Dunántúli Napló, 1973. november (30. évfolyam, 291-319. szám)

1973-11-25 / 314. szám

Í973. november 25, OUNANÍOU NAPIO Am MTESZ űj elnökségének programjáról Teváiképzés - minden szírien (974 helyett 1976 A vezetés színvonalé, a mér­nöki és általában a műszaki munka hatékonysága továbbha­ladásunk kulcskérdésévé lett. Soha ennyi mérnökünk és tech­nikusunk nem volt de ez nem • csak lehetőségeket, hanem gondokat is jelent Ilyen gond a képességek kibontakoztatása, a tudományos kutatómunka el­mélyítése, a mérnökök tömegei­nek mozgósítása a megye és város legégetőbb feladatai megoldásának segítésére, s ilyen gond a folyamatos to­vábbképzés megszervezése is E feladatok megoldása sokakra tartozik, a legnagyobb részt azonban immár két évtizede a Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövetsége váHalja e munkából. Baranyá­ban különösen nagy súlya van az MTESZ-nek, hisz taglétszáma megközelíti a négyezret. Az MTESZ Baranya megyei Szer­vezete nemrégiben tartotta .négyévenként esedékes küldött­értekezletét, s választotta meg új tisztségviselőit. Az új elnök­ség azóta elkészítette program­ját és intézkedési tervét — s ezek képezték kerekasztal be­szélgetésünk alapját is. Beszél­getésünk résztvevői: Jazbinsek Vilmos, az MTESZ elnöke, Tö­rök László, az MTESZ titkára és Kacskovics Miklós, az MTESZ társelnöke. # 1968-bari 2800 tagja volt az MltSZ tagegyesületeinek — ma 3955, a növekedés tehát több mint 40 százalékos, Két kérdés ezzel kapcsolatban. Az egyik: mi az oka e jelentős (el­tiltásnak, s a másik: mennyien vannak azok, akik távol marad­tak mindezideig a szervezet­től...? ■TOROK EASZLÓ: Ha a tagok számát összehasonlítjuk a terü­letünkön • dolgozó műszakiak számával — 34,2 százalékos szervezettséget kapunk. Ezzel a második kérdésre válaszoltam is. Ami az elsőt illeti: Vélemé­nyünk szerint a taglétszám ío- lyamatos növekedésének az egyesületekben folyó munka színvonalának folyamatos emel­kedésén túl mindenekelőtt az a magyarázata, hogy a műszaki­ak mind nagyobb számban :s- merik fel: az első kézből ka­pott információ pótolhatatlan érték. Az MTESZ e téren párat­lanul sokat adott az elmúlt négy év alatt. Legmagasabb szintű gazdasági, illetve pártve­zetők tartottak előadásokat, s ez a tény meghatározó módon járult hozzá, hogy kialakult az egységes politikai és műszaki közvélemény. • Az MTESZ*nek ma 22 tag- egyesülete van. A tulajdonkép­peni munka ezek keretében to- fy ik. Van-e arra vonatkozóan statisztika, hogy mennyien van­nak a valóban aktiv egyesületi tagok, s mennyien a „hallga­tók"..,? KACSKOVICS MIKLÓS: Tag­ságunk hatvan százaléka ható* rozbttan aktív, s mintegy 20 százaléka az irányító és szerve­ző munkában is részt vesz. Ezek az arányok nem rosszak, sokkal nyugtalanítóbb az a tény, hogy míg az egyetemet, illetve főis­kolát végzett szakemberek 67,5 százaléka MTESZ-tag, addig a elsőfokú technikumot végzettek esetében már csak 50,6 száza- ék ez az arány, a technikusok ronatkozásában pedig mind- jssze 23,4 százalék ... Az isko- ai végzettséggel fordított ará­nyú tehát a továbbképzés, a ársadalmi tevékenység iránti érdeklődés —'S ez aggasztó dolog. ® A küldöttértekezlet anyá­jából két szám. Négy év alatt '.207 rendezvény — 142 ezer észtvevő: Nyilván e számok nő- ■elése nem lehet cél — miben ehetne tehát megtogalmazni a :övetkező négy év legtöbb cél­útűzéseit? JAZBINSEK VILMOS: így | gaz, nem a számok bűvöleté­jen kell élnük. Az ankétok, magyott hasznosak lehetnek — de végsősoron nem oldanak meg semmit. Te­vékenységünk súlypontját tehát a i „műhelymunka" felé kell eltolni. Ez a munka a külön­böző szakbizottságokban foiyik. Konkrét segítséget kívánunk adni egy-egy fontos kérdés ■ megoldásához. Van erre is jő példa. Hidrobiológiái szakbi­zottságunk sokat segített pél­dául a város szennyvíz-gondjai enyhítését célzó tervek kidolgo­zásában, de ugyanezt mondha­tom a környezetvédelem vonat­kozásában is. Általános célkitű­zésünk, hogy a város különböző szerveivel szorosabb legyen a kapcsolatunk. Az MTESZ ma­gáénak érzi Pécset és Baranyát, s azt szeretnénk, ha ezzel a város és a megyei is így lenne. Az együttműködést erősítenünk kell a Pécsi Akadémiai .Bizott­sággal, a Dél-dunántúli Tudo­mányos Intézettel és a felsőok­tatási intézményekkel is. Nem akarunk párhuzamosságokat, s piáne nem versengést. Az erők összefogására van szükség. KACSKOVICS MIKLÓS: Leg­fontosabb célkitűzéseink közé tartozik szervezetünk megyei jellegének erősítése. Nem pé­csi MTESZ ez, hanem Baranya megyei. Mohácson már műkö­dik intéző bizottság, s rövide­sen létrehozzuk a komlóit, a szigetvárit és később a siklósit is. Többet akarunk tenni a fia­talok mozgósítása, illetve segí­tése érdekében. A fiatal műsza­kiak klubja nagy lendülettel kezdte munkáját, aztán vissza­esett. A szereplési, publikálási lehetőségeket kívánjuk minde­nekelőtt növelni, mert a fiata­lok nem érik be az előadáso­kon, ankétokon való passzív részvétellel. • Az MTESZ egyre szélesedő nemzetközi tevékenységet foly­tat. Hogy értékeli az elnökség az ezzel kapcsolatos munkát, az eredményeket? TOROK LÁSZLÓ: 1969-ben 53, 1970-ben 35, 1971-ben 47, 1972-ben 55 tagunk járt az MTESZ szervezésében külföl­dön. Ez négy év alatt 249 főt jelent, s 982 külföldön töltött napot. Ugyanakkor 299 vendé­get is fogadtunk — ami 983 vendégnapot jelentett. Bulgáriá­val, Jugoszláviával és a Szov­jetunióval szoros, az NDK-val, Csehszlovákiával, Lengyelor­szággal erősödő kapcsolataink vannak. A tapasztalatcserékre egyre céltudatosabb kiválasz­tással küldünk szakembereket, akik aztán tanulmányokban számolnak be a látottakról. Mi még nem mértük fel, hogy mit hoztak ezek az utak, a bolgár kollégák'azonban megtették. A Szliven megyei szervezet adatai szerint a nálunk járt szakembe­rek ajánlásai alapján ötven té­mát hasznosítottak közvetlenül a termelésben — zömmel me­zőgazdasági területen. # Tudomány és Technika Haza .,. Néhány évvel ezelőtt még a legjobb körülmények kö­zött dolgozó szervezetek egyike volt a Baranya megyei szerve­zet, ma azonban akár ki is te­hetnék a táblát: Megtelt... JAZBINSEK VILMOS: Való­ban. Klubhelyiségekre lenne szükségünk, egyesületi „búvó­helyekre”, mert ma az a hely­zet, hogy előadni és előadást hallgatni úgy ahogy lehet, de dolgozni, szűkebb körben ta- nácskozni már nem. Az lenne az ideális, ha a Tudomány és Tech­nika Háza valóban csak ezt a célt szolgálná — egyszóval: a még meglévő hivatali helyisé­geket jó lenne mielőbb felsza­badítani . . . De ha már a fel­tételeknél tartunk, beszéljünk lapunk, a Pécsi Műszaki Szem­le kiadási feltételeiről. A lap 1955 ótű jelenik meg, s nagyon Miért késik Vasas-bánya korszerűsítése ? . / Két évvel ezelőtt mindenki optimista volt. Hiszen a Bányá­szati Aknamélyítő Vállalat mecseki körzete nagy lendülettel látott hozzá a vasasi légakna rekonstrukciónak, A tervek szerint az akna átépítését 1974 derekára kellene befejezni, de a legújabb tájékoz­tatások szerint ezt a határidőt a kivitelező képtelen tartani. Az időközben felmerült problémák így arra késztették a Vasas-bányai párt-végrehajtóbizottságot, hogy megvizsgálja a beruházás állá­sát: mint kiderült, az új légakna 1976-ná! előbb nem léphet üzem­be. Ennyit röviden, s ezek után lássuk hogyan is állnak a vasasi munkálatok. következetesen pécsi, illetve ba­ranyai. Negyedévenként ezer példányban jelenik meg — s ez nem sok. Szűk a terjedelem is. Olyan fórummá kívánjuk fej­leszteni, mely publikációs lehe­tőséget biztosít a fiataloknak, mely hozzászól a megye és vá­ros időszerű műszaki, illetve fej­lesztési kérdéseihez, s mely ugyanakkor az ellenvélemények, alternatívák ismertetésére is módot ad. A vállalatok anyagi segítségét fogjuk kérni, hogy javuljanak pénzügyi lehetősé­geink, s ezzel együtt januártól az utcai árusok útján is elérhe­tővé kívánjuk tenni a lapot. Ez megint csak azzal a stratégiai törekvésünkkel függ össze, hogy ki kívánunk lépni saját kerete­ink közül, s hatékonyan bele kívánunk szólni mindenbe, ami­hez értünk, s amihez mmt pécs-baranyai patriótáknak kö- j zünk van. TOROK LÁSZLÓ: Ilyen dolog például a továbbképzés. A j mérnöktovábbképzés évek óta folyik, eredményei országosan is elismertek, most azonban el­tökélt célunk, hogy a műszaki középkóderek és szakmunkások továbbképzése ügyében is töb­bet teszünk. Az MTESZ Baranya megyei szervezetéhez tartozó 22 tagegyesületből négynél már külön oktatási bizottság is mű­ködik, további 16 egyesület be­vette munkatervébe a szakmai oktatás megszervezését. Úgy érezzük, hogy ez a „profilbő­vülés” tovább növeli majd szer­vezetünk tekintélyét és fontos­ságát, hisz a szakmai át-, illet­ve továbbképzés ma népgazda­ságunk egyik legfontosabb lei­adata. S különösen igaz ez, ha a jövőt nézzük. Készül az 1974- es mérnöktovábbképző tanfo­lyamok tematikája, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társa­ság már meg is kezdte a tech­nikusok, illetve művezetők to­vábbképzését, s folyik egy szak­munkástovábbképző is — konk­rétan a kazánkezelóké. Felada­tunknak érezzük a nyelvoktatás segítését is — a ma és különö­sen a jövő műszaki szakembere nem nélkülözheti ugyanis az idegen nyelvek valamelyikének ismeretét. Egyszóval: segíteni, használni akarunk — s ezzel tulajdonképpen meg is fogal­maztuk az elnökség elkövetke­ző négy évre szóló ars poeticá­ját. Békés Sándor A rekonstrukciót az tette szük­ségessé, hogy o több mint száz­éves légakna, és annak gépi berendezései elavultak. Ehhez az is hozzájárult, hogy a vasasi mélyszinteket mihamarabb ter­melésbe kell vonni, mert a je­lenleg művelhető telepek mind­össze nyolc évig adnak szenet. 1981-re elfogy a kitermelhető 3,5 millió tonna szén. A meg­kezdett munka tehát kétirányú. Egyrészt meg kell oldani a lég­akna felújítását, másrészt kor­szerűsíteni kell a külszíni kiszol­gáló egységeket is. A tulajdonképpeni újjáépítés az aknatorony lebontásával vette kezdetét még 1971 őszén. A felújítással kapcsolatos elő­készületek az elmúlt év elejére befejeződtek, s februárban kezdték meg az akna berende­zéseinek kiszerelését. Az eredeti tervek szerint az átfaiazással, és az új szerelvények beépítésével a jövő év közepére kellene vé­gezni az aknamélyítőknek: ezt a határidőt nem tudják tartani. Ez ideig mintegy háromszáz mé­ter hosszban végezték el az ak­na átfalazási munkálatait, befe­jezték az I., a II. és az V. szintek tömedékelését, illetve cementá- lását: A BAV-ra idén közel ti- zennégymillió forint értékű mun­ka várt, de a tervteljesítés ettől legalább hárommillió forinttaj elmarad. A határidőcsúszás okai között a létszámhiány em­líthető, de legalább ilyen gon­dot okozott, hogy az akna a IV. szint alatt igen rossz állapotban volt. Nos, ezekből a hiányossá­gokból következik, hogy az ak­namélyítők várhatóan csak 1975 elején fejezik be a légakna fel­újítását. Ezek után kezdődhet meg az új .torony felállítása, az aknaház építése, a próbaüzem megkezdése, ami minden bi­zonnyal eltart az 1975-ös esz­tendő végéig. Az akna felújításával párhu­zamosan folynak a külszíni re­konstrukciós munkálatok is. _ A szállítógépház vasbeton vázas épületébe tegnap megkezdték az ablakok beemelését, folya­matban van a külszíni, szénfel­adás létesítményeinek építése. Az eredeti tervtől ugyan elma­radtak az építők, de az akna elkészültére itt is befejezik a ki­vitelezési munkákat Az új akna berendezéseinek egy része már megérkezett: a gépek értéke meghaladja a húszmillió forintot. így szerelés­re vár az akna szállítógép, a Ward-Leonard típusú váltakozó­áram kapcsolók, valamint az ak­natorony is. Az idők folyamán megöre­gedtek a szállító és a légakná­hoz tartozó szállítógépek is. Ja­vításuk az alkatrészhiány miatt szinte lehetetlen. Éppen ezért a többi üzemben1 hasonlóan Va­sason is korszerűsítik a szállító-, si rendszert. Ennek eredménye­ként szélesebb nyomtávú csillé­ket állítanak munkába, korszer rűsítik a bányabeii csiileforgal- mat. A közel száznegyvenmilliós beruházás szerves részeként új külszíni szén és rneddófeladási rendszert építenek, melynek tar­tozékai, a törőépület, -a szalag­folyosó, a szállítóberendezések és a széntóroló. A rekonstruk­ció után az üzemnek nagyobb lesz a villamosenergia igénye is: ezért bővítik a transzformátor állomást. A felújítási munkála­tok az üzemi Kőközpontot is érintik. Az elavult kazánok he­lyén új hőközpont épül. A biz­tonságos termelés érdekében új gázlecsapolót helyeznek üzem­be, amely a IV. szint alatti tele­pekről szívja majd el a metánt, Vasas 24 millió tonna szénva- gyonna! rendelkezik. A légakna felújítása után megkezdődhet az V. szint feltárása. De ehhez összehangolt munkára van szük­ség, mert a rekonstrukció eset­leges további csúszása gátolná a mélyszintek mielőbbi terme­lésbe állítását, A szibériai TUzecske Együttes Pécseit Az EXPRESS Ifjúsági és Diák Utazási Iroda szervezésében no­vember 21-től városunkban tar­tózkodik az Uráli Filharmónia harmincöt tagú ének-, zene- és táncegyüttese. A távolról érke­zett vendégek megismerkedtek Baranya és Pécs történelmi ne­vezetességeivel, idegenforgalmi látványosságaival, és ellátogat­tak a KISZ Baranya megyei Bi­zottságára. Ma, vasárnap este 7 órakor bemutatót tartanak a Dr. Doktör Sándor Művelődési Központban, majd holnap dél­után a Pécsi Tanárképző Főis­kolán lépnek fel. Á belépés mindkét előadásra díjtalan. Az ifjúsági művészeti együttes ked­den a fővárosba utazik. Nyolc éhé és három második helyezés I Magyar nyulasikere Lipcsében A Mecseki Kisállattenyésztők Szövetkezete nyolc első és há­rom második helyezést ért el a Lipcsében a közelmúltban be­fejeződött II. Fajtanyúl Kiállítá­son. A már hagyományossá váló nemzetközi rendezvényen részt vett a Cseh Kisállattenyésztők Szövetsége, a Szlovák Kisállat­tenyésztők Szövetsége, a Len­gyel Kisállattenyésztők Szövetsé­ge, a Német Demokratikus Köz­társaság Kiskertészeteinek, Te­lepeseinek- és Kisállattenyésztői­nek Szövetsége, valamint a Ma­gyar Házinyúl és a Kisállatte­nyésztők Országos Egyesülete, Minden ország nyolcvan állat­tal nevezett be. Ennek kereté­ben a Mecseki Kisállattenyész­tők Szakszövetkezete tizenegy . ienyésznyűllűl vett részt. A kiál­lításon Magyarország elsősorban husnyúl fajtákkal képviseltette magát, míg a többi szocialista ország szélesfajtájú prémnyulak- kal is szerepelt A négynapos rendezvényen díjazott nyúlok kö­zött volt még a magyar fehér óriás, a vadas és bécsikék faj­ta is. A Nemzetközi Kiállítással egy- időben rendezték meg a Német Demokratikus Köztársaság nem­zeti nyúlkiáilítását is, ahol több mint nyolcezer állatot mutattak be. Az igen magas tenyészérté- ket képviselő fajták zömében a háztáji gazdaságokból kerültek a kiállításra, és a magasszintű tenyésztési munkát reprezentál­ták. Most már én is szólok, ha „vág a vezetékJ Kék munkaruháján régi olaj­foltok, s az aznapi munka friss nyomai. Korát találgatva, egy már biztosnak látszik: nem sok pénzt kell költenie zsilettpengé­re .. . Benzinre már többet. Van egy kettőötvenes Jawa motorja — édesanyja rakosgatta félre három évig az ösztöndíjat, ab­ból vették. Jádi Zoltán gázsze­relő idén végzett áz 508-as Szakmunkásképző Intézetben. A Dél-Dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat ösztöndíja­sa volt — most dolgozója. Szobafestő akart lenni. Divat most ez a szakma. — A nyolcadik általános el, végzése után, hogy egy kis pénzt keressek, a nyáron elmentem dolgozni a Gázműhöz — kezdi egész az elején — a szüleim ott dolgoztak és egy rokonom is, mellé osztottak be. Ö szerettette meg velem ezt a szakmát. A ké­szülékek szétszedése, összeraká­sa is érdekes, azután a besza» 1 bályozós, hogy jól égjen. Elszakadtunk az idő sorrend­jétől; a szakmáról folyik a szó. Egy Köztársaság téri pádon mondja ezeket, de olyan hévvel, hogy felfigyelnek ránk a szom­szédos padott sütkérezik. ÚsztÉiípI lett szakmunkás — Elsős voltam, s 1971 ja^ nuárjában felajánlották a tár­sadalmi ösztöndíjat Legyek őszinte? Nem lelkesedtem érte. Havonta kapok kétszázötven fo­rintot ezért köteles vagyok leg­alább három évig a Gázműnél dolgozni. A-katonaidő nem szá­mít bele. .Aztán mégis aláírtam a szerződést. Hárman vagyunk testvérek, nagyon kellett a pénz. Három hónapja dolgozom itt, mint szakmunkás, és tényleg nem bántam meg. No, ebben lehet valami. Ott a motorkerékpár, egy szakma, amit szeret — de mégis! Ez az elkötelezettség nem jelent egy­ben kiszolgáltatottságot is? Hi­szen ha elégedetlenségében más munkahely után nézne, vissza kellene fizetnie az ösztön­díjat — Kezdő szakmunkás vagyok, 8 forint az órabérem. A teljesít­mény arányában prémiumot ka­punk, nekem például három hó­nap alatt háromszáz forintot ad­nak, Az pedig végképp merni mindegy, hogy itt ismernek, ha esetleg nem tudok valamit, 6z idősebb szakik megmagyaráz­zák. Másutt talán megkérdenék: hát mit tonult három évig? Egyébként sokan vannak a vál­lalatnál, akik tavaly végeztek, szintén ösztöndíjasok voltak, és közöttük a legkevesebb órabér is kilenc forint húsz fillér, a leg­magasabb ötven fillérrel több. Semmiről sem maradtak le, csak azért, mert muszáj itt dolgozrji. Hirtelen felkapja a fejét, az árára néz: — Most már dolgozni kéne! Ma be kell fejezni. Ha a mun­kaidő lejár, akkor is. Azután megyünk egy óvoda építéséhez. A munkahely mindig másutt van. Hol ebben a lakásban, hol abban. Gázvezetéket szerelnek, csöveket hajlítanak, készülékeket kötnek be, s ha kell, akkor falat vésnek. A szolgáltató munkákon szerelőpárok dolgoznak. — Amíg inas voltam — mert azért most is így hívják a ta­nulókat — meg kellett húzni magam, ők, az idősebbek tud­ták jobban a szakmát. Most már én is szólok, ha „vág a veze­ték”, vagyis ha nincs derékszög­ben, esetleg ha jobb megoldást tudok, mint amit előre eltervez­tünk. Horváth II. Tiborral vagyok egy párban, nagyon jól megért­jük egymást. Horváth II. Tibor: — Zolival jó együtt dolgozni. Igaz, néha ideges amiatt, hogy nem sikerült olyan jól csinálni valamit, ahogy szerette volna. (Soha másért ne legyen ide­ges.) Néhány nappal ezelőtt, ami­kor beszélgettünk, a Köztársa­ság tér 8. számú házban dol­goztak. Gázvezetéket bővítettek. Falvésés, csőhajlítás, gázóra- csere, készülékek felszerelése és beszabályozása — három nap alatt,, dr', Mispál Ferencné laká­sában. — Maga újságíró? Akkor ké­rem, írja meg, hogy nagyon ren­desek a fiúk. Nem csináltak nagy piszkot, és úgy dolgoztak, hogy csak csodálkoztam, ilyen fiatalok is vannak, ezt írjá megí örömmel... Kuruc: Gyula k

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom