Dunántúli Napló, 1973. november (30. évfolyam, 291-319. szám)

1973-11-11 / 300. szám

4' OUNANTOLI NAPID 1973. november It. Versenytársak; a világ legjobbjai A szakmunkás-utánpótlás a vállalati stratégia alapja Egymillió forint értékű műszer a „bázis-iskoláknak** Jövőre újabb munkásfelvétel — Kovács Gyula, a Mechanikai Labor igazgatója, terveikről Jövőre újabb 150 munkást vési fe! a Mechanikai Laborató­rium pécsi híradástechnikai gyára — befejeiéshet közeledik ugyanis ai új műhelycsarnok építése. Közel 4500 négyzetméterrel nő 1974-ben a termelőegységek alapterülete, s ez azt jelenti, hogy a jövő év folyamán minden szempontból komplex üzemmé lesz az ML kertvárosi gyáregysége. A fiatal üzem nagyivá fejlő­dését bizonyítja egyébként az a tény is, hogy az elmúlt hetek­ben éppen itt került sor a magyar—szovjet híradástechnikai ve­gyesbizottság ülésére, melynek keretében az ötödik ötéves tervet készítették elő. Kovács Gyula, a Mechanikai Laboratórium Hír­adástechnikai Kísérleti Vállalat igazgatója a hét végén ismét Pé­csett járt. Interjúnk ez alkalommal készült. Az első kérdés természetesen | ez október 20-i magyar—szovjet j kereskedelmi és műszaki együtt- j rpüködési tárgyalásokkal kap- j csolatos. Milyen, eredményekkel | zárult a tanácskozás, s milyen feladatok következnek a meg­állapodásokból?- Nagyon kedvező eredmény­nyel zááuk a tárgyalásokat: a Szovjetunió illetékes szervei egyrészről megelégedésüknek adtak hangot termékeinkkel kapcsolatban, másrészről pedig rendkívül jelentős megrendelé­seket jelentettek be. A részletek kimunkálása még hátra van, ezért én se mennék ebbe bele, mindössze annyit: az ötödik öt­éves terv időszakára mintegy 20 millió rubeles megbízatásról van szó. Természetesen egy ilyen jövót-alapozó tanácskozás abból a szempontból is nagy jelentőségű, hogy jobban meg­ismerjük a -dacot. Nekünk nin­csenek eladási gondjaink, s 1980-ig ilyesmi szóba se jöhet, mégis végső következtetésként azt a megállapítást vontuk le, hogy minden erőnkkel azon kell lennünk: legyenek még korsze­rűbbek és még jobb minőségű­ek termékeink. Versenytársaink ugyanis a világ legjobbjai. Ja­pán, amerikai, nyugatnémet cé­gekkel ke'l szorítóba állnunk, s ez még a, szovjet piac esetében is így van. Á kereskedelem vi­lágméretekben felélénkült - nem áltathatjuk tehát magun­kat azzal, hogy elég, ha „szo­cialista relációban" jók va­gyunk ...- Pécsett STM 200-as és 5TM 210-es stúdiómagnetofonok ké­szülnek. Mit lehet e termékek perspektívájáról mondani?- Korszerű termékek, s jóné- hány évig minden tekintetben ' versenyképesek. De' erre is igaz azj hogy addig kell fejleszteni, j ajmíg megy. Tehát igenis gon­dolkodunk azon, mi lehet a kö­vetkező lépcső. Nos, ez valószí­nű a kazettás megoldás lesz. A riporter-magnók kazettásítása szintén égető feladat — s mind­kettőt meg is fogjuk oldani idő­re.' Itt jegyzem meg, hogy a szovjet híradástechnikai szervek-, ■kel tudományos és műszaki, fej­lesztési téren is együttműkö­dünk, mert az erők koncentrá­lása ma már létkérdés.- Maradjunk Pécsnél. Elége­dett-e a vállalat vezetése az eddigi eredményekkel?- Nagyon. Pécs ideális hely­nek bizonyult ipartelepítési szempontból.' Gyáregységünk jó környezetbe települt, s ezért gyors eredmértyeket ért el. Hu­szonkét év az átlagéletkor — s mindenki nagyon akar. És ez óriási dolog. Elégedettek va­gyunk a minőséggel, megnyug­tató a szakmai előrehaladás üteme. Nagyon sokan tanulnak, s még többen akarnak tanulni ■_ tehát a lövőtől sem kell fél­nünk. A pécsi gyáregység min­taszerű kapcsola'okat alakított ki a város iskoláival. A Ziper- novszky Gépipari Technikummal már a gyár felépültét megelő­zően megegyeztünk, s ennek köszönhető, hogv mire állt a- gyár, voltak szakembereink. A műsze-ész-taaozat kitűnő műn­két v^nzett. Most a Széchenyi István Szakközépiskolával keres­sük az együttműködés útjait, a cél a dolgozók híradástechnikai ■» levelező rendszerű —, szak­középiskolájának megszervezé­se. Csináltunk "n* kis felmérést, “egyven *ia'~' ttezne . .- Az ML egymillió forint ér­tékű műszerrel segítette e két iskolát.,.- Igen, és ha tudunk, jövőre is adunk, s azt követően is. Mindez érdekünk. A jó szakem­ber vállalatunk számára straté­giai kérdés .. . Hatvankilenc szakmunkástanulónk van Pécsett — valamennyi kap kisebb-na- gyobb összegű ösztöndíjat. A harmadévesekkel külön társa­dalmi ösztöndíj-szerződéseket is kötöttünk. Három fiatal egye­temre, négy főiskolára jár — ugyancsak ösztöndíj-szerződés alapián, s további 24 fő gimná­ziumba, technikumba. Nem j akarok nagy szavakat használni, ezért csak annyit: a híradás- technikai ipar az elmúlt tíz év­ben a legdinamikusabban fej - j lődő magyar iparág volt, s ez a : tendencia tartós lesz. Tehát fel kell készülnünk — ha élni aka- j runk a lehetőségekkel. , I- Végű! egy kérdés a pécsi j ) beruházásokról. Megfelelő-e az [ j építés üteme?- Igen. Csak a legjobbakat ! mondhatom az építőkről. A BÉV j kitűnő partner. Az irodaház kész j - mgr meg is kezdődött a köl- | tözködés. Az új - 4500 négyzet­I méteres -, gyártócsarnok feb- j ruárban készül el, s akkor meg- ; kezdődik a technológiai szere- j lés. Ügy tervezzük, hogy 1974. júliusában Itt is üzemszerűen meay már a munka. Hát ennyit a biztos dolgokról. A tervekről meg csak annyit: úgy telepítet­tük ezt a gyárat, s úgy építettük meg a kiszolgáló egységeket, hogy az egész üzem szinte má­ról^ holnapra megduplázható . . . Békés Sándor Dinamikusan fejlődött Baranya élelmiszergazdasága Ot év alatt 48 százalékkal nőtt a mezőgazdaság bruttó termelési értéke A vártnál dinamikusabban fejlődött az elmúlt időszakban megyénk élelmiszergazdasága. Egyes területeken, mint például a sertéshús-előállításban már 1972-re teljesítettük az ötéves terv végére kitűzött célokat. A mezőgazdasági össztermék 5,6 százalé­kát állítja elő Baranya, s ez a területi arányához viszonyítva jobb az országos átlagnál. A megye rekordtermést ért el a búzából, hektáronként 39,7 mázsával országos második lett. Jó a kuko­ricatermés is, 42 mázsa az átlag hektáronként Á fejlesztés iránya öt év alatt 48 százalékkal nőtt a mezőgazdaság bruttó termelési értéke, 9 százalékkal a bruttó jövedelem, 20 száza lékkai a tsz-tagság személyes jövedelme. A mezőgazdasági üzemek mintegy egymilliárd fo­rintos, a megye élelmiszeripara félmilliárdos beruházási prog­ramot bonyolított le az elmúlt időszakban. Az élelmiszeripar 7 ezer dolgozóval évi 3—3,5 milliárdos termelési értéket állít elő, durván annyit, mint a ter­melőszövetkezetek. ' A megye élelmiszergazdasá­ga összegezve kedvezően fejlő­dik, ezen belül azonban bizo­nyos ágazatok lemaradtak, s ma még nagy a szóródás az egyes üzemek termelési színvo­nala között. Ebből s nem az el­r így kell ennek lennie? Szombat délelőtt. . . Árkok a Széchenyi téren, a Hunyadi János úton. Pihenő légkalapácsok, hallgatag komp­resszorok. Hétfőre vár a lapát, a csákány, a döngölő. Az út szélén unatkozik a cső, a föld - kupaq, Mincjpn csendes, pi­hennek a munkáskezek. Szabad szombat, szöbqd hét­vége, , É$ közben Pécs szivében a forgalom olyan, , amilyennek megszoktuk már hetek óta. A járművek terelőutakon, vagy a félszélességben lezárt úton egy irányban közlekednek. Jármű és gyalogos egymást idege­síti, veszélyezteti és mindezt te­tézi a látvány, hogy péntek délutántól hétfő reggelig sem­mi sem történik. Mintha a vi­lág legtermészetesebb dolga volna ilyenkor hosszú hétvégét tartani. így kell ennek lennie? — kérdezik a pécsiek. A belváros­ban folyó közműfelújítós szük­séges, halaszthatatlan — efe­lett nem lehet vitatkozni. A velejáró kényelmetlenséget el lehet — de el is kell — vi­selni! De vajon törvényszerű-e, hogy ezek a munkák mérték­telenül elhúzódjanak? Törvény­szerű-e, hogy a belváros amúgyis borotvaélen táncoló forgalmát még azzal is nehe­zítsük, hogy mesterségesei: tartunk fenn indokolatlanu, hosszú ideig közlekedési oka dályokat? Rendkívüli körülmények kö­zött végzett munkáról van szó. a rendkívüliségnek ezért min­denben meg kellene nyilvánul­nia. A munkálatok gyorsításá­ban is. Jogoson vetődik fel a kér­dés: ilyen esetben nem lehet-e két vagy három műszakos mun­kát elrendelni, nem lehet-e a hétvégeken is dolgozni, hogy minél előbb visszaállhasson az eredeti közlekedési rend? Akár úgy is, hogy a meghatározott és a város érdekének megfe­lelő rövid határidő betartására célprémiumot tűznek ki. Már csak azért is, hogy a kivitele­zők legalább anyagilag érde­keltek legyenek o gyors mun­kában, ha pécsi polgárként nem is érdekeltek, (Bár ez utóbbit magunk sem merjük hinni I) Szabad szombat, szabad hét­végé . . .? A nehéz munkában eltöltött hét után joga van hozzá az embernek. De leg­alább ilven esetben próbál­ják másképp szervezni a mun­kát, hogy a munkás se káro­sodjon, de a város is jól jár­jon. VH«0 c/o<at*Mal, ÍOl BSE Dunántúli napló Nem kapott me,eg vizet a miniszter Aggasztó helyiét a pécsi szállodákban * Mikor szűnik meg a pécs harkányi vasútvonal? * A iog; esetekről Amiért népszerű o „Fehér fény” * Prémiumai kaih.tnak a főiskolások * vasárosr'ombói aszkéta 36 éve alszik szabad ég alatt * Megfejtették a „hazajáró lélek” sírjának titkát AZ ELSŐ TITOK [ ért — egyébként nagyon figye- I lemreméltó sikerekből kell ki- j indulni az élelmiszergazdaság előtt álló feladatok meghatáro­zásánál. A mezőgazdgság fejleszté­sének várható perspektíváiról adott átfogó tájékoztatást a napokban Pécsett a Megyei Ta­nács nagytermében dr. Baraes József, megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető, a járási hivatalok szakvezetői­nek. A tájékoztatón részt vettek a tsz-szövetségek, az állami gazdaságok főosztályának kép­viselői, s a megye élelmiszer- ipari és ellátó vállalatainak ve­zetői is. Elöljáróban hangsú­lyozta, hogy a feladatokat a j társadalmi elvárások szabják meg és a megye lehetőségei. I amelyek még koránt sincsenek kiaknázva. Az egyik legfontosabb teendő, az azonos körülmények között gazdálkodó üzemek eltérő ter­melési színvonalának felülvizs­gálata. Az idén 6500 hektárral kisebb területen 15 ezer tonná­val több búzát termelt a megye, mint tavaly. A legjobb és leg­gyengébb üzemi eredmény kö­zött hektáronként 27 mázsa volt a differencia, ami durván hét­ezer forintnak felel meg. Ez a differenciáltság tejtermelésben is jelentkezik, a legjobb éjs leg­gyengébb eredmény között több mint 3600 Forint a különbség tehenenként Nem beszélhetünk hatékonyságról, míg ilyen be­vételektől esnek el az alacsony termelési szinten álló üzemek. Az átfogó feladatok meghatáro­zásánál Baranyában elsődleges tennivaló e nagyfokú differen­ciáltság csökkentése Növekszik a rendszerek szerepe A növénytermesztési ágazat­ban nagyobb strukturális válto­zások nem várhatók, az arányok kialakultak, egyedül a szójater- mesztés kap nagyobb szerepet, területe 2700 hektár lesz, ami az ország szójaterületének 10 százaléka. Két vezető növény továbbra is a búza és a kuko­rica. Ez utóbbi 60 százalékot 1974-ben mór rendszerekben termesztik Baranyában. A retid- | szerek fölényét jelzi az a 25 százalékos terméstöbblet, amit az idén a rendszerekbe vont te­rületen az üzemek elértek. A rendszerek szerepe megnő a cukorrépa, a burgonya, a zöld­ség, a szója előállításában is, s ez maga után vonja a terme­lési kooperációk szélesítését. A takarmány, főleg a tömegtakar- mány-termesztés mezőgazdasá­gunk egyik gyenge pontja, egy hektár réten, legelőn ma 16 má­zsa széna terem, annyi mint 30 évvel ezelőtt. A rét- és legelő használat korszerűsítése mellett a fehérjetermelés megoldása a legnagyobb feladat. A szóján kívül az élelmiszeripari mellék­termékekben rejlik a legtöbb lehetőség. Országosan évi 15 miljió forint értékű fehérje megy így veszendőbe. Az évi 400 ezer vágókapacitásra fejlesztett pé­csi vágóhíd és az építendő ba­i romfifeldolgozó melléktermékel­1 re a megye egy állati fehérje : feldolgozó üzem létesítését vet­I te tervbe. Az állattenyésztésben q ter­melési színvonalkülönbség még élesebb az egyes üzemek kö­zött. Szarvasmarha-tenyésztés­ben a távlati terv 1,2—2 száza­lékos — ezen belül a nagyüze­mekben 5 százalékos — lét­számnövekedést jelöl meg. A kormányhatározat óta a megye-, nek vannak kezdeti eredményei," 1972. október 1. és 1973. októ­ber 1. között 3,7 százalékkal nőtt az összlétszám. ezen belül 4,8 százalékkor a tehénlétszám. Az állománypótlásra 1340 inter- ! venciós borjút vásároltak fel és j nevelnek 5 termelőszövetkezet­ben. A tejfelvásárlás november 1-ig 14 százalékkal haladta meg a tavalyi mennyiséget, a tejfo­gyasztás azonban egyidejűleg 4 százalékkal, a tejfel 6 száza­lékkal, a vajfogyasztás 17 szá­zalékkal visszaesett Az ágazat eredményei mel­lett azonban súlyos problémák is jelentkeznek: a 11 százalékos borjúelhullás, amely 60 száza­lékban a tsz-ekben történik. A telepek feltöltése lassú. Az üze­mek tavaly 24 millió, ebben az évben 33 millió forint hitelt vet­tek fel a banktól a telepek be­népesítésére, s a mai napig csak három telep üzemel 100 százalékban. A ma legfonto­sabb teendői a létszámfeltöl- tés, a technológia korszerűsíté­se és az állategészségügyi problémák megoldása, hggy a 400 millió forintért épült tehe­nészeti telepek végre több tejet adjanak. A távlati teendők o szakosodás és a korszerű ta- karmánybázis megteremtése, ez 10 évre való munká$ jelent. Vécrehajtjuk a húsprogramot A húsprogramban — ennek 50 százalékát a sertéshús teszi ; ki — nqgy- eredmény, hogy a megye ma mór 175 kilogramm húst állít elő hektáronként. A létszám 11 százalékkal nőtt ta­valy óta, a felvásárlás azonban nem éri el a tavalyi rekordot az ismert okok miatt. A megyé­ben megépült 25 sertéstelepről — feltöltésük ma 80 százalékos — o jövőben évi 184 ezer hízó­sertés kerül majd kl. E telepek éves takarmánytáp-szükséglete 8600 vagon. Javítani kell a tá­pok minőségét, s ennek érde­kében mielőbb át kell térni az üzemi keverékgyártásra. Az ÚJ telepek egy része jó eredmény- nyél működik, vannak azonban rossz toDasztalatok is. A telepe­ken eddig 20 ezer malac hullott el, a differencia oly nagy — a tsz-ek között 3 és 25 százalék között ingadozik —, ami felveti az új telepek szakember-ellá- tottságanak mielőbbi megjaví­tását. Befejezésül a mezőgazdaság ipari hátteréül szolgáló anyagi­műszaki ellátásról szólt. A me­gye traktorállománya jelenleg 3160 darab, vonóerő-ellátottsá­ga pedig 3 százalékos, alacso­nyabb az országos átlagnál. A* erőgépeket 69—70 százalékban importból kell beszerezni. Az üzemek 1974-ben főként'szovjet nagyteljesítményű traktorokra és kombájnokra számíthatnak, az azt követő években a csehszlo­vák Skoda gyártmányú trakto­rok is megjelennek a hazai pla­Rónoszéki Ferencné Miért nem közlekedtek a pécsbányatelepi autóbuszok? Pénteken délután 13.30-tól 1,4.56-lg nem közlekedhettek a pécsbányatelepi autóbuszok, mert a Déryné utcában a par­kírozni tilos tábla ellenére eltör- iaszolta az utat a sásdi tanács ipari .és költségvetési üzeméhek GB 43-22 forgalmi rendszámú Robur autóbusza. A rendőrség és c közlekedési vállalat nem tudta a kocsit elmozdítani a he- ' lyéről, mert az zárt ajtókkal, le­fékezve állt, az úttest vonalában. Amikor a daíuskoesi kiérkezett, azzal egyidóben megjelent az autóbusz vezetője is, és szabad- dó tette az utat A közlekedési vállalat a mulasztó gépkocsi- vezetőt feljelentette. A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom