Dunántúli Napló, 1973. november (30. évfolyam, 291-319. szám)
1973-11-14 / 303. szám
Í973. november 14. DUNANTOll NAPLÓ Lippentős, mártogatós, böjti ugrás, „cönöge1 Shakespeare-bemutató: Baranya néptáncai Tévedések vígjátéka tudományos kutatóval Beszélgetés dr. Andrásfalvy Bertalan kapott, hogy, a magyar néptánc kimerült, nincs több új bemutatni való. Ezt azok terjesztetA néptánc nemzeti kultúránk j — A Duna-mentére viszont szerves része és a táj, ahol |''t's.ndkívül színes és gazdag mo- élünk különösen gazdag ilyen tívumanyag jellemző: ez a iáj kincsekben. Ezek történetéről, fejlődéséről kérdeztük dr. Andrásfalvy Bertalan tudományos kutatót abból az alkalomból. Hogy ö magyar néptáncmozgalom ez évben 25 esztendős. — A tánc idegen erederű szó. Nemzetközi. Csaknem az összes európai nyelvben az olasz kivételével azonos átvétel eredménye, így nálunk is. Viszont a szó ismerete előtt is táncolt a magyar, csak éppen a lejt, szökik, ugrik, tombol igékkel fejezte ki. Például a XVI. század eleji körmöcbányai glosszában: „Suppra aggnő, szökj fel kabla. Hazajött férjed, tombj, Kató!" Ma ismerkedési alkalom, az ifjúság szórakozása a tánc, elsősorban. Fejlődése során azonban elkísérte áz embert bölcsőtől — a sírig. Valaha templomban is táncoltak (spanyol, baszk földön ma is) betlehemes játékok alkalmával: és táncolt a magyar búcsúkor, farsangkor, lakodalomban, disznótoron, sőt fiatal lányok, legények halotti torán is. (Pl. Erdélyben.) A tánc mindig és mindenhol az élet szimbóluma volt — Mindennek ismerete sok más szakmai tényezővel együtt a tánckutatás eredménye, a'mely nálunk-kb. a 20-as évektől a filmezéssel indult meg. A dallam ugyanis hallás után is feljegyezhető, de élőtáncot leírni — képtelenség. Csak a filmezéssel örökíthető meg a spontán néptánc és csak így, a spontán néptáncból tudiuk megfigyelni és leírni azt a motívumanyagot, amelyből kimutathatjuk táncaik fejlődésének törvényeit. A dunántúli táncokról sok ilyen film készült. ieggazdagabb a lánytáncokban és a népművészetben is. Itt egy sajátos magyar polgárosodás és a reformáció hatására előbb végbement a középkortól való elszakadás. Ez azonban '1514 és 1526 után itt is megakadt és magyar polgárság híján a parasztság kultúrájában sokáig az urakat utánozta. Amit átvesz tehát, az igen sokszor nemesi eredetű. A látott pompa hatása nyilvánul meg a népi hímzések motívumgazdagságában is; a színekben, a változatosságban egyaránt. Duna- menti lánytáncaink az egész magyar nyelvterületen kiemelkednek és hasonlóképpen gaz-, dag a Duna-menti párostánc- anyag is. A németségre jellemző suszter-, molnár-, gólya- stb. táncok és a polkák is ezen a tájon polgári eredetűek. A polka ritmusa egyébként azonos a kanásztáncokéval, mindegyikben megvan a jellegzetes hármaslépés. — Milyen jellegzetes eredeti néptáncokat tud felmutatni' a tudomány ezen a vidéken? ték, akiknek a szakmai képzettsége egy bizonyos táncanyag betanításából áll. A mozgalom éppen hogy megújulóban van, főleg olyan fesztiválok hatására, mint a szekszárdi, minden /ősszel. Végre eljutottunk oda, hogy követelmény lett az eredeti, helyi táncanyagok ismerete, feldolgozása. S ma már a zsűriben is olyanok ülnek, aKik meg tudják ítélni ezt. A nnp- táncmozgalomban az együttesek vezetőinek ugyanúgy szakmai tudást kell szerezniök, mint a kórusvez-etőknek. És a néptáncmozgalomban is ugyanolyan felfrissülésnek, megújulásnak kell végbemennie, mint a kórusainknál, ahol a mai szakmai és művészeti követelmények léptek a dalárdaegyleti színvonal helyébe. W. E. Szerelmetes barátaim — A lánytáncok is éltek ezen a vidéken, de motívumanyagukban egyszerűbbek a Duna-v mentieknél. A párostáncok közt í , TOVar°sl Naior a friss „lippentős" volt előbb, a 1 hazban november 10-en lassúcsárdás későbbi keletű. A Dél-Dunántúlon igen szép lip- lentős, mártogatós, frisscsárdásokat filmezhettünk. E táj legjellemzőbb tánca a kanásztár.c, vagy ugrás. A Duna-mentieknél is megvoltak az ugrás táncok; a 2/4-es „cönöge”, a kanász- tánc, az ugyancsak ugrás „szakácsnők tánca” és az ugrásból kifejlődött szóló verbunk például a Sárközben. Szépek . a Pécsi szerző drámája a Katona József Színházban baranyai táncairól, mi jellemző ezekre? Milyen sajátos vonásait tárta fel a tudomány? párostáncok is. — Legutóbb — Mit ismerünk a Dunántúl Magyaregregyen vettünk filmre belőlük — s érdekesen alakultak a lánytáncok is. Ezeket például Dunaszekcsőn „böjti ug- rós”-nak is nevezték: miután a zenét „eltemették”; (például Dunaszekcsőn), a táncos kedvű lányok azért végigvonultak a falun és saját énekükre táncoltak itt-ott a füves térségeken. A Sárköz lánytánca háromrészes; a Duna-mentén négy-, Somogybán kétrészesek, az ország nagyobb részén a lánytánc ismeretlen. Körtáncok ezek, „ka- rikázók", lépő, futó, ugró motívumokkal. Minden falunak megvolt a maga jellegzetes Kari- kázója a Duna-mentén. — Erre a vidékre a táncok két csoportja jellemző: a Duna- mente és a Sárköz, illetve a Dél-Dunántúl táncai. Ez utóbbi földrajzilag Nyugat-Bcranya és Somogy táncait jellemzi. Nézzük előbb ezt! Dél-Dunántúl kimutatható legrégebbi tánca egy ősi ötfokú kanásztánc-dal- lamra táncolt ugrás tánc, amely másutt, pl. a Rába-vidékén másképp fejlődött ki. Ebből az ősréteqű úgynevezett kanász- tánc-tíousból sokféle más tánctípus fejlődött ki (kalocsai mars, erdélyi legényes, Rába-közi „dustolás” stb.). A kanásztánc legősibb táncunk. A parasztság ezt különbözőképpen átvette és táncolta. Kimutatta ezenkívül a tudomány azt is, hotjy ide a Dél-Dunántúlra nem értek le a történelmi verbunkos táncok. Ez a polgárosodás elmaradásából, j késéséből adódott, illetve abból, hogy a török megszállás a déli területeken bénítóan hatott a kulturális életre. A fővárosi Katona József Színeste tartották Kende Sándor Szerelmetes barátaim című drámájának bemutatóját. Új szerzőt, — pécsi szerzőt — avatott a színház, s a szakma, színházi emberek, kritikusok, barátok, tisztelők, és a már-már féihiva- tásosnak számító premier-közönség akkor látta a darabot... A kevésbé beavatottak, a „spontán közönség”, a mai magyar színművészet, mai magyar darabok iránt érdeklődői viszont az első köznapi előadáson, hétfőn esté nézték meg Kende Sándor drámáját. Az ő hangulatukat, a fogadtatás hőfokát próbáltuk lemérni a hétfő esti előadáson ... LABODi Állami cazdasag gépjavító műhelye vállal gépkocsi, traktor-vontatópótkocsi JAVÍTÁST ÉS FELÚJÍTÁST RÖVID ÁTFUTÁSI IDŐRE Vállalja továbbá ISTÁLLÓK BELSŐ VASSZERKEZETEINEK ELKÉSZÍTÉSÉT, SZERELÉSÉT Felvilágosítást ad a műhely vezetője L A B O D O N. Telefon; Lábod 9. — Sok változatban, formában ezek ma is láthatóak a nép- tánc-együttesek előadásain. Ez a mozgalom sok vihart megért a negyedszázad alatt. Néhány jel arra utal, úgy tűnik, mintha megcsappant volna iránta az érdeklődés, ön hogyan látja ezt? — Nem így látom. A riep- táncmozgalom ma is él, a legutóbbi adatok szerint 2000 csoportban mintegy 30—40 ezer táncos működése táplálja ez amatőr néptáncművészetet. Fővárosi Katona József Színház, hétfő este. Méq vagy félóra lehet az előadás kezdetéig, a pénztár előterében néhány tizenéves gyerek állítja meg a befelé igyekvőket: „Tessék jegyet venni, van néhány jegyünk a mostani előadásra . . .” Na, I ebből két dolog sülhet ki: vagy nagyon megy a darab, vagy... Gyerünk a pénztárhoz. Alig néhány jegyet tudnak kínálni, azok sem a jobbak közül valók — és utánunk is állnak már néhányon. Biztosan nem a Dürrenmatt darabra keresik a jegyet, mert feltűnő helyen tábla hirdeti, hogy azokra az előadásokra egész novemberre minden jeqy elkelt... Háromnegyed hét körül jön a tömeg, — már a Katona József Színház kamara méreteihez viszonyítva — és a fiatalok vannak többségben. Hétköznapi színházbajárók, vegyes öltözékben. Műsorfüzetet majd minTízéves a mohácsi zeneiskola Komlói fiókiskolaként, tíz évvel ezelőtt kezdte meg működését a mohácsi zeneiskola. Az induláskor az „újszülött" intézménynek nyolcvankilenc növendéke és négy zenetanára volt. A tervszerű oktatás a művelődési központ helyiségeiben folyt éveken át. Sajnos, a zenetanárok Mohácsra való letelepítése nem járt valami nagy sikerrel. Több mint ötven pedagógus fordult meg a városban eddig, közülük hárman maradtak mohácsiak. Időközben a körülmények is javultak azzal, hogy a zeneiskola átköltözhetett a városi gimnáziumba. Hét tanteremben tizenhárom zenetanár mondhatni azt, hogy „albérletben" végzi jelenleg a munkáját Az iskola tanulói 1966-ban i Egerben, az országos ifjúsegi kamarazenei fesztiválon érték el az első sikert. A Helikonon például kitűnően szerepelt két zongoristájuk: Nádasdy István és Kocsiss Géza. Más tanítványok a megyei négykezes versenyen három első helyezést értek el. A kamarazenei találkozón pedig egy első díjat szereztek. A mohácsi zeneiskola az évforduló jegyében jubileumi hangversenysorozatot rendez. November 17-én tartják meg az első tanári hangversenyt, 19-én a Mohácsról indult művészek hangversenyét, 23-án pedig a jelenlegi növendékek hangversenyét. A sorozat a novemoer 28-i második tanárt hangversennyel zárul. denki vesz, — a darab kritikája még nem futott ki, ismerkednek az íróval, a darabbal, a szereplőkkel. Egyelőre vélemény nélkül, „majd meglátjuk" hangulatban ... Megtelik a nézőtér. Nagyjából a pécsi színház földszintje, kopott-arany eleganciával... ... és felmegy a függöny, a színpad Rómába visz bennünket Gábor Mach, alias Mács Gábor építész modern és hivalkodóan gazdaq otthonába. Mács Gábor (Öze Lajos) töpreng az asztalánál, amikor berobban Anikó, (Kohut Magda) a felesége. . Kende Sándor regényének, a Szerelmetes barátaimnak néhány esztendővel ezelőtt szép sikere volt. Most a színpadon találkozunk a regényalakokkal. Emődi Natália, a dramaturg így vdffl erről a Pesti Műsorban: „. . . Valójában újjászületésről, újjáformálásról van szó és nem egyszerű regénydramatizálásról. Kende regényírói erénye a lefojtott indulatok, ki nem mondott vágyak, félig átélt, féliq álmodott valósáq könnyed szinte lebegő megelevenítése. E stílus ellentétes témáinak, szituációinak feszült drámaiságával. A „Szerelmetes barátaim” színpadra ültetésekor az írónak és a színház művészeinek ezt az ellentmondást leküzdve, a lírát és játékosságot megőrizve kellett feszült drámát teremteni.” Szünet. Az első kritikus negyedóra az előcsarnokban, amikor mindenki, — akaratlanul is — véleményt nyilvánít. Egy pillantás a ruhatár felé, — senki sem veszi a kabátját. Tehát... — Én valami időrendi zavart érzek ebben az egészben, — mondja egy hölgy élete párjának, aki nem hajlandó segíteni időzavarán. — Jobban otla kell figyelni, szívem, — mondja és beáll a büféhez. — Egész jó. Ha a második részben még jobban kicsúcsosodik . . . — A szereplők viszik, öregem. A szereplők. Különben leülne az egész ... — Te ismered az írót? Ebből nem sok... El kellene olvasni valamit. . . — Valahogy .nem értem miért kellett ezt az egészet Rómába vinni, az olasz nagypolgári miliő, meg minden. Szerintem az önzést és a szülői zsarnokságot nálunk is . .. — Figyelted? Ragyogó a Kohut Magda, Ahogy mondja, az a dráma . . . — Egész szépen kiforrott az Öze Lajos ... Az előcsarnokban a beszélgető csoportok között valahol egy | ismerős pécsi arc. Mire elindu- i lünk egymás felé, megszólal a csengő, — és most bontakozik ki előttünk Anikó igazi drámája... * Függöny, taps túlzó jelzők nélkül. A többi a hivatásos kritikusok dolga. D. K. J. Képaukció a pécsi „ Művészklub javára Régi terv, mégrégebbi kívánság, hogy Pécsett legyen egy művészklub, olyan hely, ahol a különféle művészeti agakban tevékenykedők találkozhatnak, vitatkozhatnak, megismerkedhetnek egymás munkásságával, problémáival. Ez a pécsi „Fészek” most már biztosan meglesz, a helyét is kijelölték, s a városi tanács a jövő évben szeretné létrehozni. Már csak az elefántos tömb építkezéseinek kell eljutniuk a megfelelő stádiumba, s megkezdődhet a művészklub kialakítása. Az anyagi erők azonban végesek, s a művészklub végleges kialakítására, berendezésére a különböző művészeti szervezetek segítségére is szükség van. A megye és a város képzőművészei alkotásaikat ajánlották fel e célra. A képek, tárgyak órát a művészklub berendezésére fordítják. A Megyei és Városi Tanács művelődésügyi osztályai most vásárlási aukciót rendeznek ezekből a felajánlott alkotásokból. Hétfőn, november 26-án este 6 órakor nyitják meg az aukciót a József Attila Művelődési Házban, Meszesen. Attól kezdve egy héten át nyitva lesz az alkalmi kiállítás. A két tanács levelet fogalmazott és küldött el a különböző vállalatok, intézmények vezetőihez, s ebben felkérték őket, ha a kulturális alap megengedi, támogassák képvásárlásokkal a pécsi .művészklub ügyét. Reméljük, hogy sokan megragadják az alkalmat, hogy a megye és város művészeti életéért iiymódon is tegyenek valamit. Nemcsak a vállalatok, gazdaságok, üzemek, intézmények látogathatnak el azonban a kiállításra, hanem mindenki, aki műalkotásokat kíván vásárolni, s aki ezt össze kívánja kötni egy ilyen hasznos köz- | üggyel is. Tehát; november 26-tól december 1-ig a József Attila Művelődési Ház nagytermében, minden nap 10 és 18 óra között. Ismét egy pergő, jó hangú- latú, sokat ígérő Sík-premier. S az előadás közben ezúttal j sem tartanak szünetet, csak- : úgy, mint a Falanszter előadá- | sain nem tartottak. De akkor tragédia feszült a levegőben. Most pedig Shakespeare legelső színpadi műve a derű segítségével tartja majd végig ülve a nézőket. A Tévedések vígjátéka történetének váza szinte végigkíséri a dráma, sőt a film históriáját, műfajilag sokféle módon, de időnként visz- sza-visszatérve, Menandrosz: Testvérek című drámájától a háború utáni kommerszfilmig, a Korzikai testvérekig. Két testvér kiskorában elveszíti egymást, s később, amikor összetalálkoznak, egymásra hasonlítva bonyodalmak sorát okozzák. Ez a Tévedések vígjátékának is zjz alapja. Csakhogy Shakespeare a testvérkettőst megtoldotta egy ugyancsak testvér szolga-kettőssel, még nagyobb lehetőséget teremtve ezzel a komédiának. Persze minden kor mást és mást fedez fel Shakespeare-ben. És Sík Ferenc? — A drámaíró-óriás teljes művét eljátszani a Tévedések vígjátéka esetében is lehetetlen. Csupán egy részének lehet főhangsúlyt adni, a többit mellékmotívumnak, színező elemnek alkalmazzuk. Filozófiailag, * ezen belül társadalmilag és lélektanilag most azt tartom vezérfonalnak, hogy mi emberek elvakulunk a saját szenvedélyeinktől, azt szeretjük, s nem az embert, akire ez a szeretet irányul. A szerelmes férfi magát a szerelmet imádja, s nem partnerét, akit egyszerűen fel is cserélhet másik partnerrel. Továbbá: másnak látjuk mi magunkat és másnak lát bennünket a környezetünk, s ez kibékíthetetlen ellentét. Ebben az el- vakultságunkban, önimádatunkban mások trqgédiái mellett megyünk el anélkül, hogy azokat észrevennénk. A problémát súlyosbítja, a Tévedések víg- játékában a pénz erkölcstelení- tő hatása. Egyben kissé keserű is tehát ez a vígjáték, mint a drámatörténet annyi nagy alkotása. A sokszínű remekművet nagyon igényes szereposztásban játsz- szák Pécsett. Kis szerepeket is rangos művészek alakítanak, s az egész szereplőgárda összeforrottan készült fel Sík Ferenc irányításával. A Tévedések vígjátékában ifj. Kőműves Sándor. Galambos György, Mendelényi Vilmos, Somody Kálmán, Szeg- váry Menyhért, Faludy László, Paál László, továbbá Fekete András, Szivler József, Kutas Béla, Fülöp Mihály, Horváth István, Lahancz Borbála, Vajda Márta, Vörös Eszter, Sólyom Kati és Vári Éva játszanak. Az Anti- pholus-testvérek: Holl István és Győry Emil. A díszleteket Vota Emil, a jelmezeket vendégként Schaffer Judit, a maszkokat léka László tervezte, asszisztense Bucsky Csilla Főldessy Dénes í t 4
