Dunántúli Napló, 1973. november (30. évfolyam, 291-319. szám)

1973-11-07 / 297. szám

I W7S. november 7. DUNANTOL! NAPLÓ Ember és technika Irta: dr. Romany Pál, az MSZMP KB Területi Gazdaságtejlesztési Osztályának vezetője Korunkat, a XX. század má­sodik felét sokféle jelzővel il­letik. Ezek a jelzők igen gyak­ran a tudományos, technikai haladásra, a nagy műszaki ta­lálmányokra, illetve azok ered­ményeire utalnak. A gépek, a motorok növekvő szerepével kapcsolatban szokás a motori­záció koráról, a lakáskörülmé­nyek változásának, a városiaso­dásnak nyomán pedig urbani­zációs korszakról beszélni. De olvashatunk atomkorszakról, a kibernetika koráról, vagy egy­szerűen összefoglaló igénnyé! jelölve a tudományos-technikai forradalom koráról is. Nem vi­tatható, hogy e minősítéseknek van létjogosultsága még akkor is, ha egyike-másika távolról sem felezheti ki korunk valósá­gos jellegét, különösen nem a társadalom haladását Az ember szerepe Az kétségtelen, hogy nem volt még egy olyan időszak az emberiség életében, amelyben o maihoz hasonló ütemű és méretű műszaki-technikai vál­tozások következtek volna te. Elegendő utalni olyan köznapi dolgokra, hogy ugyanazok az emberek, akik a húszas évek­ben hallották a Magyar Rádió első bejelentkezését, az ötve­nes évek második, felében lát­hatták a televízió rendszeres adásainak megkezdését, s akik megfigyelhették az első repülő­gépek bizonytalan felemelkedé­sét, most utazhatnak a repülő szállodáknak nevezhető, konti­nenseket átszelő óriási gépe­ken. A termelési folyamatok feltételeinek alakulásában is joggal tekinthetők óriásoknak a változások. Alig 50 évvel az első traktorok megjelenése után nemcsak az örökös szán­tás lett a múlté, hanem a kézi aratók után sorakozó búzake- resrtek is ritkaságnak számíta­nak. És a példákat vég nélkül sorolhatnánk szőkébb és tá- gabb környezetünkben, minden termelési óqozatban, a közleke­désben, hírközlésben és az élet más területein. Kifogyhatatlan ez a lista, amely teljesség esetén is csak azt bizonyítaná, hogy a tech- , nikai haladás soha nem ta- ' pásztóit ütemű a mi korunkban. 5 még egyet bizonyít ez a fo­kozódó technikai, műszaki elő­retörés: az ember szerepének állandó növekedését, amivel számolni kell, s tervszerűen ké­szülni társadalmi méretekben és kisebb közösségekben épp­úgy, mint egyénenként A technikai eszközök mennyi­ségének, műszaki színvonalá­nak növekedése csökkenti, il­letve csökkentheti a közremű­ködő emberek számát egy-egy termelési folyamatban, vagy lé­tesítmény üzemben tartásában, de az ember szerepét a létre­hozó, az irányító, az ellenőrző munka szerepét jelentőségét óriási mértékben növeli. Az ország talán legkorszerűbb gaz­daságának, a Bábolnai Állami Gazdaságnak az igazgatója a következő egyszerű példával jellemezte ezt a változást: amíg igaerővel, vagy kis tel­jesítményű géppel szántottak, s adott esetben felére csökkent — valamilyen egyéni ok miatt — egy dolgozó teljesítménye, ak­kor fél vagy egy kataszteri hóid szántás maradt el, hasonló esetben jelenleg 20—30 ka­taszteri hold lehet az elmara­dás, mert gépeik teljesítő ké­pessége többszöröse a réginek, s egy ember, egész határrészek, hektárok százai megművelésé­ről gondoskodik. S a mezőgaz­daságnál maradva, ha a gaz­daasszony meqfeledkezett a csibe keltetésében valamiről, akkor eayidőben 20 tojás ment tönkre, ha a keltető üzemben fordul elő ilyen feledékenység, akkor 100 ezer tojás vész el. Újabb példákat azt hiszem fe­lesleges sorolni, hiszen az élet minden percében érzékelhetjük o technika mellett szolgálatot teljesítő emberek munkájának fontosságát, s tudjuk, hogy fe­lelősségük a közösség és ön­maguk iránt milyen jelentős. Valójában persze csak akkor döbben erre rá mindenki, ha a megszokott rendben valami zavar keletkezik. Ha az erőmű 'vezérlő pultjánál valamilyen lé­nyeges mozdulat kimarad, ha a folyóba valamivel több szeny- nyező anyag kerül a gyárból, mint a megengedett, a szabá­lyozott, akkor városok, vagy or­szágrészek érzik, s figyelnek fel arra: egymásra vagyunk utalva, jobban, mint bármikor. Kölcsönös kapcsolat A technikai haladás korszerű eszközeinek széles körű térhódí­tása, nemhogy csökkentené, ha­nem éppen növeli az emberek közötti kapcsolatok szerepét. Igaz, áttételes ez a kölcsönös kapcsolat, a társadalmi munka- megosztás szerint alakul, vál­tozik, de szükségszerű. Annál teljesebb lehet a kölcsönös bi­zalom e tekintetben is a társa­dalom egészében, minél telje­sebb a társadalom tagjainak a felelősségtudata és a felkészült­sége arra a feladatra, amelyet az adott poszton ellátnak. Meg­nyugtató, hogy_ ennek mind több örvendetes jelét tapasztal­hatja mindenki. Népünk jól él azokkal a bővülő lehetőségek­kel, amelyeket szocialista tár­sadalmunk biztosít, s az erre hivatott szervek is mind jobban eleget tesznek ebből származó feladataiknak. Jó volt ennek egyik bizony­ságát látni az idén rendezett nemzetközi mezőgazdasági gép- kiállítás alkalmából is. Sokan azt gondolták, hogy a kiállítás csak a szűk szakmai közvéle­ményt vonzza majd, hiszen a mezőgazdasági kiállításokon megszokott látványosság hiány­zott a programból. Nem volt lovasbemutató, nem vonultak fel nagy készültséggel a ven­déglátó egységek sem, Mégis a kiállítás 10 napja alatt 130 ezer érdeklődő tanulmányozta a holnap mezőgazdaságának technikáját, firtatva működésü­ket és sürgetve gyártásukat, vagy beszerzésüket. Ugyanilyen vagy hasonló törekvést látha­tunk más alkalmakkor, de ezt tapasztalhatjuk a tanulásra, to­vábbképzésre jelentkezők szá­mának alakulásában, vagy ab­ban is, hogy hazánkban jelen­leg mintegy 8 millió példány­ban jelennek meg műszaki, technikai tárgyú folyóiratok, új­ságok. A lakosság fele fiatal Az új technika felé természe­tes fogékonysággal fordul a fia­tal generáció, s itt se feledjük: az emberiség fele a második világháború után született és Magyarország lakosságának is 44 százaléka 30 évnél fiata­labb. Ez a nemzedék már be­leszületett abba a környezetbe, amely az idősebbektől alkal­mazkodást kívánt. Természetes­nek veszi azt is, hogy az üze­meknek kinevezett vezetőik, s nem nagytőkés tulajdonosaik vannak éppúgy, mint azt, hogy a tv-gombját elfordítva, másik- földrészen zajló esemény ké­peit követheti. A tudományos-technikai ha­ladás az élet egész területére hatást, gyakorol. Nőnek azon ban a veszélyek is, az emberi környezetre, a mezőgazdaság ra, a technika alkotójára, ame­lyek elhárítására fel lehet és fel is kell készülni. És mindeb ben az ember szerepét kell hangsúlyozni, a tudás és a tu dós hasznosításának fontossá­gára kell utalni. Ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy elegendő-e a felkészült­ségünk azokra a feladatokra, a holnap technikájának értő al­kalmazására és befogadására, akkor nem tudunk megnyugta tó, általános érvényű igennel válaszolni. Nem, mert számos visszahúzó örökség terhel ben­nünket, mert nemcsak anyagi javak előteremtése kíván jelen tős erőfeszítéseket, hanem a szemlélet, a gondolkodás ko­runk követelményeinek megfe lelő átalakítása is. Több figyelmet szükséges for­dítani a termelési ágazatokra általában és a termelési tevé­kenységet befogadó, azoknak helyt adó településeinkre, tu datos, szervezett előkészítésére és a gazdasági cselekvésre. Ma még előfordul, hogy adott eset­ben nagyobb közfigyelmet kelt egy kezdő író bemutatkozása, mint egy már nemzetközi sikert aratott új termelési módszer el­terjedése és kidolgozójának be­mutatása. S ami még különö­sebb: jól lehet, óriásit léptünk előre az iskoláztatásban, de hazánkban jelenleg is százez­rek vannak, akik nem végezték el az általános iskola 8 osztá­lyát, hiányos alapműyfItséggel rendelkeznek. Uralkodni a technika felett Mégis joggal mondhatjuk: az ember uralkodni képes és ural­kodni tud a technika fölött, meg tudja oldani azt a felada­tot, hogy ne a dolgok uralkod­janak felette. Minderre azon­ban tudatosan készülnie kell. S nem egyedül a technikai isme­retek megszerzése által. Elen­gedhetetlen természetesen, hogy a szakmunkás-képzéstől a mérnöki képesítésig ennek ér­dekében cselekedjünk. És itt mindkét említett képesítésen hangsúly van. A legjobb mér­nöki elképzelés is papíron ma­rad, hg nincs felkészült mun­kásgárda és a jól felkészült munkásgárda és eszközállo­mány sem hasznosítható kel­lően, ha nincsenek megfelelő tervek, ha a szükséges irányí­tás és szervezőmunka hiányos. De nem kevésbé fontos az, hogy ki-ki necsak a gép mellet­ti közvetlen feladatát ismerje, hanem lássa helyét, érzékelje fontosságát a folyamatok lán­colatában, a műhelyben, o gyáregységben, az üzem egé­szében. S ehhez már nemcsak technikai, hanem politikai is­meretek is szükségesek, ame­lyek megszerzéséhez a párt- és társadalmi szervezetek nyújt­hatnak legjelentősebb segítsé­get. Csillagászati hét A TIT Csillagászati szakosztá­lya minden év őszén csillagá­szati hetet rendez Pécsett. Az előadássorozatot idén novem­ber 5-e és 9-e között tartják, összefoglaló címe: A csillagá­szat és a mindennapi élet. Részletesebb programja a kö­vetkező: November 5-én: Csil­lagászat és természetkutatás címmel tartott előadást dr. Tóth László, a csili, szakosztály el­nöke. Nov. 6-án: A naptevé­kenység hatásairól beszélt elő­adásában dr. Balázsy László, a csili, szakosztály titkára. Nov. 8-án este fél 6-kor Űrkutatás az ember szolgálatában, elő­adó: Simon Ernő középiskolai tanár. Nov. 9-én fél 6-kor: 500 éve született Kopernikusz előadó: dr. Görcs László gim­náziumi igazgató. i Az előadásokat a Leöwey Klára Gimnázium kis dísztermé­ben tartják Pécsett, István tér 8. szám alatl. Előadások után színes, han­gos filmeket vetítenek. Bemuta­tásra kerülnek az üdvözöllek holdkőzet című szovjet, az Apollo holdutazásokról készült amerikai, valamint a Koperni- kuszról készült lengyel filmek. Ezenkívül lesz diavetítés és de­rült idő esetén távcsöves be­mutatás. Jelenleg látható érde­kes égitestek a sarló alakú Vé­nusz, a foltos Mars, a felhősá­vos Jupiter bolygók, az utóbbi mellett a libasorban mozgó, szabadszemmel nem látható apró. holdacskók, a Tejút rész­letei, az Andromeda idegen Tejútrendszer, sok közeli csil­laghalmaz, kettőscsillagok, és saját Holdunk kráierekkel, .tengerekkel" szabdalt plaszti­kus felszíne. • A helyszínen lehet jelentkezni a Csillagászat Baráti Körébe, levelező oktatásra és a hétfői napokon foglalkozást tartó szakkörbe. Ugyancsak a helyszínen vált­hatók jegyek az előadásokra, és bérletsorozat meghallgatá­Arcok — közelről A szabolcsi szószóló — Sokan szeretik önt. — Ügy érzem. — És sokan haragszanak is önre. — Meglehet. — Azt mondják: fanatikus. — Pedig csak következetes vagyok. — A követelésben? — Meg a túlzott követelések visszafogásában is. — ön párttitkár, brigádveze­tő, tanácstag — és még folytat­hatnám. — Ezek mind választott tiszt­ségek, tehát nem én akartam. — De örömmel vállalta. — Nem tagadom. — Mit tart élete legnagyobb eredményének? — Hogy eddig még senki sem mondta: Te elfelejtetted Imre, ki vagy, s honnan indul­tál ... Mint mindenki, aki Szabolcs- faluval ismerkedik, mi is a presszó elől indulunk. Per- necker Imre lakatos, Pécs-Bó- nyaüzem kötélpályaüzemének brigádvezetaje, területi alapszer­vezeti párttitkár a település ta­nácstagja. Mielőtt igazán neki­indulnánk, megfogja a karom, s azt mondja: persze az is baj, hogy senki se vette komolyon ezt a települést. Közel ötezer ember él itt — tehát ha akarom •akkora, mint egy kisebb város, de ha akarom, azt is mondha­tom: nem hogy nem város ez, de még csak nem is falu ... Aszfaltozott utcpn megyünk, szépen rendben tartott házak között, fejünk felett ívlámpák sora — tehát van mit megmu­tatni Szabolcsfaluban. Mint- ahogy akkor se kell keresni. a „tárgyi bizonyítékot", ha azt kell igazolni, hogy itt rosszabb a helyzet, mint a legeldugot­tabb faluban. Az ívlámpák so­ra a templomig fut — onnan az­tán már jó, ha villanykörte akad az oszlopokon, s a gyönyörű aszfaltozott út is hamar kikopik a lábunk alól. Itt még városias nagy házak állnak, sőt amott szabályos kis villasor, de száz métert se kell menni, s a sző­lőkben vagyunk, gőzölgő trá­gyarakások szegélyezte kátyús, poros úton. Ez Szabolcsfalu — hivatalosan Pécs I. kerületének része, lényegét tekintve azon­ban egy külön kis település, sa­játos múlttal, s nagyon is sajá­tos problémákkal. — Mondok egyet, fogadok, el el se hiszi: itt még a temetőért is harcolni kell . . . Egyszer már be akarták csukni, akkor meg­akadályoztuk, de most megint készül valami .. . Harminckilenc éves. Itt szüle­tett, itt nőtt fel, itt. lett olyanná, amilyen. — Kovács vagyok és lakatos s, meg bányász is - egyszóval melós. Engem sose érdekelt a rang, a beosztás, a titulus, de arra mindig sokat adtam, hogy amit egyszer elvállalok, rend­ben legyen. 1960 óta vagyok tanácstag. Meghalt Kónyi Dá­vid, akit itt mindenki becsült, s két ciklus között engem válasz­tottak meg az emberek. Ez ak­kor nagyon egyszerű dolognak tűnt, csak később, fokozatosan éreztem át, hogy itt milyen nagy dologról van szó. Az egyszerű emberek nemigen szeretik a hi- votalt, legszívesebben a tájára se mennek, ha pedig mégis oda kényszerülnek, nem tudják magukat kifejezni. Hát mór csak azért is komolyan kellett vennem ezt a dolgot. Itt tény­leg képviseletről van szó — ar­ról, hogy olyan emberek nevé­ben és helyett kell megnyilat­koznom, akik a szomszédaim, akikkel együtt nevelkedtem, akik egyszerűen elébem állnak az utcán ... — A kultúrotthonért vívott csata itt sokáig emlékezetes marad. — Sajnos. Nem egy fényes kultúrotthon ám ez, .de nekünk fontos. A bánya nem tudta vál­lalni, o város nem akarta, egy­szóval, máról holnapra becsuk­ták. Kipakolták, elvitték a bú­torokat, könyveket. Hát ezt az­tán nem! Nem hogy szórakozni nem volt hol, de még taggyű­lést se tudtunk tartani. Elég az hozzá, elkezdtünk járni hivatal­ból hivatalba, mígnem eljutot­tunk a Központi Bizottságig ... — És a kultúrház azóta is üzemel... — Igen, de közben észrevet­tünk néhány dolgot. Például azt, hogy a Központi Bizottság­tól hamarabb jött válasz a be­adványunkra, mint a helyi fó­rumoktól ... Igen, ez Pernecker Imre — a szabolcsi szószóló. Szenvedélyes, szókimondó és magávalragadó. Most éppen a szőlőkbe veze­tő kocsiút porát kell taposnunk, mert ha már itt járunk, látni kell az új telepítéseket is, s meg kell ízlelni Börzsei Miska bácsi aranyérmes borát. — Kétszázhatvan hold szőlő van itt Szabolcson — s bár a név hallatára csak legyint a legtöbb ember, mi bebizonyítot­tuk, hogy lehet itt eredményt elérni. Van ezüstérmes borunk, aranyérmes, ott vagyunk a me­gyei versenyeken ... Hatvanéves présház; a torná­cot befutja az illatos bogyójú kékfrankos. Börzsei Miska bácsi természetesen szintén bányász, pontosabbon bányász-nyugdí­jas, s természetesen szintén közéleti ember: sokáig ő volt a területi népfront-bizottság vezetője, — Imre berontott, art mond­ta; ide egy üveg bort, mert kell a megyei kiállításra. Mondtam, bolond vagy, éppen üdülni ké­szülök, csak nem fogok egész idő alatt izgulni, hogy vajon mit mondanak a boromról? — Tiltakozott, s aztán mégis adott... — Hát azt hiszi, ez abba­hagyta volna egyébként? — És? — Aranyérmes lett Ez a 260 hold szőlő itt a te­lep körül mindennél szebben bizonyítja,- mennyit változtak itt az emberek — és az igények. Tíz évvel ezelőtt még csak az volt a fontos, hogy borízű le­gyen, ami kicsorog a csapon, most meg a történelmi borvi­dékhez való csatolás az álmuk. — Nézzen körül: kordonmű­velés, új telepítés. Minden év­ben haladunk egy kicsit — egy­szóval: akar ez a nép... Ez volt tehát Pernecker Imre — a tanácstag. De Pernecker párttitkárnak is ilyen. — A nyugdíjasok kérésére irányítottak át a területi alap­szervezethez, s komolyan mon­dom, ennél többet nemigen kaphattam volna az élettől. Itt megint minden szónak súlya van, s megint nem lehet mellé­beszélni. Egy öreg bolsi miért taktikázzon? Ha valami fáj ne­ki, vagy nem tetszik neki, ki­mondja. Itt mór senki se akar semmi lenni — itt mór minden­kinek csak egy célja van: an­nak maradni, amivé az élet tel­te. — Tehát gyakran vitatkoznak. — Itt van például a nyugdíj­rendszerünk. Vannak úgyneve­zett régi nyugdíjasok és yannolt új nyugdíjasok. A régiek közül nem egy 600—800 forintból él. Hát ehhez nem kell kommen­tár. — Egyszer azt mondta: leg­alább NB I. B-s színvonalon kellene politizálnunk is ... — Most is azt mondom, s ezt kétféleképpen értem. Egyrészt úgy, hogy sehol semmilyen kö­rülmények között nem szabad kihasználatlanul hagyni « jó helyzeteket; hajtani kell, gólra törni, másrészt meg úgy, hogy legalább annyi megbecsülés­hez juttassuk üzemi szinten is politikai vezetőinket, aktivistá­inkat, mint egy NB I. B-s fut­ballistát ... . * * Megint a főutca, megint a telepi gondok. — Persze az. ember nemcsak harcol, nemcsak követelődzik, hanem érvel is. Itt van ez az út. Hat és fél millióba került. Mi­kor már nagyon összevissza be­szélnek egyesek, azt mondom neki: számítsd csak ki kedves, hány év alatt jött volna ez ösz- sze a mi kis közműadónk­ból ...? Elneveti magát: ugye elég már? Beszéljünk inkább másról. —■ Mondjuk az üzemről, a munkájáról. — A kötélpálya karbantartá­sa a mi feladatunk: ötezerhat- száz méternyi „légiút”. Kétszáz­hetven-háromszáz csille, 12 ki-, lométeres végnélküli kötél... A pálya két végpontja között egyébként 170 méteres szintkü­lönbség van, így aztán a motor éppen csak hogy elindítja a rendszert, s aztán megy mór magától is. — (gy lenne jó az életben is... — Pedig de sokan azt hiszik, így is van! Valamikor elindítot­tak valamit, s aztán most elé­gedettek, úgy vélik, minden szépen, rendben megy az út­ján, s nekik már csak a taps marad ... § Békés Sándor Pályaválasztási információs nap Siklóson és Mohácson A Baranya megyei Pályavá­lasztási Tanácsadó Intézet no­vember 9-én, pénteken fél 2 órakor pályaválasztási informá­ciós szolgálatot tart Siklóson. Az intézet munkatársai a járás' hivatal tanácstermében ismer tetik a Baranya megyei Pólya választási Tanácsadó Intéze1 szervezeti felépítését, célkitűzé­seit és feladatait, majd a helyi problémák, elképzelések meg­beszélésére kerül sor. A tájé­koztatást követően az intézet munkatársai -— pedagógus, pszichológus, orvos, közgazdász — válaszolnak az érdeklődő szülők és fiatalok kérdéseire a járási hivatal helyiségeiben. A telefonon érdeklődők a 8-28 és a 91-125 számon kapnak fel­világosítást, Mohácson pedig november 8-án, csütörtökön délután fél 2-kor a Városi Ta­nács tanácstermében tartanak tájékoztatást az Intézet munka­társai a város és a járás veze­tőinek. Az érdeklődő szülők és fiatalok a 14-es telefonszámon, vagy személyesen, a Városi Ta­nács helyiségében (I. em. 30.) kapnak választ kérdéseikre du. 14—16 óra között. A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom