Dunántúli Napló, 1973. szeptember (30. évfolyam, 230-259. szám)

1973-09-29 / 258. szám

DUNÁNTÚLI NAPlö 1973. szeptember 29. (848 szeptembere Baranyában A baranyai Dráva-vonal Jellasics hon/ót bán Magyar ország elleni ,had.i készülődésé­vel szemben 1848 nyarán a ma­gyar kormány egységes drávai védelmi vonal szervezését ren­delte el. Az egész Dél-Dunán- túIt Varasdtól Da dáig, vagyis Zala, Somogy, Baranya és Tol­na vármegyéket Csányi László teljhatalmú országos biztos alá rendelte, hogy ezeken a része­ken a szükséges védelmi intéz­kedéseket tegye meg. A kormánynak erről az intéz­kedéséről a belügyminiszter Ba­ranya megyét is értesítette, s felhívta 3000 nemzetőr kiállítá­sára és felszerelésére. Ez a lét­szám a kimozduló nemzetőrök megszervezésére vonatkozott, hi szén Barcnya megye közgyűlé­se már korábban 6000 főnyi nemzetőrség felállítását hatá­rozta e| és a nemzetőrök össze­írása folyamatban volt. Csányi országos biztos elő­ször Csáktornyáról írt levelében tájékoztatta a megyét a védel­mi feladatokról, majd pedig sze­mélyesen is megjelent a megyei állandó bizottmányi ülésen. A levelében és személyes felszó­lalásában is azt fejtette ki, hogy a kormány csak kevés létszámú, mindössze 4—5000 főnyi sorka­tonaságot tud a Dráva-vonal védelméhez adni, így a még szükséges 35—36 000 főnyi fegy­veres erőt a megyék mozgó nemzetőrségéből kell pótolni. Csányitól értesült a megyei közgyűlés arról is, hogy az Al- fö'd déli részén a hazai szerbek fellázadtak és rabló csapataik Zenta környékét is elárasztották. Veszprém/ nemzetőrök a Drávánál A súlyos helyzetre mutat, hogy Csányi László a fegyveres nem­zetőrök közeli napokban való I felvonulásának szükségességét j hangoztatta. Ugyanakkor a j hadügvminiszter az újvidéki zen­dülésről értesítette a megyét, sürgette a nemzetőrség össze­írásának befejezését és felfegy­verzését. Rövid idő múlva pedig a minisztérium a Baranya me­gyei mozgó nemzetőrséget, amely 4500 embert foglalt ma­gában, Dél-Bócskába rendelte, a baranyai Dráva-vonal véde1- mét pedig Veszprém megye nemzetőreire bízta. Veszprém megye Csányi fel­hívására határozta el, hogy ősz- . szes nemzetőreinek egyharma- dát, 4000 embert a Dráván túl lázongó horvátok elleni véde­kezés céljából az országos biz­tos rendelkezésére bocsátja. Ménpedig három csoportban küldi o baranyai Drávo-vonal- hoz. Egy-eqy csoport szolgálati ideje egy hónapig tart. A cso­portok pontosan váltják egy­mást. Három hónap múlva a harmadik csoportot ismét az el­ső váltja fel és ez folytatódik mindaddig, amíg nemzetőrökre szükség lesz a Dráva vonalának védelménél. A Veszprémből Baranyába irányított első nemzetőr csoport mintegy 1700 főből állott és ki­lenc századra tanolcdott. Eqv- egv századba 180—190 ember tartozott. A menetkész sereg 1848. jú­lius 7-én hajnalban indult út­nak és Keszthely. Marcali, Ka­posvár. Somogyhórsógy, Sziget­vár, Magyartelek útvonalon ha­ladva, július 18-án érkezett Vajszlóra. Vajszló lett a főhadiszállás. Itt székelt Havranek Lajos őr­nagy, a Drávánál állomásozó veszprémi őrsereg parancsnoka Innen történt a századok elszáL lásolása az előre kijelölt falvak­ba. Az egyes nemzetőr századok július 24-re elfoglalták végle­ges állomáshelyeiket. Vajszlón, a parancsnoki székhelyen ma­radt az 5. és 6. század, Vejtibe ment a 9., Hiricsbe a 7., Nagy- csányba a 8., Kisszentmártonba a 4., Cunba és Szaporcára c­3., Tésenfára a 2„ Hidvégre és Sámodra az 1. század. Ezenkí­vül Piskibe, Kémesre, Csepely- re, Kóvácshidára és Szerdahely­re is vezényeltek kilebb oszta­gokat. Július utolsó napjaiban ma­ga Csányi országos biztos is szemlét tartott a Baranyába ve­zényelt veszprémi nemzetőrök­nél és mind külső magatartós, mind rend, mind . gyakorlottság tekintetében elismerését fejezte ki a seregnek. A veszprémi mozgó nemzet­őrség lelkesedéssel vállalta a Dráva mellettj szolgálatot, a hónap végére azonban ez a lel­kesedés jelentős mértékben alábbhagyott. Egyre türelmetle­nebbül várták, hogy a megyéjük felváltásukról gondoskodjék. De otthon Veszprémben a megye állandó bizottmányának ülésén is voltak olyan hangok, hogy t Dráva mellett a veszprémieket olyan megye nemzetőreivel kel- I lene felváltani, amely a házé- j nők még nem tett ilyen szolgá- ' latot. Csányi László Vajszlóról I keltezett augusztus 6-i levelé- [ ben maga is sürgette Veszprém j megyét o felváltó csapatok út- J nak indítására. így a váltó csa- * patok cseréje augusztus köze- I pére meg is történt. A harmadik nemzetőri cso­portot azonban, amelynek 1848. j szeptember elején kellett volna felváltania a Dráva mellett őr­ködő második csoportot, mar nem küldte el Veszprém. A kor­mány ebben az időben rendelte el a megyei nemzetőrségek át­szervezését. Önkéntes nemzetőr csapatok megteremtésére volt szükség, hogy egy állandó had­erő álljon rendelkezésre, mert az eredetileg rendészeti célokat szolgáló rendes megyei nemzet­őrök mozgóvá tétele nem felelt meg a honvédelmi céloknak. Kormányrendeletre Veszprém megye is elhatározta az önkén- I tes nemzeti őrsereg megszerve- j zését a megyei mozgó nemzet- I őrség helyett és ez az átszerve- : zés egybeesett a Dráva mellett | levők felváltási idejével. ; Védtelenül marad a Dráva-vonal Veszprém megye állandó bi- | zottmánya ezért kérdést intézett a kormányhoz, hogy ho az ön­kéntes nemzetőrség ö megadott határidőre nem lenne kiállítha­tó, a megyei mozgó nemzetőrök utolsó harmada szeptember 7- én elinduljoo-é a Dráva mellett levők felváltására, vagy pedig üresen maradhat az őrhely ad­dig, amíg az új önkéntes nem­zetőrség foglalhatja el. A kormány válasza szerint amelyet Szemere belügyminisz­ter írt alá, az önkéntes nemzet­őrség szervezése szeptember 15. előtt nem fejeződik be. Ezért vagy a Dráva mellett levők vár­ják meg, amíg odaérkeznek az önkéntesek, vagy a megye Csá- nyit kérje fel a hiányzó nemzet­őröknek más módon való pót­lására. Veszprém megye az utóbbi, könnyebb megoldást választotta és nemzetőreit a Dráva mellől hazarendelte. Csányit pedig fel­kérte, hogy a Dráva-vonal őr­zéséről szeptember 12. után más módon gondoskodjék. Jellasics bán Murán át betört horvát seregeinek egyik oszlopa ezekben a napokban már ép­ben Veszprém felé közeledett, a baranyai Dráva-vonal pedig tel­jesen védtelenül maradt. Boronya megye állandó bi­zottmányának közgyűlése szo­rult helyzetében gvors ütemben intézkedett a védelem megszer­vezéséről. Hirtelen 800 nemzet­őrt vontak össze és Pécs város maga is kiállított 100 nemzet­őrt. Végül elrendelték a hazafi- ságukról ismert Dráva menti lakosok általános felfegyverzé­sét. A bácskai táborból haza­tért Batthyány Kázmérra, a me­gye főispánjára bízták, hogy az általános ellenállást szervezze meg. Baranyával szemben a Drá­ván túl 10 000 fős horvát sereg gyülekezett, amely Roth és Fili- povics tábornokok vezetésével szeptember 20-án a sztárai rév felett kelt ót a Dráván és 23-án vonult át Pécsen anélkül, hogy ellenállásba ütközött volna. Gerillaharc a\tizszeres túlerő ellen A Baranya megyei védősereg ekkor csupán 1000 főnyi gyakor­latlan önkéntes nemzetőrből el­lőtt. A tízszeresen nagyobb el­lenséggel szemben Batthyány Kázmér megszervezte a megye egész területén a gerillaharcot. Amikor szeptember 27-én arról értesült, hogy az ellenség 16 szekere lőszert szállít a fősereg után, önkénteseivel — Perczel Antal őrnaggyal az élen — Oroszló községben a szállít­mányt elfogatta. A zsákmány 32 hordó lőszer és 680 puska volt. Roth tábornok ozorai veresége után pedig a szétszórt sereget, amely Baranyán igyekezett ha­zafelé, lefegyverezte és csak ün­nepélyes eskü letétele után bo­csátotta szabadon. Ezután az Országos Honvé­delmi Bizottmánytól Batthyány Kázmér többek között olyan fel­adatot kapott, hogy' foglalja el Eszék várát és építse be a d 'á- vai védelmi vonalba. Batthyány Kázmér október 22-én vonult be megnövekedett seregével Eszék váró ba. Kossuth nagy jelentőséget tu­lajdonított ennek, hasonló stra­tégiai szerepet szánt Eszéknek, mint amilyent Komárom vára töl- ! tött be a szabadságharcban. Eszék vára azonban gyengének j bizonyult és miközben Batthyány i Kázmér a debreceni kormány­nál tartózkodott. 1849. február 13-án a támadó osztrák csapa­tok elfoglalták. % Dr. Kopasz Gábor főlevéltáros 184-8. szeptember 27. Márványtábla hirdeti mostan­tól az oroszlói templom falán az 1848/1849. évi baranyai ge­rillaháború első sikeres akciójá­nak, az oroszlói rajtaütésnek az emlékét. 1848. szeptemberében telje­sen nyilvánvalóvá vált, hogy az ellenforradalom inváziója kü­szöbén áll. Felvonulási területük a Dunántúl déli megyéi, minde­nekelőtt Somogy és Baranya. A szeptember közepén kibonta­kozó intervencióval szemben Baranya is fegyvertelenül állt. Majthényi alispán szeptember 11-i jelentése drámai helyzetet mutat. Eszerint a veszprémi nemzetőrök elhagyják baranyai őrhelyeiket, a várva várt tolnai önkénteseket menetközben visz- szavezényelték, Baranya megye felfegyverzett 3500 nemzetőre Bácskában állomásozott. A Pé­csett összesereglett 800 nemzet­őr semmilyen fegyverrel nem rendelkezett. A naponta ismétlődő jelenté­sek megdöbbentő erővel mutat­ták a helyzet tragikus alakulá­sát. Szeptember 16-án a kor­mánybiztos kiáltványt intézett Pécs polgárságához. E felhívás nem hagyott kétséget afelől, hogy Baranya és Pécs, ha nem tudja magát megvédeni saját erejével, akkor a betörő ellen­ség martaléka lesz. 18-án pécsi főbíró kísérlete is hiábavalónak bizonyult, a központi kormány nem tudott csapatokat küldeni. Ugyanezen a napon érkezett a miniszterelnökségre Batthyány Kázmér futára jelentve: „... 3000 jól felfegyverzett határőr lépi át a Drávát. . . velők szem. ben ellent nem állhatunk, ka­tonaságunk nincs, pusztán ál­lunk, mintha rólunk gondoskod­ni sem kellenek, holott végsó veszélyben csak mi valónk, és talán előbb pusztittatunk el, mint ezen levél Budán olvasta- tik..:­Az ellenséges horvát és szerb fősereg akadálytalanul foglalta el Pécset és vonult a Mecseken keresztül, csatlakozni kívánva a fősereghez. Batthyány Kázm -r kénytelen rosszul felfegyverzett és csekély seregével kitérni. Mo­hácsról jelentette szeptember 25-én, hogy „ . . . a kis háborút — gerilla — kedvező sikerei megnyitottam ... az ellenséget hátuljában s oldalairól . . nyugtalanítom . , ." Jelentékte­len akciók mellett már feljegy­zésre méltó a drávai folyami eszközök gyors lefoglalása, az ellenséges csopatmozdulatok rendszeres követése. Ennek elle­nére azonban nagy csüggedés Védelmi vonal — csak papíron Páratlan dokumentum az 1848~as drávai átkelésről Női kalapok — sapkák és egyéb kiegészítő cik kék kaphatók a BUDAPEST A'4‘J0É'(50LTBAN h*CS. KOSSUTH L. U. 35. « 1848. szeptemberének bara­nyai eseményei szoros kapcso­latban vannak az országos ese­ményekkel. A horvát szervez­kedés megyénket súlyosan ve­szélyeztette. A támadás elhá­rításának megszervezésében Baranyának és Pécsnek kulcs­szerepet szántak, a délvidéki kormánybiztosok (Csányi László és Batthyány Kázmér) is innen irányították a védelmi vonalat. Jellasics támadásával egy- időben a horvát csapatok Ba­ranyában is átlépték o Drávát és Pécs irányába előrenyomul­va átvonultak o megye terüle­tén. Ennek a seregnek az út­járól mindmáig keveset tud­tunk. Az elmúlt időszakban páratlan dokumentum került elő a levéltári rendezőmunka során. A Vajszlói Alapítványi Uradalom tiszttartója felettesét, a pécsváradi uradalmi főtisz­tet levélben értesítette az ese- ményékröl. Részletes jelentést küld az átkelésről, a horvát csapatok Sellyére történő be­vonulásáról, felszerelésükről, a katonák hangulatáról. A jelen­tés az átvonulást követő na­pon készült, tehát még a friss élmények hatása alatt íródott. A későbbi feldolgozások a horvát csapatok kegyetlenkedé­seiről, garázdálkodásairól ír­nak, Megdöbbentő azonban az, hogy ezt a források alig támasztják alá, és ez a forrás éppen az ellenkezőről beszél. | A népből verbuválódott horvát i katonák kedvetlenül, ellenséges | indulatok nélkül érkeztek Sely- lyére, ahol a lakosságot nem tekintették legyőzöttnek, hanem testvérnépnek. Ezeknek a forró­soknak a birtokában most már jobban érthető Perczel nemes gesztusa, aki az Oroszlónái el­fogott horvát katonákat barát­ként kezelte és eqy-egy icce borral és zsemlével vendégelte meg. Az is érthető, hogy Orosz­lán a horvátok nemcsak harc nélkül estek fogságba, de még ellenállást sem fejtettek ki. Nézzük a forróst: a Dráván való átkelés csaknem három napot vett igénybe, ami me­gint csak azt bizonyítja, hogy a Dráva menti védelmi vonal teljesen csődöt mondott, sőt csak papíron létezett. A tiszttartó számvetése sze­rint az ellenséges seregtest 4360 főből állott, valamint 20 lovas­ból és 12 ágyúból. Érdekes az észrevétele a sereg személyi ál­lományáról, felszereléséről: ,.A katonaság nagyobb része éle- medett, beteges és tulajdon polgári ruhájukba burkolt és annálfogva a közelgő téli sa­nyargatásoknak elszenvedésére igen rosszul, ellenben rendes katonai fegyverekkel jól ellátott, 17 évestől, 60 éves egyének­ből áll, nagyobb része botskor- ban és gatyában és különféle nagyobb kalapokkal, másik ré­sze sipkákkal, rongyos nadrá­gokkal jelent meg. Ezeken fe­lül valami 20 lovast láttam, kiknek mind ruhájuk, mind fegyvereik, de lovaik is a leg­hitványabb és -így minden ka­tonai szolgálatoknak viselésé­re alkalmatlanok. Feltűnt előt­tem leginkább, hogy eme tsapatnak oly kevés a tisztje, hogy igen kétlem, hogy 300 egyénre bátran lehetne is egyet számítani és ezek is amint magam láttam már éle- medett és nyugalomba vonult Kóroly-tisztekből állt. Ami viselkedésüket illeti: eile nük panaszt emelni nem lehet, mert a fegyelem nagy lehetett, legkisebb kihágás vagy köve­telés általuk nem tétetett, sőt barátságukkal és nyájasságuk­kal a lakossághoz simulván azzal, hogy élelmiszerüket kész­pénzzel megfizetni ajánlották. Már reggel 8-kor közülük egy tsapat 12 órakor pedig a má­sik tsapat városunkat ismét el­hagyta, miután megtudták hogy Mohácsra katonosóq qyűlt ösz- sze, útjukat Dombóvár mező­városnak vették. Eltávozásuk szívreható volt, mert szállás­adójuktól, kiktől szomorú sor­sukat elég keserves és sanyarú panaszolatu sírással búcsút ve­vőnek, a városon könnyes sze­mekkel, lesütött fővel a legna­gyobb csendben keresztül vo­nulónak. — És ha talán tán mindezeket a tisztekről állítani nem is lehetne biztosan, ezeken az elsőtől az utolsóig at elége­| detlenségnek nyilvános jelei láthatók • volánok", A jelentés utolsó része a mi szempontunkból igen érdekes. Itt ugyanis arról az egységről beszél, mely később Oroszlónál a baranyai nemzetőrök bravú­ros rajtaütése következtében le­tette a fegyvert. Ez az egység volt Roth és Filipovics seregtes­tének jól megerősített utánpót­lása; „Ezeknek elmenetele után délután 2 órakor összesen 1500 főből álló tsapat több tár­szekérrel és mintegy 400 beteg­gel megjelent, de további tar­tózkodás nélkül tüstént elindul­ván a fentebb említettek után, útját folytatta, és ezzel jelen­leg minden ellenséges katona­ságtól röviden megszabadul­tunk . . .” Roth és Filipovics egységének útja súlyossá tehette volna a katonai Helyzetet, Az események ismertek, a tolnai nemzetőrök lendülete elsöpörte őket. Pé­csett az ellenséq átvonulásá­nak kézzel fogható eredménye a korábbi halogató, megalkuvó sokszor az ellenséggel szimpati­záló városi vezetés csődje és a jelentős balratolódás, Batthyány Kázmér befolyásának a meg- 1 erősödése, valamint az ismert sikeres katonai akciók (Oroszló, Pécs. Pécsvórad és o magyar­széki országút stb.) sorozata j volt Bezerédy Győző j levéltáros I és félelem jellemzi a falvak és i a városok népét. A félelemből, a levertségből I az Oroszló községben sikeresen 1 végrehajtott gerillaakció rázta j fel Baranyát. A megye kormány- biztoso maca is a legjelentő« sebb sikernek könyvelte el. Szeptember 28-án éjjel továb­bított jelentésében a követke­zőképpen számolt be a Honvé­delmi Bizottmánynak a szep­tember 27-én délben kezdődő akcióról: „ ... szeptember 27-én az ellenség 16 szekér lőszert szállított főhadserege után. 100 pécsi nemzetőr és néhány kör­nyékbeli önkéntes eredt nyo­mukba. Vezetőül Perczel Antal nemzetőr őrnagy bízatott meg. 27-én délütán Oroszló faluban ért 80 granicsárt és társszeke- I reiket minduntalan észrevétlenül követve szorosan körülfogták. Az este eljőve az őrségül álló­kat csendben elfogták s lefegy­verezték. S az éjszaka múlván a továbbindulókat körül fogván el­fogattak . .." Ugyanezen nap a miniszterelnökhöz küldött jelen­tésében a következő szemléle­tes leírást adja az eseményekről: . a szekereik mellett állá ellenséget, a derék bátor pécsi nemzetőrök hadnagya Popovícs előléptével, ki nyelvükön be­szélni tudott, a megadásra lel- szólitá ... halál vagy baráti kéz között nékiek választást enged­vén, mire látván nagyobb erőn­ket, de egyébként is magyar el­len nem csak ellenségnek nem, de mint álliták, régi kiirthatat- lan hajlammal viseltetvén egytől egyig letették a fegyvert ét megadták magukat..." A raj­taütést végrehajtó csapat rop­pant mennyiségű lőszert, jelen­tős fegyvert és 85 hadifoglyot ejtett Batthyány Kázmér már 28 I jelentésében a zsákmányolt ho- díszerek felsorolását követően rámutatott arra, hogy „ ... ezen hadiszerek nagyon fontosak, de még jelentékenyebbé válik azon hatás által, melyet a siker a népre gyakorolt.. . Minden fa­lukban örömrrvalgások s bi­zalom fegyvereink s igaz ügyünk győzelméhez!" Valamivel ké- sőbb kelt újabb jelentésében Oroszló hatásának tulajdonítot­ta a mindenhol meginduló ge­rillamozgalmat. Oroszlói rajta­ütés okozta lelkesedés végig­hullámzott Baranya falvain. „ .. .örömömre szolgál — irta ké­sőbb — hogy midőn az orosztól rajtaütésnek hire terjedt, továb­bá, hogy az ellenség ezt meg­bosszulni kívánva, visszatérni szándékozik, 24 óra alatt Pé­csett és Mohácson több mint 10 000 fegyveres felkelő nép se­reglett egybe... az invasio óta a nép szelleme igen javult..." A Honvédelmi Bizottmány ré­szére küldött összefoglaló je­lentésben már világosan meg­fogalmazódott Oroszló faluban lezajlott események jelentősé­ge. E példa lehetőséget adott és bebizonyította, hogy az el­lenség legyőzhető, ha ellene megfelelő harci és morális esz­közöket alkalmaznak. Oroszló bebizonyította, hogy sikerre ve­zethet, ha „ ... a nemzetőrség a néppel egyesülve állja el a Mecsek szorosait és o Dráva át­kelőit..." A KÖZLÖNY, a for­radalmi kormány hivatalos na­pilapja 1848. október 1-i szá­mában méltatva az oroszlói raj­taütést, többek között azt írta, hogy „ . .. ezen sikerült expedí­ció újabb lelket öntött népünk­be ..." Szita László A Komlói Kórház felvételre keres LEGALÁBB 3 ÍVES GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ, KOMIOI LAKOSÚ festő szakmunkást. FIZETÉS: KULCSSZÁM SZERINT. Jelentkezés: o Gazdasági Hivatalban a személyzeti előadónál

Next

/
Oldalképek
Tartalom