Dunántúli Napló, 1973. november (30. évfolyam, 291-319. szám)
1973-11-25 / 314. szám
4 t973. november 23. DUNANTOll NAPIG Megalakult a Baranya megyei Közlekedésbiztansági Tanács elnöksége Kevésbé ártalmas cigaretták Interjú dr. Móger Jánossal, a Dohányipari Vállalatok Trösztje vezériga gatójával A magyar dohányipar szocialista brigádvezetöi a közelmúltban Pécsett tartották VI. országos tanácskozásukat. Beszédet mondott: dr. Móger János, a Dohányipari Vállalatok Trösztje vezérigazgatója. Ez alkalommal kért interjút dr. Móger Jánostól lopunk munkatársa. Jelentós mennyiségű dohányt termelünk, több cigarettát hozunk forgalomba — ugyanakkor erősödik a dohányzás elleni propaganda. Mindkét törekvés állami szándékot fejez ki. Mi erről az ön véleménye? — Magyarországon — jelen leg — évente 23 milliárd cigarettát készítenek dohánygyáia- ínk. Hazánk külföldi, klimatikus viszonyai, a talajadottságok — és más tényezők — azt diktálják, hogy a cigarettagyártáshoz szükséges dohányt lehetőleg Itthon termeljük meg. Ugyanis a hazai termelés — a Tegnap délelőtt a Megyei Ta- : «ács székhazában közlekedési és közlekedésrendészeti szakem- j berek tanácskozása keretében j alakult meg a Baranya megyei Közlekedésbiztonsági Tanács elnöksége. A tanácskozás résztvevőit - köztük Megyaszai Józsefet. a Megyei Pártbizottság osztályvezetőjét, a Belügyminisztériumot képviselő dr. Palotás József rendőr-alezredest és dr. Czente Gyula megyei tanácselnök-helyettest — dr. Nemes Alajos vezérőrnagy, a Ba ranya megyei Rendőrfőkapitányság vezetője üdvözölte, s megnyitó szavaiban köszönetét mondott a Közúti Balesetelhárítási Tanács tagjainak eddigi tevékenységükért, segítségüket kérve a további munkához, majd méltatta a. közlekedésbiztonsági tanácsok jelentőségét a közúti balesetek megelőzésében. Kovács Jenő rendőr-alezredes, a megyei közlekedésrendészet vezetője ismertette az ez év júliusában kormányhatározat alapján alakult Országos Közlekedésbiztonsági Tanács ügyrendjét, amely a területi tanácsok ügyrendjének alapját is képezi. Ezt követően Megyaszai Jó- I zsef, a Megyei Pártbizottság I osztályvezetője szólalt fel. Utalt j az 1969-es párthatározatra, amely a közlekedés biztonságossá tételét fontos népgazdasági feladattá tette. Megállapította: a közlekedésbiztonság ügye nemcsak a belügyi szervek, hanem az egész társadalom ügye. A Megyei Pártbizottság nevében javaslatot tett a Baranya megyei Közlekedésbiztonsági Tanács elnökségére. A BKBT elnöke dr. Nemes Alajos vezérőrnagy, ügyvezető elnöke Kovács Jenő rendőr-alezredes lett. Az elnökség tagjai: Megyaszai József, a Megyei Párt- bizottság osztályvezetője, Tóth F. Béla, a Megyei Tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetője, Szili József, a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsának titkára, Temesi Ferenc, a Közúti Igazgatóság vezetője, Fűzi Árpád, a Volán 12. Vállalatának igazgatója. Szabolcs Ferenc, o Mecseki Szénbányák főkönyvelő-helyettese, Kása József, a Mecseki Ércbányászati Vállalat szolgáltató üzemének vezetője, Paullk Mihály, az ÉPFU igazgatója. Az elnökség állandó meghívott tagjai : Mitzki Ervin, a Dunántúli Napló főszerkesztője és dr. Borsos József, a Magyar Rádió Pécsi stúdiójának vezetője. A BKBT elnökségének titkára Támadás Sándor rendőr-hadnagy. A továbbiakban a BKBT szak- bizottságait alakították meg. Az oktatási szakbizottság vezetője Litványi Tibor, a propaganda- agitációs szakbizottság vezetője Mitzki Ervin, a forgalombiztonsági és balesetelemző szakbizottság vezetője Meiszterits István, a XIV. Autójavító főmérnöke, az egészségügyi szakbizottság vezetője dr. Forró Mihály, a tudományos-kutatási szakbizottság vezetője dr. Pintér Zoltán, a jogi szakbizottság vezetője dr. Kamarás István, a pénzügyi szakbizottság vezetője pedig Balatonyi Dezső lett. A BKBT elnöksége úgy döntött, hogy még ebben az esztendőben meg kell alakítani a Pécs városi és a Mohács városi-járási közlekedésbiztonsági tanácsot, a megye más városaiban és járásaiban pedig szakbizottsági szintű szerveket kell létrehozni. Megállapította az elnökség az idei munkaprogramot. Eszerint a Baranya megyei Közlekedésbiztonsági Tanács december 8-án tartja alakuló ülését. Az OKBT saját pénzeszközeiből ez évre 60 ezer forintot bocsátott a BKBT rendelkezésére. Az elnökség döntése szerint ebből a pécsi úttörórendőrőknek felszerelési tárgyakat, az iskolai közlekedésrendészeti oktatás céljára diavetítőket és diakészieteket, a közlekedési park részére pedig kerékpárokat vásárolnak. K'fvés a fácán, a foao'y és a nyúl Vadászok közgyűlése Baranya vadállományának gazdája: 43 vadásztársaság. Ez- évi eredménvei'et, gondjaikat tegnap, a KISZÖV székházában tartott közgyűlésen összegezték | a vadásztársaságok képviselői, j Ambrus Jenő, a MAVOSZ Ba- j ranya mepvei in érő Bizottsáaa elnöke beszámolójában hangsúlyozta : az öntevékeny vadászat ! színvonala jelentősen nőtt, a i vadásztársaságok szervezetteb- j ben működnek, mint korábban, j Problémaként említette: a va- dósz'ársa.'ágok tagjai között viszonylag l evés a fizikai munkás, bányász, éppen azok hiányoznak ebből az egészséges és hasznos időtöltésből, akik egészségügyileg a legrászorultabbak arra, hogy mind többet tartózkodjanak tiszta, szabad levegőn. Félő, hogy „elöregednek” a társaságok, jó lenne, ha több fiatal kapcsolódna be az erdeink védelmét szolgáló tevékenységbe. A vadászat nemcsak kedvtelés, fontos gazdasági feladat, hiszen a „kilövésre” érett vadak — ha ez nem következik be, rengeteg kárt okozhatnak. (Lerúgják a rügyeket,' rongálják a fiatal fákat, vetéseket, megdézsmálják a termést). A közgyűlésen Farkas János megyei fővadász ismertette az 1973. évi vadgazdálkodás jellemzőit: a selejtes őzből és szarvasból csaknem tíz százalékkal többet lőttek ki, mint korábban, így az állomány minőségileg kedvezőbb. Egész Baranyában gondot jelent, hogy a vadásztársaságok nem fordítanak elég gondot a fácán tenyésztésére, ugyanis a nyúlhoz hasonlóan jelentősen csökkent az apróvadak száma. Ki tud többet? Szocialista brigádok vetélkedője a MÉV-nél ' Szellemi vetélkedőt rendeztek tegnap délután Pécsett, a Mecseki Ércbányászati Vállalat külszíni üzemei nyolc szocialista brigád-tagjainak részvételével a Ságvári Endre Művelődési Házban. Az ércdúsító, a szolgáltató, a kísérleti kutató, a kutató mélyfúró és a vállalat központjának szocialista brigád- tagjai szakmai, munkavédelmi, politikai, irodalmi, zenei, tör- ténelmi és sport kérdésekre válaszolva mérték össze tudósukat A vetélkedő első három helyezettje hat-, négy-, illetve kétezer forint pénzjutalomban, a negyedik, ötödik, hatodik, hete dik és nyolcadik brigád tárgyjutalomban részesült. A legeredményesebben szereplő brigád tagjai — a már megtartott bányász brigádok vetélkedőjének győzteseivel együtt — részt vesznek a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete által meghirdetett országos versenyen. Elképzelések, tervek Üzletsorok minden űj lakótelepülésen < $ A Baranya megyei Ruházati Kereskedelmi Vállalat a tervek szerint Pécsett minden új épülő és létesülő lakótelepen üzletsorok létesítésével bővíti hálózatát. A Szalai András úton egy vegyesruházati boltot épített, csaknem másfél milliós költséggel, A Szigeti városrészben, az Otthon Áruház mellett és a kertvárosi üzletnegyedben — ugyancsak vegyesruházati bolt létesül, ahol a konfekció áru kivételével minden öltözködési cikk kapható lesz. A további fejlesztések, amelyek az ötödik ötéves tervben valósulnak meg, elsősorban a belvárosban növelik a régi üzletek alapterüietét. A 31-es cipőüzletet önkiszolgáló rendszerűvé alakítják át Tervezik egy nagy alapterületű ruházati áruház felépítését a belvárosban, azonban ennek helyét ezidáig még nem jelölték ki. Jelentős rekonstrukcióra számíthat az úgynevezett Elefántos tömb üzletsora is, amely sokban javítja majd a városközpont üzlethálózati helyzetét. A Ruházati Kereskedelmi Vállalatnak Pécsen kívül jelenleg Komlón, Mohácson, Szigetváron, Siklóson és Szászváron vannak üzletei, önálló fejlesztési alapból a közelmúltban kisáruház épül: Komlón, Mohácson a jövő év eleién elkészül az új Ifjúsági Áruház, valamint hozzákezdtek a Duna Áruház bővíté- | séhez is. A két beruházás ösz- szege csaknem kétmillió forint. Siklóson pedig, méq ebben az évben csaknem kétszeresére növelik a meglévő üzlet alapterületét. A Baranya megyei Ke-eske- delmi Vállalat mintegy hatvanöt pécsi és baranyai üzletében évente átlagosan 15—20 millió érdeklődő és vásárló fordul meg, Pécsett aílq több mint háromezer négyzetméter hely jut az üzletekre, ami országos viszonylatban ta’án a ing1"’’' ' zőtlenebb. A megy« más településein 3300 négyzetméter a vásárló terület. Ez az igényeknek megfelel, sót az elkövetkezendő tíz évre teljes mértékben megoldja a vásárlók megfelelő kiszolgálását, illetve csupán a kiszolgálás korszerűsítése válik szükségessé. Pécsett pediq, a jelenlegi vásárlóterület kétszerese oldaná meg a helyzetet, de előreláthatólag az ötödik ötéves tervidőszak hálózatbővítése után is csaknem méq ezer négyzetméterrel kevesebb hely áll majd rendelkezésre, mint szükséges lenne. | jelenleg szükséges mennyiségnek — csak 70 százalékát teszi ki. A hazai teljes termelést, program szerint 17 000 hektáron — anyagi erőforrásainkat és fejlesztési lehetőségeinket figyelembe véve — csak az 1970-es évek végére tudiulr megvalósítani. A dohányzás elleni propagandáról. Hazánkban a cigarettafogyasztás — a kampány ellenére — az elmúlt évtizedben is rendszeresen évi 3—4 százalékkal növekedett. Csökkenés csupán 1973-ban, a fogyasztói árak jelentős emelése | nyomán következett be Mit lehef mondani a magyar I cigarettákról — orvosi szem- : pontból? — Nem vagyok orvos, de véleményüket ismerem. A dohányzás ártalmas az egészségre. A káros hatások csökkentésére növeltük a füstszűrös cigaretták részarányát. A dohányipar 1961-ben kezdte a füstszűrös cigaretták gyártását, 1973-ban már 12 milliárd darabot állítunk elő. Ez azt jelenti, hogy a füstszűrös cigaretták részaránya a belföldi fogyasztásban ez évben meghaladta az 50 százalékot. (A fejlett nyugoti országokban ez az arány 70— 90 százalék.) Cigarettáink nikotintartalma 1—2 százalék között mozog és ez a világátlag»- nak megfelel — véleményünk szerint. — A füstszűrő a dohány nikotin- és kátránytartalmának 1/4—1/3-át szűri ki, E követelI mériynek az általunk gyártott füstszűrők is megfelelnek. Az ipar célkitűzése — melynek pillanatnyilag is eleget tesz — hogy a fogyasztói Igényeket minden egyes cigarettafajtából kielégítse. Gyártmányfejleszié- sünknek pedig az az alapja, hogy az egészségre kevésbé ártalmas füstszűrös, korszerű csomagolású és dohány-összetételű termékek választékát bővítsük. Számos új cigarettafajtát hozott forgalomba az ipar. Milyen volt fogadtatása? Találkozott-e az ipar és a fogyasztók Jzlé- se"? — Az újonnan forgalomba hozott gyártmányaink zöme — árától függően — „találkozott” a fogyasztóközönség ízlésével, így a Románc, Sopianae, Eger, Tabán, Lyra. Csúnyák a cigaretta-dobozok (Kossuth, Symphonia). Mi érinek az oka? Várható-e a csomagoláskultúra terén valami változás? — Igen! De engedtessék meg egy' röpke visszapillantás. 15 évvel ezelőtt a korszerűen — 3 réteges, celofános — csomagolt cigaretták részaránya termelésünknek 1—2 százalékát tette ki. Jelenleg ez az arány gyártmányainknak mintegy 60 százaléka. Véleményünk szerint az elmúlt évtizedben — anyagi lehetőségeinkhez képest — csomagolásfejlesztésünkben lényeges haladást értünk el. Tíz évvel ezelőtt termelésünk zömét o barnás színű lignocel papúbo csomagolt Munkás és Kossuth cigaretták tették ki. Bizonyos mértékig még ezek csomagolása is korszerűsödött anélkül, hogy ennek anyagi kihatásait a fogyasztók megérezték volna. Újonnan forgalomba hozott gyártmányaink csomagolása korszerű, s ahol a fogyasztói ár megengedi, ott , megkezdtük a 200-as gyűjtócsomagolás alkalmazását. Ilyenek pl. a Golden Smart, Eger, Sopianae Rengeteg cigarettát imponálunk. Milyen hatással van ez a fogyasztói igényekre, továbbá az iparra, a pénzügyig kereskedelmi szempontokra? — Hazánkba import útján bekerülő cigaretta -— becslésünk szerint — 800 millió—egy- milliórd nagyságrendben mozog. Ez évente a magyar fogyasztás mintegy 4 százaléka, Egyrés zére választékbővítés szempontjából ténylegesen szükség van. Hatásuk az Iparra nyilvánvalóan nem tekinthető kedvezőnek. Különösképpen azért, mert a belföldön gyártott cigaretták rögzített, míg az inv portcigaretták a szabad árformába tartoznak. (S adott esetben még külkerfeskedelmi támogatást is élveznek.) ■— Van-e a magyar dohányiparnak exportja? Évente 400 millió cigarettát exportálunk, főleg Csehszlovákiába és a Szovjetunióba. Hogyan vélekedik a dohányipar a magyar dohánykereskedelemről? A cigaretták minőségéről, mennyiségéről, a fajtákról? —■ A kiskereskedelmi vállalatok sok esetben — készletgazdálkodási okokra hivatkozva — elzárkóznak a teljes cigarettaválaszték forgalmazásától. Különösen a vidéki üzletekben e magyar cigaretták választéka igen szegényes. Mi a vezérigazgató véleménye a pécsi gyár munkájáró'? — A Pécsi Dohánygyárban az elmúlt években jelentős fejlesztéseket valósítottunk meg. Néhány éve kezdtük meg a füstszűrös cigaretták qyártását a gyárban, s 1974-től már teljes mértékben csak ilyet készítenek. A füstszűrő nélküli cigaretták gyártását megszüntetjük a Pécsi Dohánygyárban. Igen jelentős az ott végzett munka a füstszűrők gyártásánál, illetve a korszerűbb — színes filter — füstszűrők készítésénél. Milyen újdonságok várhatók? — Jövő évi gyártmányfejlesztésünk még nem lezárt téma. Jelenleg a Topáz cigaretta és a Puszta pipadohány forgalombo- hozatalára készülünk — fejezte be interjúját dr. Móger János vezérigazgató. Nagy István Művelődési házat avattak Somoppátibai Oj körzeti művelődési házat avattak tegnap, november 24-én Somogyapátiban. A korszerű művelődési intézmény építési költsége meghaladja a kétmillió forintot. A Baranya megyei Tanács egymillió 250 ezer forinttal járult hozzá az építkezési költségekhez, A szigetvári járási tanácsi hivatal anyagi támogatása 800 ezer forint, a Baranya megyei KISZ Bizottság pedig 150 ezer forinttal segített. A Művelődésügyi Minisztérium százezer forintot juttatott el az új intézménynek. Ebből az ősz- szegből bútort, valamint könyvet vásároltak. A könyvvásárlásra fordított összeg több mint húszezer forint. A Baranya megyei Moziüzemi Vállalat sö;é- títő függönyökkel és dekorációkkal szerelte fel a termeket A szigetvári ÁFÉSZ pedig a berendezéseket szállította és üzemelteti a presszót A 150 személyt befogadó >—ben található egy ''Ö7Ő készült. A tervek szerint hamarosan egy színjátszó-kör kezdi meg munkáját A nagyterem filmvetítésre és előadások tartására is alkalmas. A félemeletre épült a vetítést szolgáló gépház, mellette a foíószakkör terme és külön az előhívó „sötét- kamra”. A földszinten látható a harminc személyes olvasó, a I szabadpolcos könyvkölcsönző, | Közelében helyezkedik el a több mint 1500 kötet tárolására al kalmas könyvraktár. Az olvasó mellé került a klub. Ebben tart. ják a közeljövőben többek között a diavetítéssel egybekötött élménybeszámolókat a különféle klubfoglalkozások keretében. S végül az úgynevezett szakköri terem lesz a KISZ-foglalkozások színhelye.
