Dunántúli Napló, 1973. október (30. évfolyam, 260-290. szám)

1973-10-30 / 289. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! unantuli XXX. évfolyam, 289. szám 1973. október 30., kedd Ara: 80 Fillé* Az IVSZIVP Baranya megye' Bizottságának lapja Új bécsi forduló A záróokmányokat szövögetik a bizottságok A béke-világkongresszus magyar küldöttei Moszkvában és Zagorszkban A TARTALOMBÓL Befejezés előtt a dohánygyári rekonstrukció (3. old.) Fiatal épület, roskatag alap (3. pld.) TűzhaláJ az országúton (4. old.) Még egyszer az or fűi tó vizéről (5. old.) Gyorslista a lottó lutafom sorsoiásáró (5. old.) A békeerők világkongresszu­sának nevelési és kulturális ügyekkel foglalkozó bizotlságá- ban az utolsó felszólaló Boldi­zsár Iván, az .Országos Béxe- tanács alelnöke volt. összefog-' laló beszédében rámutatott, "hogy a művészet, az Irodalom és a nevelés ügyeiben elhang­zott fontosabb javaslatok közös nemzetközi program alapjául szolgálnak. Visszatekintett az elmúlt 25 esztendő története-e, majd arról szólt, hogy a wroc- lawi és párizsi békekonferen­ciákon a békemozgalom új nyelvet talált a háborúellenes harcban, most pedig a moszk­vai kongresszuson az írók, mű­vészek és nevelők legfőbb kö­zös feladata: új nyelvet tolatni a békés együttélésben. Dr. Haraszti György egyetemi tanár, az OBT elnökségének tagja a társadalmi problémák­kal és emberi jogokkal foglal­kozó 12. számú bizottságban szólalt fel. Többek között az em­beri jogok és a béke közötti kettős összefüggésről beszélt. A közel-keleti bizottság kivé­telével, amely még hétfőn dél­előtt is ülésezett, befejezték munkájukat a bék^erők moszk­vai világkongresszusának bizott­ságai. Hétfőn már a bizottsági záróokmányok szerkesztése folyt A pécsi Űjmecsekaljához hasonló impozáns lakónegyed van kialakulóban Siklóson. A BCM lakó­telepén a modern általános iskola mellett most óvoda és bölcsőde épül. A hagyományos eljárás­sal készülő épületben 50 óvodás és 40 bölcsődés talál napközben otthonra. A szépnek ígérkező új létesítményt jövő év tavaszán adják át. Erb János felvétele [ szőkébb körben. így a delegá­tusok többsége számára a ren- j dezőség szakmai és rétegtalál- kozókat szervezhetett. A magyar küldöttség zöme délelőtt Kállai Gyulának a ve­zetésével Moszkva Kaiinyin ke­rületébe látogatott el, ahol az összszövetségi Elektrotechnikai Intézet dolgozói látták vendé­gül. A mintegy harminc főből álló magyar küldöttség nevében Kállai Gyula mondott köszöne­tét oz intézet és a kerület je­lenlevő vezetőinek a meghívá­sért, a rendkívül szívélyes i fo­gadtatásért, és tolmácsolta a magyar delegáció jókívánságait az intézet és a Kalinyin-kerület dolgozóinak, lakosságának; Az intézet konferenciatermé­ben megtartott baráti találkozó után a magyar vendégek meg­tekintették ez intézet laborató­riumait. A békeerők moszkvai világ- kongresszusán résztvevő külön­féle felekezetekhez tartozó egy­házi személyiségek hétfőn ellá­togattak Zagorszkba, az orosz pravoszláv egyház egyik köz­pontjába. Közöttük volt dr. Ijjas József, dr. Káldy Zoltán, dr. Bartha Tibor és a magyar de­legáció tagjaként Moszkvában tartózkodó más egyházi szemé­lyiségek is. A zagorszki kolostorban Rí­men pátriárka, az orosz pravo­szláv egyház feje fogadta a vendégeket. A találkozón a nagy felekezetek képviselői, köztük a belga Goor kanonok, Szato japán buddhista szerzetes és mások tájékoztatták a részt­vevőket egyházuknak a nemzet­közi béke és biztonság megszi­lárdításában vállalt szerepéről. Délután az egyházi személyisé­gek megvitatták közös felada­taikat és elfogadták azt a do­kumentum-tervezetet, amelyet a kongresszus plenáris ülése elé teriesztenek. Hétfőn este a Rosszija szálló­ban baráti találkozóra ke-ült sor a békeerők moszkvai világ­kongresszusán résztvevő magvar és chilei delegáció tagjainak egy csoportja között. Kállai Gyula, a magyar dele- oáció vezetője meleg szavakkal köszöntötte Hortensia Allende asszonyt, a meggyilkolt chilei elnök özvegyét, Volodia Teítel- boim szenátort és a chilei kül­döttség más tagjait. Beszélt ar­ról a nagyszabású szolidaritási mozgalomról, mely hazánkban a chilei nép igaz ügye mellett kibontakozott, s magyarországi látogatásra hívta meg Allende asszonyt. Segítség a munkassiülők gyermekeinek Újabb tíz napközis csoport Újabb iskolai napközis cso­portok, menzák és tanulószooai csoportok kezdték meg műkö­désüket az új törtévben- Pécsett az általános iskolákban. A leg­több a város munkáslakta terü­letein. Tíz új iskolai napközis cso­portot indítottak. Általában egy csoportba negyven tanuló ke­rült. Mintegy négyszáz gyere­ket foglalkoztatnak ezek a cso­portok. Tízórai, ebéd és uzson­na biztosítása mellett a diákok a nevelők és a szaktanárok be­vonásával készülnek fel iskolai munkájukra, öt új napközis 'csoport van az új kertvárosi is­kolában, kettő az Építők úti ál­talános iskolában. A többi he­lyen pedig egy indult, így a Meszes^elepi általános iskola kisegítő iskolai tagozatán, a Ti­borc utcai és a Hal József utcai iskolákban. Az iskola vezetősé­ge döntötte el a szülők jöve­delme a család szociális hely­zete és a tanuló tanulmányi eredménye alapján, hogy ki kerülhet be dz új napközis cso­portba. A már meglévő menzás férő­helyeket 150-nel bővítették. A Hal József utca 30, a Tiborc ut­cában 40, a Bánki Donát úton 20 tanulónak biztosítottak men­zai férőhelyet. A belvárosban a Jókai úti, az Egyetem utcai, a Székely Bertalan úti és a belvá­rosi általános iskola 60 menzás férőhelyet kapott. A menza o tanulók számára csupán ebédet biztosít. A tíz új iskolai napközis cso­port, a négy tanulószobai cso­port működéséhez, valamint a 150 új menzás férőhely biztosí­tásához több mint kétmillió fo­rintra volt szükség. Ezt ez ösz- szeget Pécs megyei Város Ta­nácsa nyújtja az 1973/74-es tanévben a fenti általános isko­láknak. Kihasználatlanul maradtak a helyzetek VM Egyetértés—Pécsi MSC 0:0 Szőnyi út, 1500 néző. V.: Bi- róczky. VM Egyetértés: Hajdú — Vágvölgyi, Józsa, Sóvári, Szi­geti — Galambos, Selenka, Sik­lósi — Túrái, Szuromi, Halápi (Weimper a szünetben). Edző: Rákóczi László. PMSC: Rapp — Kincses II., Kocsis, Maurer, Tóth I. — Farkas, Bálint, Kon- rád — Kardos (Rónai a 76. percben),- Juhász, Zombori. Ed­ző: dr. Dunai János. A piros-feketp sapkás és zászlós pécsi törzsszurkolók már a mérkőzés kezdete előtt hang­próbát tartottak, megszólaltat­ták elektromos dudáikat. A, ta­lálkozó kellemes őszi napsütés­ben kezdődött és a 3. percben már Bálint elől kellett mente­niük a hazai védőknek. Tíz percnyi unalmas mezőnyjáték után fokozatosan feljavult a PMSC és átvette a játék irá­nyítását. A 12. percben Farkas lövését védte Hajdú, maid egy perccel később ismét Farkas vállalkozott lövésre, de a labda fölé szállt. A 16. percben Ju­hászt lesen állította meg a já­tékvezető. Ebben az időszakban a tea-szerűbben játszó pécsi csaoat határozottan fölényben volt. A 18. percben Bálint be­adását Kardos elhamarkodottan mellé lőtte. A 32. percben Far­kas szöktette Juhászt, a csatár azonban közelről a kapust ta­lálta el. Nagy helyzet volt. A félidő végén újabb pécsi hely­zet maradt kihasználatlanul. Bálint elfutott a jobbszélen, be­adását Zombori öt méterről mellé lőtte. A félidőben az öltözőben dr. Dunai János edző azt kér­te a játékosoktól, hogy folytas­sák az első félidei játékot. A második félidő Eqyetértés támadásokkal kezdődött. Az 57. percben Szuromi lőtt közelről fölé. A 63. percben Tóth sza­badrúgását védte Hajdú. A 69. percben Rapp bátor kifu­tással tisztázott a T6-os vonalán Szuromi elől. Néhány perccel később Szigeti fejelt mellé. Az Egyetértés továbbra is táma­dott, beszorult a PMSC. A 85. percben Siklósi lövését védte bravúrral Rapp. Három perc múlva ismét a pécsi kapus re­mekelt, Szuromi közeli lövését öklözte a mezőnybe. A mérkőzés első részében a tervszerűbben és átgondoltab­ban játszó pécsi csapat volt fö­lényben. Három alkalommal is biztos gólhelyzetbe kerültek a csatárok, a helyzetek azonban kihasználatlanul maradtak. A második félidőben az Egyetér­tés átvette az irányítást, és eb­ben a játékrészben a PMSC ka­puja előtt adódtak a helyzetek. A látottak alapján igazságos pontosztozkodás történt a Sző­nyi úton. Jók: Józsa, Szigeti, Selenka, illetve Rapp, Kocsis, Maurer, Bálint, c Lázár Lajos Az NB I • állása 1. Rába ETO 10 7 2 1 *6-10 16 2. Újpest 10 7 1 2 26-16 15 3. Honvéd 10 7 — 3 26-10 14 4. Ferencváros 10 6 1 3 16-10 13 5. Tatabánya T0 5 3 2 16-12 13 6. Salgótarján 10 4 5 1 9-7 13 7. Pécs 10 3 5 2 10-12 11 8. Csepel 10 3 3 4 15-17 9 9. Videoton 10 3 3 4 12-15 9 10. MTK 10 3 2 5 12-15 8 11. Vasas 10 2 4 4 11-14 8 12. Szeged 10 3 1 6 13-14 7 13. Zalaegerszeg 10 2 3 5 8-17 7 14. Haladás 10 1 4 5 8-13 6 15. Egyetértés 10 — 6 4 7-16 6 lé. Dorog 10 1 3 6 11-18 i t % Egyesült Állomok és Kanada, mint Európában csapatokat ál- lomásoztató hatalmak ugyan­csak a bécsi tárgyaló asztal­nál üljenek. Az amerikaiak azonban mindenképpen szűkí­teni akarták a kört. Végül i$ januárban 19 ország jelent meg Bécsben az előzetes konzultáción: a szocialista álla­mok közül a Szovjetunió, az NDK, Csehszlovákia, Lengyel- ország, Magyarország, Romá­nia és Bulgária, a kapitalista országok sorából az Egyesült Államok, Anglia, az NSZK, Ka­nada, Hollandia, Belgium, Luxemburg, Olaszország, Gö­rögország, Törökország, Norvé­gia és Dánia. Ezután nehéz és hosszantar­tó tárgyalásokon arról kezdtek vitatkozni Bécsben, hogy a majdani tényleges tárgyaláso­kon ki legyen teljes jogú, ki pedig csak konzultatív jellegű részt­vevő, A küzdelem itt azért folyt, hogy minél több szocialista or­szágot vonjanak be a csapat­csökkentési kötelezettségek kö­rébe, viszont a NATO-államok közül lehetőleq kevés kénysze­rüljön leszerelési intézkedésre. Magyarországot mindenképpen be akarták vonni a „teljesjogú", vagyis intézkedésre kényszerü­lők közé, viszont a stratégiai Fontosságú úgynevezett „szárny­állam’' Olaszország NATO-hoz tartozó erői kimaradtak volna a csökkentési kötelezettségből. Ami a ma kezdődő tárgyalá­solt lefolyását illeti, erről ma még inkább általánosságokat lehetne csak mondani. A ta­nácskozás maga fogja kialakí­tani nemcsak módszereit, de meghatározni a megtárgyalan­dó kérdéseket, azok sorrendjét. 1 haderőcsökkentéssel foglal­kozó bécsi' értekezlettel egyidőben Genfben ülése­ik az európai biztonsági ta­nácskozást előkészítő testület, 35 európai kormány képviselő­ében. Ez a tanácskozás á kér­dések sokkal szélesebb körét érinti mint a bécsi és ennek megfelelően résztvevőinek szá­ma is sokkal nagyobb. A két tanácskozást az különbözteti meg, hoqy Genfben mindenek- ílőtt az európai országok sok oldalú együttműködése van napirenden, mint a szélesen ér­telmezett biztonság feltétele, níq Bécsben ennek csak kato­nai oldalát vizsgálják, még azt s területileg korlátozott érte- emben. A nemzetközi légkör enyhülé­sével.- és a békés egymás mellett élés politikájának mind szélesebb érvényesülésé­vel párhuzamosan a felgyülem­lett problémák rendezésének módozatait a diplomaták sok síkon keresik. Egyik igen fon­tos lépésre ma kerül sor Bécs­ben: folytatódnak az európai haderőcsökkentési tanácskozá­sok. z év január 31-én gyűltek össze elsőízben az érdekeltek Bécsben az első konzultációra és bizony június vége volt, mire hosszú fejtörés, alkudozás és — amint az már lenni szokott — kölcsönösen elfogadható kompromisszumok árán meg­egyezésre jutottak, A megegyezés természetesen nem a leszerelési intézkedé­sekre, hanem csak a most kez­dődő érdemi tanácskozás leg­fontosabb eljárási- kérdéseire vonatkozott. Mindenekelőtt megállapod­tak, hogy mj lesz a címe — s ezzel nagy körvonalakban a tárgya — az értekezletnek, „A fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről Közép- Európában és az azzal kapcso­latos intézkedésekről” — elne­vezést fogadták el a részt­vevők. Ennek a meghatározás­nak elvi, az egész további tár­gyalási menetre kiható jelentő­sége van. A nyugati fél, a NATO-ólId­mok mindenképpen azt erőltet­ték, hogy a csapatcsökkentés f — úgymond t— „kiegyensúlyo­zott” legyen és én jusson ki­fejezésre a tárgyalássorozat el­nevezésében is. A NATO azt állította, hogy a Varsói Szer­ződés csapatai fölényben van­nak, ezért tőlük nagyobb ará­nyú (aszimetrikus) csökkentés követelhető meg. Földrajzi té­nyezőkre hivatkoztak: amíg az amerikai haderőknek európai konfliktus esetén a tengeren túlról kell visszahozníok csapa­taikat, addiq a Szovjetunió közelebb van Nyugat-Európá- hoz. A szocialista országok ezt nem fogadták el, s végül — legalább is az előzetes konzul­táció szakaszában — állás­pontjukat el tudták fogadtatni nyugati partnereikkel. A másik vitás kérdés a részt­vevők száma, köre volt. A szo­cialista országok abból indul­tak ki. hogv minden érdekelt ország Európából résztvehessen e tárgyalásokon, s emellett az

Next

/
Oldalképek
Tartalom