Dunántúli Napló, 1973. szeptember (30. évfolyam, 230-259. szám)

1973-09-23 / 252. szám

W7S, íT»pt«tnt»»f SS, DUNANTOLI NAPLÓ Kétéves s? Ifjúsági Törvény A vállalatokon a sor Beszélgetés Lukács Jánossal, az MSZMP Pécs városi Bizottsága titkárával Annyit emlegetjük, hogy mór- mór úgy tűnik: a legtermésze­tesebb dolog, mindig is volt Pedig mindössze kétéves az If­júsági Törvény: 1971. szeptem­ber 23-án hirdették ki. Az ifjú­sággal való állami szintű törő­dés természetesen sokkal na­gyobb múltra tekint ennél visz- sza — az állami szervek és vál­lalatok, illetve szövetkezetek ifjúsággal kapcsolatos kötele­zettségeinek törvénnyel való szabályozása azonban még a szocialista országok között sem általános, megszokott dolog. Rendkívüli jelentőségű politikai feladatról van szó, érthető te­hát hogy a pártszervek éberen őrködnek a törvény szelleme felett, s folyamatosan ellenőr­zik a megvalósítás ütemét is. Lukács János elvtárssal, az MSZMP Pécs városi Bizottsága titkárával az elmúlt két év ta­pasztalatairól és a soron követ­kező feladatokról beszélgettünk abból az alkalomból, hogy e nagyjelentőségű törvényünk a megvalósítás harmadik évébe lépett. — Az 1971. évi IV, törvény — mely Ifjúsági Törvény néven lett közismert —, az ifjúság alapvető jogainak és köteles­ségeinek összegezése, mely ugyanakkor azt is egyértelműen megfogalmazza, mit kell ten­niük az állami szerveknek, vál­lalatoknak és szövetkezeteknek államunk ifjúságpolitikájának megvalósítása érdekében. A törvény egyértelműen fogalmaz, s ezzel elejét veszi minden to­vábbi „osztozkodásnak", illet­ve felelősségáthárításnak, ami­kor kimondja: ifjúságpolitikai céljaink megvalósítása az egész társadalom érdeke és feladata. Nem a KISZ, az iskola, vagy a család felel tehát csak és kizá­rólag a jövő nemzedékeinek fejlődéséért — hanem a társa­dalom egésze, a munkahelyek­től a tanácsokig. — A Törvény megjelenését követően a kormány nyolc alka­lommal tárgyalt az Hiúságot közvetlenül érintő kérdésekről, megalakult az Országos Ifjú­ságpolitikai és Oktatási Tanács, mely a kormány tanácsadó, koordináló és ellenőrző testü­leté, s valamennyi minisztérium napirendre tűzte az ifjúság helyzetének elemzését. Milyen konkrét intézkedéseket eredmé­nyezett mindez? — Az állami szervek máris tucatnyi intézkedést adtak ki, s intézkedések, reformok egész során dolgoznak jelenleg is. Csak néhány példát az eddig megjelent intézkedésekre, me­lyek talán érzékeltetni tudják a munka nagyságát, illetve hord- erejét. Továbbfejlesztették a pályaválasztási tanácsadást, ösztöndíjat rendszeresítettek a fizikai munkások tehetséges gyerekei számára, megkezdő­dött a Velende-tavi ifjúsági tú- ristabázis építése, kidolgozták az ifjúsági klubmozgalom to­vábbfejlesztésének elveit. Most, szeptemberben valamennyien tapasztalhattuk: megkezdődött az állami oktatás korszerűsíté­se; sorra alakulnak az ifjúsági lakásépítő szövetkezetek — egy­szóval: az élet minden terüle­tén történik valami. Néhány rendkívül nagy jelentőségű rendeletén még dolgoznak. Ilye­nek: a családalapítást meg­könnyítő hitelrendszer, illetve a munka melletti továbbtanulás kedvezményrendszerének to­vábbfejlesztése ... — Az IT-keret, melyet eayrészt a minisztériumi, illetve főható­sági végrehajtási utasításoknak, másrészt pedig a helyi, válla­lati intézkedési terveknek kell megtölteniük tartalommal. — Tizennyolc minisztérium, illetve országos hatáskörű szerv eáott ki az elmúlt időben vég­rehajtási utasítást, az OKISZ, a TOT. a S7ÜVOSZ és a KIOSZ ugyanakkor elkészítette a szö­vetkezetek számára az ajánlá­sát. Ez volt a Törvény végrehaj­tása útján az első jelentős ál­lomás. A másodikat a vállalati intézkedés' tervek elkészülése jelenti ma'd, de e téren van egy kis csúszás. A tervezettnél valamivel később jelentek meg egyes minisztériumi utasítások, ebből következett, hogy a trösz­ti, nagyvállalati intézkedési ter­vek sem készültek el időre, s ez most az üzemekben csapó­dik le. Március 31-ig kellett vol­na elkészülniük a vállalati in­tézkedési terveknek, nos, ez a jelek szerint csak az év végére lesz meg. A nagyüzemek mint­egy háromnegyede, a tanácsi vállalatok negyede, a szövet­kezetek tizede végzett ezzel a munkával, van tehát mit tenni az elkövetkezendő hónapokban. — A Városi KISZ-bizottságon tucatnyi ilyen intézkedési terv, igazgatói utasítás gyűlt már össze. Idézet az egyikből: „A vállalatnál a dolgozók részére megszervezett közpanti kávéfő­zést a KISZ kezelésére bízzuk, és az abból mutatkozó anyagi hasznot a KISZ további anyagi támogatására fordítjuk. Felelős: KISZ-titkár"... — Ez a legbeszédesebb rossz példa, mely egyértelműen bizo­nyítja, hogy számos helyen nem értették meg a törvény szelle­mét Az elkészült intézkedési tervek egy része kifogástalan, másik nagy része elfogadható, de sajnos van egynéhány olyan terv is, mely felületes, vagy ép­pen primitív. A jó példák közül érdemes megemlíteni a Pécsi Tervező Vállalat igazgatói uta­sítását, a Fémipari Vállalat, a Téglaipari Vállalat és a DE- DASZ tervét — ezek egyértel­műen fogalmaznak, a fontos kérdésekről beszélnek, s ha­tározottan megmondják azt is, hogy melyik pontért ki felelős. Az természetesen már eleve nem jó, ha egy vállalati intézkedési tervben, vagy pláne igazgatói utasításban a KISZ-titkár, vagy éppen a párttitkár felelős ezért vagy azért A KISZ és a párt feladata is adott, de azt nem a vállalati intézkedési terv hiva­tott szabályozni ... — Az intézkedési terveket lapozgatva, két örvendetes je­lenség tűnik az ember szemé­be. Az egyik: szinte minden vállalat központi kérdésként kezeli a belépő fiatalok beil­leszkedésének segítését, illet­ve törzsgárdataggá való neve­lését, a másik: végre pontosí­tották, a KISZ-alapszervezetek érdekvédelmi tevékenységének kereteit. — A fogadtatás legtöbbször meghatározza a jövőt. Ezt he­lyesen ismerték fel a vállalatok. Van intézkedési terv, mely elő­írja, hogy minden belépő kapja meg a vállalat szervezeti felépí­tését, kollektív szerződését, éves tervének rövid ismertetését, il­letve tájékoztassák az illetékes vezetők a belépőket a vállalat perspektíváiról, távolabbi lehe­tőségeiről is. Sokszor azt mond­ják: passzív a fiatalság, más­szor ilyesmit hallani: felelőtle­nül beleszól a dolgokba — de hát miért? Mert nincsenek meg­felelő információi! Ami pedig a KISZ-t illeti, valóban lényeges dolog volt pontosítani, milyen kérdésekben van az ifjúsági szövetség képviselőjének egyet­értési, képviseleti, illetve kez­deményezési joga. Persze, ezek csak kiragadott témák az intéz­kedési tervekből, hisz ezeknek a dokumentumoknak ki kell ter­jedniük a nevelés és oktatás, a munkában való részvétel, a társadalmi élet és tevékenység, a szociális és egészségügyi helyzet, valamint a művelődés és a sport minden fontos helyi kérdésére. — Sok minden történt tehát és még sok minden visszavan .,. — Valóban. Most a vállalato­kon, intéményeken, helyi szer­veken a sor, mert végülis a legjobb törvény sorsa is „lent", tehát a végrehajtás szintjén dől el. Az IT nagyszerű törvény, megvalósításának mostani sza­kasza pedig a legdöntőbb sza­kasz. Békés Sándor Befejeződött a Vértes 73 gyakorlat A Magyar Néphadsereg és az ideiglenesen hazánkban állomá­sozó szovjet déli hadseregcso­port kijelölt csapatainak — az éves felkészítési tervnek megfe­lelően — 1973. szeptember 17— 22. között tartott együttműkö­dési qyakorlata végétért. A gya­korlat egyes piozzanotait meg­tekintette Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Biszku Béla, a Köz­ponti Bizottság titkára, Fehér Lajos, a kormány elnök- helyettese, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai, Pullai Árpád, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, va­lamint dr, Csanádi György köz­lekedés- és postaügyi miniszter, dr. Szekér Gyula nehézipari mi­niszter. Részt vett a gyakorlaton Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, valamint a Magyar Néphadsereg több ve­zetője, a társ fegyveres erők képviselői, valamint B. P. Iva­nov vezérezredes, az ideiglene­sen hazánkban állomásozó déli hadseregcsoport parancsnoka. A gyakorlatot más párt- és ál­lami vezetők mellett megtekin­tették a területileg illetékes he­lyi párt- és állami vezetők. A gyakorlat szombaton dél­előtt Veszprémben tábori dísz­szemlével zárult, amelyen fel­vonultak a gyakorlaton részt­vevő magyar és szovjet alaku­latok fegyvernemeinek és szak- csápatainak kijelölt alegységei. Mórócz Lajos vezérőrnagy, a gyakorlat vezetője jelentést tett a gyakorlat eredményeiről, majd Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter beszédé­ben értékelte a gyakorlat jelen­tőségét és elismerését fejezte ki a résztvevő csapatok személyi állományának a nagy erőpró­bát jelentő gyakorlaton való eredményes helytállásukért. A gyakorlat sikeres befejezése alkalmából a díszszemle után Czinege Lajos vezérezredes fo­gadást adott a magyar és a szovjet csapatok parancsnokai­nak, a gyakorlaton kiemelkedő­en helytállt tiszteknek és hon­védeknek. Á vasút megszabadult a vízzsák rémétől Orvosnak jutott eszébe a megoldás Dr. Hámori Károly és Helmli Gyula újítását kedvezően fogadta a MÁV Tudományos Intézet is Egy orvosnak jutott eszébe olyan megoldás, ami egy vasúti műszakinak is dicséretére vál­na? — Nehezen hihető. Pedig igaz: dr. Hámori Ká­roly orvos-szaktonácsadó és Helmli Gyula műszerész aján­latot tett a vasúti pályatestek alatt előforduló vízzsákok mű­szeres kimutatására. * A Szabadság úti rendelőinté­zet második emeleti szobájában fogad Hámori doktor, orvosi és műszaki folyóiratok az író- és a dohányzóasztalon, de a fotel­ben is. A falon grafikonok, a mozdonyok vezetőállásában je­lentkező zajszintet mutatják. Szemem megakad egy motor­kocsi-maketten; oldalán vö­röskereszt, benne hordágyak, a sérültek ellátásához szükséges eszközök másai. — A vasúti tömegkatasztrófák szinte járványszerűen szaporod­nak szerte a világon. Magyaror­szágon ez nem jellemző, de nem árt az óvatosság. És minthogy a vasúti szerencsétlenségek ál­talában szabad pályaszakaszon következnek be, terveztem egy önjáró ambulancia-bázist — mondja dr. Hámori Károly. Húsz éve szolgál a vasút-' egészségügy területén. Azok közé az orvosok közé tartozik, akiknek egy bejegyzés van a munkakönyvében. Hogy mi von zotta a MÁV-hoz az egyetem el­végzése után? Talán a vasút iránti tisztelet, amire dédapja, nagyapja és apja tanította! Mert ők is vasutasok voltak. Az egészségügyi szolgálat az igazgatóság egész területét fel­öleli, az utazások pedig módot adnak arra, hogy az orvos ész­revegye azokat a jelenségeket is, amelyek mellett más esetleg elmegy. Itt vannak például a pályamunkások. Munkakörül­ményeik szinte a legrosszabbak a vasútnál: őket különös figye­lemmel kíséri dr. Hámori. Vagy egy másik téma, ami szintén időszerű és megoldásra vár: nemrég fejezte be tanulmányát a vasúti pálya mikrobiológiai és vegyi szennyezettségének meg­szűntetéséről. A vízzsák-kimutatás azonban egyáltalán nem orvosi téma. Mi is tulajdonképpen a vízzsák? — A vasúti pályára ható sta­tikus és dinamikus erők előbb- utóbb kikezdik az alapépít­ményt Fellazul és a töltéskorono vízzáró képessége csökken, vagy teljesen megszűnik. Ennek a következménye aztán, hogy a töltés „kiboltozódik", a sín el­mozdul. A beázott töltés, a ki­alakult vízzsák tehát veszélyez­teti a közlekedést. Ha ezeket a hibákat időben felfedezik, akkor kis költséggel rendbehozhaíók, ellenkező esetben több millió forintba kerül a pálya rendbe­tétele. A vízzsák a vasút réme. Két éve kezdte a munkát Helmli Gyulával, a Mecseki Szénbányák kutatási osztályá­nak elektrotechnikusával közö­sen. A digitális időmérő műszer alkalmasnak bizonyult a látha­tatlan vízzsákok kimutatására: alapelve az, Hogy a különböző sűrűségű talajok másképp veze­tik a szeizmikus jeleket. A kí­sérleteket Taszár és Kaposvár között, Újhegyen, valamint Szé­kesfehérvár térségében végezték. Mivel országos jelentőségű té­máról van szó, természetesen a Pécsi Vasútigazgatóság továb­bította az újítási javaslatot a MÁV Tudományos Kutató Inté­zetébe, ahonnan a napokban kaptak kedvező véleményt a társújítók: hamprosan már csak ott kell megbontani a töltést, ahol az valóban meglazult, fel­ózott. Salamon Gyula Két nap a fiatal közgazdászokkal Mire is volt jó a harmadik? Nem tudom, más fiatal értel­miségi fiatalok körében szo­kás-e ez, a fiatal közgazdászok mindenesetre minden esztendő­ben megrendezik országos ta­lálkozójukat. Esemény- és él­ménydús, nagyon hasznos ösz- szejövetelek ezek, a résztvevő sok-sok érdekes, „első kézből" kapott hírrel térhet meg a ta­lálkozókról. A tavalyin magam is részt vettem, s csak egyetlen értesülésemre hadd hivatkoz­zam, ott hallottam, mégpedig attól, aki maga is jelen volt ezeken a tárgyalásokon, hogy küszöbön áll Magyarország fel­vétele a GATT-ba. Ilyen „első kézből” kapott értesülésekben ezúttal sem volt hiány. Tavaly mi mentünk Szombat­helyre, most a találkozó jött el Pécsre. Egy esztendővel ezelőtt a fiatal közgazdászok II. orszá­gos találkozójának résztvevői azzal búcsúztak, jövőre találko­zunk Pécsett és Harkányban, így is történt. Az elmúlt hét csütörtökjén, két napra, az or­szág minden megyéjéből más­félszáznál is több fiatal közgaz­dász érkezett Baranyába. A munka, mert hiszen a találkozó munkajellege kétségbevonhatat­lan, már a vonaton elkezdő­dött, a résztvevők csoportokra oszlottak, és neves közgazdá­szok vezetésével, a legkülönbö­zőbb témakörben vitát rendez­tek. A szekcióvezetők között olyan kitűnő közgazdászokkal találkozhattunk, mint például dr. Garamvölgyi Károly, a pénz­ügyminiszter első helyettese, vagy dr. Nyilas József, a Köz­gazdaságtudományi Egyetem rektorhelyettese. Hogy időt sza­kítottak, annak bizonyítéka, hasznosnak tartják ezeket a ta­lálkozókat. Mondják különben, a vonaton, a szekcióüléseken oly parázs vita alakult ki, hogy a szekcióvezetők a kérdések le- reszttüzében kénytelenek voltak ingujjra vetkőzni. Miért szervezi meg a fiatalok találkozóját évről évre a Ma­gyar Közgazdasági Társaság fiatal közgazdászok bizottsága és a KISZ KB ifjúmunkás osztá­lya? Azért, hogy a fiatal köz­gazdászok megismerkedjenek a gazdaságpolitika legidőszerűbb kérdéseivel, ágazati és területi vonatkozásaival. Itt kérdéseket lehet feltenni, mi miért, s miért nem másképp, vitázni lehet; s eközben felvázolódik a fiatal közgazdászok véleménye a vita­vezetők előtt, akik maguk is részt vesznek az országos gaz­daságpolitika kikovácsolásában, vagyis a másik oldalnak is hasz­nosak erek a szekcióviták. A találkozó egyben lehetőség egy­más megismerésére, barátságok szövődésére, a fiatalok ismere­teket szerezhetnek egymástól, szemléletet tanulhatnak, bővül a látókörük. És persze megismerkednek annak az országrésznek a gond­jaival, ahol éppen a találkozó zajlik. Jelent ez nekünk vala­mit? Hogyne. Ha csak annyit kérdeznek meg tőlünk, milyen nálatok az ivóvíz-ellátás, már egy kicsit osztoznak gondjaink­ban. Éltem már Budapesten és több vidéki városban, Szege­den, Debrecenben, s általában az ott élő emberekben Pécs Műszerre! „vallatják" a vasúi! alapépítményt nem idéz fel többet, mint hogy ott bányásszák a feketeszenet, és ott van a hírneves Pécsi Ba­lett. Nos, ezen a kétnapos ta­lálkozón az ország más tájairól érkezett fiatalok megismerked­hettek Pécs nevezetességeivel, Harkánnyal, képet kaphattak Baranya társadalmi és gazda­sági helyzetéről. Éspedig szin­tén első kézből, a fiatalokat maga dr. Nagy József, a Me­gyei Pártbizottság első titkára tájékoztatta, és természetesen kérdéseikre is megfelelt. Elvit­ték őket a pécsi üzemekbe is. Meggyőződhettek, a szénen és az ércen kívül szá­mottevő könnyű- és élelmiszer- iparral is rendelkezünk, s hogy bár több lenne belőlük. Akivel szót váltottam, csak lelkende­zett, milyen jól érezte magát nálunk, az egész azzal kezdő­dött, hogy „Milyen kellemes az idő a Mecsek alján!”, s betető- ződött a harkányi Napsugár Szálló-beli fogadással és az éj­szakai fürdőzéssel. A fogadta­tásra és a programra, amely a Pécsi Balett fellépését is magá­ba foglalta, nem lehetett pa­nasz. A szekcióvezetők, élükön dr. Garamvölgyi Károllyal, a Szé­chenyi klubban találkoztak a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezetének vezetőivel. A kötetlen eszmecsere folyamán sok mindenről szó esett, a köz­gazdasági szabályzóktól a tár­saság munkájáig, ez utóbbival kapcsolatban pedig a vendégek sok hasznos észrevételt tettek. Többnyire a pénzügyminiszter első helyettese vitte a szót, s többször is megesett, megerősí­tésért, hogy „Ugye, Sándor?”, odafordult munkatársához. Aki pedig bólintott, dr. Ferge Sán­dor, a Pénzügyminisztérium köz- gazdasági főosztályának he­lyettes vezetője, talán a legiz­galmasabb téma szekcióvezető­je. Vele beszélgettem, s a tőle hallottakkal zárom most e jegy­zetet A téma: közgazdasági szabá­lyozó rendszerünk továbbfejlesz­tésének irányai. A közgazdász közvélemény, szögezte le elő­ször is dr. Ferge Sándor, ösz- szességében elégedett az el­múlt öt év gazdasági eredmé­nyeivel. Nem cél, hogy a sza­bályozórendszerben alapvető változtatásokat hajtsunk végre, mindez azonban nem zárja ki, hogy jobbá, egyértelműbbé te­gyük. Milyen változtatásokra gondolnak? Két fontos dolog­ról van szó: tovább növelik a vállalati önállóságot, javítják az érdekeltségi viszonyokat, el­sősorban is a vezetők érdekelt­ségét. Egészen pontosan: meg­szűnik a vállalati nyereség fel­osztásának jelenlegi gyakorlata, a vállalatok maquk döntik majd el, mennyit fordítanak fejlesz­tésre, mennyit nyereségrészese­désre. Természetesen megfelelő adózási rendszer mellett, s ezt nagyon aló kell húznunk, a vál­lalatok ugyanis nem mentesül­hetnek az állam iránti kötele­zettségek teljesítése alól. Szó van arról, hogy a bérszabályo­zást függetlenítik a nyereség­től, s többféle bérszabályozási rendszer lesz. Kiterjesztik a bér­tömeggazdálkodást. Az elmúlt években több olyan gazdasági szabályozó is érvényben volt, amely nem állt összhangban társadalompolitikai elképzelé­seinkkel, nem elégítette ki a dolgozók jogos elvárásait. Indo­kolt lenne például a szociális alapokat, a gyermekjóléti intéz­mények fenntartását a termelési költségek terhére elszámolni. Nos, akik egy kicsit is érdek­lődnek a gazdaság kérdései iránt, tudják, nagyon is érdekes elképzelésekről van itt szó. Végezetül megkérdeztem a minisztériumi főosztályvezető­helyettest, mi a véleménye a mai fiatal közgazdászokról, egy­általán, részt veszník-e a fiata­lok az országos gazdaságpoli­tika alakításában? — Elégedett vagyok, s talán elég, ha annyit említek, osztá­lyomon tizenkét fiatal közgaz­dász dolgozik — mondotta dr. Ferae Sándor, aki a maga negy­vennégy évével szintén fiatal­nak számit. Mikjósvéri leltén i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom