Dunántúli Napló, 1973. szeptember (30. évfolyam, 230-259. szám)

1973-09-23 / 252. szám

DUNANTOll NAPlő 1973. szeptember 23. Miért nem hozott határozatot a Városi Tanács V.B,? Fejlesztésre várnak a pécsi piacok Untig őstermelői felhozatal van, addig piacra is szükség van Nem mindennapi döntéssel napolta el egy előterjesztés vég­leges megtárgyalását és a határozathozatalt a Pécsi Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága. „A piacok fejlesztésének általános elvei" c. előterjesztést azzal adták vissza a kereskedelmi osztály­nak, hogy előbb meg kell hallgatni a lakosság véleményét is. A végrehajtó bizottság felkérte a Dunántúli Naplót, hogy a város piacfejlesztési elgondolásait tárjuk a nyilvánosság elé. Egy Kis practörténet Nem kivonunk o régmúltba visszamenni, csupán 50—60 év­vel ezelőttre, amikor Pécs köz­ponti piaca a Széchenyi téren volt. A fejlődő város kiszorítot­ta onnan a piacot a Kossuth térre (hosszú évtizedekig ott volt, mellette természetesen lé­tezett a Búza téri piac is), míg egy újabb városrendezés során oz 50-es években a mai helyére került. Akkoriban halódó piac volt ez, távol a város közleke­dési vérkeringésétől. Hallatlanul felfutott akkor a Búza — azaz Irányi Dániel téri piac. Azt ugyanis jobban lehe­tett megközelíteni. A fordulat akkor következett be, amikor megszűnt a villamos. Számos új autóbuszjárat indult, ezek közül nagyon sok érintette vagy erősen megközelítette a Bajcsy úti piacot. A piac kez­dett izmosodni és ma már az összes városi felhozatal mint­egy kétharmada idekerül. Az óriási forgalom miatt kellett a tehermentesítésre gondolni és erre az Irányi Dániel téri, azaz most már Felsőmalom utcai piac — időközben bekerült a tömbbelsőbe — látszott a leg­alkalmasabbnak. Az utóbbi években ez a piac sokat veszí­tett a jelentőségéből, jóllehet a másiknál korszerűbb, mert részben fedett. Forgalma és fel­hozatala valamivel több a Baj­csy úti felénél, figyelemreméltó viszont, hogy míg ennek a vá­sárlói között nagyon sok a vi­déki, a Felsőmalom utcain nagyrészt pécsiek vásárolnak. A város ezt a piacot legutóbb te­temes költséggel bővítette a Koller utca felé, a volt F0- SZÉRT-raktórak területén, ez a rész azonban az idei piaci sze­zonban nagyrészt kihasználat­lan volt. A két belvárosi piac meílett hosszú idő éta kínlódva funk­cionál a meszesi. A környék la­kói pedig, ha már buszra kell szállni, inkább valamelyik bel­városi piacra mennek. Nagy­múltú piac volt a Megyeri úti, amely a legutóbbi évtizedekben fokozatosan sorvadt, mígnem a Szigeti városrész rekonstrukció­ja során teljesen megszűnt. Fel­élesztésére némi bátortalan próbálkozás van már, de ez még nem az igazi. Jelenlegi harmadik legnagyobb és egy­ben a legdrágább piacunk az úimecsekaljai. Már a második, de még mindig nem a végleges helyén van. Megfigyelések sze­rint nem is szolgálja ki az egesz városrészt, éppen azért, mert nem központi helyre került és a 39-es dandár úttól délre lakók szívesebben mennek a viszony­lag olcsóbb és nagvobb vá­lasztékot kínáló belvárosi pia­cokra. Stftsfcw a p5aef de meddig? A város jelenlegi piaci hely­zete mindenképoen javításra, fejlesztésre szorul. Az állami és a szövetkezeti kereskedelem nincs méa abban a helyzetben, hogv nz laénye'-nek megfelelő mennyiségben és minőségben elégítse ki a szükségleteket, bár a térhódítás feltartóztathatat­lan. Pécsett a lakosság ellátá­sában g kereskedelem ma már 68.8 szg-g'»khgn veszi ki a ré­szé* m!" g n*ac csak 31,2 szá- gnU'.Urn e-iH~''”>s az ezen be­lüli c-g-vn1' p'tgiódósa. Burgo- nva«TÍ','*'g|*'t'",nl'et ol. 87 száza­lékban a boltokba1 szerezzük be. de e~,-*b zöldségféléket má- t-ó—’lókban, a (iyft.-oedlg mrndösz­57« 4"* - ' A piacra tehá‘ szhksóg van, a fejlesztés­ben viszont komoly szerepet ját­szik az, .hogy senki nem tudja ma: meddig. Magyarul: ide­genkednek attól, hogy sokmilli­ós nagyberuházásokkal hatal­mas vásárcsarnokokat létesítse­nek, amelyek esetleg a számí­tottnál hamarabb kihasználatla­nokká válnak. Ma az ősterme­lői felhozatal jelenti a többsé­get, a tsz-ek piaci felhozatala változó és esetleges, az állami gazdaságok a kereskedelmi há­lózaton keresztül értékesítik in­kább termékeiket. Nos, amíg őstermelői felhozatal van, addig piac is van. Sőt a pécsi piaco­kon nemcsak baranyai, hanem Bács, Somogy és Zala megyei árusokkal is találkozunk. A piacfejlesztés az utóbbi évek visszatérő témája Pécsett. E tekintetben a legjobb kilátá­sokkal a Felsőmalom utcai ke­csegtetett. Jellemző, hogy a kö­zelmúltbeli tervpályázat is ezt a területet jelölte meg a város központi piacának, ahol érde­mes nagyvárosi bevásárlóköz­pontot kialakítani. Ez a koncep­ció ma már több okból is vita­tott és tulajdonképpen itt ju­tottunk el ahhoz a ponthoz, amely miatt a város vezetői is kíváncsiak a lakosság vélemé­nyére. Erről vitatkozzunk Több érv szól ugyanis amel­lett, hogy a Bajcsy úti piacot kellene meghagyni a város köz­ponti piacának. Közlekedési szempontból hosszú távon cent­rális helyen lesz. Megépül a fe­lüljáró, a város déli részein la­kók számára könnyen megköze­líthető lesz. Megépül az autó­buszpályaudvar - a vidékieket is szinte házhoz szállítják. Re­mélhetőleg megépül a 6-os út Új városi átkelési szakasza is, és ez szintén a piac körzetébe hozhatja a vásárlókat a város minden részéből. Persze o je­lenlegi helyén nem maradhat, de mégis valahol itt képzelhető el végleges helye. Ez természe­tesen áldozatot kíván a város­tól, de a közlekedési beruházá­sok miatt amúgyis szanálni kell a környéken, a piac érdekében pedig ennél valamivel többet. A modern piac helyigényes, fel­tétlenül közel kell lennie az út­vonalakhoz, mert nemcsak az a kérdés, hogy a vevő hogyan jut el oda, hanem qz is, hogy az árut hogyan lehet oda szállí­tani. Természetesen megfelelő parkolóhelyszükségletet is ki kell elégíteni. Mai ismereteink szerint ez a terület megfelel ilyen célra és a tervpályázat is hasznosítható itt egy városi ren­deltetésű bevásárlóközpont ki­alakítására. A Felsőmalom utcai piac je­lentősége bizonyára növekedni fog a Budai városrész rekonst­rukciója kapcsán. Megközelít­hetőségében jelentős szerepe lehet a majdani Északi körút­nak, amely a Mecsek-oldalon lakókat hozza ehhez a piachoz. A két nagyobb piac mellett szükség van kisebb, városne- gyedi szintű piacokra is. Ezek közül egynek a helye adott. Az újmeesekaliai az új 6-os út építése idején költözik végleges helyére a most éoülő ABC-óru- házhoz. A Szigeti városrészben hiányzik a piac. Mint írtuk, pró­bálkozások vannak a felelevení­tésére, ezeket mindenképpen bátorítani kell. A végleges meg­oldást a folvamatban lévő és ezután sorrakerülő építkezések befolyásolják, ez azonban nem zárhatja ki a lehetőségét, hogy ideiglenes piaci területet jelöl­jön ki pl. az ABC körül, meri a lakosság ellátása ezt mo megkívánja. Sokkal több gondot jelent c meszesi piac, amíg jelenlegi helyén nem fejleszthető, A vá ros indokoltnak tartja, hogy a környék szempontjából a leg­jobb helyen, a Budai vámnál, az autóbuszvégállomás közelé­ben létesítsenek új piacot. Itt bizonyáro a jelenleginél lénye­gesen jobb felhozatalt lehetne biztosítani, minthogy ez közle- kedésileg is vonzóbb lehet a termelőknek és viszonteladók­nak. A meszesi piac 1972. évi felhozatala az összes piaci fel­hozatalnak valamivel több, mint egy százalékát tette ki. Piacot kíván az új városrész, a Kertváros — illetve, ahogy a teljes kiépítés után nevezzük, a Siklósi városrész. A most épülő lakótelepen a városrendezés nem hagyott helyet a piacnak, de a Gyódi úttól délre építen­dő városrészben már jelölnek ki erre a célra megfelelő terüle­tet. Ez azonban még jó pár évet várat magára. A kertvárosiakat azonban addig sem szabad piac nélkül hagyni. Ennél több piacot nem indo­kolt létesíteni Pécsett. A piac­ban ugyanis az a vonzó, hogy a vásárlók tömege az áru «tö­megével találkozhat. A kívána­tos koncentrációt tehát nem szabad feloldani, ha nem akar­juk előnyeitől megfosztani a piacot. Ezt ajánlja a város, ehhez kéri a pécsiek véleményét. Hársfai István Folytatják a szombathelyi kórház- rekonstrukciót Egyéves szünet utón folytat­ják a szombathelyi Markusovsz- ky kórház rekonstrukcióját. Az 1656 ágyas gyógyintézmény, az ország első oktató kórháza, Nyugat-Dunántúl egészségügyi központja. Felújítása 1965-ben kezdődött s eddig 120 millió forintot köl­töttek rá. A legkorszerűbb kór­házszervezési elveket valósítják meg; a rekonstrukció folytató saként átépítik a volt ideg-elme osztályt. Készül a műtőblokk ki­viteli tervdokumentációja és a sebészeti főépület átalakításá­nak programterve. Üj intenzív therápiás részleg, idegsebészet, altató (anaesthesiológia), kar­diológia létesül és további osz­tályokat újítanak fel. Tizenöt éves a jogi tanácsadásunk Csárdaleltár Hortobágyon A hortobágyi nemzeti park­ban számbaveszik és rendbe­hozzák a pusztai csárdákat. Az összeírás az elmúlt hetekben gondos tanulmányozás, helyszí­ni szemle alapján kezdődött. A Hortobágyon jelenleg hét — a régi időből fennmaradt — csár­da található, amelyek közül a legnagyobb a kilenclyukú híd melletti. A nyilvántartásba fel­vették a kis-hortobágyi, a Sas, a Meggyes, a Kadarcs, a Gör­be és a Patkós csárdákat is. A Meggyes csárdában — Szolnok és Hajdú-Bihar megye határán — már meg is kezdődött a fel­újítás. Lantos Miklós fotókiállítása, Baranyai est Megnyílt a népművészeti hét Zalaegerszegen ták a jelenlevők Lantos Miklós pécsi fotóművész A Dél-Dunán- túl műemlékei című kiállítását. A tárlat több, mint 80 kinagyí­tott fotóalkotáso elénk tárja a négy dél-dunántúli megye még meglevő jellegzetes, oszlopos- tornácos népi lakóházait, tal­pasházait; a temető kopjafáit és más emlékeket A fotókon számos baranyai népi műemlék különös szépségére csodálkoz­hatunk rá. Jó lenne ezt az egyedülálló pécsi fotóanyagot mielőbb Pécsett is megismer­nünk. Délután bemutatták a göcse­ji falumúzeum 42 eredeti formá­jában és szépségében megőr­zött népi műemlék épületét Este fél 8 órakor nagy siker fogadta itt, Zalaegerszegen is a megyék művészeti együtteseit A zalaiak után az est második felében Baranya mutatkozott be a mecseknádasdi német tánc­csoport, az ótai délszláv együt­tes, a szebényi, magyaregregyi táncosok, az egyházaskozárí Páva kör, továbbá mohácsi, pé­csi és véméndi szólisták műso­rával. W. E. Tizenöt évvel ezelőtt 1958 őszén határoztuk el, hogy lét­rehozzuk a jogi tanácsadást, vagyis lehetőséget teremtünk arra, hogy a hozzánk fordu­lók szóban és írásban útba­igazítást. felvilágosítást kap­hassanak ügyes-bajos dolga­ikban. Az elmúlt évek azt bizo­nyították, hogy elgondo­lásunk helyes volt, szükséges e tanácsadó szolgálatunk. Tanácsadónk elsődleges fel­adata, hogy az emberek ügyeinek intézéséhez útbaiga­zítást adjon. Az élet gyors fejlődése a jogszabályok olyan változó tömegét hozta, hogy a köztük való eligazodás sok­szor nehéz, egyes esetekben nem jogvégzett emberek szá­mára szinte lehetetlen. Ta­lán ezért lett egyik legnép­szerűbb rovatunk. Ingyenes jogi tanácsadóinkon általá­ban 15—25 ember jelenik meg, nagy számban kérnek segítséget, felvilágosítást le­vélben is. Havonta mintegy 50—80 emberrel találkozunk a tanácsadókon. ''A társadalmi fejlődés, a jogszabályok állandó, nagy­mérvű változása sok prob­lémát jelent. Csak példa­szerűen szeretnénk egy-két nagyobb jelentőségű válto­zásra — ennek kapcsán a jogi rendelkezések módosulá­sára rámutatni. Amikor 1958. október 1-én tanácsadó szolgálatunkat lét­rehoztuk, akkor a kérdések zömét a lakásügyi, a munka­ügyi és nyugdíjügyek képez­ték. Hamarosan a termelő­szövetkezeti mozgalom fejlő­désével új területként jelent­keztek a tsz-tagokat, tsz-eket érintő jogszabályok. így a beviteli kötelezettség, a ház­táji földre jogosultság, föld­járadék, belépés, kilépés jo­ga stb. Időközben már, a majdnem mindenkit érintő jogszabályi rendelkezések is módosultak, így a nyugdíjrendelkezések, a lakásügyi jogszabályok, a szö­vetkezeti törvény, a földtör­vény, a telekről, házról stb.- ről szóló új rendelkezések. Az emberek ismeretei sokszor hiányosak, s kevesen jutnak hozzá szakszerű felvilágosí­táshoz. Ezért is nagy a hoz­zánk fordulók száma. örömmel tapasztaltuk, hogy az elmúlt években a társa­dalmi fejlődés eredményeként az emberek problémái lénye­gesen megváltoztak. Amíg az induláskor szinte mindenki­nek a legégetőbb problémái közé tartozott a munkajogi kérdések szabályozása, a nyugdíjra való jogosultság stb., addig napjainkban egy­re több ember azt kérdezi, mi­lyen feltételekkel, hogyan le­het szövetkezeti lakást cse­rélni, hétvégi házat venni, el­halálozás esetén kinek mi jár, miként kell az egyes biztosí­tási szabályokat alkalmazni, mire terjed ki a casco stb. Tanácsadásainkon felszín­re kerülnek a lakosság nagy többségét érintő kérdések, a megoldatlan és rendezetlen problémák, és kiderül, hogy a megjelenő új rendeletek mennyire oldották meg a problematikus kérdéseket A hozzánk fordulók zöme felvilágosítást kér. Vannak azonban akik általunk akar­ják megoldani problémáikat, s úgy vélik, hogy így köny- nyebben, gyorsabban elérhe­tik azt, amit szeretnének. S végül megtalálhatók a hoz­zánk fordulók között azok is, akik sérelmüket velünk kíván­ják orvosoltatni. Sajnos, ez utóbbiaknak nem tudunk se­gíteni. Érdekes tapasztalatunk, hogy új jogszabályi rendelke­zések megjelenése után több olyan személy is felkeres ben­nünket, akik munkájukhoz ké­rik segítségünket Nem tud­nak eligazodni a rendelkezé­sek között, $ munkáltatójuk, felügyeleti szervük nem gon­doskodik időben az új ren­delkezések ismertetéséről, a jogi anyag biztosítósáról. Olvasóink tapasztalhatják, hogy a kialakult kapcsolatot igyekszünk fenntartani, bőví­teni és segítséget nyújtani a mindennapi élet problémái közötti eligazodáshoz. Reméljük, hogy továbbra h olyan bizalommal fordulnak hozzánk, mint eddig, s ered­ményesen tudják igénybe­venni segítségünket. Ledőlt az öreg kémény — Vigyázat, emberek, mág­lya begyújtva! — kiabálta egy munkás. — Fecskendőket elő­készíteni, dőlés húsz perc múl­va! Tegnap valamíveí nyolc ára utón szokatlanul sok ember ácsorgott a Pécsi Építő Szövet­kezet Felszabadulás úti telep­helye környékén. Az út mentén autók várakoztak, gazdáik a kerítésre támaszkodva kíváncsis­kodtak. A szövetkezet területén lévő mintegy harminc méteres, volt téglagyári kémény forma- bontóan az oldalán okádta a füstöt. A lángok egyre jobban körülúszták az építményt Né­hány perc múltán először fárad­(Tudósítónk telefonjelentésa) Negyedik alkalommal nyílt meg ünnepélyesen tegnap dél­előtt — ezúttal Zalaegerszegen — a Dél-dunántúli Népművésze­ti Hét. A Megyei Művelődési Központban, ahol a négy dél- dunántúli megye, köztük Bara­nya és Pécs közművelődési ve­zetői, népművelői gyülekeztek össze, Garamvölgyi József mű­velődésügyi miniszterhelyettes mondott megnyitó beszédet. Hosszan méltatta beszédében a négy megye: Baranya, Somogy, Tolna és Zala nemes összefogá­sát, amellyel a népművészet ha­gyományainak ápolása, egymás kincseinek kölcsönös megisme­rése érdekében évente váltako­zó színhelyeken találkoznak a népművészeti hét keretében. Ez a cél önmagában is dicséretes, hiszen kultúránknak minél töb­bet át kell mentenie a régi ér- ; tőkékből. A népművészeti héten általá- 1 ban minden megye elsősorban azt mutatja be, amiben a leg­több értéket tudta megőrizni, felmutatni. Somogybán a nép­zene, Tolnában a néptánc, Ba­ranyában népi hímzés, meg a fazekasság került, Zalában ez­úttal a népi műemlékek ápolá­sa, megőrzése áll a népművé­szeti hét középpontjában. Egy esztendeje Pécsett azzal az elhatározással zárult a ta­nácskozás, hogy a népművé­szetnek nagy szerepe van kultú­ránk egészében; a népművé­szet, a szocialista közművelődés eleven része, serkentője. Ennek a szellemnek a folytatásábun bizakodva nyitotta meg a IV. dél-dunántúli népművészeti he­tet Garamvölgyi József minisz- j terhelyettes. A rendezvénysorozat első ; napjának több baranyai vonat­kozása is volt. Már a délelőtti , programban is élénk figyelem ! mel, nagy érdeklődéssel fogad­— Új közvilágítási hálózat Olaszon. A Déldunántúli Aram szolgáltató Vállalat a közel í múltban fejezte be OlaSz köz­ség közvilágítási hálózatának mintegy 6 kilométeres bővítését. Több mint tízezer tégla — ez volt a kémény tan megroggyant, majd loses« dőlni kezdett A környéket per­cekre elborította a felese pádé por és korom. Kísérteiként li­begtek benne az odasiető aum kásák. Tóth F. Győző főmérnök Irá­nyításával döntötték le a szö­vetkezet birtokában lévő, húszas években épített kéményt — Használni mér semmire sem tudtblc, csak akadályozta a belső forgalmat — mondja a főmérnök. — Többször előfor­dult hogy még a tehergépko- csjaink is nekihajtottak, így aztán balesetveszélyessé vált Nem is szólva arról, hogy a vállalat ké­sőbbi fejlesztését is akadályoz­ta volna. A téglaanyagot is majd ott használjuk fel. Miért választották épp«« a égetési módszert? — Ebben már volt tapaszta­latom. Itt Pécsett is terveztem mór hasonlót Szerintem ez a legolcsóbb megoldás. Itt csupán a kémény azon oldalából, ámen­re a dőlést terveztük, kibontaö* tunk egy részt és a téglák he-í lyére jól égő fahasábokat tot»' tünk. Ekkor az építmény ezekre a tárnokra, nehezedett Miután elszenesedtek a hasábok, össze» omlott. Körben irodaépületek',' «aktá­nak, értékes gépek, nem tartot­tak balesettől? — Nem, mert statikai gpSmtj tásokat végeztem, és szinte máj ternyi pontossággal megható* rortam az omlás irányát Silaej ni It A telephelyen több mint (fa» ezer tégla hever. Hagyományért módszerrel egy bontó-brigád több hetes veszélyes munkával végzett volna a kéménybontó% sal—~ k

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom