Dunántúli Napló, 1973. december (30. évfolyam, 320-348. szám)
1973-12-02 / 321. szám
tvenie 180 000 szülésre van szükség Népszaporodás és gazdasági helyzet Mint ismeretes, népesedési helyzetünket a születések alacsony száma jellemzi. Amíg az 1954. évi 223 000 szülés az utóbbi évtizedek maximumát jelentette, addig az 1962-bén kialakult 12,9%, (132 000 szülés) hazai és európai viszonylatban az eddigi legalacsonyabb arányszám. Igaz, hogy ezt már a következő években némi javulás követte, de ez még mindig lényegesen alatta maradt annak a számnak, amivel népesedési, vagy gazdasági szempontból elégedettek lehetnénk. 100 kereső ~ 100 eltartott Ezeknek a gyors változásoknak és szélsőséges eredményeknek olyan következményei lettek, amelyek már nemcsak a szakembereket foglalkoztatták, hanem a közvéleményt is, amely véleményét nagyon sokféle formában iqyekezett kifejezésre juttatni. Több érdekes és szenvedélyes hangú cikket olvashattunk a népszaporodás problémáiról a Dunántúli Naplóban is. Ez az általános érdeklődés érthető, mert hisz olyan kérdésről van szó, amely mindenkinek személyes ügye is, de egyben nagyon fontos társadalmi, állami érdekeket is érint Mive! az 1950-es évek magas (irányszámai jórészt adminisztratív eszközöket alkalmazó népesedéspolitika hatására alakultak ki, a népszaporodás hirtelen növekedése — a társadalomra és a családra — egya- lánt nagyon sok negatív következménnyel is járt Amikor ezek általánosan is érezhetőkké váltak (egy-két év alatt), a vlsz- «zahatás azonnal bekövetkezett és tulajdonképpen még most is tart Az alacsony népszaponsdős «tddlg, amíg nem érinti a munkába lépő vagy munkaképes Korosztályokat, előnyös az egyén számára, de nem hátrányos az liliomnak sem. Régen azokat í z öregeket akik munkájukba! sítek fiatalabb korukban, gyermekeik tartották ei. Érdekük volt tehát hogy gyermekeik szülessenek. A munkából kiöregedettek megélhetésének biztosítása ma már nem családi, hanem társadalmi ügy lett. így az egyénnek a több gyermek felneveléséhez fűződő közvetlen, anyagi érdeke nem ismerhető fel olyan könnyen, mint akkor. De ha kevesebb a gyermek, az állam is mentesül bölcsődék, óvodák, kulturális és szociális beruházások stb. létesítésének kötelezettsége alól, sőt növelheti a munkaerők számét is a nem, vagy a keveset szülő nőkkel. így a születések számának csökkenése a csalódon belül az életszínvonal emelésének egyik leghatékonyabb eszköze lehet, az állam számára pedig munkaerőforrós és a termelőberuházások növelésének egyik forrása. Jórészt a születések alacsony száma miatt alakult, ki 1970-re az az igen kedvező helyzet, hogy 100 keresőre csak kb. 100 eltartott jutott. A gépek hősége? Von azonban ennek a folyamatnak egy másik következménye is. Az 1970. évi népszámlálás adatai szerint pl. a 40 és 50 év közötti korosztályok népesebbek, többen vannak, mint a 10 éven aluliak. Tehát egy idő múlva többen mennek majd nyugdíjba, mint ahányon először lépnek munkába. Ez pedig a népesség korösszetételének gazdaságilag is veszélyes torzulását jelenti, mert ami ma előny, az 10—15 év múlva nagy hátránnyá válik. Akkor már száz dolgozónak százhúsz vagy százötven nem dolgozó személyt kell eltartania. Ez utóbbi esetben pl. 25%-kal kell többet produkálnia a társadalomnak ahhoz, hogy tagjai legalább olyan életszínvonalon éljenek, mint jelenleg. Nagyon valószínű, hogy nem úgy akarnak majd élni, mint most, hanem jobban; rövidebb ideig dolgozni és többet keresni. De jobban akarnak élni majd a nyugdíjasok is, akiknek ezt az igényét ki is kell elégíteni, hisz a társadalom saját jövőjét szabja meg akkor, amikor az öregek sorsáról dönt Sokan azt mondják, hogy a kormegoszlás eltorzulása következtében kieső élőmunkát majd állóeszközökkel helyettesítjük és a gépek fogják biztosítani a munkatermelékenység növekedését is. Utalni szeretnék azonban arra, hogy az utóbbi években a nemzeti jövedelemnek 19—22%-át fordítottuk beruházásokra és ennek eredményeként évente 5—6%-kal nőtt a munkatermelékenység. A beruházásoknak ezt az ütemét fokozni már nem nagyon lehet, mert akkor megint fel kellene áldoznunk eddigi életszínvonalunkat, vagy ennek emelését a távolabbi jövő érdekében. így tudomásul kell vennünk, hogy a gépek bősége még hosszú ideig nem biztosíthatja növekvő anyagi, szociális és kulturális igényeink kielégítéséhez szükséges eszközöket. A mi életünkben ezt elsősorban az emberi, a minél termékenyebb emberi munkával lehet csak megteremteni. • Egészséges gyermekku'iusz Mive! a termékenység alakulása az utóbbi húsz évben már másodszor vált nemzeti fontosságú üggyé, olyan átfogó népesedéspolitikai rendszer kidolgozására volt szükség, amely szerves részét képezi gazdasági és társadalompolitikának és amely biztosíthatja a népesség számának lassú, de egyenletes növekedését. Ehhez évente 170—180 ezer szülésre lenne szükség. A már bevezetett intézkedések hatása érezhető ugyan, de még nem eléggé eredményes (1972-ben 14 000 gyermek született). A folyamatosan bevezetésre kerülő intézkedések célja az, hogy az egyéni magatartást és a társadalmi érdeket ezen a területen is összhangba hozzák. Egy egészségesebb gyermekkultusz kifejlesztése érdekében kialakított népesedéspolitikánk komplex jellegű, mert kitér a házasságkötés előtti tanácsadás, terhességmegszakítás, szülési segély, gyermekgondozás, családi pótlék stb. szabályozására. A tudatformálásnál a szociális-anyagi eszközök igénybevételén túlmenően törekszik az erkölcsi nézetek megváltoztatására is. Ezeket a rendelkezéseket a jövőért érzett felelősség sugallta. Feltehetően kedvező hatással lesznek népesedési helyzetünkre és kivívják a közvélemény helyeslését Is, mert erkölcsi, politikai, népi-nemzeti érdekeink és céljaink megvalósítására törekszenek. • Dr. Boái István Antal imne, aki nemcsak a képernyőn szerepel jó humorral, hanem a magánéletben is nagyon szeret nevetni, nemcsak arról nevezetes, hogy minden viccet először 5 tud (rossz nyelvek szerint ő „szüli” valamennyit), hanem arról is, hogy vele mindig történik valami. Most is van tehát két sztorija, s az egyik — mi lenne más — „Arany pávás”. E műsorban, jól emlékszünk rá. hogy próbálgatta csudálkoz- va, mint aki még sose látott ilyet, a — köcsögdudát, Talán mondanunk sem kell, a kitűnő muzsikus alighanem még ennél különlegesebb hangszerekkel is találkozott hiszen a hangszervilág; élethivatása. A néző szerepében, viszont csodálkoznia kellett A műsor másnapján taxiba száll. A sofőr hallgat az utas is. Egyszeresük megszólal a „pilóta”: Antal, maga hallgasson is! Nekem az ne beszéljen, aki még azt sem hallotta, mi fán terem a köcsögduda!... Hallgattak tehát tovább mindketten. A másik történet a pécsi ifjúsági zenei táborban történt. Stáb, kamera, sok fiatal muzsikus, vidámság — minden együtt. Antal Imre odalép egy ifjú muzsikushoz; — Hogy érzi magát a táborban? — Jól — így a la- feonikus válasz, — És a kollégák? — Kitűnőek. Értik e dolgukat — És ön mit játszik legszíyesebben és milyen hangszerrel? — Focit — mondja a jámbor interjú- alany — centerhalf vagyok ugyanis. De nagyon muzikális. Most is egy táborban edzőnk, amint látja a zenészekkel... — Hallása ezek szerint már van a magyar labdarúgó-utánpótlásnak! ★ A vágóasztalon van már, a munka dandárján túljutott a 70 esztendős Vasas Szakszervezet történetét feldolgozó műsor. Számos érdekes embert megszólaltat majd, köztük olyan veterán szak- szervezeti tagot is aki már az 1905-ös nagy tüntetésen is résztvett S egy szép mozzanat a forgatásról: a 92 éves Kiss Hugó nemcsak öreg és ágyhozkötött, már az emlékezete is el-elhomályosodik. De amikor a tévések a szak- szervezetről kérdezték, hirtelen világos, tiszta mondatokkal, minden apróságot és jelentős eseményt érzékletesen felidézve kezdett el beszélni. Amit mondott, igazi jólérte- sültség volt: történelem. * A közelmúlt históriáját eleveníti meg Eck T. Imre rendező és Horvát János riporter hamarosan képernyőre kerülő kubai riportfilmje. Egy részletét A hét című vasárnapi politikai műsor nézői már láthbtták. Erről a filmről és egyéb munkáiról mondja a rendező: Színes kubai domuentumfilmünket odakint már szép sikerrel vetítették a forradalom évfordulóján. Most újabb 26 (!) kópiát kértek a kubaiak. A magyar „változat” is elkészült, reméljük rövidesen nézőink is láthatják többek között Fidel Castro egykori partraszállásának helyszínét, a sok érdekes embert, akivel szót váltottunk, a tájat, a kubai táncot, népművészetet.« Az utolsó simításokat végezzük egy másik munkán: Őszi verőfényben című filmünk egy Baranya megyei szociális otthon igencsak tevékeny idős lakóit látogatja meg, akik egy kitűnő pszU chológusnő hatására valóságos műhellyé varázsolták környezetüket Gyönyörű nép- művészeti tárgyakat készítenek: mindenki sző, fon, varr vagy subaszőnyeget készít. Valahogy kifognak tehát az öregségen ... Harmadik filmem még „csecsemőkorú”: épp a minap tartottunk helyszíni szemlét a Margitszigeten. Ennek 100 esztendős történetét kívánjuk feleleveníteni ugyanis — 30 percben. Nádor főmé* Milyen lesz az Ifjúság Háza? Avatás egy év múlva A Pécsi Ifjúság Háza terveit ismertette a Doktor Sándor Művelődési Központban Tillai Ernő építész-tervező és Vida Gyula belsőépítész. Az Ifjúság Háza a Jókai és a Szalai utca találkozásánál, az egykori Tüzép helyén épül. A földmunkák már folynak ez év áprilisa, májusa óta. Az új létesítmény átadásának várható időpontja 1974. október 31. A beruházás teljes költsége több mint 19 millió forint. Pécs megyei város Tanácsa hozzájárulása hétmillió forint. A Baranya megyei Tanács ugyanennyi összeggel járult hozzá az Ifjúság Háza létesítéséhez. A KISZ KB támogatása pedig 5,2 millió forint. A kivitelező a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat. Az L-alakú épület homlokzati része közel negyven méter, hossza pedig megközelíti az ötven métert. A homlokzatot a tervek szerint pirográ- nít borítja majd, valamint alumínium lécekből készült dekoráció. A főbejárat keret nélküli és több üvegezett ajtóból áll. Az alsó szinten ruhatárral ellátott előcsarnok fogadja maid a vendégeket. Ebből nyílik a vetélkedők megrendezésére és előadások megtartására alkalmas klub. Mintegy 120 személy töltheti itt szabad idejét. Ugvancsak az alsó szinten található a jótékszoba, a tévé-terem. A több mint háromszáz személyes nagyteremben színpad is lesz. A színpad mellett helyezkedik el az öltöző, a díszletraktár. A második szinten előtér készül, könyvtár, könyvkölcsönző, valamint a moziveti- tő-helyiség. Az öt szakköri szobában fog működni többek között a képzőművészeti, a modellező és a fotószakkör. A fotószakkör szobájához egy fotólabor is csatlakozik. Az épület belső kialakításánál az oldalfalakat diófa- utánzatú tapétával, a meny- nyezetet pedig fenyőfadeszkával fogják borítani. Egy öregasszony élete Hír; Barenyq megyében ex elmúlt évben 1» gondoréné 330 magányai és beteg öregembert ápolt és segített. A látogatások sxáma 11 £22 volt. Pécsett kilenc gondolónő 297 öregembert keresett tel és segített rendszeresen, s ex köze! 9 ezer látogatást jelentett Ha nem fúj és nem esik, az ajtó kéttenyérnyire mindig nyitva áll. Talán, hogy bejöjjön a friss levegő, talán, hogy behal- lassék valami kis zaj, talán azért, hogy véletlenül se higgye, aki erre vetődik, hogy senki sincs otthon, üres a ház. Az előszobában ülünk, itt van a pokróccal letakart heverő. Felette egy bajszos, jóállású katona — nem lehet nem észrevenni. Annus néni mintha csak erre várna, szeme elhomályosul. — Derék ember volt, s nagyon jó. Még azt se mondta nekem soha, hogy nem igaz ... A seprűnyéllel kitámasztóit ajtón benéz Gyuri, a kakas, a belső szobában megpattan a szekrény, Talán a szú. Keszli Péterné harminckilenc éves volt, amikor egyedül maradt, s most nyolcvanegy éves. * Hársfa utca 5, Gőrcsöny, A régiek még emlékeznek rá, hogy az első háború után jött a faluba egy kovácsmester. Vályogot vetett, vasalásokat kalapált, bontott ajtókat, ablakokat vett, s aztán végül épített egy kis házat — műhellyé! az elején. Az országúitól vagy húsz méterrel beljebb van ez a ház, egy kis korhadt tahidon kell megközelíteni. Diófa, fehér falak, pókhálós, bedeszká- zott ablakok. A nénike öl a heverőn, fület, ha szekér, vagy autó megy az úton, vagy ha összerezzenek ajtaja előtt a baromfiak, s ez "szinte minden, ami a kint! világhoz köti. 01, két keze az ölében, s néz) a lábait, melyeket vastag védőkötés takar. Régebben még mesélt a lábairól, a tenyérnyi sebekről, a maró, lültető fájdalomról, a vérfolyásokról, szédülésekről, most már azonban csak ritkán szól ilyesmiről. Csak ül, hallgatja a vendég szavát, s mosolyog. Aki betéved ide, az nem szo- morkodni akar. , A fényképeket nézegetjük, a barna papíron megőrzött tegnapi arcokat — Magyaregregyiek voltunk, apám napszámos, de azért volt miben elmenni a fényképészhez. Tizennyolc éves. Könnyű kis kartonruha, fehér gallérral, városiason rövidre vágott frizura. Szelíd, szép szemek. Egy kislány, aki még azt hiszi, az & élete másmilyen lehet. Egy kislány, aki még azt hiszi, őt elkerüli majd a baj. Egy kislány, aki megfogadta, hogy ő már értelmesebben, okosabban é) majd ... Gyuri megint benéz, s dühösen rámkiált A néniké megfenyegeti, egy pillanatra úgy tűnik, megvidá- mította ez a féítékenykedő kis állat, de végülis ez a kis intermezzo is csak a szomorúságra ok. — Valamikor volt itt minden, malac is, baromfi is, de most már csak öt tyúkom van... * Néha a sírásig nekikeseredik, máskor meg mindenkinek szeretne valami szépet mondani, mindenkinek szeretné megfogni a kezét, mert végülis ő egy szerencsés ember. Megint a fényképek. ő Magdi. Védőnő — a lakája volt Ez itt Agika, ő a kis Magdi — Magdi lányai. Jönnek, körülcsókolják, csivítelnek, meséinek, mi volt az iskolában, miért porolt megint anya — s ilyenkor még a lába se fáj. S aztán itt van Sanyi, a postás. — Egyszer jött, s azt mondja: Nyanya, keil venni egy mosógépet ... — Nekem? — Hát persze, dolgozzon csak az maga helyett... — És mennyi lenne? — Hát ezer felett Na, jő. Ráálltam, Mondtam is mindjárt; >— Á nyugdíjat ne te add ide, aztán majd kiegészítem. Hát így lett mosógépem. — És a napi bevásárlások? ■— Minden reggel jön Irénke, a gondozónő. Hozza a tejet, az öt zsemlyét. Hetente fel is mos, s mindig kérdezi: keil-e valami? — Itt van a szociális otthon, majdnem szemben ... — Oda én nem megyek! De barátom ott is van, Acsádi Juliska például. Ö gyakran jön; beszélgetünk, aztán főzőcské- zünk. Juliska vegetát hoz, s hamar csinál egy kis levest. Kapnak enni, persze hogy kapnak az otthonban, de amit az ember maga főz, az egészen más,.. * Egyszóval: ha virradni kezd, akkor már nincs baj. A reggel mindig ígér valamit Ha esik, ha fúj — Irénke jön, hozza a zsemlyéket, a tejet, s persze a legfontosabb híreket is. De az éjszakák rettenetesek. A repedezett mennyezet arcokat formál, egyszervolt történeteket, s ezek az arcok, történetek szinte kivétel nélkül mindig szomorúak. A kislányuk négyéves volt, amikor meghalt. Négy nap alatt, diftériában. Aztán a férje. Haslövéssel jött haza a frontról, nyomorékként. Valahol Szerbiában történt, még a háború elején. Ami tegnap volt, az gyakran kimegy a fejéből, de ami régi, azt őrzi az emlékezete, sőt mint hogy ha az idő múlásával még tisztulna, élesedne is a sok régi kép. 1921-ben jöttek Görcsönybe. Hajnaltól éjszakáig dolgoztak, hogy meglegyen a ház; férje szenvedett, de közben art mondogatta: meglásd, meggyógyulok, ha kész a munka — s ezek a szavak ma is « fülébe csengenek. Meg a doktor űré, aki annakidején, amikor özvegyen maradt, azt mondta: — Eljön a Zöldkeresztbe takarítani, fűteni, s akkor nem lesz rászorulva senkire... Huszonhárom évig dolgozóit az egészségházban. — Most nemrégiben emelték a nyugdíjamat, mert ipari munkásnak vettek — mondja, s a fájós lábával indulna is, hogy mutassa a fizetési cédulát. — Először 666 forintot kaptam, most meg 950-et, mert nemcsak' takarítottam, de a kazánt is én fűtöttem, meg a villanymotorokat is én kezeltem ... Ceruzát fogunk, papírt — csináljunk egy kis számvetést. — A villany? — 80—90 forint havonta. — Az élelem? — Az látja sok, egyre több ... Talán a fele nyugdíj... — Ruha? — Évek óta nem veszek. — Tüzelő? — Az se olcsó, most vettem például hat mázsa fát, a tsz segített, csak éppen nincs, oki összevágja ... — Tehát úgy-ahogy elég a pénz... — Igen, csak hogy nekem már arra is gondolnom kell. hogy a temetés se olcsó ... * Meg kell nézni a házat, a belső szobát is — mert ha nyomorék is az ember, azért csak rendet csinál. Van kályha, és van tüzelő. Szakajtóban tojás. Dió — nem is kevés. Igaz, van egér is — a nyitott ajtón át beszemtelenkednek. A múlt héten négyet fogott — a két csapda most is készenlétben áll. Egy deszkalap, egy kis- lábas — feltámasztva egy fél dióval. Éjszaka nemegyszer hallja, hogy jön az egér. motoz, s aztán lecsapódik a lábas. Ilyenkor furcsamód arra gondol, no lám, most nem vagyok egyedül, itt van egy másik kis élet Is a házban, s ilyenkor mintha rövidebb lenne az éjszaka is ... Békés Sándor eh vasárnapi! M6UI KLET á %
