Dunántúli Napló, 1973. november (30. évfolyam, 291-319. szám)

1973-11-11 / 300. szám

1973. november IT. DUNANTOLI NAPLÖ Biztonság a közutakon Irta: dr. Nemes Alajos vezérőrnagy, a Baranya megyei Rendőr-főkapitányság vezetője Ä Minisztertanács tavaly hozott határozata a közúti közleke­dés biztonságával kapcsolatosan a következőket határozza meg: A közúti közlekedés hazánkban erőteljesen fejlődik, a forga­lombiztonság viszont kedvezőtlenül alakul, sok a közúti közleke­dési baleset. Ez nem elsősorban a közúti közlekedési szabályok elégtelenségére, hanem arra vezethető vissza, hogy laza a közúti fegyelem. A Minisztertanács megállapítja: — a közúti közlekedés biztonsága fontos társadalmi és poli­tikai érdek, — a társadalom közlekedésre nevelése és a megfelelő ma­gatartási normák kialakítására az iskolai oktatást és a tömegtájé­koztatási eszközöket fokozottabb mértékben kell felhasználni, — a közlekedési fegyelem megszilárdítása érdekében rend­szeres és széleskörű ellenőrzést kell végezni, a szabályok meg­szegőivel szemben differenciált, de szigorúbb felelősségrevonást kell alkalmazni. Nevelés,a helyes közlekedésre A határozat megjelentse ■tán a Baranya megyei rendőri szervek fokozták tevékenységü­ket a társadalom közlekedésre nevelésében. Ez év első félév­ben 130 előadás hangzott el különböző fórumokon, közleke­dési szabadegyetemeken, rend­őreink 574 esetben folytattak közlekedési témájú csoportos beszélgetést, melyen több ez­ren vettek részt. 206 azoknak az újságcikkek­nek a száma, amelyek a közúti közlekedés szilárdítása, a sza­bályok betartása, a közlekedési szabályok magyarázása érdeké­ben jelentek meg. Jól bevált és a balesetek megelőzését szol­gálja a „Közlekedési őrjárat” című rádióműsor, amelyet a Baranya megyei Rendőrfőkapi­tányság és a Pécsi Rádió havi 50-60 pércben már évek óta folytat. Rendszeresen segítjük a me­gye általános Iskoláiban a „Közlekedési - ismeretek” c. tan­tárgy oktatását. Pedagógus ön­kéntes rendőreink az oktatást jó| szervezik és irányítják. Az úttörő rendőrök munkája is a helyes közlekedésre nevelést szolgálja. A közlekedési fegyelem szi­lárdítása érdekében az elejétől szigorítottuk az ellenőrzést a szabályok megszegőivel szem­ben, a differenciált fetelősssg- revonást^,alkalmaztuk. Kora ta­vasztól napjainkig folynak azok az akciók, melyek a lámpa nél­küli lovaskocsival való közleke­dés, az italfogyasztás, a jár­művek műszaki állapotánál ta­pasztalható hiányosságok, a közutakra való sárfelhordás és egyéb balesetveszélyes cselek­mények megakadályozására hi­vatottak. A lakosság túlnyomó többsége ezekkel az intézkedé­sekkel messzemenőkig egyetért, támogatja a rendőri szerveket feladataik maradéktalan végre­hajtásában. A közúton történő gépjármű­ellenőrzés mellett már több é/e fokozott mértékben folyik a te­lephelyen történő gépjármű-el­lenőrzés is. Az idén október 1- ig közel háromezer gépjármű­vet vizsgáltunk meg a közúti forgalomban való részvétel előtt a telephelyen. A vállala­tok ezeket az ellenőrzéseket megértéssel fogadják, igényük és mindent megtesznek annak érdekében, hogy a gépjármű- park ezeknek a szemléknek megfeleljen. Észrevételek ese­tén gyors és határozott intézke­déseket tesznek és szigorú fe­lelősségrevonást is alkalmaz­nak. Az intézkedésekről az ille­tékes rendőri szerveket írásban is értesítik. Módszeres ellenőrzések Az elmúlt öt évet figyelembe véve megyénkben a közúti köz­lekedési balesetek és a gépjár­művek száma pen alakult: a következőkép­1969 1970 1971 1972 1973* Összes baleset 1941 2252 1308 1212 864 Halálos: 37 50 57 52 37 Súlyos: 419 410 371 354 255 Könnyű: 546 627 478 406 318 Sérülés nélküli: 939 1 165 402 400 254 Ossz. gépjármű: 43 307 47 917 53 576 57 589 59 536 Vezetők száma; 52 030 54 684 57 927 61 673 63 405 Az 1973-os adatok az első kilenc hónapra sonatfcoznak. A balesetek csökkenésének száma annak is betudható, hogy a megyében az utóbbi években módszeres ellenőrzések és meg­előző intézkedések folytak. Szigorítottuk a vezetői enge­délyek és ellenőrzőlapok bevo­nását. 1973-ban 1230 vezetői engedélyt és 533 ellenőrzőlapot vontunk be. Feltérképeztük azokat a fo­kozottan balesetveszélyes útsza­kaszokat és csomópontokat, amelyek leginkább igénylik a rendőri ellenőrzéseket. Oda el­sősorban visszatartó, megelőző jelleggel olyan rendőri erőt ve­zényeltünk, akik figyelmeztetés­sel, a forgalmat segítő intézke­désekkel, ha ez nem vezetett célra, akkor határozott, szigorú intézkedésekkel az adott cso­mópont, balesetveszélyes útsza­kasz közlekedési biztonságát, forgalmi rendjét biztosították. A figyelmeztetések (1973-ban több ezer), helyszínbírsógok (1973 ban 22 659), szabálysér­tési feljelentések (1973-bon 5276) és a már említett oktató jellegű megelőzésen kívül sza­bályszegés esetén rendőreink a helyszínen is elmondták, ho­gyan kellett volna helyesen, szabályszerűen közlekedni. Az állampolgárok — mind a gya'o- gosok,, mind a járművezetők — ezeket a rendőri intézkedéseket megértéssel és köszönettel fo­gadták. j A nyári hónapokban a foko­zott közúti és idegenforgalom1 j figyelembevételével különösen a | hétvégeken munkaszüneti na- ! pokon fokozott ellenőrzés alott tartottuk a pécs—budapesti, a pécs—harkányi, a pécs—gödto- keresztúri, a pécs-szigetvór-, mozsgó—antalszállási útvonalat. Sikerült elérnünk azt, hogy eze­ken az útvonalakon viszonylag zavarmentesen bonyolódott le a Budapestre, Harkányba, illetve a Balaton felé irányuló For­galom. Ugyanez mondható el a vasárnap estékről is, amikor a forgalom Pécs felé áramlott. Ez év 'júniusában traffipax gyártmányú automatikus sebes­ségmérő készüléket kapott me­gyénk is. Ez a készülék a se­besség túllépésén kívül bármely más szabálytalan közlekedés rögzítésére alkalmas, jelentős segítséget nyújt a közúti fegye­lem szilárdításához, a szabályos közlekedéshez, a balesetek megelőzéséhez. A Minisztertanács határoza­tának megfelelően növekedett a rendőri szervek technikai el­látottsága, ma megfelelő gyors­járatú járművekkel, egyéb fon­tos műszerekkel rendelkezünk. A rendőri állományt a meg­felelő technikai eszközök he­lyes, célszerű alkalmazására képezzük ki. Jelenleg közel 300 fővel folyik a közlekedési szol­gálatot ellátó központi rend- örképzés Budapesten. A képzés a következő években az igé­nyek figyelembevételével folyta­tódik. Közösen más szervekkel A Minisztertanács határoza­tának végrehajtása során a rendőri szerveknek jó . az együtt­működése a tanácsi szervek építési és közlekedési szakterü­leteivel, hasonlóan jó a KPM útügyi szerveivel is. Kölcsönö­sek a hatósági bejárások, igé­nyesek a balesetek megelőzése érdekében tett közös intézkedé­sek, jó az együttműködés á for­galomtechnikai intézkedések­ben. Jó példának tudnám el­mondani Pécs belvárosának for­galomszervezési rendjével kap­csolatban tett közös intézkedé­seket. Arra törekszünk tovább­ra is, hogy az említett szervek­kel még élőbb, még jobb kap­csolatot tartsunk fenn. A Minisztertanács határozata értelmében megalakult az Or­szágos Közlekedésbiztonsági Tanács elnöksége és tanácskozó testületé. Megyénkben a párt­ós szakszervezeti szervek közre­működésével jelenleg van szer­vezés alatt e két fontos testület. November 24-re tervezzük a megyei elnökség és december 8-ra a megyei tanácskozó tes­tület megalakítását. A Minisztertanács határoza­tának végrehajtása hosszú iá- von jelent feladatot. Mindont elkövetünk annak érdekében, hogy e két fontos határozatot az érintett társ-szervekkel együtt maradéktalanul, a legjobb tu­dásunk szerint hajtsuk végre. Megkezdődött az év végi édességszezon Megkezdődött az üzletekben az évvégi édességszezon. A Magyar Édesipari Vallalat üze­meiből karácsonyig 3720 tonna szaloncukor kerül forgalomba. A keresletnek megfelelően az idén is több lesz a csokoládé bevonatú és desszert-fajtákból, mint a már hagyományos kon- zum-cukorból. Az édesipar egyébként újdonságot is forrja lomba hoz, karácsonyi cukorka néven. A málnaízű, töltött, cso­koládé bevonatú cukorka cso­magolása a desszert szaloncu­koréhoz hasonlít. Eddig 150 ton­nát gyártottak ebből az újfajta termékből, de a kereskedelem további rendelésére a követke­ző hetekben újabb tételeket szállítanak majd az üzletekbe. Győrött és, Szerencsen készül a mintegy 40 féle figura: a mi­kulás, a csizma, a bakancs és a fenyőfa díszek. Ezekből is többet lehet kapni, mint ta­valy: csokoládéfigurákból 583 tonnát, függelékekből pedig 241 tonnát gyártottak. A szaloncukor, a különböző figurák és díszek árai a tavalyi hoz képest változatlanok, az újfajta karácsonyi cukorka kilo­grammja 56 forintba kerül majd. AZ ELSŐ 16 TONNÁS TENGERI USZŰDARU: A Magyar Hajó és Darugyár óbudai gyáregységében szovjet megrendelésre elkészült az első 16 tonnás vizsugárhajtósú, önjáró tengeri úszódaru A ha* talmas berendezés különleges anyaga teszi lehetővé, hogy □ daru mínusz 40 fokos hidegben is dolgozhasson. Az óriásdaru anya* kikötője a Fekete-tengeri Keres lesz. Kövek az ember bilincsében Ahol a tűz pusztított Egy százmi<liméteres sűrítettlevegős vezeték bronz tojózárából mindössze öklömnyi, alaktalan fém maradt. Az acél­cső kifli alakúra görbült. Hét­száz méterre lehetünk a tűz ke­letkezési helyétől. Tovább me­gyünk: tömör fémrúddá össze­olvadt kábelsodratok halomnyi, megmerevedett alumínium fo­lyat. A tűz előtt ez magas- feszültségű villamosvezeték csatlakozó doboza volt. Néhány kapcsoló roncsai: leégett róluk a festék, kiolvadtak a hőhatá­sok ellen edzett üvegek. Egy le­mezt találok, bakelitnek vélem. Gumiszalag darabja. Errefelé pedig csak a hő pusztított. Kossuth-bányp Vili. szintjén járunk. A június 20-i bányatűz- ben elpusztult 5 és fél kilomé­ternyi lezárt bányavágat újból megnyitott szakaszain. Nemré­giben sikerült megközelíteni azt a helyet is, ahol Agócs János holttestét sejtették — közel négy hónappal később, mint szeren­csétlenül járt társait, öt is tisz­tességgel eltemették. A Kossuth- bányaiak megtartották a bánya íratlan törvényeit: addig nem nyugodtak, míg bajtársuk holt­testét meg nem találták. A bánya olyan mint egy la­birintus, tűzben, áthatolhatat­lan füstben szinte felfoghatat­lan, hogyan képes az ember tá­jékozódni — ezeken a bánya­folyosókon mégis több mint száz Helyreállítják a kastélyt Szenteiálon Eredeti állapotába állítják vissza a szentegáti volt Bieder­mann kastély épülettömbjét a hozzátartozó vadászkastéllyal és mellékszámyakkal. Az épületen 1940 óta komolyabb renoválást nem végeztek, a tetőzet tönkre­ment, több helyen beázik, fő­ként ez tette sürgőssé a helyre- állítást. Az állami gazdaság a közelmúltban kezdte meg <3 munkálatokat, amelyhez az Ál­lami Gazdaságok Országos Köz­pontja nyújt jelentős anyagi tá­mogatást. A hatalmas épület külső és belső rekonstrukciója néhány évet vesz majd igénybe s az előzetes becslések szerint 6—7 millió forintba fog kerülni. Csak a tetőszerkezet megjavítása egy­millió forintot tesz ki, ez a mun­ka már folyamatban van. A gazdaság elkészítette az épület eredeti rajzát s a helyreállítást szigorúan ehhez igazodva vég­zik. A helyreállítást megkönnyí­ti, Hogy a' gazdaság belső át­alakításokat lényegében nem végzett, a nagyméretű szobák és termek eredeti nagyságuk­ban maradtak meg. A kastély a rekonstrukció befejezése utó., is a Szentegáti Állami Gazda­ság irodakózpontja marad. A rekonstrukcióval egyidejűleg ve­zetik be a kastélyba a központi fűtést SS­ember kimenekült. Négynek nem sikerült. Méq a főmérnöki irodában elmagyarázta Méréi Emil, ho­gyan állapították meg, hol kell Agocs holttestét keresni: a tér­képen gondolatban ezerszer is végigjárták valamennyi vágatot, kizárták azokat a folyosókat, amerre nem. mehetett. A szeren­csétlenül járt bányász utolsó menekülésközbeni gondolatait megpróbálták rekonstruálni. S végül néhány méteres vágatsza­kaszt megjelöltek a térképen: itt kell lennie. Ezt a helyet azon­ban még hosszú hónapokig nem lehetett megközelíteni, egyedül­állóan pontos műszaki tervet kellett kidolgozni, hogy a fűz- gátak kinyitása újabb katasztró­fát ne okozzon. Néhány vágat­ban süvítve zúdítja a bánya­levegő az ember szemébe a port — akkor olyan helyzetet kellett teremteni, hogy a gátak nyitásakor is álljon a levegő, a beáramló oxigén ugyanis újból feltámaszhatta volna a tüzet, A bányahatóság, az üzem és a vállalat műszaki vezetői a ha­ditervek egész sorát játszották le, egyetlen rosszul kiszámított intézkedés is újabb áldozatokat követelt volna. Ma már több mint három ki­lométert kinyitottak a lezárt vá­gatokból. az emberek rutinsze­rűen dolgoznak a legtöbb he­lyen, itt-ott csak már az elham­vadt tűz „kesernyés szaga” árul­kodik a pokolról. Másutt azon­ban az acél biztosító ívek kö­zött a fekete fabélésanyag az első érintésre elporlad, az acél­csövek felületét vastagon borít­ja a mérges bányalevegőben bomlásnak indult anyag. A fő- tébe tekintve, az új bélésanyag között látni a kőzetre vastagon lerakodott kormot, megint má­sutt többméteres omlások hely­reállításáról tanúskodnak a fá­ból rakott máglyák. Egy eleresztetett gu­rítóban néhány métert lehet le­nézni, a bányavágat lentebbi szakaszait eltakarják a kártya­várként összeomlott biztosítóele­mek, a leszakadt mózsányj kö­vek. A Vili. és X. szinteket köti össze ez a vágat, harminc mé­terre kellene leereszkedni, ott keletkezett a tűz. Hogy mitől, máia sem sikerült kideríteni, d gurítóból felkígyózó, összeolvadt kábelkötea a laikusnak azt su­gallja: elektromos szikra. A szakemberek azonban nem elégszenek meg ilyen egyszerű magyarázattal, ők pontosan, a legapróbb részletekig tudni akarják mi történt. Ennek meg­állapítása azonban eddig .még nem sikerült. Néhány méterrel beljebb egy kiégett transzfor­mátor-állomás berendezéséinek kiszerelésén fáradoznak — a háborúban kiégett tankok lát­ványa idéződik fel képzeletem­ben. Másfelé megyünk — már nem is tudom, hogy nevezik ezt d vágatot, csak annyit, hogy bá­nyamentők küszködnek itt, egy elpusztult fejtést állítanak hely­re. A friss légáramban hát mentőkészüléle, bent a munka­helyen bömböl a szellőztető, egy szivattyú ordítva szürcsöli a vá­gatban összegyűlt vizet. Veszeti Ferenc aknász szinte le sem teszi kezéből a kis pumpát, amellyel egy fio­lába bányalevfegőt fuvati a le­vegő szénmonoxid tartalma ép­pen azon a határon van, amikor még mentőkészülék nélkül dol­gozhatnak a bányászok. A me­tán seih kevesebb. Cseresnyés Ferenc a bányamentőraj pa­rancsnoka négy-öt méterrel a vágat felett egy aknaszerű om­lást biztosít, két-három család téli tüzelőjének elég lenne a fa, amit a pillérek elnyeltek. Szinte elképzelhetetlen, hogy a 16 kilós bányamentőkészülék­kel, hogyan lehetne ott fent dolgozni. Pedig hát... Csak né­hány napja olyanok a körül­mények, hogy levethették a ké­szüléket. Farkas József 21 esz­tendeje bányamentő — hirtele- nében nem is tudja összesen hány hetet, hónapot tölthetett a mentőkészülékben, amelyben fél óra után mór olyan a leve­gő, mintha parázson engednék át. A bányamentők nemrégiben felajánlották, hogy itt a mun­kahelyen váltják egymást — na­ponta három órát nyernek így. Hg számolni kezdek, talán ér­telmetlennek tűnik az egész — tíz nap alatt harnffnc, húsz nap alatt hatvan óra, Három napot nyernek. Június 20-án öt fejtés elveszett, többségük csak né­hány nap óta üzemelt. 1972 őszén is tűz pusztított Kossuth- bányón. s éppen a mostani tü­zet megelőző napokban heverte ki a bánya az eqy év előtti tragikus eseményeket. Akkor is percekért, centiméterekért folyt a küzdelem, az eredmény: napi 3250 tonna szén — fenn­állása óta soha nem termelt ennyit Magyorország legna­gyobb bányaüzeme. Most több veszett a bányából - a Kossuth- bányaiak azonban már százá­val dolgoznak a kormos, meg­perzselt vágatokon, a hőség­ben földig hajló deréknyi acél­csövek nagyrészét kicserélték már. a lángokban szétrobbant kövek, a meglazult rétegek moz­dulatlanságra vannak kárhoz­tatva az ember bilincsében .. „ Lombos! jettS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom