a kereskedelmi dolaozóknak a fogyasztókkal szembeni maga­tartása, tiszták-e az árusítóhe­lyek stb. Az előadót, Illetve a megyei feladatokat rögzítő Ismertetés után vita következett, melynek során számosán felszólaltak. A tanácskozás befejező aktu­saként kitüntetéseket adtak át. A Szakszervezeti Munkáért kitüntető jelvény arany fokoza­tát kapta Galambos Sándor, a Postás Szakszervezet társadalmi ellenőr csoportvezetője. A jelvény ezüst fokozatával tüntették ki Szauer Istvánt, a MÉV, Zöld Gézát, a Mecseki Szénbánya Vállalat újhegyi üzemének társadalmi ellenőr esoporvezetőjét kötött együttműködési szerző­dést a Baranyaker Vállalattal. A szerződést tegnap írta alá Far­kas Imre igazgató és dr. Kom- ióthi Zoltán tanszékvezető eqye- temi docens. Ennek értelmében a kiskereskedelmi vállalót szak­emberei esetenként előadásokat tartanak, szakszemináriumot ve­zetnek az eqvetemen, közremű­ködnek a hallgatók nyári gya­korlatában, részt vesznek a tan­szék eayes kutatási témáiban; a vállalat viszont eqy-eqy na- qyobb horderejű döntésénél ki­kéri a tanszék véleményét Az alaoszerződésen belül szerződést kötött az eqyetem és a vállalat KISZ-szeivézete -is, s ez töltené meq igazán tartalom­mal kettőiük kapcsolatát. A ki- szesek havonta közös klubnaoot terveznek, ahol szakmai vitákra, író-olvasó találkozókra, élmény- beszámolókra, vetélkedőkre ke­rül sor, de terveznek vállalat- 'áto">atást is. A közoazdész hall­gatók közül, tekintettel az így kialakult ió kapcsolatokra, iövő- re nyilván sokan töltik maid nyári gyakorlatukat a Baranva- kemél, s bizonvára akadnak kő­„ , , , I zöttük olvanok Is, akiknek a dip­A Szakszervezetek Országos ,oma u*n a munkahelyük is a Tanacsa oklevéllel ismerte el ' garanvaker |esz Horváth Vilmosnak, a MÁV pé­csi Igazgatósága, dr. Láng MÜr- lásnénak. a Pedaaóaus Szak- szervezet mellett működő társa­dalmi ellenőrök csoporvezetőié- nek és Móv Józseinénak, a Pé­csi Kesztyűgyár dolgozóiának munkásságát. Huszonöt keres­kedelmi társadalmi ellenőr az SZMT alapította elismerő okle­velet kapott. — Könvw"«ár Pafefabozso­kon. Eav hétia nyitt/a tartó könvvkiól'ítós nvíft a naookban o pnlo‘"ttozsoki álto'ónos isko­la ú,‘ő'őMM,-’iában. A sok új­donság. .fölkeltette a g”=rekek érdeklődését, ezt bizonyítja at eladott könyvek nagy számé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom