Dunántúli Napló, 1973. október (30. évfolyam, 260-290. szám)
1973-10-07 / 266. szám
Táncoló pár Dunajevszkij operettje — Több írben hallottuk, hogy a magyar filmszakmát az elmúlt évben átszervezték. Ml tette szükségessé ezt. és ml lett az eredménye, vagyis miben állt ez az átszervezést Hogyan, milyen formában érvényesül a magyar filmgyártás állami Irányítótól — A magyar filmszakma 1972. t jmrér 1 -tői új struktúrával mű- ödik. Átszervezése az alkotó művészek és az állami Irányítás általános igényéből ind.uK ki és ment végbe. Gyakorlatilag ez az Intézkedés a gazdasági és művészeti szervezet egységes kialakítására törekedett, tehát a magyar filmszakma szervezeti egységét valósítottuk meg vele. Korábban három stúdió-csoport készítette a magyar játékfilmeket. Az átszervezéssel ez két őn- áltá vállalat; a Budapest Stúdió Vállalat ét a Hunnia Stúdió Vállalat hatáskörébe került Vannak ezenkívül híradó és dokumentum, illetve népszerű tudománya* és egyéb stúdiók Is, ehal rávldfiimek készülnek. Ezeknek a gyártási szolgáltatását (műtermek, felszerelés, technika, stb.) a Magyar Filmgyártó Vállalat biztosítja. A filmgyártásba bekapcsolódik ezenkívül még két Ipari vállalat: a Film Laboratórium és a Film Technikai Vállalat. Az elkészült filmek forgalmazását két újabb vállalat, a MOKÉP és o HUN- GAROFILM végzi. Mindezeket összefogja a Filmfőigazgatáság, amely a Művelődésügyi Minisztérium szerve. Alapvető feladata, hegy ellássa a filmipar eszmei és művészi Irányításának, valamint a gazdasági Irányításnak az állami feladatait. — Köztudott: Magyarországon évente átlag tO játékfilm készül. Mi az útja-módja ennekt Tehát, ha nálunk valaki gondol egyet és Hímet akar csinálni, hava lordul, mi ennek a rendjel Természetesen Itt szakma!-művész! felkészültségű szakemberekre gondolok. — Sokan hoznak be, nem szakemberek Is ötleteket, témákat filmkészítés ügyében, s elvileg diploma nélkül is bárki élhet ilyen Igénnyel, ha a szakmai-művészi követelmények színvonalán képes produkálni valamit A gyakorlatban azonban általában filmrendezők filmtémái valósulnak meg. A rendező témáját tetszés szerint benyújtja a két vállalat valamelyikének: a Budapest Stúdiónak vagy a Hunniának. Ha ott a dramaturgia elfogadja, akkor elkészül a forgatókönyv. Ezt ismét megvitatják, végül is a vállalat igazgatója elé kerül, aki egysza- mélyben dönt róla. Ha úgy dönt, hogy elfogadja, vagyis engedélyezi a forgatókönyv kivitelezését, akkor a stúdió vállalat biztosítja — saját és különböző állami megajánlási forrásokból — « filmkészítés anyagi feltételeit és lényegében megkezdődhet a forgatás. Illetve a vállalat igazgatója kedvező döntése után köteles még a forgatókönyvet bemutatni a Fllmfőigazgatóság- nok is, amely vétójoggal rendelkezik. Ha a Főigazgatóság 15 napon belül nem él ezzel a jogával, vagy nem támaszt kifogást o forgatókönyv ellen, akkor a határidő lejártával automatikusan megkezdődhet a film előkészítése. — A forgatókönyv elfogadása és a film befejezése, tehát az első kész kópia között általában kb. egy év telik el. Az elkészült filmet ismét a vállalat igazgatója fogadja el és javasolja bemutatásra. A Javasolt filmet megtekinti a Főigazgatóság. Vagy elfogadja vagy megteszi a maga megjegyzéseit, vagyis megszabja: milyen feltételek mellett engedélyezi a film bemutatását.- Milyen természetűek ezek a feltételek, vagyis általában a gyakorlatban politikai vagy művészi szempontból kifogásol-e a Főigazgatósági — Voltaképpen nincs sok gondunk ilyenkor. Az utóbbi 2—3 év gyakorlatában nem találkoztunk olyan esettel, amikor alapvető kérdésben a film politikai mondandóját vagy annak várható hatását illetően kellett volna kifogást emelnünk. Észrevételeink jelentős része apró részkérdésekre vonatkozik és nem is mindig politikai vonatkozásban. Általában a film egész koncepciójának megfelelően próbálunk segíteni az alkotónak, aki friss munkájához túl közel áll még, és maga is rengeteg dilemmával küszködik ilyenkor. A legtöbbször bizonyos részek vágástechnikájában támadnak jogos észrevételeink, amikor például Indokolatlanul, funkció nélkül hosszú, vontatott egy-egy jelesák őket. Ha nálunk alapvető kifogást nem támaszt a film, a közönséggel való szembesítés nélkül nem is lenne helyes jósolgatni. Mi tehát nem tölthetjük be sem a közönség, sem a kritika funkcióját amikor megnézzük a kész alkotást. — Az idei filmszemlére vonatkozóan: ismét már korábban bemutatott - ahogy emlegetik „lefutott" magyar filmek versenyeznek. Sokakban fölvetődik ismét: miért nem az újaki — A magyar filmgyártás sajátosságaiból adódik ez. Évente valóban húsz film készül el. Egy részük ősszel kerül bemutatásra. a többség év közben. A rendezők nyilván nem hajlandóak várni kész filmjükkel fél évet vagy egy évet. Ezért lehetetlen, hogy Pécs az új magyar filmek szemléje legyen, vagyis az, hogy az új magyar filmek versenyezzenek. A következőkben tavasz- szol rendezzük meg a pécsi játékfilmszemlét. és előfordulhat, hogy ha a gyártó vállalat beneSzabad szél SiOes Jónás filmrendező beállít agy jelenetet A szerelem hatóról című filmjének forgatása kőiben. A filmet a VII. Magyar Jótéktllmszenrle programjában Pécsett vetítik először. Baloldalt a két főszereplő: Bicskei Tibor és Drahota Andrea. A rendelő mögött: Nagy Anna. díjtalanul -, hanem a gyártó stúdiók nevezhetnek be filmeket. A mostani szemlét három év után olyan elgondolással folytatja a Főigazgatóság, hogy azon megteremtsük az alkotó- művészek és a társadalom, a magyar filmszakma és a közönség kölcsönös kapcsolatát; hogy ennek az alkotó kritikai légkörében megerősödjenek bizonyos jó művészi törekvések. Nem reprezentatív felvonulásra számítunk, hanem a magyar filmművészet eme időszakos műhelyének felújítására, amelyben a társadalom és az alkotók kicserélik gondolataikat, véleményüket. A kultúrán belül meglevő szocialista demokratizmus egyik formája ez a találkozó, amely - éppen találkozási céljai jegyében — szeretnénk és kívánjuk, hogy eredményes „munkaszemlévé" váljon az egy hét alatt. W. E. „Sem kőtorony, sem rézből vert falak (sem a börtön, sem a kemény bilincs) a szabadságot meg nem köthetik ..." — vágja a francia kikötőváros színházának kirúgott súgója a rendőrök szemébe, amikor a körözött sztrájk-vezér Morc helyett őt fogják el. A súgó, a darab egyik legrokonszenvesebb szereplője, aki valamikor Shakespeare, Puskin, Gorkij, Schiller „lazító szavait" súgta, most mégsem játszhatja el élete első igazi „főszerepét", mert kiderül, bár jó súgó volt, „besúgó’‘-vá nem válik, és nem ő a híres Marc, aki a kikötőben, a kocsmákban a „Szabad szél" dalát énekli, és akinek megjelenése óta az emberek „bátrabbak, vidámabbak, mernek hangosan beszélni, s bíznak abban, hogy feltámad még a kikötő, az egész ország". Nem is tudják elnémítani Morcot, sem a többi tengerészt, akiknek sikerül megaka- dályozniok a hajók kifutását. Kiderül ugyanis, a rakomány nem konzerv, hanem fegyver, hogy ezzel fojtsák el Indokínában egy kis nép szabadságát. A hajók tehát nem futnak ki, pedig ezeknek a matrózoknak a nyílt tenger jelenti az életet, az örömöt, a szabadságot a kikötő kényszerű zártsága után. Valahol Franciaországban van ez a kikötő, mely a II. világháborúban német megszállás alatl szenvedett. A cselekmény időpontjában, az 50-es évek elején még élnek itt az egykori ellenállók, akik szembetalálják magukat egy olyan újabbfajta tönetsor. Itt persze sokan nekünk szegezhetik a kérdést: „hát a művészi szabadság?!”... Nem hiszem, hogy bárki is ezt kétségbe vonhatná. Elsősorban, mert részletkérdésekről van szó, másodsorban, mert senki nem változtat nálunk a kész filmen oz alkotó hozzájárulása nélkül. A módosítások alapja a megbeszélés, a kölcsönös megegyezés. Nyugaton kedvezőtlenebb a rendező helyzete. Elkészült filmjét ugyanis a producer „veszi kézbe” és döntéseiből kizárja a film alkotóit.- Van viszont nálunk egy másik probléma. Néha előfordul, hogy az egyszerű mozilátogató elgondolkodik: ez vagy az a film vajon miért készülhetett el, hiszen milliókba kerül, ás nem elég, hogy megbukik, de mondanivalója, alapvető művészi értékei Is erősen megkérdőjelezhcták... — Konkrétan melyik magyar Hímre gondoll- A „Romantika"-ra például.- Igen, hát ez a filmcsinálás kockázatához tartozik. A filmgyártásra szánt anyagi eszközök birtokában a gyártóknak mindig számolniok kell a bukás veszélyével is. Sehol sincs másképp ez a világon; olyan hely nincs, ahol „csak jó" filmek készülnek. S az is előfordul nálunk is, hogy bizonyos forgató- könyvek jó gondolatokat hordoznak; a rendező tehetséges, tehát vannak tőle bizonyos elvárásaink. így készült el az említett magyar film is. Arra gondoltunk, hogy érdekes, romantikus vonásai, vagyis a filmnek ez a romantikus koncepciója sajátos színfolt lehetne a készülő magyar filmek rendkívül széles tartalmi és formai skálájában. Hát ezt a rendezőnek nem sikerült így végigcsinálnia. Van Ilyen... És ez a filmkészítés rizikója. Na már most: a filmek azért készülnek, hogy bemutasvez valamelyik még be nem mutatott alkotással, akkor új magyar film is szerepel majd a versenyfilmek között. — Mit vár ön az idei szemlétőlt — A korábbiakhoz képest — mint a hivatalos programban is olvasható — fontos szervezeti változásokkal kezdődik az idei pécsi filmszemle. Köztük a legfontosabb talán az, hogy a versenyfilmeket már nem a szövetség jelöli ki — azaz pontosabban mindössze kettőt jelölhet A főszereplők: Blaha Márta (Stella) és Mester István (Mart) — Vörös László felv. — rekvéssel, ami nem felel meg azoknak az eszményeknek, amelyekért ók a németek ellen harcoltak. Ma is Időszerű téma ez, ezért volt érdemes közel két évtized utón ismét elővenni Dunajevszkij „Szabad szél” című operettjét, melynek librettója (Hornos György és Gáspár Margit fordításában) a romantikus szerelmi, látványos és mulatságos jeleneteken kívül a ma emberének valami szívbemarkolóan szép és nemes dologról beszél. Ezt a gondolatot állította rendezői munkája középpontjába Fényes Márta, és ezzel töretlenül folytatja azt a törekvést, hogy a Pécsi Nemzeti Színház operettbemutatói igényes, művészi teljesítményt nyújtsanak, bizonyítva e műfaj értékeit, színvonalasan kielégítve a közönség szórakozási igényét Rendezésének ezúttal Is legfőbb értéke, hogy megtalálta a drámai összecsapást sem nélkülöző cselekménynek, valamint a közismert melódiáknak harmonikus összhangját. Duncjevszkijnek, oly sok film, operett és tömegdal népszerű komponistájának dallamai komoly feladatot rónak az előadókra: énekesekre, kórusra és zenekarra egyaránt. Különösen csodálatosan felépítettek fináléi, melyek komoly, nemegyszer az operai igény határát súroló kívánalmakat támasztanak. Ezeket a pécsi együttes lelkiismeretes felkészüléssel és élvezetes, jó ritmusú előadással teljesíti Is. Az előadás értékei közé tartozik, hogy a témához illő nemes pátosz visszafogott hangvétellel párosul. Ezt a rendezői koncepciót szolgálja a zenekar, melynek ólén új karmester, Lukács Lóránt zenei kvalitásait Ismerhettük meg. Mindvégig biztosan irányítja az előadást és gazdagon kibontja a Dunojevszkij-meló- diák szépségét. Jelentős szerepében nagyszerűen vizsgázott a sok ú| taggal felfrissített énekkar. Károly Róbert karigazgató zenei igényessége különösen a híres „Szabad szél dalában" és oz I. felvonást záró, poétlkus szépségű barkarolában nyilvánul meg. Pintye Gusztáv olyan miliőt tervezett a színpadra, mely a francia kikötő és csapszék hangulatát domináló azúrkék színnel, halászhálókkal, hajókötelekkel tükrözi, díszlete kifejező és jól mozgatható. Jelmezei — akár Léka László maszkjai — ugyancsak illenek a darab hangulatához. Komoly szerep jutott Tóth Sándor koreográfiáinak, melyek a színház balettegyüttese tánckarának előadásában már a nyitány „megtán- colásánál” dramaturgiai funkciót kapnak, jól simulnak az előadás nagy egységéhez, erősítik a sikert. Az operett szerelmespárját, Stellát és Morcot Blaha Márta és Mester István alakítja. Ahogy a bemutatásra kerülő zenés darabokban sikerül következetesen széttörni a primadonna és bonviván beskatulyázott szerepkörét, úgy kezdenek valóban szabad és önálló életet élni ezek tolmácsolói Is. Blaha Márta tisztán csengő énekhangján szárnyaló szépségükben szólalnak meg a Dunajevszkij-me- lódiák, Mester István pedig ismét előbbre lépett pályáján ennek a partizán-hős Morcnak eljátszásával. A „Szabad szél * dalának”; valamint a zeneileg?' nehéz „Balladának" drámai erejű eléneklésével újból bizonyította tehetségét örömmel láttuk színpadon Klementin asz- szony szerepében Takács Mar. gitot, aki őszinte érzelmi töltettel játszotta a lányáért aggódó anyát és énekelte dalát. Cseh Máriának rendhagyóan szokatlan, de éppen ezért nagyon hálás feladat jutott: Paulette de Saint Cloud márkinő karakterszerepében egyaránt bizonyítja remek humorát, színészi képességeit, híres sanzonjának eléneklésével pediq muzikalitásának, énektechnikájónak gazdagodását. Pepita szerepében Vári Éva nyújt jelentős színészi teljesítményt, amellett, hogy a sokat ígérőén bemutatkozó Kemény Észter és Karády Judit társaságában az I. felvonás 2 képét nyitó, szinte vígoperai színvonalú tercettben Is jól megállja helyét. Már említettük, hogy a darab egyik legrokonszenvesebb szerepe a súgóé: ezt a nagy kedves, bölcs figurát egyszerű, de éppen ezért őszintén emberi eszközökkel formálja meg Fatudy László. A két vidám tengerészt, Filippet és Fomát Mendelényl Vilmos és Bősze György alakítja, kedvesen, mulatságosan, mértéktartóan. Hasonlóan színes, énekszámaival és táncaival egyaránt jól felépített alakítást nyújt Miki szerepében Takács Gyula. A „másik oldalhoz” tartozó, fegyvert szállítani akarókat Galambos György, Kovács Dénes. Fűlöp Mihály és Somody Kálmán játssza, hitelesen és helyenként drámai feszültséget keltve. Rövid szerepében is szépen érvényesül kellemes énekhangjával Bors Ferenc. A Pécsi Nemzeti Színház új évadiának „nyitánya”-ként felcsendülő „Szabad szél” a sikeres kezdet örömével töltheti el a színház művészeit és a legesen tapsoló, színházát szerető közönséget. Dr. Nádor Tamás PH Mim 7 VII. Magyar Játékfilmszemle A közelgő pécsi filmszemle alkalmából megkerestük László Tibort, a Művelődésügyi Minisztérium Fllmfőigazgotóságának helyettes főigazgatóját és a magyar filmgyártás néhány szervezeti kérdése és gyártási „műhelytitka” Iránt érdeklődtünk tála. Hogyan készülnek a magyar filmek ? a
