Dunántúli Napló, 1973. október (30. évfolyam, 260-290. szám)

1973-10-11 / 270. szám

1973. október 11. DUNANTOLI NAPLÓ Emeljük az alapszervezeti munka színvonalát Pártszervezeteink jelentős eredményeket értek el Emeljük oi alapszervezeti munka színvonalát — címmel a Dunántúli Naplóban megjelent vitaindítóhoz kívánok hozzászólni. A Siklósi Járási Pártvégrehajtó Bizottság szeptember 27-én tárgyalta a garéi csúcsvezetőség jelentését a Politikai Bizottság 1972. márciusi határozatának végrehajtásáról. ; A Politikai Bizottság határo­zata alapján elkészítettük a csúcsvezetőség intézkedési ter­vét. A tervet az összevont párt- taggyűlés jóváhagyta, s most örömmel állapíthattuk meg, hogy a tervben foglaltak mint­egy 80 százalékát megvalósítot­tuk. A terv meghatározza a csúcsvezetőség, valamint a párt- alapszervezetek feladatát a pártmunka irányításában, rög­zítette a hatásköröket, meg­szabta a koordinációs tevékeny­séget, a tanácsi munka párt­irányítását, értékelve a káder és személyzeti munkát megjelölte a főbb tennivalókat és megha­tározta a gazdaság pórtiranyí- tásának módszereit. A járási párt vb-nek adott Jelentésünkben úgy értékeltük, hogy egy év alatt elért eredmé­nyeink a pártmunka továbbfej­lesztése területén jelentősek, pártszervezeteink rendszeresen megtartják rendezvényeiket. A taggyűléseken általában két napirend szerepel, és az ülése­ken élénk a vita, határozottak a vélemények. Ma mór gyakor­lattá vált, hogy a taggyűlések napirendjei előtt a titkárok be­számolnak a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról. A titkárok felkészülése a taggyű­lésekre jó, és javult a pártfe­gyelem. A párttagok írásban kiadott, névre szóló pórtmegbízatóssal rendelkeznek. A beszámoltatás minden pártszervezetben meg­történt, eredménye kedvező, a tagok többsége a követelmé­nyeknek eleget tett. Minden alapszervezethez egy csúcsve­zetőségi tag van beosztva, aki az alapszervezeti munka segíté­séért felelős. Csúcsvezetőségünk három olapszervezet munkáját irányít­ja. Az alapszervezetek önálló­ságának több kritériuma van: a káderállomány az ismeretek birtokában tud-e élni az önálló­ság adta lehetőségekkel? Véle­ményezési jogkörét biztosítja-e a csúcsvezetőség? A különböző szervek hogyan fogadják az alulról érkező javaslatokat és információkat? Mit tesz a csúcs­vezetőség annak érdekében, hogy a pártszervezetek tekinté­lye. befolyása növekedjen? Korábban a gazdasági kérdé­sekről elhangzott észrevételeket, javaslatokat sok esetben figyel­men kívül hagyták, az alap­szervezetek észrevételeit általá­ban nem fogadták kedvezően. Ma már az ilyen jellegű problé­mák kevésbé foglalkoztatnak bennünket. A csúcsvezetőség elsőrendű feladatának tekinti az alulról érkező vélemények,- javaslatok felhasználását. A vi­tára okot adó kérdések eldön­tésére a testületi ülések hiva­tottak, a döntéseknél pedig messzemenően érvényesül a pórtdemokrácia. Amíg a csúcs­vezetőség az egész termelőszö­vetkezetet érintő fontosabb kér­désekben foglal állást, az alap­szervezetek gazdasági egységek vagy ágazatok munkáját kísérik figyelemmel. Ellenőrzik a mun­kát és beszámoltatják az illeté­kes vezetőket. A pártszervezetek tevékeny­ségében jelentős az előrelépés. A kezdeményezés, a dol­gozók érdekeinek megfele­lő kéoviselete, szociális lépé­sek sürgetése, a községpolitikai kérdések megoldása, a kereske­delmi ellátottság javítása érde­kében tett intézkedések növelik a pártszervezetek tekintélyét. Számos helyen a gazdaságcent­rikus szemlélet miatt háttérbe szorul sok olyan feladat, amit társadalompolitikai szempont­ból meg kellene oldani, örü­lünk annak, hogy pártszerveze­teink segítségével 0 termelőszö­vetkezet és a községi tanács — igaz hosszabb vita eredménye­ként — egy öt évre szóló köz- ségfeMesz*ésl és kulturális i gpvüttműks'lési tervet készített. A ló politikai munka feltétele a kárlgr'-elyzet javítása. Gon­doskodnunk kell a holnap ve­zetőinek kiképzéséről. A terme­lőszövetkezet szakmai képzési terv olapján dolgozik, a csúcs­vezetőség pedig a pórtmunkq javítása érdekében következete­sen eleget tesz politikai beisko­lázási tervének. A X. kongresz- szus az eddig követett káder- politika helyességét erősítette meg, melynek célja a munkás­osztály hatalmának, a pórt ve­zető szerepének erősítése. Ter­melőszövetkezetünkben a ká­derpolitikai irányelveknek meg­felelően folyik a munka. A fele­lősséget növeli, hogy egy-egy emberről véleményt kell mon­dani, értékelni kell politikai, szakmai alkalmasságát, figye­lembe kell venni a vezetőkész­ségét. Az a tapasztalatunk, hogy az első két követelmény­nél mind kevesebb a probléma, szót érdemel azonban a nem csekély jelentőséggel bíró ve­zetői tulajdonság kérdése. Mi úgy véljük, a feladatok sikéres végrehajtásának feltéte­le, hogy kedvező munkahelyi légkörben el lehessen fogad­tatni az elgondolásokat és a vezető képes legyen, a célok­nak megfelelően felsorakoztatni a dolgozókat. A legfontosabb, hogy minden vezető az emberek iránti bizalom jegyében végezze munkáját, találja meg az őszin­te hangol; és a dolgozókat meg­illető tisztelettel fogalmazza meg mondanivalójót. Célunk, hogy minél több párttag és pártonkívüli ismerje meg a marxizmus—leninizmus tanítá­sait, azt alkotó módon haszno­sítsa környezetében a szocia­lista építőmunka igényeinek megfelelően. Területűnkön éven­te rendszeres pórtoktatás fo­lyik, különböző szintű pártokto- tások keretében biztosítjuk a jelentkezők politikai képzését, örvendetes tény. hogy évről évre nő az érdeklődés. Ahhoz, hogy a pórtalapszer- vezetek munkájának színvonala emelkedjen, további erőfeszíté­sekre van szükség. Egy-egy elemzés után a feladatok kokrét meghatározásán és kö­vetkezetes végrehajtásán ke­resztül minden területen elérhe­tő, hogy a Politikai Bizottság márciusi határozata maradék nélkül megvalósuljon. Grünwald Géza MSZMP csúcstitkór Garé, Béke Termelőszövetkezet Az eszéki pártmunkás­küldöttség a Mecseki Szénbányáknál A Dejan Rebics titkár vezette eszéki pártmunkásküldöttség tegnap a Mecseki Szénbányák Vállalat vezetői meghívásának tett eleget. Velük érkezett Czé- gény József, oz MSZMP Boro- nya megyei Bizottságának tit­kára. A vendégeket dr. Bánki Nándor, a szénbányák pártbi­zottságának titkára, Caramvöi- gyr János igazgató, Keszler he- renc, Földvári Jánosné, a párt­bizottság tisztségviselői fogad­ták. Dr. Bánki Nándor tájékoz­tatót adott a pártbizottság munkájáról, a vállalat helyze­téről, további feladatairól. Az eszéki delegáció — a szénbánva vezetői társaságá­ban — látogatást tett Pécsbá- nya-üzemben, ahol Zoboki Béla üzemvezető és Szandtner József, az üzem pártbizottságának tit­kára ismertette az üzemben végzett munkát. Az eszéki pártmunkások dél­után - dr. Bánki Nándor kísé­retében — Komlóra utaztak. A bányavárosban felkeresték a munkásszállót, a Május 1. mo­ziban megnézték a Mecseki Szénbányákról készült filmet, majd látogatást tettek a sikon- dai éjjeli szanatóriumban. Gyermekruhák rögzített áron A minisztérium is ellenőrzi a választékot, minőséget Széles skálájú választék, nagy kereslet, rögzített árak — ez a jellemzője négy gyermekruhá­zati boltnak a megyében. A belkereskedelmi és a könnyű­ipari miniszter együttes renae- lete alapján februárban négy Olyan boltot jelöltek ki á me­gyében, ahol azóta különleges gonddal ügyelnek a minőségre, a választékra, és a rögzített árakra. A MERUKER boltjai Pécsett a 7. számú Ifjúsági Áruház, ahol 6 évestől 18 éves korig, valamint a 9. számú, ahol cse­csemőkortól hatévesig találhat­nak ruházati cikkeket a gyer­mekeknek. Mohácson a 201-es. Komlón pedig a 101-es Csille Áruház, "Szigetváron az ÁFÉSZ boltja tartozik a kijelöltek közé. A két pécsi bolt egy egység­nek számít. A Baranya megyei Tanács kereskedelmi osztálya havonta rendszeresen jelenti a minisztériumnak a választék és a minőség helyzetét. Az elmúlt hónap forgalmára a tanévkezdés nyomta rq q bé­lyegét. Bőven volt tornacipő, bár sok szülőnek góndöt oko­zott a fehér tornacipő beszer­zése. Tavaly ugyanis á kék-fe­héret, idén pedig á tiszta fehé­ret követelték meg az iskolák és ezt nem közölték időben a nagykereskedelemmel. Iskolaköpenyekből négyféle fazont vásárolhatnak. Ezek ki­vétel nélkül szintetikus anyag­ból készülnek, valamennyi je­lentős állami dotációval ke'ül forgalomba. Gyakran előfordul, hogy ezekben a boltokban nem kapható az a fazon, amit a gyermek, vagy D szülők szeret­nének. Ez érthető: nem lehet minden igényt állami támoga­tással segíteni. Állandóan visszatérő téma: a gyermekcipők minősége és vá­lasztéka. Ami a minőséget il­leti, kitűnően beváltak a Fröcsi cipők. Ezek csők 31—40-es számban kaphatók, figyelemre­méltó az áruk is: a 39-40-es cipő sem kerül többe 156 fo­rintnál. Ezt a méretet olcsósága miatt kisebb lábú felnőttek is szívesen keresik. A nagy keres­let ellenérg megfelelő a válasz­ték: 600 pór cipő várja a vá­sárlókat. Ugyanígy elegendő a mennyiség a 18-tól a 39-es szá­mú cipőkből is. A rögzített, dotált ár nem je­lenti azt, hogy a kevésbé ke-e- sett áruk boltja ez a négy. Au­gusztusban a vásárlók igényei­nek megfelelően a cipők ká- lasztékánál az eddigi 14 típust újabb nyolctól bővítették. K. Gy. Az aknamélyítők megkezdték István II. akna továbbmélyítését Hatvanmillió tonna szén Nem vitás, az előzmények 'va­lóban kiváltanak az emberben némi szorongást. Leszállás előtt a Központi Bányamentő Állo­másra kell mennünk, ahol sza­bályszerű kiképzésnek vetnek olá. A falon fényképsor: így kell üzembehelyezni, felöltem és használni a menekülőkészü­léket, de mindezt végig kell csinálni a gyakorlatban is, sót: járkálni, mozogni kell, - „tér- helés alatt” derül csak ki ugyanis, hogy mindent jól csi­nált-e az ember? Űisziz méter mélyen Az ötödik szinten állunk, Ist- vón-akna legalsó nyitott szint­ién. A kas elment, ketten ma­radtunk hót ezen a csendes, néptelen „peronon", mely leg­inkább egy távoli ország na­gyon távoli vasútvonalának leg­utolsó állomásához hasonlít Az emberben legalábbis ilyesféle kép osszociálódik, ahogy szót­lanul elindulunk afelé a pont felé, ahol az aknamélyítők dol­goznak. Egy végállomás, ahon­nan megkezdik menetüket oz expedíciók. Négyszáznyolcvan méter mélységben vagyunk, a „de­pón”, ahogy az expedíciók I nyelvén ezt mondanák. Innen indulnak az emberek, az anya­gok az aknatalp felé, ahol kö­zel egy hónapja folyik a mun­ka. Tovább mélyítik István II. aknát Egyszerű kimondani, nagyon is egyszerű. Tovább építik az utat - valami ilyesmit jelent ez a mondat a kívülálló számára, pedig hát micsoda különbségi Az aknamélyítés az építés és a bányászat legbonyolultabb fel­adatainak egyike. „Indiában térdig, sőt derékig vízben ál'va dolgoztunk — mondja Tapasztó Ferenc, az Aknamélyítő Körzet István-aknai üzemvezetője —, de most úgy tűnik: ott nagyon is egyszerű volt.. % Mellünkön himbál a kétkilós menekülőkészülék. A külső le­vegőtől függetlenített oxigéces műszer 45 perces „készlettel”. Az élet egy bordázott gumive­zetékes csutorán keresztül öm­lik a szájba, <X órron csipesz. A feltöltés és üzembehelyezés normaideje 15 másodperc.. Szóval a térdig, sőt deréUg érő víz innen nézve kellemes környezet volt. Mert c víz lát­ható, de a metán nem csöpög, nem szivárog, hanem egyszer csak ott von, István II. akna mínusz 163,9 méterétől indult el szeptember közepén egy kü­lönleges kiképzésű aknamélyitő csapat azzal a feladattal, hogy az év végére érje el 199,95 mé­teres mélységet, ahol is mc-jd kialakítják a mély felé terjesz­kedő bánya VI. szintjét. Itt, ezen a ponton, ahoi a Szabad­kai-féle csapat dolgozik, meg valóban nem járt ember, s mi­után a mélyítés során olyan 'e- lepeket kell horántolniuk, me­lyek gázkitörésveszélyesek, s amelyek a felsőbb szinteken már sok gondot okoztak ag­resszivitásukkal, érthető az óva­tosság. Százan határt Egy betonidomkővel gól, ha netán az egész vága­tot elborítaná a gáz által ki­dobott szén és kő — ott maid kiszabadítják a bányamentők. Egyszóval nem derűs világ. Tapasztó Ferenc rögtön til­takozik; éppen ellenkezőleg, mindebből azt a következtetést kell levonni, hogy minden eddi­ginél többet tettek az emberek biztonságáért. Veszély a bá­nyában mindig is volt, de kü­lönleges védőeszközök csak ‘it- kán. Mikro‘ze;zmkus érzéked központ fülkében hatalmas motorok, kö­zel méteres átmérőjű csövek - ez az akna tüdeje. Két 60 cen­timéteres légvezeték viszi a friss, tiszta levegőt az akna- tólpra. Az akna belső átmérőié 7,1 méter, a kitörés szelvénye 39,6 négyzetméter, a hasznos belső szelvény 30,1 méter. És ez már az a pont, ahol a Szabad­kai-csapot dolgozik. A műsza­kon lévő tizenöt emberből tíz kiszolgáló, öt van lent a tel­pen. Itt tíz ember, a bánya más térségeiben talán százak dol­goznak azért, hogy ők öten tel­jesíteni tudják feladatukat. A „nagy kas”, a mindennapi cé­lokat szolgáló bányalift, felet­tünk vagy harminc méterrel fejezi be útját, Fent, a fejünk felett, hatalmas vasakból ácsolt munkapad: ezen függnek az oknómélyítŐk szerelvényei, s ez védi a mélyben dolgozókat a kas esetleges megszaladásától, nö és természetesen ez védi á felsőbb bányatérségeket a talp esetleges kitöréseitől is .,. Surrog a szállítógép drótkö­tele: cementet adnak le a mélybe. A szállítógépész vas- kalitkában ül, de mögötte be­ton kuckó: levegőcsappal, han­gos-telefonnal, ólig fél méíer átmérőjű kör alakú vosajtóval... A vosqjtó nem is ajtó, hanem szárnyas csavarokkal felerősí­tett nyílászáró, melyet csak kí­vülről lehet nyitni. Ez a szállí­tógépész menekülő kamrája. Ha valami történne, ez ad ne­ki biztonságot. A kör alakú vas- ajtó pedig arra az esetre szol­Sűrítettlevegős kürt szól: in­dul az idomtéglával megrakott bődön. A szállítógép két ilyen burkolt | bödönt tudna egyidőben üze­meltetni, de most csak az egyik szállít anyagot, a másik a sze­mélyszállítás és a menekítés céljait szolgálja. Ez egy hatal­mas kétszintre tagolt acélszi­varhoz hasonlít, mely szinten­ként 3—3 embert tud egysze're a magasba efneln|. Ilyen sé volt még: ez a személyszóihtó , különjárat" ugyanis 50 száza­lékkal csökkenti a teljesítmé­nyeket, de nem baj. A fontos az, hogy no történjenek jóváte­hetetlen dolgok. Amikor Zobák-bányán egy hasonló munka közben 1969 novemberében tőmegszerencset- lenség történt, mindenki azt kérdezte: mit tesznek vajon, hogy többé ne forduljon ilyes­mi elő? Nos, mindaz, amit itt lát az ember, válasz erre a kérdésre. Menekülőkamra itt, áz ötödik szinten is: szintén hangoste'e- fonnal, réz-oxigéncsápokkal. És ezek csak a leglátványosabb dolgok. A kőzetben, a vágat falain ugyanis műszerek szemei figyelik a bánya legkisebb rez­dülését is. Egy betonkockákból épült szobácskábán piros fé­nyekkel viliódzó műszer, s éjjel­nappali ügyelet. Ide futnak be azok áz információk, melyeket az akna falában elhelyezett geofonok veszrtek. A mikroszeiz- mikus érzékelő központ a Me­cseki Szénbányák Kutatási Osz­tályának terméke. Az elv egy­szerű: a kőzet zajokat, impul­zusokat ad, s ha ezek elérnek egy bizonyos határt, várható a kitörés... Most éppen Berkner Ferenc az ügyeletes. — Amennyiben az átlagos zörejszámnál nagyobb számú impulzus érkezik, a munkát le­állítjuk. A műszer egyébként vonaldiagramot is vezet, így aztán az impulzusok alakulását papíron is figyelemmel lehet kísérni, s akármikor ki lehet ér­tékelni ... A vágat oldalában, ahol el­megyünk, ügyes kis „faliszek­rény” — itt von az UNOR me­tánjelző egyik érzékelőfaie. Az UNOR a kritikus metánszint el­érésekor automatikusan riaszt, kikapcsolja a villamos berende­zéseket, s a szellőztetőgép mo­torját villamosüzemről átállítja sűrítettlevegős meghajtásra. ftz akna halad a mély felé Beszállunk az qeélszivarbe: közel harminc méter oz út a talpig. Egy kör, betűnidomkö- vekből kirakva - harmincegy- néhány négyzetméternyi hát­borzongás. A markológép a tal­pon pihén — mint egy hréolmas ököl: a sűrítettlevegős vazeték sziszeg, a vasak, drótkötelek furcsa fényeket küldenek fe­lénk. De mindezt csak mi lát­juk így. Rónaki Antal aknász nevet — ez egy munkahely, egy a sok közül — mondja... És ezt mondja lászlóteleki György. Dudvailer János, Kollár György. Simon Ferenc és Göndöcs Io­nos is. 1 Most ők hatan vannak lent, délután újabb hatan szállnak le, s éjszaka ismét hatan. A széntelep, ami a lábunk alatt vart, ott van szimbolikus érte­lemben is. Idomkő, ídómkére épül, s az ákna hálád á niHy felé. Amikor mi ketten leeresz­kedtünk a talpra, ketten fel­mentek az ötödik szinti rakodó­ra, mert hat embernél többen nem lehetnek egyszerre lent. Most, hogy felértünk, ők ketten szállnak az Océlszivarbá, s «szí kérdezik: na, milyen volt? Szép? És az ember szinte akaratla­nul is azt mondja: igen, szép.. Az is szép, amit ők hátán odalent csinálnák, ez is, ámit százak tesznek hátukért, s az a tény is, hogy itt, az ötödik sZiht alatt ténylegesen á jövő látha­tó, a lábunk algtt ugyanis - hatvanmillió tonna szén van... Sókét Sándor szervező bizottság alakult Pécsett A Központi Bizottság tavdly novemberi állásfoglalását kö­vetően ez év elején jelent meg a kormány határozata a mun­kások lakásépítési törekvései­nek állami támogatásáról. Pé­csett is kedvező visszhangra ta­lált a hotározát,. oz akció érde­mi indulásáról mindeddig még­sem beszélhettünk. A Megygi Pártbizottság kezdeményezésé­re most tizenegy taggal meg­alakult a fnunkáslakáséoitési akciót szervező bizottság Papp Imrének, a Városi Tanács elnök- helyettesének vezetésével. A bizottság tagjai között meg­találhatók a Városi Tanács ér­dekelt osztályvezetői, valamint az akció szervezésében, lebo­nyolításában és az építkezések kivitelezésében érdekelt vállala­tok, intézmények képviselői. A bizottság alakuló ülésén akció- programot dolgozott ki a mun- káslakósépitéshez szükséges te­rületelőkészítésről. Őszi megyei könyvhetek Idén 's mégrendezik Október 15, és ‘november 30-a között o szövetkezeti könyvterjesztés ha­gyományos akcióját, az őszi me­gyei könyvheteket. — Az idei könyvhétét a magyar könyv születésének 50Ö. évfordulója jegyében szervezik meg. S ter­mészetesen az Olvasó népért mozgalmat is kívánják szol­gálni a rendező szervek. Tovább alakítják o könyv és az ember kapcsolatát. Ennek érdekében oz emberekhez p mindennapi ■ munkájukat segítő szakirodal­mat juttatnak el; például a mezőgazdasági Ismereteket nyújtó, valamint a háztáji ki­segítő gazdaságok termelését elősegítő könyveket, író—olvásó találkozókat rendeznek, hogy oz alkotók és a müveket olvasók kapcsolata még szorosabb le­gyen. A tervek szerint lés* „Könyvbarát vasárnap” minden faluban. Ezen a napon egész- näpos program szórákóztótjq a könyv barátait. Az őszi megyei könyvhetek országós szervező bizottsága felhívással is fordult a tanácsi és a társadalmi szervekhez, a fogyasztási szövetkezetekhez, az üzemekhez. A felhívás két tár­sadalmi mozgalom meavalósítá- sárá hívja fel a figvelmet. Az egyik OZ „500 év —» 5ÓÓ ÍSkóIoi könyvtót”, a másik P*dig á ,,Jó köáyVet á gyerekeknek" elrtav». íésű mozgalom.

Next

/
Oldalképek
Tartalom