Dunántúli Napló, 1973. október (30. évfolyam, 260-290. szám)
1973-10-11 / 270. szám
6 DUNANTOl! NAPIÖ 1973. október 11. MEGÉRKEZETT PÉCSRE (az Uránvárosba) az országjáró, guruló VADALLATKERT 31 vadállattal, két 5 méteres óriás, idomított TIGRISKÍGYÓVAL. OKTÓBER 14-IG TA'*TÓ7'í ">0!K a rrai mo lellerőpályán, a Páv ány ut:a sarkán r'álelőít 10 órától 10 óráig Jó szórakozást kivónnoli a Caravan Vadóllatkert dolgozói! a falu végén Az oktatás története Baranyában Most még a BCM lakótelepe mellett, a sporttelepen túl szalad ki Beremend a porral 'e- pett kukoricaföldekre. A tervek azonban már készek: itt épül majd fel a község új központja. A Vorosilov utcában és az Ifjúság útján kertes családi házak veszik körül a majdani parkot, a kőbánya felé nyolc OTP és húsz szövetkezeti lakás lánc- füzére már csaknem kész — vakoláshoz készülődnek r kőművesek. A régi cementgyári házak — az ötvenes években Ó3 ikerlakást építettek, az első rendezett utcát ezen a területen — keleti szélét alkotják majd az új központnak. Egyszóval: a mostani periféria rövidesen a „város" szíve lesz. Nem könnyű cirokseprűvel tisztóntartani az utcát - ezerszer is meg kell lendíteni, ómig valamennyi cigarettavég, oc- pírhulladék, gyümölcsmaq, tejeszacskó a szemétgyűjtőbe kerül. De hát a cirokseprű itt csak amolyan csizma az asztalon... Először is még senki sem döntötte el, hogy a házak közé szorult keskeny betonutakat udvarnak vagy utcának kell-e tartani, s azon is lehetne vitatkozni, hogy a házak tisztántartásával megbízott takarítónők képesek-e az utca rendjére is ügyelni. Amikor ott jártam. Kovács Ferencné éppen az utolsó halom szemetet kotorta lapátra, a lépcsőházak még fel sem száradtak, ragyogott minden. — Várja ki, míq hazajönnek e gyerekek. Délutánra akár meg is botránkozhat: milyen koszosak ezek a házak? A gépkocsikkal ráállnák a fűre, az ablakon kidobják a szemetet, a kukaedénybe öntik a moslékot. A szárítókban olyan a bűz, hogy a földszinti lakók fuldokolnak ... Aranyosi Antalné a másik takarító asszony. Ketten tartják rendben az öt házat, közel 500 ember otthonának környékét. — Nem becsülik a munkánkat — panaszkodnak. — A múltkor Is rendeztek egy tisztasági versenyt. Felkészültünk: ablakokot mostunk, ajtókat tisztítottunk, a fű közül kiszedtük a szemetet, mert itt még nehéz a lakóxat rendre nevelni, csak kinevetik az embert, ha a rendről précí- kál . .. Ja és azt akartam az egészből kihozni, hogy megcsináltunk mindent, aztán senki sem jött értékelni. Máskor meg ide állítanak a gondnokságról, hogy itt széjjel van minden. S akkor azt mondják, nem dolgozunk, pedig 1300 forintért env- nyi négvzetmétert nincs több olyan bolond, aki rendben tartana. Kovács Ferenc a BCM re- mentcsomaoolójában dolgozik. Erdöfűről jött a kétszoba összkomfortba. — Mondom: megpróbálok gyári munkás lenni, 25 évig a mezőgazdaságban meg erdészetben dolgoztam. Mehettem volna Siklósra is lakni, nekünk azonban itt jobb. Egy fizetésből nehéz lenne ott fenntartani a lakást, a gyerekek iskolába járnak. A mai napig én mindennel elégedett vagyok. — Az áruellátásról ryepi beszél, szomszéd? Aranyosiné kevésbé elégedett. — Nagyon is rossz az ellátás, nem lehet zöldséget kapni. Mi nem mehetünk a kertbe, ne- . künk mindent a boltban kell megvenni, s nagyon drága minden. — Most adták át az új A3C A áruházat, jobb itt az ellátás,, ” mint akár Mohácson. — Feri, maga nagyon elégedett. De itt ezer forintba kerül a lakás, és akkor még nem is számítom a lakáshasználati díjat. Nekünk 385 forintot kell havonta postára adni ... Az én fizetésem nem elég a lakásra. Drága élet ez, én mondom! Azért kellene olcsó áru, — Van elég gondunk — állítja Kovácsné. — Veszekedések is előfordulnak, .szoknunk keli egymást. De sokkal nagyobb baj, hogy az itteniek más e'e- tet szoktak. Nézzen csak ki az ablakon: rázzák a szőnyeget, alatta meg szárad az erkélyen a tiszta ruha. A televízióban láttam, hogy csak a korlátig szabadna a ruhát szárítani — mondja az asszony —, de hát nekünk ,még házirendünk sincs, nincs itt szabályozva semmi . . vetkezetben, a másik sodronypálya kezelő a BCM-ben. Szüleik a cementgyárban dolgoznak. Bevándorlók. — Unalmas itt, nem? — Nem! Most csak elvagyunk. De van itt szórakozás, Gordisán negyedennyi sem volt. Van mozi, klub. Itt épül majd az új presszó is... — Persze, hogy vannak lányok — szól közbe Pista — csak most iskolában vannak Pécsett meg Mohácson. Hét végén jönnek. haza. Hát nekem minden tetszik — Kisharsányban a lakásunk sem volt ilyen szép ... Itt legalább van látnivaló. Azért pihenni is lehet: vigyáznak a csendre, három műszakban dolgozik a legtöbb ember, esténként korán elzárják a rádiót Mélykúti Dávid a kis sziklakertben olvas. A faluból jött ide a telepre a , fiához, Nyolcvan, esztendős — a régi cementgyár nyugdíjasa, — Nekem, fiam, már sehol sem jó. öreg vagyok. Itt jobban érethetné magát az ember, nagyobb a kényelem, engem különösen jól tartanak a gyermekeim, de hát . . . Volt nekem gyümölcsösöm, szőlőm, nagyon hiányzik, falusi ember anélkül nagyon szegény. De úavsem tudnám úgy megmunkálni. ahogy kell, akkor meg minek? Kisétálok az új játszótérre. Valahogy túlzónak érzem a panaszokat — persze, nem én lakom itt —, olydn békésnek tűnik minden. Ragyogóan tiszták a lépcsőházak, a házak előtt is rend. Néhányon motorral bíbelődnek, a gyerekek hintáznak, a gyep gondozott a téren. Igaz, a házak között kiégett a fű, pedig jónéhány öntözőcsapot látok. Hinták, apró röplabdapálya, kis focipálya, má- szók, tornaszerek, padok. Az eső ráverte a fehér port, nyugatra a BCM kéménye, keletre a kőbánya porozza a környéket. A kukoricaföld néhány méterre, amott az új sportpálya, vasárnap itthon játszott mind a négy focicsapat, a két kézilabdacsapat — volt látnivaló. A hőközpont felett a kőbánva látszik, a BELAZ-úton Krazok dübörögnek. Eqy pádon Déri Csaba és Töpfner .István beszélget. Egyikük gépszerelő a termelőszöo Munkások, néhány mérnök, két orvos, kevés tisztviselő lakik a BCM lakótelepén. A községi tanács titkára szintén itt él. Mondom neki, hogy ez a lakótelep valóságos steril munkástelep. / — Hát hiszen éppen az a baj, a vezetők Sikláson és Pécsett laknak, csak közvetve érzékelik az itteni gondokat, s az soha nem annyira húsbavágó. Még csak néhány kis probléma van itt, amitől még nem áll meg az élet, talán könnyű lenne a balokon segíteni is, de amikor összejön, sok és nagy gond lesz...! A területet nem tudta a község átvenni, mert a beruházásban tételesen szereplő tervek még nem valósultak meg. A házak körüli gyep máris tönkrement, nincs házirend, nincs semmi, ami szabályozná lakótelepünkön az életet. Nemrégiben zajlottak a jelölőgyűiések — sok mindent elmondtak ott az emberek. De a szavak mögött érződött, hogy a környezetükből kiszakadó emberek, az új fészket rakó telepesek a legkisebb dologra is mennyire érzékenyek. Minden külső behatást sokszorosan érzékelnek. Néhány komolyabb nézeteltérés is volt — az egyik asszonyt megverték, talán mert a fapapucsával hangosan Kopogott a lépcsőházban . . Nincsenek még fák, s hát a megélhetés is jóval drágább, mint akár a régi cementgyári lakásokban. Külsőre, kényelemre azok messze elmaradtak a telepi lakások mögött, de mindegyik mellett kiskert, disznó- és baromfiól.,. — Nincs piacunk, most azért adtunk ki egy maszek zöldségárusítási engedélyt, hogy az ÁFÉSZ-nek legyen egy kis konkurenciája. Gondolkodtunk már azon is, hogy kiskerteket parcellázunk ki. Beremenden mindig is kétlaki munkások éltek ... Az új telepen kevés autót lát, a garázsok többsége üres. Fiatal házasoknak, különösen ha nem dolgoznak mindketten, nagyon nehéz a lakást fenntartani. Az elmondottak ellenére én mégis meg vagyok győződve arról, hogy rövidesen kellemes lesz itt az élet. Olyan lesz, mint ohogy az emberek közül többen, már most látják a mostani község perifériáját. „Feri, maga nagyon elégedett” - mondta Aranyosiné. Kovács Ferenc 25 esztendeig élt a pusztán, az egykori főherceg szoba- konyhás cselédlakásában. S talán megsejtett valamit abból is, hogy néhány „elégedetlen" ember még kényelmesebbé, szebbé akarja tenni ezt a telepet. Az ABC áruház és a presz- szó már valóságnak számít, a közeliövő tervei azonban .egy GELKA szervizt és egy női fodrász-kozmetikai szalont is rejtegetnek. Ez azonbon még csak a kisebb dolog: a négyezer lakosú községben a régi szerb temető helyén 1975 végéig hatalmas park épül. Az új teleptől csaknem a mostani „főtérig” szépséges kert láncolja majd össze a telepet és a falut Lombosi Jenő A XIV. századra kibontakozik az oktatásnak klasszikus középkori formája. A vezető szerepet a falusi, szorosabb népoktatáson túl a dominikánusok és a ferencesek viszik. A dominikánusok tartanak fenn Pécsett is egy Studium generálét, scholát. (A középkort kifejezésekben — ahogy a kor legnagyobb pécsi ismerője, dr. Petrovics Ede bizonyítja — általában schola néven neveznek minden magasabb oktatási intézményt, így az j egyetemet is.) I ' A középkor oktatása és értelmisége A magasabb oktatás alapja a „hét szabad művészet" sep- tem artes liberales, vagy röviden artes. Ez két csoportra oszlik. Az egyik a trivium (triviális iskola). Ebben a szakaszban grammatikát (latin nyelvtant) retorikát (fogalmazást, iratok készítését) és dialektikát (formális ■ logikát) tanítottak. Ez utóbbiban különösen a dominikánus iskolák vezetnek. Az ö iskoláikban (scholáikban) a logikára épülő módszer lesz az általánosan elterjedt scholasztika. Lényege, hogy a hit tételeit logikailag lehet bizonyítani, tehát azt hiszem, amit logikailag bizonyítani tudok. (Hiszem, mert logikus!). Az artes második fokozata a quadrivium. Ebben tanítanak aritmetikát (számtant). Kezdetben római számokkal. A magyar koronát küldő Szilveszter pápa az, aki az arab számokkal való műveleteket kidolgozta. Geometriát1 (síkmértan, földrajz), asztronómiát (csillagászat, nap- tórkészítés) és muzsikát (egyházi éneket, zenét). A tanítás formája az előadás, felolvasás, a tanulás formája pedig egyes megfogalmazott tételek szószerinti megtanulása. Az artest végzettek „magister” jelzőt viseltek. A korabeli magyar történelemben tehát a „magister" — „mester" nem jelent feltétlenül egyetemet, hanem az artest végzettet. Ilyen magister volt 1290 körül itt Pécsett Övári Konrád és ilyen — nem egyházi, hanem világi értelmiségi volt az 1400-as években a Szekszárd közelében vizsgálatot folytató Royczi Máté. Mindenesetre bizonyítottnak látszik, hogy a magyar korai középkorban is már jelentős világi értelmiség is volt, többnyire jurista, legista, vagyis jogász. Természetesen ezek jogi tudása a szokásjogra épült, amely pedig nem egy árutermelő rendszer gyakorlatában alakult ki. így a magyar középkornak ebben a korai szakaszában még nem érvényesül a klasszikus római joq, az csak az árutermelés növekedésével (a XIV. századtól) jelenik meg a maqyar jogi élet gyakorlatában erőteljeseb- ‘ ben. A falusi iskolák és a mesterek A falusi iskolákban a tanító, mester alapfogalmakat tanít. De nagyobb helyeken már több faluból összejövő gyerekekből álló iskolát is találunk. Baranya megyében ilyen nagyobb iskoláról Pécsett tudunk. Közvetlenül a török előtt pl. egy nevet is ismerünk: Sulyok Istvánnak és Kende Klárának a fia: Sulyok Ferenc 1540-ben irt jír iskolába és egy levéiben kéri édesanyját, hogy apja a mester, rel szerződjék meg és fizessen neki. Egyébként — úgy látszik — a túlterhelés is fennállt már, mert a levélben a qyerek azzal indokolja, hogy eddig nem írt, mivel, olyankor, amikor levelet küldhetné, rendszerint „iechket olvasthak", Érdekességképp említem meg, hogy egy 1251-es törvény mór zsidó iskoláról is beszél, amikor kimondja, hogy aki a zsidók iskoláját vakmerőén megdobálja, másfél márkát fizessen. (Az iskola és az imaház valószínűleg ugyanazt jelenti.) A városi iskolák azok, amelyekben többnyire nem szerzetesek tanítanak. Ezek általában kétfélék: az egyikben olvasás, írás és számolás a tanítás anyaga. Ez fele! meq a mai általános iskola alsó tagozatának, A másikban már latin grammatikát is. Ez a tulajdonképpeni schola latinqe. A városok művelt polgárai innen kerülnek ki, Az iskolákban rendszerint az oktatás két időpontban folyik. Délelőtt 6-tól 9-ig, majd 12-től 15-ig. Általánosan bevett szokás, hogy a hét közepén egy tanításmentes nap van, A fegyelmezés a nevelő személytől függött, és fügq még ma is, A kor fegyelmezési formája a testi fenyítéket előnyben részesíti, A humanizmus és az osztályhare A XIV, század során Magyar- országon új szellemi irányzat bontakozik ki. Az árutermeléssel meggazdagodó itáliai polgárságtól indul el ez a gondolkozás. Amíq a klasszikus keresztény gondolkodás az egységes és egyenlő „ember” fogalmával dolgozik, addig a meggazdagodó társadalom mór az ember személyiségét emeli kL az egyéniséget hangoztatja. Ez a szemlélet ún. „humanizmus”, öncélú emberközpontiság. (Az eddigi „sötét” középkor gondolkodásának a központja is az ember volt, csak nem öncélúan.) Az egyéniség túlzott előtérbe kerü. lése után hatalmas művészet1, tudományos, irodalmi eredményeket hoz, de háttérbe szorul az „ember" egyenlőségének, egységének O gondolata, A „sötét” középkor jogi szemléleti szerint a tulajdon csak használati jog a dolgok felett, amely használat nem mehet embertársaim kárára, addig most kibontakozik az új szemlélet: a tulajdon korlátlan rendelkezési jog. — Ugyanakkor tehát, amikor hatalmas művészeti, irodalmi alkotások hirdetik egyes egyének dicsőségét, mindennek előállítására hihetetlen mértékben megnő a dolgozó tömegek kizsákmányolása. Megnyilvánul ez. az egyház életében is. Egyoldalon kátéd- rólisokat, palotákat építő, művészeteket pártfogoló egyének, akik nem válogatnak az eszközökben, hogy vagyont, vagy vagyont jelentő egyházi méltóságokat szerezzenek (a kor ún. püspökei gyakran nem is papok!) másrészről ott van a széles tömeg, amely a fokozódó kizsákmányolással a mindennapi életét gyakran alig tudja fenntartani, nemhogy kultúrára költené. Az ellentét, az osztályharc, a pauperizálódó pa©rávafoki >ój roszti, parasztsorba su polgári elemek és az uralkodó osztály fényűző, pompakedvelő elemei között épp úgy kibontakozik mint az egyházon belül a fényűző főpapi tisztségeket be- | töltő egyének és a szegény néppel együtt élő falusi papok, vagy szerzetesek között. Ezért van az, hogy a humanizmus és a reneszánsz hatalmas művészeti jelentősége mellett szükségszerűen magával hozza a paraszti osztályharc megerősödését is. A török előtti korszak így Magyarországon is hatalmas reneszánsz paloták, könyvtárak sorát hozza létre. Pl, Pécsett Hampó György kanonok létrehozza Magyarország első nyilvános könyvtárát 1440-beri, — Ugyanakkor a széles falusi jobbágytömegek anyogi, és vele együttjárócn a szellemi fejlődésben is elakadnak, frb iános felvétele Dr. lejen Pét» . VI
