Dunántúli Napló, 1973. október (30. évfolyam, 260-290. szám)

1973-10-21 / 280. szám

Évadnyitó hangversenyek KOVÁCS DÉNES jóvoltából ■egyszerű élményben volt ré­szikik a Filharmónia új hangver- senyévadjónak nyitó, Mozart műveiből összeállított zenekari hangversenyén. A G-dúr hege­dűversenyt (K.216.) hallottuk e kiváló hegedűművész előadásá­ban. Minden részében kiművelt, átgondolt, stílusos, biztos tech­nikával megoldott, — eszményi­en szép volt ez az előadás. Mintegy húsz éve alkalmam volt figyelemmel követni Ko­vács Dénes művészi kibontako­zását A pályakezdő fiatal mű­vész elsősorban Mozart művei­nek tolmácsolásában tűnt rend­kívül ígéretesnek. Különleges ízlés, stílus- és arány-érzék, ideálisan karcsú-szép hegedű- hang jellemezte már akkor Mo- zart-játékát. Azután fokozatosan birtokba vette — és e birtokba vételt nagyszerű előadások so­rával bizonyította — Vivaldi, Beethoven, Brahms, Bartók és a többi nagy. hegedűre is kom­ponáló mester világát Mostani Mozart-játéka egyesíti mindazt a hegedüsi és általános előadó- művészi vívmányt, amellyel a művész két évtized alatt kitel- jesítette saját előadóművésze­tét Hegedűhangja éterien tiszta, salaktalan. Gazdagon árnyalt: telt vagy légiesen könnyed — ahogyan art Mozart zenéje ép­pen sugallja. Technikája a szó legnemesebb értelmében virtu­óz: nem hivalkodik ez a virtuo­zitás, nem csinál semmi „külön­legeset”, semmi nyaktörő mu­tatványt, a legteljesebb egészé­ben, a legnagyobb művészi alá­zattal a mű szolgálatában áll és a művészi kifejezést segíti egy egészen kivételes magas­latra és szépségre. Minden hang, a sokak által lényegte­lennek vélt figurák, futamok is helyükre kerülnek Kovács Dé­nes játékában és megtalálják helyüket a mű egészében. Mű­vészi nagyságát abban is ke­reshetjük, ahogyan az idővel bánik: ritmusa mindvégig ele­ven és tengernyi kis rubátó-tól válik hallatlanul mozgékonnyá. Dallamkezdéseiről és lezárásai­ról külön tanulmányt írhatnánk. És ami a legkülönösebb, az előadó személye egyáltalán nem lépett előtérbe. Mindvégig abban gyönyörködtünk, hogy milyen szép Mozart muzsikája, ez a fiatalon komponált üde­szép hegedűverseny. Elismerő taps köszönte meg a ritka em­lékezetes zenei élményt, de ösz- szehasonlítva a gyakorta jóval zajosabb ünneplésekkel, úgy érezzük, Kovács Dénes Mozart- játéka még lelkesebb fogadta­tást érdemelt volna. Kétszeresen nehéz volt ezen • hangversenyen a Pécsi Fil­harmonikus Zenekarnak és kar­nagyának, Breitner Tamásnak helyzete. Ott, ahol Kovács Dé­nes Mozartot muzsikál, óhatat­lanul magasra szökken a mérce. De különben is rendkívül ne­héz Mozartot szépen játszani: ez az a zene, ahol minden hi­ba azonnal kiütközik, kiegyen­súlyozatlan hangzás, együttját- szósi hfba, formólási-frazeólási bizonytalanság, árnyalatnyi Into­nálási és ritmikai pongyolasá­gok. Az, hogy a hangverseny egészéről a zenekart illetően is iá benyomásunk maradt, nem­_____ • ‘-•vakezetét. MAKAY IDA Őszi dal Vadrózsák sűrű, édes vére gyönggyéfagyott a réteken. Az ősz Ítélő aranykése markolatig a nyár szívében. Könyörögj értünk, Szerelem! Az októberi réthez Életünk most lobog föl. Öleld megroppanásig, fényes rét, el ne engedd I Halálunk most hajt ágat Boruljon rá szerelmed! Vörös virággal Vörös virággal, mint ódon szerelmes, vörös virággal: álmodé diák, vörös virággal, mint a magyarnóták, vörös virággal, amely jajt kiált, vörös virággal, mint vágy, a kigyűjtött, vörös virággal, mint izzó sorok, vörös virággal, mint a forradalmak. Vörös virággal. Mint a vérpadok. de karnagyuk több éves neve­lőmunkáját is dicséri. Kamatozott az a munka is, amelyet közösen fektettek a közelmúltban Verdi Rekviemjé­nek előadásába. Ugyanakkor azonban a romantikus pátosz, szenvedélyesség kísértett mos­tani Mozart-játékuknál is. Első­sorban a g-moll szimfónia (K. 550.) előadására gondolunk, amelynek szenvedélyessége, hangvétele távolibbnak tűnt Mozart világától. Az első tételt inkább bánatosnak, panaszos­nak érezzük, semmint küzdel­mesnek, eget-ostromlónak. A nagy lendület drámaivá, élet­teljessé tette az előadásmódot, de egyben inkább beethoveni hangot hallottunk. Ez a drámai- ság számos apró pontatlansá­got és nemegyszer nyers hang­zást eredményezett. De egyben elismeréssel adózunk Breitner Tamásnak, akitől ennyire vér­bő, fantázia-gazdag muzsiká­lást eddig még alig hallottunk. Ha ezeket az előadói erényeit a zenekarral támasztott eddigi igényességével párosítja, úgy a zenekari játék Pécsett egyaránt műves és élménygazdag lesz. Amire máris szép ígéretet nyújtott a c-moll adagio és fú­ga. (K. 546.) előadása. Ebben a barokk ritmikájú és szerkesz­tésű Mozart-remekműben egy­ként gyönyörködtünk e rendkí­vül ritkán hallható, csodaszép muzsikában és a vonószenekar kiegyenlített, kimunkált játéká­ban. Ugyancsak sajnáljuk, hogy a közönség nem fogadta nagyobb lelkesedéssel a mű­sorra tűzést és a gondos-szép előadást. Nagy őrömmel haügottuk az Hiú Zenebarát Klubok Központi Kórusának pécsi bemutatkozó hangversenyét is. Középiskolás korú leányokból és alig valami­vel idősebb fiúkból áll ez a ve­gyeskor és mégis — vagy talán éppen ezért — a hangzásnak egyfajta különleges szépségé­vel, frisseségével rendelkeznek. Karnagyuk, Ugrin Gábor, nagy­szerű nevelőmunkát végez, kitű­nő „hangszert” alakított ki az évek során, olyat, amely a ma­gyar zenei élet büszkeségei közé tartozik. Nemcsak nevelőként, de elő­adóként is kivételes képessége­ket csillogtatott Ugrin Gábor. Művészi fantázia, színes felépí­tés, gondos kimunkáltság jelle­mezte műsorszámait. Különösen mély benyomást keltettek a Monteverdi-madrigálok, — erő­teljes drámák, életképek voltak ebben az előadásban. De cso­daszép volt a Palestrina-misé- ből való Agnus Dei, természe­tességükben is sokatmondók a rövidebb lélegzetű reneszánsz kórusdalok. Egy árnyalattal hal­ványabbra sikerült Purcell Dido és Aeneas-ónak zárókórusa, annál pompázóbb volt Händel Acts és Galathea-jának finálé- ja. Hét olyan kórusművet énekel­tek — századunk magyar szer­zőitől —, amelyek népdalokra épülnek. Nagy örömmel hall­gattuk, hogy fővárosi fiatalok mennyire szépen, átélten, íze­sen tudnak népdalfeldolgozáso­kat énekelni. Ügy tűnik, ez is nevelés kérdései Megrázóan szép volt Bárdos Lajostól A te­metőkapu; nemcsak virtuóz, de szellemes és egyben lírai Ko­dálytól a Túrót eszik a cigány és az egész műsor csúcspontjá­nak éreztük a nagyszerűen fel­épített, minden részében gyö­nyörűen, szuggesztíven megol­dott Bartók Négy szlovák nép­dal előadását KI szeretnénk még emelni e kórusnak azt az erényét hogy előadásmódjuk kötetlen, spon­tánnak hat. Ezt a tagok nagy­fokú aktivitása idézi elő, ame­lyet nagyban elősegít karna­gyuknak az a vezénylésmódjo, amely sokat rábíz a társaknak tekintett kórustagokra; nem az a fő gondja, hogy a „szójukba rágjon” minden belépést ha­nem a karaktert és a hangula­tot érezteti elsősorban. Közreműködőként Holtai Ke- resztély orgonáit: Buxtehude g-moll preludium és fúgáját, to­vábbá saját átiratában három darabot Bartók Mikrokozmoszá­ból. Ugyancsak közreműködő­ként a Pécsi Nevelők Háza Ka­marakórusa Schein Zion spricht és Brahms Lieder und Roman­zen e. műveit énekelte Tillai Aurél vezényletével. Szesztoy Zsolt BEMUTATJUK Á Szegedi Biológiai Központ Az elmúlt héten felavatták Európa egyik legnagyobb és legjelentősebb tudományos in­tézetét, a Szegedi Biológiai Központot. A mogyar párt- és államvezetés tudománypolitikai célkitűzéseinek megfelelően ugyanis a Magyar Tudományos Akadémia 1962-ben úgy hatá­rozott, hogy a rendelkezésre ál­ló anyagi eszközök jelentős ré­szét a modern biológiai kutatá­sok fejlesztésére összpontosítja. Ezt a döntést a biológia forra­dalmi fejlődése sürgette, to­vábbá az, hogy mind a bioló­gia felsőoktatási színvonalának emelése, mind a biológia tudo­mányos eredményeinek gyakor­lati — mezőgazdasági, élelmi- szeripari, gyógyszeripari — fel­használása komoly erőfeszítése­ket igényel. Négy intézet A kutató központ helyéül Sze­gedet jelölték ki, mint tekinté­lyes hagyományokkal rendelke­ző egyetemi várost. Itt dolgo­zott Szent-Györgyi Albert, Jan- csó Miklós, Géléi József. Rusz- nyók István, Ivánovics György és Bruckner Győző. Ezenkívül Szeged jelentős mezőgazdasági kutatóközponttal is rendelkezik. 1968-ban tehát megkezdődött az építkezés és ma négy, egy­máshoz csatlakozó épülettömb­ből felépült a Szegedi Biológiai Központ. Az építkezés összesen 314 és fél millió forintba került. Ebből 11 millió forintért belföldi gé­pet és műszert vásároltak, 6,7 millió forintért ugyanezt szocia­lista országból, 31,5 millió fo­rintért pedig tőkés országból. A tervezésre, szanálásra, bútor­zatra 26,1 millió forintot, magá­ra az építésre pedig 239,2 mil­lió forintot. A Szegedi Biológiai Központ­nak négy intézete van. A Biofizikai Intézet az anyag „Eljutottam Ázsiába, a földi paradicsom kapujához...* A KV. század végén, amikor a portugál királyok még az af­rikai partokra küldték hajóikat, Kolumbus Kristóf arról ábrán­dozott, hogy versenyre kél a hí­res világutazó, Marco Polo di­csőségével, s eljut Katháj (Kí­na) és Zsipangu (Japán) távoli partjaira. Vajon honnan származott Ko­lumbus? Katalán volt, galíciai, vagy andalúz? Tizenegy spanyol város vitatja, hogy „övé volt bölcsője”. De valószínű, hogy Genovában született és portu­gál nőt vett feleségül. Szentül hitte, hogy Zsipangu mindössze 2200 tengeri mérföldnyíre van a Kanári-szigetektől, s 1483-ban azt javasolta János portugál ki­rálynak, hogy indítsanak expe­díciót Zsipanguba. Javaslatát elutasították, mire a spanyol ki­rályokhoz fordult. Négy éven át tárgyalt Castilia és Aragon uralkodóival, s végül — miután kinevezték az Óceán tengerna­gyává —, hórom nagy vitorlás hajójával a Santa Mariával, a Kolumbus Kristóf kalandjai Pintóval és a Ninával útnak in­dult A kaland 1492 szeptemberé­ben kezdődött: Kolumbus dél­nek indult flottájával, s — a passzátszelek segítségével —, 35 napi hajózás után, zöld szi­get közelébe érkezett. Vajon Zsipangu lenne ez az ország, amelynek homokos portján mez­telen emberek futkosnak? Nem: Guanohani földjére érkeztek, amelyet a spanyolok San Sal­vadornak kereszteltek el. A ha­jós, aki Ázsiában hitte magát, heteken át Kuba és Haiti kö­zelében kereste a Marco Polo könyvében leírt aronyfedelű pa­lotát. Persze semmi hasonlót nem talált és Karácsony éjsza­káján visszaindult. Elég szerény ajándékokkal — némi arannyal, gyapottal és faféleségekkel — hazaérkezett Spanyolországba, ahol nagy örömujjongással fo- gadták. 0 azonban nem csupán a dicsőségért dolgozott, a re­mélt kincseket pedig nem talál­ta meg. Fél évvel később Ismét útnak indult 17 hajóval, 1500 matrózzal és telepessel, hogy a meghódított területeket kiak­názza. Ezúttal három és fél éven át tartózkodott az Antillákon a rab­szolgasorban tartott helyi lakos­sággal. Harmadszor is útnak indult 1498-ban s eljutott Trinidadig. De hajói nem birkóztak meg az Orinoco hullámainak heves ára­dásával: „Eljutottam Ázsióba — írta —, a földi paradicsom ka­pujához, s láttam egyik nagy fo­lyóját .. Hódítását ezúttal sem folytat­hatta sokáig. Négy nagy hadi­hajó érkezett Trinidadba ellen­sége, Hojeda parancsnoksága alatt, akinek társaságában ott volt az új világnak nevét adó ifjú olasz: Amerigo Vespuci. Ko- lumbust árulással vádolták és láncra vetve küldték haza a Gorda nevű hajón. Izabella ki­rálynő azonban biztosította bi­zalmáról, s 1502-ben hajóra ül­hetett Cadirban, ezúttal utoljá­ra. Több szigetet fedezett fel, köztük a Santa Luciát és a Ma- tinolát (Martinique), s elérke­zett a későbbi Panama-csatorna bejáratához. Társainak egy ré­szét lemészárolták és hajójukot vihar rongálta meq. Kolumbus hazatért és két évvel később meghalt, sohasem tudta meg, hogy új kontfnenst fedezett fel. önszerveződési képességének fizikai alapjait kutatja szubmo- lekuláris, szupramolekuláris, il­letve sejt- és szervszinten. E há­rom szerveződési szintnek meg­felelően az intézetben három kutatócsoport működik. A Biokémiai Intézet a regulá­ció mechanizmusát tanulmá­nyozza, az enzim-akivitás, a transzkripció és transzláció te­rületén. Három csoportja Sze­geden működik, enzimológiai részlege pedig Budapesten. A Genetikai Intézet az 1949- ben Budapesten alapított ha­sonló nevű intézmény jogutóda. Kutatási terve: az alapvető öröklődés) mechanizmusok ta­nulmányozása, molekuláris és különböző organizáció szinte­ken, illetve a génexpresszió re­gulációjának vizsgálata. A Növényélettani Intézetnek négy fő kutatási területe van: növényi protoplasztok, alga­anyagcsere, fotoszintézis és fej­lődés-élettan. Mindezek mellett a Szegedi Biológiai Központnak egy Köz­ponti Igazgatósága működik, amely a személyi, pénzügyi, technikai feltételeket biztosítja, továbbá irányítja a könyvtárat és dokumentációt. A könyvtár­nak jelenleg 25 000 kötete van, tervezett állománya Ózonban 50 ezer kötet. Továbbá 193 idegen nyelvű folyóirat áll a kutatók rendelkezésére. Kilencszintes laboratórium A Szegedi Biológiai Központ épületének fő tömegét a kilenc­szintes laboratórium alkotja. En­nek felső és alsó szintjén mű­szaki berendezések, nyolcadik szintjén pedig az állatház ta­lálható. Á többi emeleten szin­tenként 20—25 laboratórium, és 12—15 dolgozószoba van. Mel­lette helyezkedik el a nyolcszin­tes izótOp-laboratórium. Az Odesszai körúti oldalon fekvő háromszintes épületben van a 300 főt befogadó, klimatizált előadóterem, a könyvtár, ebéd­lő, yonyho. klub, irodák és ven- dégszobák. A laboratóriumi épület délkeleti végén pedig a műhelyek és az energiqelosztó központok, valamint az üveghá­zak. Az Ovegházok közül egy radioaktív. D« található még az épületben izotóphuliodék desaktiváló, valamint szerves- hulladék égető épületrész is. A tervek szerint összesen 150 kutató dolgozik majd a Szege­di Biológiai Központban. Ezen­felül lehetőség van más hazai vagy külföldi intézményekből mintegy 40—45 vendégkutató rövidebb-hosszabb időre törté­nő meghívására. A segédsze­mélyzet létszámát 350 főre ter­vezték. Külföldi kapcsolatok A hatalmas Intézetnek már most jelentős hazai és külföldi kapcsolatai vannak. Együttmű­ködési szerződésben rögzített közös feladatokat lát el a Sze­gedi Orvostudományi Egyetem­mel, a Szegedi József Attila Tudományegyetemmel a Mező­gazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériummal, továbbá jó kap­csolatai vannak a Szegedi Ga­bonatermesztési Kutató Intézet­tel és számos hazai kutatóintéz­ménnyel. Az együttműködés kö­zös kutatásokban, információ- cserében, belföldi tanulmány­utakban, és a Szegedi Bioló­giai Központ részéről vállalt továbbképzésben nyilvánul meg. A külföldi kapcsolatok egyik formája a közvetlen kutató-ku­tató közötti kapcsolat A szege­di tudások közül igen sokan dolgoztak huzamosabb ideig külföldi laboratóriumokban, il­letve tanultak külföldi egyete­meken és az igy keletkezett szakmai kapcsolatokat maguk­kal hozták új munkahelyükre is. Ilyen kapcsolat alakult ki a Pasteur-intézettel, az Oxfordi Egyetemmel, a Cambridge-i Egyetemmel, a Svéd Tudomá­nyos Akadémiával, a Cseh Tu­dományos Akadémiával, a Har­vard Egyetemmel, a Lomono­szov Egyetemmel, a Leningródl Egyetemmel. Igen gyümölcsöző­ek a szocialista akadémiákkal kötött szerződéseik. Részt vállal­tak a KGST kutatási munkái­ban, és szerződés keretében műkődnek együtt a Szovjet Tu­dományos Akadémia Puscsfnói Biológiai Központjával, valamint az NDK Tudományos Akadé­miája Berlini Molekuláris Bio­lógiai Központjával. Szerződés az UNESCO- val A Szegedi Biológiai Intézet legjelentősebb nemzetközi fel­adata annak az idén áprilisban Szegeden aláírt szerződésnek a keretében kezdődik, amelyet a magyar kormány nevében, a Magyar Tudományos Akadémia kötött az Egyesült Nemzete): Fejlesztési Programjával (az UNDP-vel), és az UNESCO-val. A szerződés értelmében ez UNDP 1973 és 1977 között egy millió 255 ezer dolláros keretet bocsát a szegediek rendelke­zésére. Ezt Szegeden műszerek beszerzésére, saját kutatóik ösz­töndíjas kiküldetésére és veze­tő külföldi kutatók szakértői meghívására fordítják. A szer­ződés értelmében Szeged éven­te 15 fiatal külföldi — főleg fejlődő országból érkező — és 15 magyar kutató egyéves szak­mai továbbképzését, valamint nemzetközi szimpóziumok és nyári iskolák megrendezését vállalja. F. D. DTlffifffl 7 i 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom