Dunántúli Napló, 1973. szeptember (30. évfolyam, 230-259. szám)

1973-09-22 / 251. szám

1973, sreptember 22, DUN AN I 01 I NAPIO Befejeződött a Vili. magyar békekongresszus (Folytatás az 1. oldalról) kólói oktatásnak még hangsú- Ivozottabb részévé kell tenni a békére nevelést, felhasználva, kiaknázva erre minden lehető­séget, módszert. Lörincze Péter, >a HNF budapesti ifjúsági béke- klubjának vezetője felszólalásá­ban egyebek között elmondta, hogy a legutóbbi békekongresz- szus óta eltelt időszakban a magvar fiatalság, a Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség vezetésé­vel nagyszabású meamozdulc sokkal,' jelentős akciókkal bizo­nyította a politikai érettségét. Dezse Bélóné (Baranva megye), termelőszövetkezeti dólnozá az édesanyák nevében szólalt Fel. Hangsúlyozta, hoay a békesze­rető emberek tábora napról napra növekszik, mind többen emelik fel szavukat a különbö­ző födrészeken kialakult hábo­rús konfliktusok súlyos veszélyei ellen. Ebben a helyzetben mea- nvuatató érzés, hogy a világ­béke menteremtésének, meg­szilárdításának érdekében Moszkvában összeül a békeerők vüágkongresszusa. Dr. Lenqyel Zsuzsanna, a Gödöllői Agrártu­dományi Eavetem docense eayebek között hangoztatja, hooy a jelenleai nemzetköz’ helyzetben, szocialista vilác- rendszeriink feilődésének mos­tani szakaszában úi lehetősének bontakoznak ki a néoek közötti harátsáq továbbfejlesztésére. Galambos Lajos (Budapesti írói, családi és emberi élményeit idézte fel — annak a nemzedék­nek taaioként. amelynek sorsán, é’etén kitörölhetetlen emlékként húzódik át a háború. Nics Já­nos, a Dunaújvárosi Vasmű üzemvezetőié egyebek között arra emlékeztette a konaresz- szi s küldötteit, hogy a maayor békemozoalom leautóbbi orszá­gos tanácskozása óta eltelt néoy esrtendő nemzetközi ese­ményei mindinkább érlelik a nagy lehetőséget, azt, hogy eovszer béke lesz a vilánon. Szentmihálvi Szabó Péter (Bu- daoest) író. eay személyes él­ményét. emlékét elevenítette fel. E'mondotta. hogy megismerke­dést két vietnami íróval, akik a békés Budapest felett elhúzó repülőgép morajára is összerez­zentek. Ezt követően a kongresszus munkabizottsáaainak vezetői kantok szót, akik összegezték a szekcióüléseken elhangzottakat, A szekcióvezetők beszámo'ó- iávol véaet ért a plenáris vita. Fzután Sebestyén Nándorné, az Orszáqos Béketanács főtitkára foalalta össze a kétnapos kong­resszus eredményeit, tapaszta­latait. Flöüáróban leszögezte: a VIM. Magyar Békekongresszus kétnapos elmélyült munkája során teljesítette feladatát és elérte a maaa elé kitűzött célo­kat. Tárgyilagosan értékelte a két kongresszus között véozett hazai és nemzetközi munkát, kimunkálta a békemozoalom toyábbi feladatait, felkészült a békeerők moszkvai világkong­resszusára. és a nemzetközi, va­lamint a maavar békemozgalom 25 éves jubileumára. Fzután került sor oz országos béketanács meaválasztósára. A 221 tagú testület taajaira vo­natkozó javaslatot dr. Barna Laios. a jelölőbizottság elnöke teriesztette elő. A kongresszus a javaslatot egyhangúlag elfo­gadta. Hasonlóképpen egyhangúlag jóváhagyta a kongresszus — ugyancsak dr. Barna Laios ja­vaslata alapján — a békeerők moszkvai. világkongresszusán résztvevő maovar küldöttség tagjoira vonatkozó javaslatot is. Ezután szünet következett. A szünetben megtartotta első ülését az úüóválasztott orszá­gos béketanács, s megválasz­totta elnökségének tagiait és tisztségviselőit. A választás eredményét a plenáris ülésen dr. Barna Laios ismertette. Pethó Tibor zárszavában hangsúlyozta: a további moz­galmi feladatok között most el­ső helyen szerepelt az alapos felkészülés a bé^eerők moszkvai világkongresszusára. Ez a kü­szöbön álló világesemény — csakúgy, mint a békemunka megannyi eddigi tapasztalata .— bizonyos, hoay kifejezésre fogja juttatni: a békemozqalom nem­csak korunk legnagyobb törté­nelemformáló ereje, hanem legnagyobb emberformáló isko­láig is. A magyar békemozqa­lom képviselői, most megválasz­tott küldöttei a békeerők világ­kongresszusán hűséggel fogják képviselni és szolgálni népün­ket, hazánk szocialista fejlődé­sének, felemelkedésének ügyet, a barátság és a béke eszméjét. Ezzel a Vili. Magyar Béke­kongresszus befejeződött. Az Országos Béketanács Elnök: Dr. Sik End re nemzet­közi Lenin Béke-díjas a Béke Vi­lágtanács elnökségének tagja, Budapest. Elnökhelyettes: Pethő Tibor. Alelnökök: Boldizsár Iván, Darvasi István, Fórizs Mihályné, Harmati Sándor, dr. Hárs Ist­ván, Háziinger György, Kiss Ká­roly, Kovács Dezsőné, Lehoczky Mihály, dr. Mondok Pál, dr. Si­mái Mihály, Szentistvónyi Gyu- láné, Terényi István, Vas István­ná, dr. Zsebők Zoltán. Főtitkár: Sebestyén Nándor­né. Elnökségi tagok: Angyol Bar­nabás, Bállá Dezsőné, dr. Bar- tha Tibor, dr. Berecz János, Bocskai Lászlóné, Bodonyi Pál - né, Bugár Jánosné, Búza Ilona, dr. Czinner József, Erdei László­né, Farkas József, Fehér Kata­lin, Ferenczi Tibor, dr. Gervay Béla, Giesz Mária, dr. Halász József, Halász Judit, Hantos Já­nos, dr. Haraszti György, Hubay Miklós, dr. Ijjas József, dr. Jer- my Tibor, Kállai Gyula. D. Kál- dy Zoltán, dr. Kende István, Kovács László, P. Kovács Tibor, Lörincze Péter, Makói György, Matolcsy Károly, dr. Menyhárt József, Mészöly Imréné, Moha­ros József, Muzsik Miklós, dr. Nagy Gábor, Nagy Imre, Nagy István, Nagy Mária, Németh Emil, dr. Prandler Árpád, Rán- kiné, Németh Angéla, Rudas Magdolna, Suszt Vilmosné, Sza­bó Józsefné, Szabó Julianna, dr. Szamosközy István, Takács Péter, Tóth Zoltán, Újvári Mik­lós, Vajda Józsefné, dr. Vólyi Gábor. / A harkányi elágazástól, az épülő Dráva-hidig 6 és fél kilométer hosszú, több műtárggyal ellátott aszfaltút épül. A hét méter tükörszélességü, korszerű út mintegy 46 millió forintba kerül. A képen: készül a Drávaszabol csőn áthaladó szakasz. Harminc induló közül 15 ért célba Száguldó gépcsodák Világsztárok, kétszázezer néző Ezt látni kell! — Fantasztiku­san száguldó gépcsodák, fül­siketítő robaj, kétszázezer őr­jöngő néző, világsztárok . •. Autóverseny, a Forma—1 vi­lágbajnoki futama. Monza. 1973. szeptember 9. * Mire képes az ember!? — Mi például közel ezer kilomé­tert autóztunk, hogy ezt a vi­lágversenyt láthassuk, mások — finnek, németek, angolok s ter­mészetesen az olaszok — már a „nagy szám" előtt néhány nappal elfoglalták helyüket a monzani betonpálya mellett, s onnan egy percre sem moz­dultak el. A közeli építkezésről elhozott deszkákból emelvényt barkácsoltak, akadt, aki sátrat vert. Itt étkeztek, mosakodtak, s természetesen itt is aludak, hogy minél közelebbről lát­hassák kedvenceiiket: Jackie Stewartot, Jocky Ickyt, Emmer- san Fittipaldit, Arturo Merza- riót, Ronie Petersont, De Ada- michot, Clay Regazzonit és még sorolhatnám. * A pálya Milánó egyik külvá­rosának többezer hektáros park­jában van. Ez volt a világ el­ső autódromja, a mi Millenná- risunkhoz hasonló, autók szá­mára épített betonteknő. Ma már nem használják, mellette alakították ki az elmúlt évek­ben a cipőhöz hasonló vonal­vezetésű versenypályát, mely­nek több kilométer hosszú, tü­körsima, speciális útfelülete 12 méter széles. A pályát két pár­huzamoson futó 3—4 méter ma- aas-drótkerítés övezi. Szomszéd­ságában három lelátót építet­tek., — A pályára, ahogy ott láttuk, senki sem tehette be a lábát a versenyzőkön kívül, még ] a szerelők sem. Bizonyára másokat is „izgat", mennyi egy ilyen világverseny­re a belépődíj? Meglehetősen drága: 2000—7500 líra (ezer lí­ra 42 forint.) * , Szakemberek szerint az ed­zés hozzáértőknek többet mond, mint maga a verseny. A verseny ugyanis taktikázás, kíméletlen harc a hírnévért, a győzelemért járó több tízezer dollárért, ver­senyfutás az autógyárak és a reklámcégek között. Érdekes a két és fél órás edzés azért is, hisz az ott el­ért időeredmény alapján kapják meg a versenyzők a rajtbe­sorolást. Az 50—70 ezer dollárt érő speciális autóritkaságok álta­lában négy méter hosszúak. Kü- j lönlegesen felkészített motor­jaik 300—400 lóerősek, hat i sebességfokozatuk lehetővé te­szi a 200 kilométeres átlagse- besséq tartását. Külön kell szól­ni a Goodyer „mindent elbíró gúmiiairól”. Fantasztikus igény- bevételt tudnak elviselni . . . Szóval ezek a „járgányok" egy­szerűen preciziós műszerek, technikai megoldásaik hétpe­csétes titok. * Vasárnap délután a világbaj­noki futamot órapontosságú forgatókönyv alapján rendezték meg. Ezt kívánta a verseny rangja és a nézők biztonsága és a résztvevők kényelme. Egy példa: a verseny előtt hatal­mas Marfboró-eamion gördült ! a depó mellé, s pillanatok alatt luxus-bárrá alakult ót — termé- j smtesen a versenyzőknek. A nézők a pálya VSröf efhetyezett többtucat fügében vásárolhat­tak jéghideg üdítőitalt és sört. A kétórás verseny alatt két mentőhelikopter körözött a ma­gasban, ott állt készenlétben a légkondicionát, valamennyi mű­tét elvégzésére alkalmas am­buláns kocsi. A pálya szélén járó motorral, 2000 méteren­ként pályabírók, valamint har­minc modern, tornyos tűzoltó­autó. Négy órakor rajtolt a har­minc fős mezőny, aztán két órán keresztül egymás szavát sem lehetett érteni —, olyan fülettépő volt a száguldó autók hangja. Már a második körben Merzarió, Ferrari kocsijával megállósra kényszerült. Az olasz nézők bánatukban sírva rogytak a földre. Még nagyobb lett az elkeseredés, amikor a másik Ferrari versenyző, Jacky Ickx ugyancsak beállt o depó­ba .. . Egy perc sem telt el, s J. Ickx ismét ott robogott a betonon — az olasz szurkolók ugráltak örömükben. A biztatás megtette hatását: J. Ickx új pá­lyarekordot állított fel, egy kört 1.564 perc alatt tett meg, ami 220 kilométeres átlagsebesség­nek felel meg. A Forma—1-ek versenyét egyébként Ronie Paterson an­gol versenyző nyerte meq JPS kocsival, a második helyen ugyancsak JPS kocsi végzett, vezetője Emerson Fittipaldi, aki Pele után a legnépszerűbb brazil sportoló. Az induló 30 kocsi közül 15 ért célba. * A monzai viláqversenyen az Autóklub szervezésében 18 pé­csi autós-szakember vett részt, versenyzők és szerelők. Vass József Húszéves a magyar | mezőgazdasági repülés HÚSZ ÉVVEL ezelőtt, 1953 I nyarán egy Aeroflot PO—2 ti- ] pusú repülőgép bemutatórepü- i lést végzett a vecsési Steinmetz j Kapitány Termelőszövetkezetben. A bemutatót megtekintették az ekkori Földművelődésügyi, Élel­miszeripari, Közlekedési Minisz­tériumok vezető szakemberei. Ez volt az első alkalom, hogy Magyarországon egy szántóföl­di rovarkártevő ellen repülőgé­pes porozással védekeztek. S ettől a kísérleti repüléstől szá­mítják hazánkban a repülőgé­pes növényvédelem történetét. A következő évben, 1954 nya­rán a kormány állami feladat­nak minősítette az akkori óriási problémát jelentő burgonyabo­gár elleni védelmet, megjelölve a védekezés módját is. A bein­duláshoz 5 darab PO—2 repü­lőgépet vásároltunk, a szovjet szakemberek segítségével meg­indult a munka. Abban az év­ben- összesen 9000 hold terüle­tet permeteztek és poroztak meg a gépek az országban DDT tar­talmú szerekkel. A munkálato­kat magyar részről Manninger G. Adolf, Kossuth-díjas kutató egyetemi tanár, az FM Növény- védelmi Igazgatóságának he­lyettes vezetője irányította. Ez az időszak volt a tyagyar mezőgazdasági repülés oskora, amikor még a szervezet sem alakult ki, a mezőgazdaság még a MALÉV-től bérelt gépekkel dolgozott. Külföldön már az 1920-as években hasznosították a repülőgépeket a mező- és er- j dőgazdaságban, kezdetben fő­ként veszélyhelyzetekben. Ná­lunk ilyen tapasztalatok nem voltak, ennek ellenére már az első év igen szép sikereket ho­zott. A kezdeti sikerek ellenére a magyar mezőgazdasági repülés szervezete csak 1959-ben ala­kult ki. Ekkor alakították meg az FM Növényvédelmi Szolgá­latának felügyelete alatt a re­pülőgépes Növényvédő Állomást budaörsi központtal, amely in­duláskor öt PO—2-es merev- szárny-gépet kapott az MHSZ- től. A budaörsi kishangórt, mely 20—21 repülőgép karbantartá­sához méreteztek, hamar kinőt­te az RNA, melynek 1961-ben 21 gépe volt, 1966-ban 34, 1969- ben már 67, rá egy évre 90 és 1972-ben már 18 repülővel ren­delkeztek, amiből tavaly 87 me­revszárnyú repülő és ezenkívül 20 helikopter dolqozott a mező­gazdaságnak. A régi PO—2-es típusokat a csehszlovák gyárt­mányú Brigadárok és a lengyel PZL—101-es váltották le, majd 1967-ben megjelentek oz AN— 2-esek és 1970-ben a Ka—26-os forgószárnyú szovjet helikopte­rek, amelyek már nem kézi, ha­nem konténeres töltésűek. A mezőqazdasági üzemek igen qyorsan felismerték a re­pülőgépes munkák előnyeit; a nagy teljesítőképességet — egy repülőgép egy műszakban 15— ! 20 földi gép munkáját végzi el —, a taposási károk elmaradá- J sóból származó előnyt, az j egyenletes szer-elosztást az el- | árasztott területek feletti mun- I kavégzés lehetőségét és évről ! évre növelték a repülőgépes i munkák iránti követelményeket. | A Gazdasági Bizottság hatóro- I zata értelmében 1968-ban meg- j indult a vidéki BNA üzemanyag- bázisok kiépítése. Ilyen bázis működik: Kenderesen, Hódme­zővásárhelyen, Makiáron, Öcsényben, Kaposváron és Nyír­egyházán. A reoülőgépek kö- zépiavítását Kaposváron, Nyír­egyházán és Budaörsön végzik. A nagyjavításokat korábban külföldön végeztették el, az el­múlt évben beindult a merev- szárnyú gépek hazai nagyjaví­tása és a helikopterek kísérleti javítása fs. Hazai nepülőgép- naayjavítást ma egyedül az RNA véqez nemcsak saját ré­szére, de bizonyos típusoknál a MALÉV-nek és más szervek­nek is. A gépek üzemeltetése és a repülés biztonsága megkövete­li, hogy az állomás a gépekkel állandó összeköttetésben le­gyen. Ezért 1970-ben megkezd­ték a hírhóló rendszer kiépíté­sét. Ezideig 7 reléállomás mű­ködik az országban: Szabad­sághegyen, Kékesen, Oroshá­zán, Hódmezővásárhelyen, Györgypusztán, Budaörsön és Pécsett, a Misinatetőn. Ma már a brigádok 70 százalékával ál­landó rádiókapcsolatban álla­nak, s az RNA célja minden re­pülőgéppel kiépíteni az állan­dó összeköttetést. Különösen itt, a Dunántúlon nehéz ez, a vál­tozó terepviszonyok miatt, ez az oka annak is, hogy itt nem tud­tak elterjedni annyira a merev- szárnyú repülőgépek. Ám annál nagyobb az érdeklődés a heli­kopterek iránt. A helikopterek nagy része máris a Dunántúlon dolgozik, s az újonnan vásárol­tak is ide kerülnek. Megindult a pilótaképzés is, amikor o MÉM 1968-ban bein­dította Nyíregyházán a mező- gazdasági repülővezetőképző is­kolát, ahova évente 25—30 érettségizett fiatalt iskolázunk be. Ez az iskola ma már nem­csak a mezőgazdasági repülés részére képez ki pilótákat, de jórészt erről a főiskoláról ke­rülnek ki a polgári repülés re­pülőgépvezető üzemmérnökei is. Kaposváron szervezték meg a műszaki szakemberképzést — ide szakmunkás fiatalokat vesz­nek fel — és a pilóták szakmoi továbbképzését is. A hőskor 1968-ban zárult le. Addig a mezőgazdasági repü­lés bebizonyította létjogosultsá­gát, az azóta eltelt öt év alatt pedig nélkülözhetetlenségét. Míg 1959-ben mindössze 24 ezer hektárt, addig 1965-ben már közel 85 ezer hektárt, ta­valy már 1,4 millió hektár me­zőgazdasági terület különböző mezőgazdasági munkáit végez­ték el az országban repülőgé­pek és helikopterek. (Ez nem abszolút szám, hisz a gépek bi­zonyos védekezési munkáknál, például szólópermetezés, több­ször is beiárják ugyanazt a te­rületet.) Többet mond annál, hogy 1972-ben a növényvédel­mi és gyomirtási munkáknak 50 százalékát mór repülőgéppel végezték Magyarországon. BARANYÁBAN — dunántúli megye lévén — jóval fiatalabb a mezőgazdasági repülés, hisz oz első merevszárnyú gép 1967- ben kezdte meg munkáját a Bólyi és a Villányi Állami Gaz­daságban. Az még bérelt gép volt. A Bólyi Állami Gazdaság tavaly saját repülőgépet vásá­rolt s ebben az évben vásárol egy KA—25-ös szoviet helikop­tert a Szenteaáti Állami Gaz­daság által létrehozott növény- védelmi társulás is a 26 ezer hektáros érdekeltséqi területére. A Mohácsi TSZ Szövetség terü­letén megalakult NEGE — Re­pülőgépes Egyszerű Gazdasági Együttműködés — egyelőre bé­relt géppel dolgozik s ezzel oz idén szeptember elejéig 27 ezer hektár terület védelmi munkáját végezték el. A Villányi Állami Gazdaság szőlőterületeinek vé­delmére helikoptert bérel az RNA-tól. Megyénkben tehát most kez­dődött ely egy igen gyors fejlő­dés. Az idén már az őszi ga­bonák veqyszeres gyomirtásá­nak 30 százalékát végezték re­pülőgéppel s jövőre ez oz arány újabb gépek beállításával vár­hatóan tovább iavul, hisz még soha ilyen tiszták nem voltak a gabonák, ami rendkívüli mó­don megkönnyítette az aratást és nagy része volt a megye ki­váló búzatermesztési eredmé­nyeiben. Rné — Értesítjük kedves Ügyfeleinket, hogy a megye egész területén 1973. IX. hó 25-én, kedden értekezlet miott liókíizieteink zárva lesznek. B, m. Fátyolért Mosoda Vállolat Dr. Cserháti József római ka­tolikus megyés püspök, a ma­gyar katolikus püspöki kar tit­kára. Gálos Antalné, a hirdi ken­derfonó munkása. P. Kovács Tibor, a Mecseki Szénbányák Vállalat villamos üzemének vezetője. Kundár György, a szalántai I mezőgazdasági tsz brigádveze tője. Dr. Lissák Kálmán Kossuth díjas akadémikus, a Pécsi Or vostudamányi Egyetem Életta ni Intézetének igazgatója. Molnár Józsefné háziasszony Pécs. Pápai Jenő, a sellyei postahi vatal vezetője. Az Országos üéketanács Baranya megye; tagjai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom