Dunántúli Napló, 1973. november (30. évfolyam, 291-319. szám)

1973-11-24 / 313. szám

1973. november 24. 5 OUNANTOU NAPIO A köztermesztésbe csak teres értékű kukoricaliibriiiek keriletnek A MÉM mű'.zaki tej esztési tanácsának ülése A kukorica terméshozamok oz elmúlt 15. év alatt csaknem megkétszereződtek, a kukorica­termesztés a hazai mezőgazda- sági üzemek egyik leggazdasá­gosabb ágazatává fejlődött — állapították meg a MÉM mű­szaki fejlesztési tanácsa pénteki ülésén, amelyen a hibridkukori­ca nemesítés és vetőmagellátás helyzetét vizsgálták. A hazai termesztők az elmúlt években felzárkóztak a világ élvonalá­hoz, egyre nagyobb mértékben korszerű hibrideket, fajtákat al­kalmaznak. A tanács azonban megállapítottá, hogy 1971 óta némileg megbomlott az egyen­súly a kukoricatermelést meg­határozó tényezők között. Az okoz gondot, hogy a korszerű hibridek nemesítése és a vető­magfeldolgozás nem tartott lé­pést a követelményekkel. A ter­melők kifogásolják, hogy egyes hibridek szárának szilárdsága nem megfelelő. Az új kukorica­fajták egy része igen fogékony o fuzárium-gombabetegségre, több keresett hibridből nincsen eleqendő. A MÉM műszaki fejlesztési tanácsa úgy határozott, hogy a termelői igények kielégítésére a hazai kutatók — a miniszté­rium középtávú kutatási prog­ramja keretében — az eddigi­nél jobban vonják össze sze'ie- mi és anyagi erőiket. Egy-egy hibrid megítélésénél „vizsgáztatásánál'’ az eddigi­nél nagyobb súllyal veszik fi­gyelembe a szárszilárdságot, és a növényegészségügyi „megbíz­hatóságot". A köztermesztésbe csak azok a hibridek kerülhet­nek, amelyek a korszerű ter­mesztési rendszerekben egész­ségesek maradnak és teljes ér­tékű termést adnak. Szorosabbra fűzik a hazai és a külföldi kutatók kapcsola­tát; az NDK és Magyarország között már sikeres hibridvető- mag-termesztési együttműködés jött létre és megkötötték a ma­gyar, az NDK-beli és a len­gyel kutatók együttműködési szerződését. Napirendre kerül az étkezési célokra szolgáló ku­korica nemesítése, széles körű együttműködést hoznak létre a kutatók, a termelők és a feldol­gozó vállalatok között a kül­földön már keresett kukorico- ételek alapanyagának előállítá­sára és az ipari feldolgozás megalapozására. Egyetlen árva kunyhó áll még... Felszámolták a véméndi cigánytelepet Az utolsó véméndi cigány­kunyhó lakóit a közelmúltban keresték fel az OTP és a Köz­ségi Tanács képviselői. Az „al­ku" mégtörtént. Az utolsó házi­kó lakói is — még ez év de­cember 31, előtt — beköltöznek a faluba. Összesen 19 cigánycsaládot, több mint 130 személyt érint a Véméndi Községi Tanács akció­ja, amelynek célja a cigányte­lep végleges felszámolása Vé- ménden, A község belterületén vásárolt 1—2 szobás lakóházak összehasonlíthatatlanul jobb kö­rülményeket, civilizált környeze. tét biztosítanak a cigánylakos­ságnak. akik közül a keresőké­pes férfiak 95 százaléka áll rendszeres munkaviszonyban, vagyis teljesjogú tagja o falu- közösségnek. Me<?nvílt Molnár Edit kiállítása Több mint ötven művész- és íróportréval — közöttük Pécsett élő művészekről készült felvéte­lekkel — ismerkedhet meg a kö­zönség Molnár Edit fotóművész kiállításán, amely tegnap, pén­teken este nyílt meg Pécsett, a Doktor Sándor MűvelJBési Köz- j pontban. A kiállítást eredetileg 1 Juhász Ferenc, Kossuth-díjas köl- I tő nyitotta volna meg, másirá­nyú elfoglaltsága miatt azon­ban nem tudott Pécsre utazni. Molnár Edit fotóművészeiét be­mutató elemző Írását a költő leánya olvasta fel. a Dr. Hajdú Imié alapítvány dijait A napokban zajlott le Pécsett, a Doktor Sándor Művelődési Központban a dr. Hajdú Imre alapítvány versmondó versenyé­ben résztvevők városi döntője. A zsűri döntése alapián az első helyezést, vagyis a 400 forintos díjat Nagy Agnes, a Janus Pan­nonius Gimnázium tanulója nyerte el. Második Máté Ritq, a Széchenyi Gimnázium és Szakközépiskola, harmadik Ha­ris Éva, ugyancsak a Széchenyi Gimnázium és Szakközépiskola tanulója lett. Külön jutalmat ítélt a zsűri Harmath Oliviának, a Leöwey Gimnázium diákjának. Gyakorlat' műhely, úttörőotthon, kézilabdapá'ya r Uj létesítményekkel gazdagodott a gyárvárosi iskola — Jövőre efkészül a vaj szí ói kenyérgyár. Mint már hírülod- tuk, a Sütőipari Vállalat beru­házásában kenyérgyárat építe­nek Vajszlón. A kivitelezési munkálatokat idén kezdték. Az építkezés a tervek szerint halad. A kenyérgyár átadására és üzembehelyezésére a jövő év­ben kerül sor. — Szennyvíztelep Harkány­ban. Jövőre kezdik meg a har­kányi szennyvíztisztitótelep kivi­telezési munkálatait. A 11,5 mil­lió forintos költséggel épülő lé­tesítményt 1975-ben adják át. A COOriURIST ajánlata: SZILVESZTER BECSBEN Nemzetközi bál a Hotel Bohémiában, dec. 29— jan. 2. 5 nap. Utazás Pécsről autóbusszal. Részvételi díj: 3700,— Ft. Jelentkezési határidő: nov. 28, SZILVESZTER DUBROVNIKBAN Nemzetközi bál a Hotel Lerohan, dec, 31—jan, 4. S nap. Utazás repülő­vel. Részvételi díj: 2600,— Ft. Jelentkezési határidő: ■nov. 30. 5 NAPOS DUBROVNIK! UTAK: Dec. i<H-14, Dec. 24— 28. Utatás repülővel. Részvételi díj: 2150,— Ft Jelentkezési határidő: náv. 28. Pécs, Alkotmány u. 3, Telefán: 13-407. Versengés az első helyért Véri ad’ak az orvo^nfiaKgafók Nemes versengés alakult ki a pécsi felsőoktatási intézmények hallgatói között: ki ad több élet­mentő vért. Elsőízben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem pécsi, kihelyezett tago­zata került az élre, majd meg­előzte a Pollack Mihály Műszaki Főiskola. Sajnálatos módon a POTE diákjai jelentek meg leg­kisebb arányban a korábbi vér­adáson, A kedden rendezett véradó­napon behozták a „lemaradást” az orvostanhallgatók — zömmel első- és másodévesek — össze­sen 350-en adtak vért. Ezzel megváltozott a verseny állása is. Első helyét megőrizte a Pollack Mihály Műszaki Főiskola, ahol a hallgatók 29 százaléka adott vért. Második helyen — 28 szá­zalékos eredménnyel — a köz­gazdászok állnak, harmadik a Pécsi Orvostudományi Egyetem 26 százalékkal. A jogi egyetem hallgatói — 19 százalékkal — o negyedik, a Pécsi Tanárképző Főiskola tanárjelöltjei pedig — 16 százalékkal — ötödik helyre kerültek a versenyben. Kétszer ad, aki a jövőnek ad — ez a mondás jutott eszembe j a Gyárvárosi Általános Iskola új | létesítményeinek tegnap délutá- I ni avatásán. Pécs nagy mun- | káskerületének üzemei, gyárai a jövőnek áldoztak, amikor az ' iskola segítségére siettek. Az eredmény: tágas gyakorlati mű­hely, reprezentatív úttöröotthon, bitumenes kézilabdapálya és az ehhez tartozó öltözők, szertá­rak, tanári szoba. Az új oktatási és sportlétesít­mények átadási ünnepségén megjelent Petőhází Szilveszter, a KISZ Baranya megyei Bizott­ságának első titkára, Benkő Gyula, a Megyei Úttörőelnök­ség elnöke, az építésben részt­vevő vállalatok képviselői. Joá Béla, a gyárvárosi iskola igazgatója avatóbeszédében egyebek között köszönetét mon­dott a társadalmi munkát vég­ző vállalatok szocialistq brigád­jainak, akik az építés során mintegy félmillió forint értékű munkát végeztek. Érdemes felsorolni a társa­dalmi munkát végzők hosszú lis­táját: a Hőerőmű, o Panel­üzem, az Aknamélyítő Vállalat, Pécsi és a Bóiyi Állami (Gaz­daság, a Baranya megyei Út­építő- és Karbantartó Vállalat, a Mecseki Szénbányák Vállala­tának újhegyi lakatosüzeme, az Ércbányászati Vállalat, a Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat, a Városi Tanács Költ­ségvetési özeme, a Pécsi Vasas Szövetkezet, a Dé!-Dgnántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vál­lalat, o Mecsekvidéki üzemi Vendéglátó Vállalat szocialista brigádjai mellett részt vettek az építésben a Petőfi Iqktanya KISZ-szervezetének tagjai, a MŰM 506-os és 508-as számú intézetének szakmunkástanulói. Az építéshez a tanács műve­lődésügyi osztálya 270 ezer, gyárvárosi iskola saját költség­veréséből pedig 50 ezer fo­rinttal járult hozzá. Az ünnepség befejeztével ké­zilabda-mérkőzésre került sor az új pályán, a gyárvárosi úttö­rőzenekar pedig térzenével ked­veskedett a résztvevőknek. llÄliiPiÄlWii Nem sajnálták a vizet a borból! — Hol vannak a hitelesített poharak? Direkttermő szőlő borát keverték az oportóhoz Tanulságos vizsgálat a borozókban Huszonöt éves törvény a nők egyenjogúságáról M indazokban a társadalmi rendszerekben, amelyek lé­nyegüknél fogva a nők valóságos felszabadítására törekszenek, a nők egyenlő jogainak deklarálását a nők szociális védelmét biztositó rendelkezések és intézkedések kísérik”. Ezek a szavak az országgyűlés vitájában hangzottak el. Azon a vitán, amelyet a nőkre nézve hátrányos helyzet megszüntetéséről szóló törvényjavaslat kapcsán folytattak — éppen huszonöt évvel ez* előtt: 1948. november 24-én. A felszabadulástól a javaslat törvényre emeléséig számos intézkedés, rendelet született, amely a nők egyenjogúsítását hir­dette. Elég csak a magyar nők előtt megnyílt új pályákra utalni. Megnyíltak a nők előtt az egyetemek korábban bezárt fakul­tásai. S az olyan törvények is, mint a földreform, a választójog, vagy az egyenlő munkáért egyenlő bért alkalmazásának elve — sem tett különbséget a nők és férfiak között. Mégis, maradt az életnek, a közjogban és a magánjogban néhány olyan területe emelvén a nők nem részesültek a férfiak­kal egyenlő elbírálásban. Ezek megszüntetését, a minden téren érvényes egyeníogúság elismerését szorgalmazta a javaslat. Vitában, ellenérvek hangoztatása mellett foqadta el az or­szággyűlés a törvényjavaslatot. Egyik-másik képviselő o nők nőiességét féltette a szabad pályaválasztástól. Volt, aki méirfléffJ is megkérdőjelezte, szüksége van-e a nőnek egyáltalán hivatásra, tanulásra, munkc-vál'alásra. A kételkedőket meggyőzték, s meg­győzte őket az idő! > ­5 érdemes idézni azt a ma is aktuális megjegyzést, hogy | „a nő csak akkor aynkorolhat egyenlő logokat a férfival, ha a | kormáévá* azonos lehetőségeket nyújt a munka, a pihenés és a művelődés terén, ha korszerű intézkedésekkel gondoskodik az ányn és gvermok állandó védelmeiéi, ha biztositia a terhesség esetén a fi*ete*t szabadságot és messzemenően védi o társo- 1 dalom fontos egységének, a családnak az érdekeit". Tiboru Magda, aki a javaslatot a nők egyenjogúsításáról • beterjesztette. Így értékelte az eseményt: „ez a törvény- javaslat betetőzése mindazoknak a törvényeknek, rendeleteknek, amelyek a felszabadulás óta születtek meg a nők egyenjogúsí­tása érdekében". Kellemesnek éppen nem mondható tapasztalatokat sző­reitek a Kereskedelmi Felügye- lősáq munkatársai, amikor a közelmúltban mintegy tizennégy termelőszövetkezet, illetve szak­csoport borozójában vizsgálatot végeztek. Céljuk többek között a következő volt: megnézték, szabályszerűek-e az engedé­lyek. — rendelkeznek-e hitele­sített mérőeszközökkel, — meg­felelő-e az áruválaszték, vég­rehajtják-e a kötelező borminő­sítést, kifogásolható-e a borok minősége, stb.? Nézzük a vizsgálat eredményét, Múlt esztendő márciusában megjelent rendelet előírta, hogy az év április 30-ig g működési engedélyeket ki kell cserélni borozó, poharazó, termelői bor­kimérésre, A Villányi Uj Alkot­mány, g szederkényi Karasica Gyöngye Termelőszövetkezet és a Pécsi Szőlő- és Gyümölcs- termelő Szakcsoport e rende­letnek nem tett eleget. Rende­let írja elő ott is, hogy a III., illetve IV. osztályba sorolt egy­ségekben csakis hitelesített po­harakban szabad az italt fel­szolgálni. A z egyházaskozári tsz Szászváron lévő borozójában nemcsak hitelesített pohár, de méq mérce sem volt. Ennek a borozónak berendezése, felsze­relése egyébként is kritikán aluli: g borozót egy réqi gaz­dasági épületben „rendezték” be. állítólagos söntéspult csu- í pán egy lécekből összetákolt { állvány, papírral bévgnVö, Po­hártartó nincs, a néhány póha- I rat óz imént vázolt „söhtéspul- tort’* táíólják, def hiányzik a borOstégely és a kenősé is. Csu­dán Megemlítjük: havi fprgal- Muk átlag 30 ezpf forint. ., Az ellenőrzött borozók közül csak — Pécsett lévő nemes- gulácsi Badacsony borozóban árusítanak kolbászt, továbbá a Munkácsy utcában lévő Barlang borozóban — egyébként friss, jó ízű, hagymás zsíros kenye­ret és tojást (pécsi szakcso­port), de van méq bizonyos ételválaszték a szederkényi ter­melőszövetkezet komlói és a szi­getvári Zrínyi Termelőszövetkezet helyi büféjében. Másutt nincs étel, illetve ahol van, legföljebb sajtos rúd. vagy száraz pogácsa. Pedig árusíthatnának pácolt virslit, pácolt halat, szendvicse­ket . . . stb,, de az üzletvezetők állítása szerint — amely persze nem fogadható el! — nincs igény ételféleségekre, élelmi­szerekre, Pedig mondani sem kell, hogy mennyire előnyös az összhatás az emberi szervezetre, ha a vendéq borozgatás me[-' lett néhány falatot eszik is. A forgalombahozott borokat az Országos Borminősítő Inté­zet minősíti, A szederkényi Ka- rasicg Gyöngye Termelőszövet­kezet. 4 féle bort árusít, de egyik, sincs minősítve, de nem tett eleget a rendeletnek a vil­lányi Üj alkotmány, a babarci Béke Termelőszövetkezet, a vil­lányi szakcsoport és az eqyhá- zaskozári Haladás Termelőszö­vetkezet sem. A Baranya megyei Tanács VB. Kereskedelmi Osztályának Ke­reskedelmi Felüayelősége — a vizsgálat alapján — meghök­kentő táblázatot állított össte. Az ellenőrök o készletben lévő borokból mihtát vettek, ezeket Oí OBI laboratóriumában meg­vizsgálták és kiderült, hogy nyélé különféle bárnál a vizezés aránya 9—-&2 stózolékgs vélt. Legkirívóbb példa: Pécsett, a Felsőmalom utcában lévő m­mesgulácsi Badacsony borozó­ban a hordóban tartott Olasz- lizling moligán-foka 13.07 volt, uqyanez a bor g tégelyben már csak 10 37 fokkal „rendelke­zett" .... Ennél 22 százalékos vizezést állapítottak meg, o ! Szürkebarátnál pedig 20 száza­lékosat, mert a maiig,ón-fok j 13.14 helyett csak 10.51 volt. i Az egyházaskozári tsz szászvá- ! ri borozójában kétféle bort áru- ! sitottak, o siller vizezési ará­nya 11, az Olaszrizlingé pedig 12 százalékos volt. A villányi tsz pécsi borozójában a hordó­ban tárolt Olaszrirling 12.29 fokos volt. a tégelyben ez a bor már csak 11.09 maligán- fokkal „dicsekedhetett", de ez nem is csoda, a vizsgálat 11 százalékos yizezést állapított meg. Az oportónál méq fur­csábbat tapasztaltak; azon túl, hogy megvizerték, (9 százalé­kos arányban), még keverték is direkttermő fajtával (!) körülbe­lül húsz százalékos arányban, már pedig ismert tény, hogy o direkttermő fajtákat nem ij sza­bad árusítani. Végezetül álljon még itt né­hány adat, A kereskedelmi felügyelőség hat borozó üzletvezetőjét minő­ségrontásért 4800 forint összeg­ben, továbbá hát termelőszö­vetkezet agronómusát, illetve pincemesterét minőségvizsgálat nélkül forgalmazott borok íniótt 5300 forint összegben bírságolt meg, A tanulságot — óz érdekelte* ken kívül — más ürletémbárek. nek i$ érdemes levonniuk, Mért 0 felügyelőség a Úitsgálátokéi főlytatja, illetvé visszá Is térhet korábbáh eítertőrzőtt egységek színhelyéi»,.» Nem 'e<z fennakadás az ellátásban 680 vagon zöldség és gyümölcs télire A BARANYAMEK téli tárolási tervének teljesítése véoe felé tart. A hűtőházakba folyamato­san érkeznek a gyümölcsszállít­mányok. váloqatjók a tárolásra szánt hagymát, burgonyát. Bur­gonyából az idei tárolási terv 340 vagon. Almából 103 vaaon- r.yit kívánnak e'helyerni a hűtő- házakban. Sárgarépából 30, gyökérből 25 vaqon az a meny- .nyiség, amely a télen folyamq­i tosan kerül az üzletekbe. Jefen­i tős készletnek számít az 58 va- j gon vöröshagyma is. A feivá- J sáriás, tárolás folyamatosan ha- | !ad. és december ereién ferező- ; dik be, A jelenlegi helyzet biz- j taíó,. előreiáthatólaa nem lesz fennakadás az ellátásban. Sár- j garéppból, gyökérből és kelká­posztából mutatkozik némi ki­esés, de ezt a BARANYAMEK más területekről pótolni tudja. Szocicr sta brigádok „veté'kedője" Ebédlő társadalmi összefogással Másfél esztendő után újra saját „otthonukban" ebédel- hétnek az Ágóston téri általá nos iskola napközis diákjai. Az elmúlt esztendő márciusában életvesfélyessé vált a Sorház utca 13 szóm alatti épület — itt volt az iskola konyhája — ettől kezdve 180 gyermek szük­ségmegoldásként oz Egyetem Utcai iskolában, sokszor a to- lyósón, kapott ebédet. Tegnap óz iskolát segítő üze­mek. szocialista brigádok kép­viselői baráti beszélgetésen ta­lálkoztok á névélőkkel és 0 áápközis gyermekekkel, ahoi a köszönő stávak mellett á bri­gádok között valóságos vetél­kedő keretében dőlt el. hog. a I jövőben miként segíthetnék a ] mostoha körülmények között ra- í nuló gyermekeket A Kesztyűgyár, a Posta Igaz­gatóság Távközlési üzemének j „Puskás Tivadar" szocialista bri- ■ gádja, a B, m. Állami Épiiőioari | Vállalat, a MŰM 506-os lp.tr*í- i tanuló Intézetének ás a ßAt?A- | NYAKER dekorációs csoportjá­nak képviselői megtekintettek az új melegítő konvhát, át ét­termei (étkezési idő kivételére! tonulószobá is), a fizikai elő­adót, amelyek létrehozásában péózbén szinte ki seM fejezhető társadalmi munkát végeztek a vendégek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom