Dunántúli Napló, 1973. szeptember (30. évfolyam, 230-259. szám)

1973-09-05 / 234. szám

1973. szeptember 5.

DUNANTOll NAPLÓ

3

A közművelődés tennivalói Pécsett!

Közös megyei-városi kulturális rendezvényiroda Megvalósul a Pécsi Képtár — ígéretes művészeti évad Műsorcsere a város és a megye között

az új tanévkezdetén

Nagy Miklós művelődésügyi miniszter rádió- és tv-beszéde

Minden ősz a sajátos feladatok sorát hozza magával a köz- művelődésben. A szabadságolásokat a munka és gyárakban o szakmai tanfolyam, a felnőtt- oktatás megindulása követi. Benépesülnek a művelődés otthonai, a könyvtárak, az ifjúsági klubok, szakkörök, megkezdődnek az ismeretterjesztő rendezvények, nyelvtanfolyamok, az amatőr együttesek próbái; s megindulnak a különböző művészeti évadok. Pécs kulturálisművészeti központ helyzete sajátos feladatokat oszt a népművelőknek ilyenkor. Ezekről kérdeztük meg a Városi Tanács népművelési csoportvezetőjét, Várady Gézát:

A meglévő lehetőségekkel maximálisát nyújtani

— A naqyvárosi közművelődés e rendkívül sokrétű feladataihoz minden népművelőnek fel kell nőnie — mondotta. — Ennek két alapfeltétele van: a korszerű intézményhálózat és benne a nagyvároshoz méltó, koncepciózus tartalmi munka. Az előbbi helyzete nagyjából közismert Pécsett, ebben még nem sikerült a kívánt mértékben előbbre lépni. Feladatunk, hogy addiq is, amíg az valósóq lehet, az adott feltételekkel is maximálisát nyújthassunk a város lakosságának. Ez feltételezi a különböző intézmények, köztük a színház, a múzeum, könyvtárak stb. szélesebb körű és tudatosan az emberek érdekében kifejtett populórisabb tevékenységének igényét.

— Ez a célkitűzés a kulturális szolgáltatásokra utal. Talán próbáljuk összegezni mi van, illetve mit várhat ebben a pécsi lakosság?

,— Az adott időszakokban a különböző rendezvény- és egyéb közművelődési szolgáltatásról pontosan tájékoztatnak bennünket a programok, a havonta megjelenő Pécsi Műsor és általában a művészeti, illetve népművelési propaganda eszközei. Korábban már hírül adtuk több ízben is, hoqy mióta művelődési autót kaptunk, sikerült előbbre lépni a peremterületek műsorellátásában. A meszesi művelődési ház teljes rekonstrukciójával javultak a munkás-művelődés feltételei, lehetőségei; nagyobb támogatást kapnak a város bázis művészeti együttesei és ezt az utat szeretnénk járni a kulturális szolqáltatások gyarapításában a jövőben is, természetesen a közművelődés anyagi helyzetétől függően. Ezt szolgálja a mi szakszerűbb irányítómunkánk, a népművelők kapcsolatrendszere, — és itt nem „protokolláris”, hanem tartalmi kapcsolatokra gondolok —: a társ szervekkel, intézményekkel, szervezetekkel.

Minden posztra jól felkészült népművelőket

A tervek, feladatok, rendezvények végrehajtása, lebonyolítása a közművelődési intézményhálózat tennivalója; az irányítás, ellenőrzés, összehangolás a mi feladatunk. Arra törekedtünk, hogy minden posztra itt is, az intézményekben is jól képzett, felkészült népművelő szakemberek kerüljenek. Ebben — tehát végső fokon a kulturális szolgáltatások fejlesztésében — nagy előrelépést jelent a Városi Tanács Rendezvényirodájának működése. Tervezzük, hoqy ez az intézményünk nemsokára még nagyobb szerephez jusson: 1974. január 1-től szeretnénk, hogy közös megyei kulturális rendezvényirodaként működjék.

— Év elején több ízben is szóltunk a város ez évi kulturális terveiről. Várható-e, hogy a tervek között valamelyik terület nagyobb hangsúlyt kap a most következő időszakban?

— Minden város a maga lehetőségei szerint alakítja ki művelődésének profilját. Pécs kulturális lehetőségeit és értékeit fémjelzik egyetemei, főiskolái, tudományos intézetei, tehát a város tudományos élete. Hogyan lehetne ezt a rendkívül széleskörű szellemi kapacitást mozgósítani a közművelődés érdekében? Ezen szeretnénk nagyobb erővel munkálkodni. De itt említhetem, hoqy továbbra is kiemelt feladatkör az üzemi kulturális munka, ennek az elmélyítése, Ehhez művelődésszociológiai felméréseket végzünk az üzemekben.

Művészeti területen szeretnénk megvalósítani a kiállítások átgondoltabb, koncepciózusabb rendszerét. Azt, hogy ne csupán „hozott anyagból" rendezzük meg a tárlatokat, vagy abból, ami van, hanem a városokkal, testvérmegyékkel való kapcsolat jegyében is annak alapján, amire művészetpolitikánkban ennek a városnak hagyományai és igényei szerint a valóságban szüksége van. Ezt szolgálná majd a megvalósuló Pécsi Képtár gondolata is: A múzeum, mai karöltve egy-egy pécsi alkotó művész bemutatkozó terme lenne majd a Rákóczi út 15. alatti kamara kiállító helyiség.

— Visszatérve a kulturális

szolgáltatásokhoz: milyennek

Iskolaérettség vagy iskolafejlettség?

Ötszáz mohácsi óvodás adatai a komputerokban

A Magyar Tudományos Akadémia pedagógiai kutatócsoportja kilenc mohácsi óvodában mintegy ötszáz gyerekkel különböző feladatokat végeztet, hogy megállapítsák olyan tulajdonságok fejlettségi fokát, amelyek az általános iskola első osztályának elvégzéséhez szükségesek,

A fejlettségvizsgálat a kiválasztott iskolakörzetekben valamennyi öt és hat éves korú gyerekre kiterjedt. Tizenhárom „tulajdonságot” vizsgáltak meg. Ezekből tizenkettőt teszttel, egyet megfigyeléssel. A szempontok között szerepel többek között: mechanikus számolás, utánmon- dás, szókincs számlálás, valamint beszédtechnikai gyakorlatok.

Miért volt szükséq erre a felmérésre? Jelenleg Magyarországon úgynevezett „merev" beiskolázási rendszer van, ami kategorikusan életkorhoz köti az iskola megkezdését. Nálunk, ez idő szerint — o mohácsi kivételével — iskolaérettségi vizsgálatok folynak, míg az MTA által szorgalmazott módszer nem érettséget, hanem fejlettséget mér. Az eddigi felmérések tulajdonképpen késleltették a beiskolázást, és az életkor mellett a biológiai tényezőket tartották legfontosabbnak (magasság, súly stb.).

Egy korábbi felmérés adatai szerint az is bebizonyosodott, hogy a tanulók túlnyomó részénél az első osztály egyes tantárgy- és átlageredménye szinte megegyezik a következő hét év eredményeivel. Ezen adatok ismét arra utalnak, hogy a beiskolázással igen heterogén összetételű qyerekek kerültek egy osztályba, és a jelentkező különbségeket nyolc éven keresztül megtartották, nem tudott kiegyenlítődni az osztály. Nagyrészt felemésztve a pedagógus energiáit,

Jelenleq az adatokat Szegeden, a József Attila Tudomány Egyetemen komputerekkel dolgozzák fel. A kapott adatok szerint eldöntik, hoqy milyen módszerekkel hozhatók be azok a lemaradások, amelyek az öt éves korú gyerek mozgás koordinációiban, érzékelő, észlelő figyelő képességeiben, a szókincs hiányosságaiban. valamint o szociális fejlettségben jelentkeznek.

Ígérkezik az idei színházi, hangverseny, illetve képzőművészeti évad? Mit várhatnak tőle a művészetkedvelők és akik szeretnék, ha azzá válnának?

Rangos kulturális szolgáltatásokat

— Ebből mór az idei nyár is jelzett valamit. Sikeres zenei rendezvényekre tekinthetünk vissza. A közönséq megszerette a Pécsi zenélő udvarok estjeit. A korábbi hagyományokat és eredményeket szeretnénk gyarapítani; nagyvároshoz méltó, magas színvonalú szolgáltatásokkal. Ezt ígérik színházi, hangverseny és kiállítási programunk, múzeumi rendezvényeink is. Kétségtelenül minden évad megújuló feladata új közönséget megnyerni, behozni a rendezvényekre és újabb kulturális kin-, cseket közreadni. Ehhez egészséges vérkeringést szeretnénk a város és a megye amatőr művészeti együttesei között megvalósítani. Arra törekszünk, hoqy a megveszékhely a 'lövőben jobban vállalia kisugárzó hatását és oz egész megye kulturális ellátását.

W. E.

Nagy Miklós művelődésügyi miniszter a tanévkezdés alkalmából kedden a Kossuth rádióban és a televízióban köszöntötte az oktatásügyi intézmények nevelőit, dolgozóit, tanulóit és hallgatóit.

Elsőként a nyugalmazott pedagógusokhoz és a helyükbe lépő fiatal óvónőkhöz, tanítókhoz, tanárokhoz szólott, majd az üzemi szocialista brigádoknak, termelőszövetkezeti közösségeknek és vezetőiknek mondott köszönetét az oktatásügy fejlesztéséért vállalt áldozatukért, mellyel lehetővé tették, hoqy fiatalságunk évről évre jobban és gondtalanabbul készülhet a jövőre.

A tanulóifjúsághoz szólva a következőket mondotta:

— Szeretettel és várakozással köszöntünk benneteket az új tanév kezdetén. Külön a kisebb és nagyobb első osztályosokat, az elsőéves hallgatókat. A hatéveseket, akik szorongással, izgatott szívvel ülnek most először az iskolapadokban. A középfokú Iskolák elsőseit, akik új környezetben, új elhatározással, új tervekkel indulnak meghód;- tani a tudás újabb magaslatait. Köszöntőm az egyetemek és főiskolák elsőéves hallgatóit, akik tehetségük, felkészültséqük, szorgalmuk, magatartásuk alapján lehetőséget kapnak arra, hogy kemény munkával birtokba vegyék a tudomány eredményeit és megszerezzék a felsőfokú szakismereteket.- Különös melegséggel, megértéssel és biztatással fordulunk azokhoz, akik a legnehezebb, legkedvezőtlenebb viszonyok között kezdik most is a tanulást. Néhány munkáskeyület, peremváros-részben még korszerűtlen, hiányosan felszerelt iskoláinak tanulóira, tanyai gyermekekre gondolok, s mindazokra a középiskolásokra, főiskolásokra, akiknek az átlagosnál kevesebb segítséget adhatunk. Tanítóiktól, tanáraiktól, a társadalomtól, de leginkább ön- maguktól kíván nemegyszer hősies erőfeszítést, hogy tehetségük kibontakozhasson.

A szeptembertől életbelépő változások közül kettőt említett a miniszter: az általános iskolák felső tagozatát s a középiskolákat érintő tananyagcsökkentést és az új rendtartások bevezetését.

— A tananyagcsökkentéssel könnyíteni akarunk a tíz-tizennyolc évesek sokirányú megterhelésén, hogy több szabad idő jusson a nemes kedvtelésre, a fizikai és szellemi felfrissülésre. De nem csupán és nem is elsősorban ez a cél. A szocialista embereszmény szolgálatában art akariuk elérni, hogy — tanári segítséggel — szabadabb utat kapjon az egyéni érdeklőMagas létszám új tanszak, élénk érdeklődés

Előbbre lépett a pécsi ifjúsági zenei tábor

Jogos örömmel állapíthatják meg a hatodik pécsi nemzetközi ifújsági zenei tábor vezetői és szervezői, hogy az idei táborozás sok szempontból még az eddigieknél is jobban sikerült. Eddig nem látott magas létszám, új tanszak, élénk érdeklődés a következő alkalom iránt. A tábor szelleme és hangulata úgyszólván ideálisnak mondható. A szakmai munka átlagszínvonala megbízható és kielégítő volt.

A Tanárképző Főiskola kollégiumaiban voltak elhelyezve a hallgatók — minden igényt kielégítő körülmények között, a főiskola tantermeiben folytak a foglalkozások. Az épület nagy méretei alig jelentettek problémát. Változatlan gondunk azonban, hogy most sem tudtuk közölni a következő tábor pontos időpontját. Évről évre újból előjön az a probléma, hogy nincs a tábornak állandó helye és állandó időpontia sincs. Jó lenne olyan megoldást találni, hogy ez a találkozó ne csak tanfolyc- mot, hanem egy önálló, zárt táborozást is jelentsen, ez sokban emelné az együttlét közvetlenségét és meqhittségét. Még fontosabb az állandó, előre közölhető időpont. Az idén például a nyár vége a már állásban lévő pedagógusoknak — a külföldieknek is —- késői volt. Félő, hogy ha ezekre a problémákra ftem tud Pécs megnyuqtató választ adni, előbb-utóbb valamelyik másik város elviszi a tábort városunkból. Pediq különben a vezetők-résztvevők állítása szerint ideális otthont és környezetet nyújt Pécs a nemzetközi ifjúsági zenei tábornak.

port nyilvánosság elé került, köztük számos szép produkciót hallattunk/ -Igazán kiemelkedő azonban az idén kevesebb volt; ezúttal mintha hiányoztak volna a régebben megszokott Kocsis Zoltánok, Szenthelyi Miklósok stb. A záróhangversenyen így is elhangzott egv nagyszerű előadás: Dávid Gyula fuvola-zcn- gora szonátáját ifj. Kovács Imre és a francia Catherine Go- lubinow egészen magas színvonalon játszották, igaz, az előadást maga a szerző készítette elő.

•

Az idén is a zenekar aratta a legnagyobb sikert. Azokat a fiatal muzsikusokat, akik egyénileg vagy kamaracsoportban még esetleg bizonytalanabbak, Sándor Jánosnak sikerült igen jó együttessé kovácsolnia. Sándor Jánosnak már a próbái is élményszerűek, magával raga- dóak, szinte fanatizálja zenekarának tagjait. A hangversenyen pedig kivételes feszültséget teremt, hatalmas energiákat szabadít fel. Alig hallottunk még a Liszt-teremben akkora hangeffektusokat, mint amelyek Liszt Les Pré/udes-jében szólaltak meg. J. Chr. Bach B-dúr szimfóniá jónak üde, fiatalos hangvétele felettébb alkalmassá teszi a művet ifjúsági zenekarok előadására. Az előadás valóban üde, fiatalos volt, tele lendülettel, ritmussal, ötlettel. Új színfoltot jelentett idén a kamarazenekar működése. A tábor egyik vissza-visszatérő hallgatója, az osztrák Peter Simán vezette, nagy sikerrel. Ök is jól választották ki műsorszómaikat: Mozart mintha egyenesen a fiatalok számára komponálta volna gyönyörű fiatalkori diverti- mentóit. A szó valós értelmében „éltek" ezek a remekművek a spontán, életszerű előadásban.

Régen jött össze olyan viszonylag magas létszámú és jó hanganyagú zenekar, mint az idei táborban. Megérdemelt sikert arattak fellépéseiken. Antal György irányította a kórus munkáját, de ő maga csak ecy Hándel-finálét vezényelt a záróhangversenyen, engedte, hogy az arra vállalkozó hallgatók is munkához, valamint pódiumhoz jussanak. így aztán jugoszláv, szovjet, spanyol és magvar fiatalok egyaránt vezényelték a kórust. A spanyol Lassus-madri- gált, a szovjet orosz kórusművet, a jugoszláv Kodály-művet dirigált. Ambiciózus, lelkes ko- marakórus is működött a táborban, magyar zeneművészeti főiskolás, Németh Pál vezetésével.

Érdeklődés és megbecsülés kísérte az új tanszak, a rögtönzés gyakorlatának munkáját. Improvizáció a népzenében, a kompozíciós muzsikában és a jazzben volt a témája a foglalkozásoknak. A tagozat vezetője, Gonda János nagy népszerűségnek örvendett, óriási sikert aratott a Köllő Miklós pantomimművésszel közösen adott improvizációs estje. A tagozat hallgatói is bemutatkoztak egy jazzest keretében.

Magam is tevékenyen részt vettem Az iskolai ének-zeneoktatás magyar módszere c. tanfolyam munkájában. Mint az egyetlen magyarországi nemzetközi zenei tábornak, ez a tagozat ad különleqes jelentőséget és számos külföldi számára különös vonzóerőt. A „Kodály-sys- tem” alapjait, zenetonításunk kezdő lépcsőfokait, ennek módszertanát Agócsy László előadásain játékos foglalkozások keretében sajátították el a hallgatók. Az én óráimon szolfézs- szérűén ismerkedtünk Kodály Zoltán pedagógiai jellegű műveivel és a zeneiskolák nagyszerű szolfézskönyveivel. Hallgatóink örömmel ismerték fel, hogy a magyar módszerek mind a gyakorlatot, a tömegek zenei nevelésének lehetőségét szolgálják, a gyakorlati munka mögött viszont szilárd elvi, elméleti alap áll. Sokan elhatároz-' ták, hogy hazájukban megpró- | báiják átvenni módszereinket, és jövőre sok új érdeklődőt hoznak el, akik a helyszínen tanulmányozhatják munkánkat.

V

A hallgatók legnagyobb része a kamarazenei foglalkozásokat látogatta. A társasmuzsikálásnak ez a formára nyújljc talán a legnagyobb élvezetet c fiatalok számára. A hangszerüket viszonylag középszerűbben művelők is lehetőséget kapnak az együttmuzsikálásra, remekművekkel ismerkednek művésztanárok vezetésével. (Bánrév^ Antal, Dávid Gyula. Graef Ma- tild, Kircsi László, Kovács Imre és Pothof Csaba tartották a kamarazenei órákat. A sok résztvevő miatt igen nagy munka hárult rájuk. Indokolt lenne a jövőben több tanárt foglalkoztatni e tanszakon.) A pályára készülő művészjelölteknek nagyszerű fejlődési lehetőséget nyújtott a több. mint kéthetes intenzív munka. Az esti hangversenyeken igen sok kamoracsoA saját tapasztalatomból állíthatom, hogy'érdemes volt foglalkozni a fiatalokkal, valósággal habzsolták a befogadni valókat, hálásan fogadtak minden értéket. A tábor hangula tát a balatoni, valamint a villány-siklósi kirándulások mellett valójában az esti együttlétek alakí'ották ki. Meghitt, meleg légkörben zajlottak le az előadások, vetítések, népdalestek, házihangversenyék és a különböző klubestek. A tábor egyhor- madát olyon fiatalok alkották, akik már előzetesen részt vettek egy vagy több pécsi táborban. Bizonyosak vagyunk abban. hoqy az ideiek közül is sokakat viszontlátunk még,

Szesztay Zsófi

dés, könnyebben bontakozhasson ki a tehetség. A tananyag- csökkentés nem ment fel a szorgalmas tanulás kötelezettsége alól, hiszen a tudás megszerzése mindig is nehéz, egyéni feladat volt és sohasem lesz köryny j?.

— Az új rendtartások — egyebek között — pontosabban körvonalazzák az ifjúság kötelességeit és számottevően bővírik jogait is. Azt akarjuk elérni, hogy fejlődjenek az együttműködő pedagógus- és diákközösségek, erősbödjék a belső indítékból születő rend és fegyelem, emelkedjék a tanulmányi színvonal.

A pedagógusokhoz szólva a miniszter hangoztatta:

— Az oktatásügy irányítói azon lesznek, hogy megkönnyítsék, segítsék felelősségteljes munkájukat. Tudatában vagyunk annak, hogy elképzeléseink megvalósulása jórészt önödtől függ: lelkiismeretes munkájuktól, az új megértésétől és elfogadtatásától. A nevelői munka gazdaqsóqát, a hivatásszeretet áradását nem lehet rendeletekkel szabályozni.

— Azzal o reménnyel köszöntőm a tanítókat, a tanárokat, az egyetemi és főiskolai oktatókat, hogy a hivatás- és gyermekszeretetből fakadó szolgálatot továbbra is szívesen, lelkesen vállalják. Az ifjúság fogékony az új iránt, kívánja a közösségi életet. Igényli a kezdeményezést s a tettvágyat bölcsen hasznosító vezetést is. Igo- zán jó nevelő csak az lehet, aki szülői szeretettel és szigorral neveli, oktatja, irányítja o rábízott fiatalokat.

— Nagy feladat hárul ebben a munkában a pedagóguspályát elhivatottságból választott nőkre, közöttük is' különösen a többgyermekes anyákra. Hassa át munkájukat méqinkább a nevelésnek a családban meghonosodott szelleme is. Vezetőiktől, kollégáiktól pedig azt kérjük — teremtsenek számukra olyan munkafeltételeket, hogy' kettős feladatukat, az iskolait és a családit, könnyebben elláthassák.

— A párt közoktatáspolitikai határozatát követő első intézkedések kidolgozása után tudományos intézményeinkben most hosszabb távra szóló munka kezdődik —, mondotta Nagy Miklós, majd megemlítette, hogy az oktatásügy irányítói továbbra is igényt tartanak a gyakorié pedagógusok tapasztalataira, kezdeményezésére és segítségére az új oktatási módszerek, eljárások kialakításában és o tananyagok korszerűsítésében.

Az oktatásügyről hozott párt- határozatból a felsőoktatás dolgozói számára adódó tennivalókról szólva hangsúlyozta:

— A tananyagban és az oktatási módszerben megkövetelt változtatások azonban csak akkor hozhatiák meg a kívánt eredményt, ha a szoros értelemben vett szakképzés párosul a marxista világnézetre, a szocialista erkölcsiségre való neveléssel. Ha egyetemeinken és főiskoláinkon a tanár és a diák kapcsolata ebben a szellemben, feilődik, akkor minden biztosítékunk meglesz arra, hogy kommunista értelmiségiek formálódjanak és jól felkészült, társadalmunkat szolgálni akaró fiatal szakemberek kerülnek ki az „Alma Mater" falai közül.

Végezetül a tanulók, a pedagógusok és az oktatásügy munkásai nevében is köszöntötte o szülőket, azokat .az édesanyákat, édesapákat és nagyszülőket, akik szeretettel, qonddal és sok áldozatot vállalva küldik most gyermekeiket iskolákba, főiskolákra.

Telepiben acéllemezből készült

80 LITERES

» ai r ifi

korlátlan mennyiségben kaphatók.

ÜJ BARÁZDA MG TSZ.

4- telepe

Mohács, Eszéki út 2.