Dunántúli Napló, 1973. október (30. évfolyam, 260-290. szám)
1973-10-08 / 267. szám
Két és fél évezred gondja Elkészüli aSió torkoiali müve Hatvan beteg vár hazánkban veseátültetésre transzplantációs előkészületek a pécsi urológiai klinikán Mintegy két éve rögzítette at Egészségügyi Minisztérium a hazai veseátültetés programját, s jelölte ki e program megvalósítására az öt bázist: Budapestet, Szegedet, Miskolcot, Pécset és Debrecent. A Pécsi Orvostudományi Egyetem Urológiai Klinikája e program egyik vég- rehajtója lesz, de vajon mikor? Mj történt a nyilvánosságra hozott határozat óta? Hol tartanak az előkészületek? Ezekkel Kétezer tonnás uszályok is közlekedhetnek a Sión — Kikötő, vagy akár hajógyár épülhet Szekszárdon Három esztendeje egy csőrlővel húzatott öreg kompon közlekedtünk a Sióit, a töredezett part, a zavaros víz alig adott komoly támpontot, hogy hol is a folyó igazi medre. Körös-körül tucatnyi földmunkagép dolgozott, egy stadionnyi töltéssel körbefogott teknöben vasbeton- háló vörösödött. Most: rendezett töltések, néhányon betonút Az egykori tek- nőben betonfallal elválasztott medrekben halad a Sió. Az északi oldalon két hatalmas, hidraulikával működtetett vaskapu zárja közre a hajózsilipet, a nyugati kamra csak a Duna felöl van kapuval leránra, illetve most éppen nyitva a kapu: a folyó deszkát, forgácsot sodor .., Nár a rómaiak I. e. III. század: Galérius császár Siófokon zsilipet épitetett, mert a Balaton 3—4 méteres víz- szint-ingadozása miatt a part településre teljesen alkalmatlan volt. Beszédes József, a nagy vi- zimérnök 1822-től megkísérelte a Sió szabályozásával a tavat állandó mederbe fogni — mérsékelt sikerrel. Még mindig másfél méter volt a szintkülönbség a legmagasabb és a legkisebb vízállás között, s ez évente 300 millió forintos kárt okozott a partvédelmi művekben: öblökben, mólókban, vízkiviteli berendezésekben. Egyszer sok a Balatonban a viz, máskor — éppen a fürdőszezonban — kevés. Különösen amikor a balatonfüredi hajógyárból hajót úsztatnak le a folyón, rengeteg víz pazarlódik el. A Sió-program többek között ezt a problémát is megoldja: a juti, ozorai, sárszentlőrin- ci, sióagárdi vízlépcsők és a Sió-torkolati mű lehetővé teszik. hogy akár kétezer tonnás hajók is közlekedhessenek a fo-' lyón. A Balatonból nem kell majd 124 kilométer hosszúságban biztosítani a hajózó vízmélységet, elég csak az első Volán 12. számú Vállalat TEHERGÉPKOCSI- VEZETŐKET SEG ED-GÉPKOCSIVEZETŐKET RAKODÓKAT KALAUZOKAT UTOSZERELÖKET SEGÉDMUNKÁSOKAT BÉRELSZÁMOLÓT, valamint GYORS- ÉS GÉPÍRÓT felvesz Jelentkezés: Pécs, Bolgár Néphadsereg u. 6, Munkaerögazdálkodás vízlépcsőig, feltölteni a medret. Nos, a teljes program csak a következő időszakban valósul ' meg — a legnagyobb, legköltségesebb (330 millió forint) és legbonyolultabb munka > azonban befejeződött, október 15 után egy hónapig tartó próbaüzem közben próbálják ki a Sió-torkolati mű berendezéseit, majd ezt követően - üzemszerűen működtetik. Biztonság, öntözés Az elmondottak azonban csak egy részét képezik a gemenci építkezés céljának: legfontosabb. hpgy a Duna jeges^arvi- zét kizárja a Sió völgyéből, s nem kell egy 27 kilométeres folyószakasz mindkét oldalán o töltéseket védeni, mint eddig, A tapasztalatok szerint ugyanis Sióagárdig veszélyeztette o dunai árvíz a környéket. Egyben új gátrendszert építettek ki, amely a téli áradások esetén a gemenci vadaknak is megfelelő menedékhelyül szolgál. Az sem utolsó szempont, hogy a torkolati mű mögött — Sióagárdig — állandósítani lehet a vízmélységet, Szekszárd környékén esetleg kikötőt, de akár hajógyárat is lehetséges építeni. No de ez már egy kicsit a távoli jövő, a közeljövőben viszont — különösen valamennyi vízlépcső megépülte után — a Sió völgyében fejlett öntözéses gazdálkodást lehet megvalósítani. Néhány adat az építkezés nagyságának illusztrálására: 2000 tonna vasat, 25 000 köbméter betont, 20 000 légköbméter állványzatot, 25 000 négyzet- méter zsaluzó anyagot építettek be, a földmunka megközelíti az 1 millió köbmétert. A torkolati mű építése közben a munkások végig száraz munkagödörben dolgoztak, a teknő körül 49, egyenként 50 méter mélységű kút vette körül az épülő torkolati művet, melyekből naponta 33 00(X'köbméter vizet szívattak ki. Egyetlen gombnyomás... A felismerhetetlenségig megváltozott itt a környék: az egykori vadvízország helyén szabályos mederben folydogál a Sió. A torkolati mű mindkét oldalán vezető mólók nyúlnak a kiszélesedő folyóba: ezek között biztonsággal haladhatnak a hajók a zsilipkamra felé, vagy várakozhatnak, amíg sor kerül átbocsátásukra. A hajó áteresztő-zsilipen felemelhető híd, mint a londoni Tower-híd. A duzzasztókamrán rögzített vas- betonhíd vezet keresztül. Irányítótorony magasodik a torko- lati-mű fölé, alatta több mint 500 tonnás elzárószerkezet ível a Sió felett, melyet egyetlen gombnyomásra simán enged a hidraulikus szerkezet a folyóba, néhány perc alatt útját állva a víznek, mely évezredekig uralkodott itt az emberen. Lombosi Jenő A hévíz még Táskán van... Fürdőközpont Fonyódon Az első ütem 56 millió — Alak segítenek Táskán olajat kerestek, s 74 Celsius fok hőmérsékletű vizet tolóitok. A vegyvizsgálót aztán azt is kiderítette,* hogy a táskái hévíz ásványi sókban gazdag, s kiválóan alkalmas gyógyászati, célokra. i • A négy itteni kút együttes kapacitása napi 4800 köbméter. vállalatnak az érdeke, s ebből Négy ütemben j A táskái víz — kincs, |, Hasznosítására sokirányú mun- | ka kezdődött. Termálcoop néven I mezőgazdasági társulás alakult, | azzal a céllal, hogy a feltörő víz hőjét használja fel, s primőröket termeljen. Terv készült arra is, hogy miként lehet az idegen- forgalom szolgálatába állítani a táskái kutakat. Ehhez mindenekelőtt Fonyódra kell vezetni a településen talált hévizet. Ez lehetővé teszi Fonyódon az elő- és utóidény meghosszabbítását. Ennek, érdekében egy kétezer ember kiszolgálására alkalmas strandot építenek. Egy részét ennek úgy képezik ki, hogy télen is működhessen. A hasznosítás másik módja: a gyógyfürdő építése. A tervek szerint egész éven át üzemelne az ezer személyes gyógyfürdő. A Somogy megyei Tanács, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, valamint az Egészségügyi Minisztérium országos pályázatot hirdetett a fonyódi fürdőközpont terveire. Ennek alapján a LAKÓTERV-et bízták meg a dokumentáció elkészítésével. A 7-es főközlekedési út, a Milkovics-árok, a Turul utca és a tervezett autópálya közötti részen épül fel a strand, s a három szintes gyógyfürdő, amelynek alagsorában kádfürdőket helyeznek el, az emeleten pedig a hidroterápiás részleg kap helyet. Az új központ teljes befejezése 1985-re várható. A beruházást — a tervek szerint — szakaszosan valósítják meg. Az első ütemben — 1976-ig — a strand készül el öltözőkkel, ön- kiszolgáló étteremmel. E szakaszban végzik el a teljes tereprendezést, s természetesen ami a legfontosabb, a táskái hévu'z szállításához szükséges csővezeték lefektetését. A második ütemben — 1977-ig — a strand téliesítését végzik el. Ezt követi a fürdő befogadó- képességének növelése, a gyógymedence üzembe helyezése. A tervek szerint, a versenyek megrendezésére is alkalmas für;dő 1980-ra készül el. At ezt követő öt év a gyógyfürdő kiépítésének időszaka lesz. Ásványvíztől a gyógyvízig Ezek a tervek. Megvalósulásuk érdekében sok még a tennivaló. Az eddigi vegyvizsgálótok egyértelműen bebizonyították, hogy az ásványi sókban gazdag táskái hévíz gyógyászati célokra alkalmas. Arra a kérdésre azonban még senki nem felelt, hogy ezek a sók miként viselkednek majd a tizenegy kilométer hosszú csővezetékben, o szállítás alatt. Magyarul arról van szó, hogy fonyódi gyógyhatásút, csak az ott végzett vizsgálatok alapján lehet megállapítani. A táskái hévíz jelenlegi minősítése szerint ásványvíz. Gyógyvíz akkor lesz belőle, ha felhasználása során megfelelő eredményeket érnek el. Ehhez azonban legelőször a felhasználáshoz szükséges előfeltételeket kell megteremteni: megépíteni a strandot. A strand megépítése azonban már egy másik gondot is felvet: hová teszi az elhasznált vizet? A legtermészetesebb az lenne, ha bevezetnék a Balatonba. Ezt az elképzelést azonban már ré- j gén elvetették a szakemberek: az ásványi sókkal telített hévíz előre szinte felmérhetetlen károkat tenne a tó élővilágában. A másik megoldás az lenne, hogy használaton kívüli, mélyfúrású kutakon keresztül a felhasznált vizet ugyanoda nyomnák vissza, ahonnan a felszínre tör. A legjobb megoldásnak látszó elképzelés a legköltségesebb is: egyes becslések szerint^ köbméterenként 50 forintot is felemésztene a víz visszaprése- lése. Maradt tehát az egyetlen megoldás - a vízügyi szervek is ezt támogatják —: Táskán mesterséges tavat kell létesí/ teni, ahonnan elpárolog a víz, s visszamaradnak az ásványi sók. A helyet kijelölték ennek, s a geológiai vizsgálatok bizonyítják, hogy innen nem kerülhet sós víz a Balatonba. Közös összefogás A tervek készen vonnak a beruházás megkezdéséhez. Az építkezés költségeit kell csak előteremteni. Ki fizeti ezt? Erdős Zoltán, a Somogy megyei Tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetője így felel erre: — Induljunk ki abból, hogy kinek az érdeke a fonyódi fürdőtelep felépítése? Abban egyet lehet érteni, hogy sem a strand, sem a gyógyfürdő nem tartozik az alapellátást szolgáló létesítmények közé. Ebből pedig következik, hogy egyedül a tanács nem vállalhatja magára a költségeket. A fürdőközpont elkészítésével az egyik cél az, hogy a balatoni idényt meg lehessen hosszabbítani. A másik pedig, hogy a főszezonban is lehessen — rossz idő esetén — fürdési lehetőséget biztosítani. a melegvizet kedvelőknek. Ez pedig sok intézménynek. következik, hogy a beruházás csak kooperációban valósulhat I meg. Az építkezéshez természetesen hozzájárul a tanács is, de feltétlenül szükség van az országos vezető szervek anyagi támogatására. A számítások szerint az 1976-ig megvalósuló első szakasz beruházási költsége 56 millió forint A Somogy megyei Tanácson kívül hozzájárul ehhez a Balatoni Tárcaközi Bizottság, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, az Országos Vízügyi Hivatal, a Kőoloj- és Gázipari Tröszt. A Soproni Edőmémöki és Faipari Egyetem társadalmi munkában vállalta, hogy elkészíti az egész fürdőt körülvevő zöldterület építési tervét Az első szakaszra tehát megszületett az együttműködés, de a hévíz még Táskán van. Kereza Imre Magyar Nemzeti Galéria Baranyai nap Baranya megye volt a házigazda vasárnap a Magyar Nemzeti Galériában. Budapest centenáriumát a megyék nép- művészeti ■ kiállítással köszöntik és hetente egy-egy műsorral is bemutatkozik a közönségnek. A vasárnapi látogatókat baranyai zenészek fogadták, magyar, német és szláv népzenével. Délelőtt is, délután is háromnegyed órás műsort adtak, majd Mándoki László, a pécsi Janus Pannonius Múzeum igazgatóhelyettese ismertette a soknemzetiségű megye népművészeti sajátosságait Az érdeklődők ezután megnézhették a jellegzetes emléktárgyakat népművészeti alkotásokat Amalőrmozi Pécsett Két éve működik eredményesen a Dr. Doktor Sándor Művelődési Központ támogatásával a pécsi Amatőr Filmklub. Rendszeres munkájuk eredményeiről, valamint az amatőrfilmezés színvonaláról most a nagyobb közönséget is szeretnék tájékoztatni. Egyelőre havi egy alkalommal rendeznek nyilvános vetítéseket a Doktor Sándor Művelődési Központiján, a Bóbita Bábszínház helyiségében. Október 17-én a Családi mozitól a játékfilmig címmel tart előadást Buglya Sándor, az Amatőrfilm Szövetség főtitkára, majd a pécsi amatőrfilmesek olyan munkáit vetítik, amelyek valamely eddigi seregszemlén díjat nyertek. a kérdésekkel fordultunk dr. Balogh Ferenc egyetemi tanárhoz, a klinika igazgatójához, — Köztudomású, hogy a sikeres transzplantációnak több előfeltétele van. Először is sebé- szileq kell felkészülve lenni, de ez a legegyszerűbb probléma, bármelyik pillanatban meg tudnánk csinálni az átültetés sebészi részét. A másik fontos előfeltétel az immunbiológiai kérdések tisztázása. A Véradó Állomáson, értesüléseim szerint, megtörtént az új metodikák beállítása, de a konkrét feladatok végrehajtásához szükséges szövet-tipizálás tárgyi és személyi feltételei részben még hiányoznak. Ismert dolog a nagyközön- séq előtt is, hogy minden szerv- átültetés legfőbb veszélye óbban rejlik, hogy mivel — az egypetéjű ikrek kivételével — minden ember fehérjéi eltérnek egymástól, a beültetett szervet kilöki magából a szervezet. Ezért egyrészt arra kell törekedni, hogy a beültetendő vese és azt azt kapó szervezet fehérjeösszetétele a lehető legközelebb álljon egymáshoz. Érthető, hogy valamennyi tár. gyi és személyi feltételt megteremteni ehhez a bonyolult munkához igen nehéz. De hogyan vetődik fel a kérdés az új vesére váró betegek oldaláról? — 'Klinikánkon négy műves« készülék üzemel, állandó két műszakban, ami igen nagy erőfeszítéseket jelent, de éppen a betegek érdekében vállaltuk, llymódon 13—15 beteget tudunk rendszeres művese kezeléssel, folyamatosan életben tartani. Egy betegen hetente kétszer vagy háromszor hajtunk végre dialízist, vagyis műves« kezelést. Soprontól Baranyán át Bács-Kiskun megyéig terjed ezeknek a betegeknek lakóhelye. Nálunk és a II. számú Belklinikán fekszenek, időről időre hazajárnak. Akad köztük olyan, akit már több mint két éve, a művese állomás létesítése ótp kezelünk. Fontos körülmény# hogy már nem a beültetett mű- anyagcsövön át végezzük a dia. lízist, hanem egy speciális eljárással, ami az alkaron, a véna és az artéria közt mesterségesen kialakított értágulot segítségével történik. Ez nagyon le* egyszerűsíti a folyamatot, gyakorlatilag eqy tűszúrást jelent, s kizárja a fertőzési veszélyt. így a művese segítségével a betegek folyamatosan életben tarthatók, egészen addig, amíg a veseátültetésre minden feltétel megteremtődik. Az országban mintegy hatvan transzplantációra váró beteget tartanak nyilván. Egyes vélemények szerint viszont ennél nagyobb mennyiségre, egyesek szerint hatszázra, mások szerint többezerre van szükség ahhoz, hogy az átültetéseket a leqideálisabb kiválasztásban lehessen végezni. _ —■ Amennyiben az említett feltételek mind megteremtődnek, működésbe lép az a szervezeti hálózat, amelynek központjában az Országos Véradó Szolgálat áll. Itt, minden új vesére váró beteq vérösszetételét nyilvántartják, ha tehát a baleseti kórházakban, idegsebészeteken rendelkezésre áll egy átültethető vese, központilag választható ki az a beteg, aki az átültetésre a legalkalmasabb. Mindez 'mikorra várható? — Azokból, amiket elmondtam, logikusan következik, hogy a siker reményében hozzálátni a veseátültetésekhez csak akkor lehet, ha az említett valameny- nyi feltétel együtt van. Pontos határidőt szabni nem lehet, nincs is értelme. A POTE Kísérleti Műtéttani Intézetében évek óta és ma is párhuzamosan folynak a problémák tisztázását szolgáló állatkísérletek. A művese révén a betegek életben maradnak. A sietség ártana az ügynek. Hallatna Erzsébet nettől □ >
