Dunántúli Napló, 1973. november (30. évfolyam, 291-319. szám)

1973-11-14 / 303. szám

r DUNANTOL! NAPLÓ 1973. november 14, 24 óra a nagyvilágban Mii*1’**' Gyilkosságr kegyetlenkedés Chilében A Sontiogóból Buenos Aires- be érkezett hírek szerint a chi­lei fasiszta junta halára ítélte Lino Benitezt, a Chilei Kommu­nista Párt KB tagját. Továbbra ts kegyetlen kínzásoknak vetik alá Luis Alberto Corvalánt, a kommunista párt fogva tartott főtitkárának fiát, akinek életét közvetlen veszély fenyegeti. A minap lőtték agyon Calama vá­ros egyik börtönének udvarán Carlos Berjer kommunista új­ságírót. * Az utóbbi napokban kivég­zettek között volt David Mircn- da, a KP Központi Bizottságá­nak tagja, a bányászok orszá­gos szövetségének főtitkára és a Chuquicamata rézlelöhely több munkása. A fasiszta üldözés elől kül­földre menekült chilei hazafiak „Demokratikus Chile" elneve­zésű szervezete Rómában a de­mokratikus erők még fokozot­tabb szolidaritását szorgalma­zó felhívást adott ki. A dokumentum beszámol a népi egység több vezetőjének tragikus sorsáról: Clodomire Al- meyda külügyminisztert össze­sen 368 évi börtönbüntetésre ítélték a fehér-terrorista bírók és ezt bármikor azonnali halál- büntetésre változtathatják. Ha­sonló ítéletet szabtak ki 40 mi­niszterre és más fontos tisztség viselőjére. A megkínzott politi­kai foglyokat — egyebek kö­zött — a dél-chilei Dawson- szigetén kényszermunkára fog­ták és a beteg emberekkel na­pi 14 óra embertelen fizikai munkát végeztetnek. 4 ELISZTA: Az észak-kauká­zusi katonai körzet haditörvény­széke a második világháború idején elkövetett tőmeggyilkos- sógok miatt halálra ítélt két ha­zaárulót. ♦ GENF: A hadászati fegy­verek korlátozásáról folyó tár­gyalásokon részt vevő szovjet és amerikai delegáció kedden újabb megbeszélést tartott. Bírósági ítélet politikai érzék nélkül A délkarintiai Robeshben szeptember 16-án felrobbantot­ták a partizánemlékművet és a tetteseket a klagenfurti bíróság most vonta felelősségre. A bíró­ság a letartóztatásban lévő hó- 'tfem merénylőt: Johann Mo- Ijtschnigot, Walter leyroutot és Erwin Mackót elítélte, miután bebizonyosodott, hogy ők hajtot­ták -végre a cselekményt. Mo- litschnig 15, Leyrout 12, Mack pedig 10 hónapi börtönbünte­tést kapott. Perbe fogták Jo­hanna Mackót is, aki férje ré­vén tudott a tervről és annak előkészítésében részt vett. Mack feleségét o bíróság 6 hónapi börtönnel sújtotta. A klagenfurti bíróság ítéleté­vel kapcsolatban a Volksstimme keddi számában rámutatott arra, hogy a tárgyaláson az ügy politikai hátteréről egy szót sem ejtettek. Pedig ismert, hogy Karintiában jobboldali szerve­zetek fejtenek ki tevékenységet a szlovén kisebbség ellen. A partizánemlékmű felrobbantása is ennek láncolatába illik, mint­hogy az emlékmű a szlovén partizánok emlékét . örökítette meg. 4 VARSÓ: Két és fél évesek ] a gdanski ötösikrek. Mind az öten nagyszerűen gyarapodnak, már több tucat szót tudnak és meglehetősen közlékenyek. Leg­kedveltebb szórakozásuk a gyer­mekek számára sugárzott tévé­műsor nézegetése. 4 TOKIÓ: topánban csóknem kétszázezerre emelkedett az influenzában megbetegedettek — zömmel iskolás gyerekek — száma. A rohamosan terjedő járvány miatt eddig 100 Iskolá­ban, illetve napköziben és óvo­dában kellett részben vagy tel­jesen beszüntetni a foglalkozta­tást 4 BECS: dr. Inge Oeser nagykövet, az NDK küldöttsé­gének vezetője elnököjt a bé­csi haderőcsökkentési tárgyalá­sok keddi plenáris ülésén. Is­mét zárt jelleggel tanácskoztak a részt vevő 19 állam delegá­ciói és az eddigi leghosszabb munkaülést tartották, csaknem két órán át tárgyaltak. 4 KARACHI: Banglades és Pakisztán folytatja állampolgá­rai kölcsönös hazatelepítését. Hétfőn Karachiból repülőgéppel 141 bangladesit szállítottak Daccába, Daccából pedig 302 hazatelepített személy érkezett Karachiba, 4 RÓMA: Újabb letartózta­tások történtek a La Speziában felfedezett újfasiszta összees­küvő csoport ügyével kapcsolat­ban. A már őrizetbe vett két személy mellé a rendőrség letar­tóztatott egy genovai ügyvé­det, az újfasiszta párt egyik he­lyi vezetőjét, valamint egy or­vost, aki a háborúban a náci hadsereg tagja volt és azóta is szélsőjobboldali nézeteiről is­mert. Az ő lakásán rendezték összejöveteleiket a csoport tag­jai. 4 VARSÓ: A hivatalos bará­ti látogatáson Lengyelországban tartózkodó bolgár párt- és kor­mányküldöttség Todor Zsivkov vezetésével kedden délelőtt 1 megtekintette Varsó nevezetes- i ségeit és a Visztula-sZtráda | építését. 4 PEKING: Csou En-laj kínai miniszterelnök kedden amerikai újságirák előtt ismét megerősí­tette, hogy mindaddig nem lá­togat az Egyesült Államokba, ameddig Washington diplomá­ciai kapcsolatokat tart fenn Tajvannal. Hogy ez a helyzet meddig tart, arra az amerikai külügyminiszter, Henry Kissinger tiidna válaszolni — mondotta Csou En-laj. Kissinger elégedett pekingi tárgyalásaival A környezet ártalmai ellen Több napos tanácskozást tar­tottak Brüsszelben a környezeti ártalmák és a rákbetegség ősz- szefüggéseiröl. A tanácskozás átfogó javaslatot dolgozott ki olyan környezetvédelmi és egyéb megelőző intézkedések­re, amelyek meggátolhatják nemcsak a rák, hanem más be­tegségek, így a napjainkban igen elterjedt szív- és véredény- rendszeri betegségek terjedését is. A közvetlen környezetvédel­mi intézkedések mellett a szak­értők a többi között azt java­solták, hogy a világon minde­nütt tiltsák meg a . dohány­neműk kereskedelmi népszerű­sítését, tegyenek intézkedésedet az élelmiszerekhez adott tartó­sító, színező és egyéb anyagok használatának korlátozására és tiltsák meg a gyógyszerké­szítmények indokolatlan reklá­mozását is. Henry Kissinger, az Egyesült Államok külügyminisztere, Nixon elnök nemzetbiztonsági főta­nácsadója kedden este befe­jezte tárgyalásait a kínai veze­tőkkel. Az amerikai diplomácia veze­tője pekingi látogatásának utol­só napján két alkalommal kon­zultált Csou En-laj kínai minisz­terelnökkel. Az első konzultáción — az Új Kína jelentése szerint — kínai részről jelen volt Csi Peng-fej külügyminiszter és Csiao Kuan-hua külügyminiszter- helyettes. A két politikus kedden má- ! sodik alkalommal búcsúvacsora \ i után találkozott, amelyet Csi Peng-fej, a Kínai Népköztársa- J sáq külügyminisztere az orszá- | gos pepi gyűlés palotájában ! adott az amerikai vendéqek tisz- j teletére. A keddi második talál- I 1 kozón — nyugati hírügynökségi i értesülések szerint — Kissinger | és Csou En-laj „elvégezte az utolsó simításokat" a közös köz- I leményen, amelyet az amerikai küldöttség pekingi látogatásá- I ról szerdán közölnek. | A két konzultáció közötti bú­csúvacsorán az Egyesült Álla­mok külügyminisztere pohárkö­szöntőt mondott. A kínai veze­tőkkel folytatott tárgyalásait „körültekintőnek és átfogónak" minősítette. Vendéglátóit arról biztosította, hogy a kínai—ame­rikai kapcsolatokban elért ha­ladást a jövőben is folytatni fogják, bármilyen legyen is az Egyesült Államok kormányzata". „Bármi történjék is az Egye­sült Államokban a jövőben, a Kínai Népköztársasággal fenn- , tartott barátság az amerikai kül- j politika egyik állandó ténye- j zője” — hangoztatta Kissinger. 1 Magyarázatképpen hozzáfűzte, a Kínával való barátság azért állandó tényezője az amerikai politikának „mert kapcsolataink a szükségszerűségen és elve­ken alapulnak, s mert megvaló­sítottuk ezeket az elveket és megértettük e szükségszerűsé­get". A külügyminiszter elegedetten yilatkozott a hatodik kínai ló- ogatása során elért haladásról, meggyőződését fejezte tó, .ogy a kínai és az amerikai nép >arátsága meq fog szilárdulni, «.a sanghaji közlemény alapján olytatódik a kínai—amerikai apcsolatok rendezése. Szeidán — közép-európai idó ;zerint q hajnali órákban — Pekingből Tokióba utazik, ahol két napot tölt. Kissinger nyilatkozik, Tel Aviv nem cselekszik Pekingben Henry Kissinger amerikai külügyminiszter hétfőn interjút adott az amerikai rádió és televízióhálózat tudósítóinak. A közel-keleti helyzetet ele­mezve Kissinger kifejtette, hogy egy arab—izraeli békemegálla- podás létrejötte esetén feltehe­tően szükség lesz arra, hogy egy vagy több állam nemzet- közileq garantálja Izrael hatá­rainak biztonságát. Ha a ter­vezett béketárgyalások sikerrel járnak, s eredményükkel kijelö­lik Izrael végleges „a jelenlegi tűzszüneti vonalaktól eltérő” határait, azonnal fel fog vetőd­ni a qaranciák kérdése — ami annál is fontosabb, mivel a nagyhatalmak bizonyos mérték­ben érintettek a Közel-Keleten, s ezért mindenképpen meg kell akadályozni, hogy a harcok esetleges kiújulása elvezessen a nagyhatalmak konfrontációja- . hoz — mondotto Kissinger. Az amérikai külügyiminiszter azt hangoztatta hogy a tűzszü­netet megerősítő megállapodás aláírása utón most Egyiptomon és Izraelen áll annak végrehaj­tása. A tervezett békekonferen­ciát pedig „heteken belül kel­lene megtartani”. Arra a kérdésre válaszolva, vajon az Egyesült Államok a Szovjetunióhoz és az arab or­szágokhoz hasonlóan — köt-e kétoldalú megállapodást Izrael­lel, Kissinger ismét megerősítet­te, hogy az Egyesült Államok hagyományaihoz híven változat­lanul támogatja Izraelt minden formális megállapodás nélkül, s ezen a politikáján nem szán­dékszik a legcsekélyebb mér­tékben sem változtatni. Ivan Dzjuba kegyelmet kapott 4 BELGRAD: Jugoszláv ke­reskedelmi és gazdasági kül­döttség utazott Indiába, ahol több napos tartózkodása idején tárgyalásokat folytat majd a két ország gazdasági együttműkö­désének előmozdításáról. 4 MOSZKVA: A Szovjetunió­ban ez év júliusában és augusz­tusában o Mars irányában fel­bocsátott négy automata boly­góközi űrállomás folytatja útját. A Mars 4-, Mars 5., Mars 6. és Mars 7. űrállomások jelenleg körülbelül 50 millió kilométer távolságra vannak a földtől. 4 RE^'KJAVtK: Az izlandi par- ! lament kedden 54 szavazattal j 6 ellenében jóváhagyta azt az 1 egyezményt, amely lezárja a Nagy-Biitannia és Izland között egy éve kirobbant halászati vi­tát. 4 GENF: Megkezdődött az általános vámtarifa- és kereske­delmi egyezmény (GATT) * 29. ülésszaka. A tanácskozáson a tagállamok illetékes miniszté­riumainak képviselői, valamint diplomáciai képviseleteinek tag­jai vesznek részt. Napirenden a. GATT állandó tanácsa által a szervezet elmúlt 12 hónap alatti tevékenységéről szóló jelentés felülvizsgálása szerepeL Az Ukrán SZSZK Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége kegye­lemben részesítette Ivan Dzju- bát, az Ukrán írószövetség volt tagját Az ukrán írót 1965-ben írt „Internacionalizmus vagy oro- szosítás?” című munkája miatt, amelyben tévesen értelmezett egy sor nemzetiségi problémát, a szovjet szocialista társadalom fnternacionalsta természetét, va­lamint oz SZKP nemzetiségi po­litikáját, 1973 márciusában a kijevi fellebbviteli bíróság ötévi szabadságvesztésre ítélte. A Lityeraturnaja Ukraina cí­mű irodalmi lapnak adott nyi­latkozatában Dzjuba a többi között elmondotta: Tudom hogy helytelenül értelmeztem a szov­jetunióbeli nemzeti kapcsolatok jelenlegi állapotát és sötét szí­nekben ecseteltem Szovjet-Uk- rajna nemzeti helyzetét. Kelté­semre lehetővé tették, hogy otthonról és közkönyvtárakból megfelelő forrásmunkákhoz jus­sak. Munkámban egyrészt sze­retném alapos érvekkel feltárni idézett művem számos alaptéte­lének képtelenségét és káros voltát, másrészt pedig kifejteni az e kérdésekkel kapcsolatos jelenlegi nézeteimet és elvileg síkraszállni az ukrán burzsoá nacionalizmus ideológiája ellen. Az ukrán parlament Dzjuba kegyelmi kérvényének elbírálá­sakor figyelembe vette, hogy az I író a vizsgálat idején beismerte ' bűnösségét, segítséget nyújtott a vizsgálat lefolytatásához és őszintén megbánta tettét Energiagondok Az angol kormány kedden rendkívüli ülésen vitatta meg az ország energiaellátási helyze­tét. Bejelentették, hogy szükség- állapotot vezetnek be az ener­giaellátás biztosítására. A szük­ségállapot rendkívüli felhatal­mazást ad a kormánynak és | egyebek között lehetővé teszi katonai egységek bevetését is. A kormány energiaellátási gondjai az arab országok olaj- szállítmányainak csökkenéséből, a 270 000 bányász hétfő óta tartó túlóra-bojkottjából és az erőművek gépmunkásainak há­rom hetes munkalassítási sztrájk­jából származnak. Görögországban energiataka rékossági intézkedéseket foga­natosítanak. Vasárnaponként ti­los lesz a személygépkocsik or­szágúti forgalma. A rendefkezés november 18-án lép életbe. A jövő év január 1-től jegyre ada­golják a benzint Az országuta­kon közlekedő járművek legna­gyobb sebességét azonnali ha­tállyal az eddigi 110 kilomé- j tér helyett 80 kilométerben ál- i lapították meg. Az áramszolgáltatásban 10— j 24 százalékos korlátozást hajto- | nak végre. Korlátozzák az utcák ! világítását és a fényreklámok üzembentartási idejét Pompidou kártyái 4 PRÁGA: Bohuslav Chnou- pek csehszlovák külügyminiszter \ kedden hivatalos látogatásra | utazott Japánba. Elutazása előtt \ kijelentette, hogy az utóbbi idö- ! ben eredményesen fejlődik a I kölcsönösen előnyös árucsere és | folyik a tudományos-műszaki \ együttműködés Csehszlovákia és | Japán között. * 'm az f " Dobrinyín, a Szovjetunió washingtoni nagykövete (középen) MeCoy-JaT, a Du Pont lonszen' elnöké »el beszélget New Yorkban a? amerikai ü letemberek külkereskedelmi kongresszusaik A Közös Piac kormányfőinek csúcstalálkozójára tett javasla­tával Pompidou francia köztár­sasági elnök hosszos tartózko­dás után egycsapásra o nyu­gat-európai reflektorfénybe ke­rült. Szerte o világon politiku­sok és kommentátorok találgat­ják: milyen okok kényszeríthet- ték o francia államfőt ily várat­lan és látványos kezdeménye­zésre. Az okok sorában a kény­szerítő nemzetközi körülmények (a Közös Piac éles olajválsága és politikai statiszta-szerepre a közel-keleti konfliktusban) mel­lett feltétlenül döntő szerep ju­tott a francia belpolitika ese­ményeinek. Mindenekelőtt: meg kellett erősíteni az államfő meglehe­tősen meggyengült személyes pozícióját, Akár megengedhe­tőnek ítéljük erkölcsi és embe­ri szempontból, akár nem — tény marad, hogy a Pompidou egészségi állapota körüli talál­gatások a francia belpolitikai harc szerves részévé váltak. Az elnök a csúcskonferencia ösz- szehívására tett javaslatával meg akarta mutatni, hogy vál­tozatlan fizikai és szellemi energiával vállalkozik nagysza­bású kezdeményezésekre. S ez nemcsak egészségi okok­ból volt időszerű. A gaulielsiá- kat, a francia kormányzópártot a közelmúltban olyan politikai vereség érte, amely igen érzé­kenyen befolyásolta Pqmpidou helyzetét. Sőt: felfedte, hogy á kormánypárt egysége felbom­lott. Ez a politikai kudarc az el­nöki mandátum időtartama kö­rüli vitában érte o kormányt. Látszólag lényegtelen alkot­mányjogi kérdésről volt szó. amely az ország közvéleményét teljesen hidegen hagyta. A De Gaulle által kezdeményezett, érvényes alkotmány szerint egy francia államelnök hivatali ide­je hét esztendő. Ennek megfe­lelően 1976-ban tartanak majd elnökválasztást Franciaország­ban. Pompidou és kormánya azt javasolta a törvényhozásnak, hogy az elnök hivatali idejét csökkentsék öt esztendőre. Az indítványt a törvényhozás mind­két háza (a nemzetgyűlés és a szenátus) elfogadta. Miután azonban alkotmánymódosítás­ról '/olt szó. a harmodik és vég­ső lépést egy alkotmánymódo­sító kongresszusnak kellett vol­na megtennie. Itt az érvényes határozathoz hóromötödnyi többség szükséges. A törvény­hozás szavazati aránya azon­ban a,zt mutatta, hogy ilyeri többség létrehozása reményte­len feladat lenne. Pompidou és kormánya ezért kénytelen volt a* egész tervet elejteni. E látszólag formai vita mö­gött a francia belpolitika leg­fontosabb elvi kérdései körül dúló küzdelem húzódott meg. Először: a baloldal is öt évre akarja csökkenteni az államel­nök hivatali idejét — de úgy, hogy ezzel egyidóben igazi al­kotmánymódosítást hajtsanak végre. Azaz: módosítsák oz eredetileg Qe- Gaulle testére szabott „elnöki rendszert” és növeljék a parlament tényleges politikai-hatalmi szerepét Pom­pidou egyik legnagyobb csaló­dása az ügyben éppen az volt, hogy a kommunisták és szocia­listák egységfrontja szilárd ma­radt és nem ingott meg — mint azt a ‘kormány titkon remélte. Ebben oz értelemben az alkot­mányjogi vita már az 1976-os elnökválasztás egyik előcsaló rozása volt Másodszor: a vita megmutat­ta, hogy a baloldal egysége nem jelenti „automatikus” vá­laszként a jobboldal sorainak szilórdulását. Az ellenzéki cent­risták — amerikabarót burzsoá párt létükre — nem siettek az egyesült baloldali ellenzékkel küzdő Pompidou segítségére. Ez jelezte, hogy a jövőben is önálló politikai játszmát foly­tatnak. Harmadszor: nyílt titok, hogy a kormánypárt tekintélyes része •— mindenekelőtt o legmere­vebb, hagyomónytisztelő gaui- leisták — elkeseredetten éli» nézték Pompidou tervét. Még­pedig azért, mert jelképnek te­kintették. Az ő szemükben a „tábornoki'alkotmánytól" való minden eltérés gyengíti á rend­szert és a hatalom elvesztésé­vel járhat Az egész ügy azt mutatta, hogy a kormány hatalma ha­nyatlik. Pompidou ezért kényte­len volt olyan politikai kezde­ményezésre vállalkozni, amely alkalmas lehet megtépázott te­kintélyének helyreállítására. S -valóban, ha az elnök a tőle megszokott finomsággal kezeli „kártyáit” a csúcsértekezleten — megerősítheti pozícióit a centrista ellenzék köreiben. A kezdeményezésében szerepet játszó belpolitikai okok között szerepel nyilván az is, hogy a szilárduló egységfrontban levő francia szocialisták és kommu­nisták álláspontja persze a Kö­zős Piaccal kapcsolatban nem, teljesen azonos. Pompidou te­hát úgy véli, hogy itt Is kínai kozik alkalom az ellenfelek megosztására. Ennek a reményteljes számí­tásnak döntő gyengesége, hogy a francia kormány belső ne­hézségei nem elsősorban kül­politikai — hanem gazdasági és társadalmi természetűek! Ezeket pedig egy mégoly lát­ványos csúcsértekezleti szerep­lés is csak ideig-óráig enyhít, heti. i l

Next

/
Oldalképek
Tartalom