Dunántúli Napló, 1973. szeptember (30. évfolyam, 230-259. szám)
1973-09-13 / 242. szám
1973. szeptember 13. DUNANTOll NAPLÓ i „Légi híd" a Dráva felett A jugoszláv hídépítők megkezdték a vázszerkezetek w beemelését — Uj híd a Fekete-vízen Közel tíztonnás vasszerkezetek j szállnak a folyó felett: a jugoszláv hídépítő vállalatok meg- j kezdték a Dráva két partját ősz- I szekötő kábelhídon a vasszerke- j zetek szállítását. Mint arról ko- rábban már beszámoltunk, a j határfolyó mindkét oldalán felállítottak egy-egy 40 méter magas kóbeldarut, melyeket most acélsodronyok kötnek össze, mintegy 400 méteres hidat képezve a két ország között. A légi szállítópálya üzembehelyezése az 1971. októbere óta folyó hídépítési munkálatok egyik legjelentősebb eseménye. Az UVATERV tervei alapján a | magyar Hídépítő Vállalat a j Dráva mindkét partján elkészí- I tette az alépítményeket. A süt- I tői mészkővel borított pillérekre . — a kormányszervek által kötött egyezménynek megfelelően —, a jugoszláv vállalatok építik rá j az ugyancsak jugoszláv cégek által gyártott vasszerkezeteket. A légi szállítópálya kiépítése e munkálatok előfeltétele volt. A j hidat 11 méter hosszú szerkezeti elemekből állítják össze, j melyeket a helyszínen szegecselnek. Jugoszláv oldalon az első I szerkezeti elemek .már a- helyű- | kön vannak, a legizgalmasabb munkaszakasz — a folyó köze- ■ pének átívelése —, azonban még hátra van. Magyar olda- ■ Ion is folyik a munka, bár közel ' sem ilyen látványosan. A Feke- te-vizen a réginél háromszor szélesebb híd épül, s új hidakat kap a drávaszabolcs—harkányi út is. A határátkelő állomásra vezető úton két kisebb hidat építenek. A 316,5 méter hosszú új Drá- va-híd szerelését a horvát Büro Dakovic vállalat brigádiai végzik, de ha ők végeztek, ismét egy magyar periódus követ- i kezik, az út burkolása, a gya- ! logjárdák megépítése, a korlátok elkészítése és e'helyezése, valamint a festés és a világítási rendszer meqépítése a magyar vállalatok feladata lesz. B. S. Milyen a tömegköz'ekedés helyzete? Számos közérdekű téma Amivel a Baranya megyei Tanács bizottságai foglalkoznak Az utóbbi időben megélénkült a tanácsi bizottságok munkája. Ezt az is mutatja, hogy számos közérdekű téma foglalkoztatja őket, s egy-egy ülésen érdekes viták, véleménykülönbségek alakulnak ki. A nyári „uborkaszezon” után nemsokára kezdődnek a harmadik negyedévi bizottsági ülések. Az Igazgatási és Jog- politikai Bizottság következő ülésén például napirendre tűzi a helyi tanácsok működési szabályzatait, tevékenységük tapasztalatait. Megbeszélik a Megyei Tanács rendeletéinek betartását, a felülvizsgálat eredményét. Végül — időszerű és igazán érdekes témaként — a szövetkezetek állami felügyeletének ügyes-bajos gondjait vitatják meg. A Gazdaságpolitikai Bizottság a második félévben a szarvasmarha-tenyészéssel foglalkozott, most a nők helyzeté- ! vei kapcsolatos tanácsi határozat végrehajtását vizsgálják meg, és napirendre tűzik — örökzöld téma! — a tömegközlekedés helyzetét Baranyában, különös tekintettel Pécs városára. Az utolsó negyedévben szintén érdekes napirendi ponkialakult bérarányaival. A Művelődéspolitikai Bizottság szintén közérdekű kérdésekkel | foglalkozik. A közművelődés területéről való — és vitára alkalmas — téma a Pécsi Nemzeti Színház ama tevékenysége, amely a munkásosztály és az ifjúság színházkultúráját hivatott emelni. Milyen szerepet tölt be Baranya közművelődésében a Mecseki Kultúrpark? Ez egy másik időszerű téma. A gyermek és ifjúságvédelem területéről két érdekes napirendi pont: mekkora szerepe van a megelőzésnek az ifjúkori bűnözés kialakulásában? És szintén egy éles vitára alkalmat adó gond: az általános iskolát végzett állami gondozottak továbbtanulása, illetve munkábaállása. Megvizsgálják Komló testnevelési és sport- mozgalmának helyzetét is. A bizottság nagyszerűen dolgozik a műemlékek ügyében — napirendre is tűzték a műemlékek védelmét, valamint a baranyai kastélyok és udvarházak helyzetét ismertető előadást is. A Tervgazdasági Bizottság az építőipari kapacitás helyzetét, a lakossági szolgáltatás eddigi célkitűzéseinek megvalósulását, valamint az V. ötéves tervi lakásépítkezések előkészületeit tűzte napirendre. Itt ejtenek szót a társadalmi munka jelenlegi gondjairól is. Szőlőkoüi^áin | a balaton joglárí j sző.öskerteHben > Az állami gazdaságokban i > tavaly próbálták ki az Egye- ) 5 sült Államoktól vásárolt, kor- í < szerű szőlőkombójnokat. A | legjobban bevált Chisholm- j i Rydet OW mintájú gép úgy- J ) nevezett rázólécekkel műkö< dik. Ezek a tőke termőfelüle- <5 s tét megmozgatják, és a szó J ) szoros értelmében lerázzák a > ? szőlőbogyókat. A kombájn l természetesen nem alkalmas < s csemegeszőlő szedésére, \ > csakis borszőlőt szüretelnek > í vele. A lerázott szőlőszemek > < a gépre szerelt gyűjtőasztal 5 £ ra hullanak, innen a termés í j a hátrafelé mozgó szállító) szalagokra kerül, amelyek í í szállítótartályba továbbítják ? a szőlőt. A hulladékot két j | ventillátorral lefúvatják, s így j i a tartályba csakis szőlősze- > í mek juthatnak. A kombájn £ j évente 600—650 órát dolgo- f | zik, és 170—240 hektárnyi í í szőlő szüretelését „bízhatják ] ) rá". Ezzel 200 dolgozó kézi í munkáját helyettesíthetik, j Ilyen kombájnok kezdik meg \ S most a munkát a balaton- i ? bogiári szőlóskertekben. I Uj javítóműhely, korszerű szociális létesílmény Készül a Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat új telepe A Köztisztosági Vállalat új székhaza mór befejezés előtt áH, előtte pedig bontják a régi épületeket Fató: Erb János A felüljáró építése miatt a I Rózsa Ferenc utcában levő lakások és vállalati épületek nagy részét már lebontották. Az utolsó „kiköltözködők" között van a Pécsi Köztisztasági- és Útkarbantartó Vállalat. A jelenlegi helyett ugyanis a vállalat új központját a Bolgár Néphadsereg útján alakítják ki. Áz itt folyó munkák közül a jelenlegi legnagyobb beruházásnak tekinthető az új köz- i ponti iroda és szociális épület, j melynek befejező munkáinál tartanak az építők. A négyszintes, modern épület alapvetően megváltoztatja majd a dolgozók helyzetét, hiszen a régi központban égető probléma volt már a szociális helyiségek hiánya és a zsúfoltság. Az új helyen úgy tűnjk mindennek lesz helye. Az épület földszintjén fürdőket, férfi és női öltözőket, valamint a hőközpontot helyezik el. Az első emeletre kerül a korszerű, kétszáz személyes étterem és a hozzá- csatlákozó melegítőkonyha, míg a második és harmadik emeletet az irodahelyiségek foglalják el. A hatmillió 340 ezer forintos beruházás a kivitelező —, a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat — ígérete szerint a következő hónap végére készül el. Az új telep kialakítása azonban ezzel nem fejeződik be. Az év elején adták át a nagyméretű szerelőcsarnokot és javítóműhelyt, jelenleg pedig egy lakatos- és gépkocsifényező műhely épül. Kongresszus előtt a nemzetiségi szövetségek Ez év őszén tartják kongresz- szusukat a magyarországi nemzetiségi szövetségek. Elsőnek október 26—27-én a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége tartja tanácskozását, ezt november 8-9-én a hazai német-ajkúak konferenciája kö- . veti. A Szlovákok Demokratikus | Szövetsége november 21—22-én j ülésezik. A kongresszusok sorát november 26—27-én a hazai délszlávok országos megbeszélése zárja. Az őszi eseménysorozat elő- ] készületei során készült felmérések — mind a szövetségek tevékenységét, mind a szocialista f internacionalizmus elvein alapuló nemzetiségi politika érvényesülését illetően számottevő fejlődésről tanúskodnak. Nemzetiségeink kulturális kapcsolatai tovább erősödtek Szlovákiával, Jugoszláviával, az NDK-val és Romániával. Az érintett országok működése és segítsége a magyarországi délszláv, szlovák, német és román lakosság oktatásának és kulturális tevékenysége színvonalának emelésében olyan igény, amelynek — a kölcsönös megértés szellemében történő — kielégítése számorte- vően segíti nemzetiségi műve- I lődéspolitikánkat. „Lányokat is, lányokat is../ „Kokét" kitüntették tot találhatunk a munkatervben: az ipari szövetkezetek lakossági szolgáltatásait. Mi a helyzet a nemzetiségi pedagógusok továbbképzésével? Többek között ezt a kérdést is felvetik a Nemzetiség- politikai Bizottság következő ülésén, ahol ismertetik a Magyar Rádió Pécsi Stúdiója nemzetiségi adósainak munkáját, szólnak a nemzetiségi könyvtárak feladatairól, a nemzetiségi honismereti munkáról és a helytörténetírás helyzetéről is. Nagyon érdekesnek bizonyul a nemzetiségek demográfiai helyzetéről szóló napirend. Munkaerő-utánpótlás, ifjúsági munkaerőgondok — a Fog- lalkoztatáspoltikai Bizottság napirendjén szereplő téma. De foglalkoznak mással is: a tanácsi ipari és építőipari munkások bérrendezés után Szállítási szakembert felsőfokú képesítéssel és nagy gyakorlattal, szílliiásszervezési inunk jkörben alkalmazunk. Jelentkezést: „Nagykereskedelem" jeligére a Hunyodi úti hirdetőbe kérünk. A magas kitüntetés viselője szőke, mosolyog és kedvesen fesztelen. Az iskolaköpeny zsebéből veszi elő a medáliát és félszeg-büszkén mutatja az igazgatónőnek: „ezt kaptam..." — A barátnőmmel megyek az utcán, jön szembe egy ismerős srác. Rögtön azt kérdi, te is ott voltál azon a nógrádverőcei marhaságon? Rögtön felszaladt a pumpa, elmagyaráztam neki hol voltam... Erre azt mondja: csak nem te vagy az a lány, akit kitüntettek? Azután egy szót sem szólt, csak gratulált. — Sokszor kap megjegyzéseket a fiúktól? — Előfordul. Végignéznek, art mondják: na nézd csak, egy ifjú gárdista. Mi is az ifjúgárda? '— És ilyenkor mit mond? — Azt, hogy gyertek el egy- egy foglalkozásunkra, gyakorló tunkra, majd meglátjátok. De néha egyszerűbb azt mondani a szemtelen hosszú hajúaknak: majd megtudod, ha katona leszel ... — Nehéz a katonai jellegű kiképzés? — A, dehogy. Ezt csak a fiúk mondják . . . Ö a „kisparancsnok", a lányoknak pedig egész egyszerű en csak „Kokó”. így ismerik a pécsi Janus Pannonius Gimnáziumban s nekik akkor is csak „Kokó" marad, ha éppen parancsol. Már pedig az ifjúgárda foglalkozásokon a legtöbbször az övé az utolsó szó: szakaszparancsnok és a vezényszavának 25 ifjúgárdista lány engedelmeskedik. Már amikor. Mert évközben meg lehet engedni némi lazítást, olyankor még fesztelen diáknak is szabad lenni —, csak akkor nem, ha rajtuk az egyenruha, ha túrán, szemlén, vagy csak egyszerű gyakorlat közben bizonyítani kell: mi is vagyunk annyira katonásak, mint a fiúk . . . Ért a heccet soha sem hagyhatják ki: ha bárhol is felvonul a pécsi Janus Pannonius Gimnázium ifjúgárdista leányszakasza, mindig, mindenki előtt el- éneklik az üzenet Kun Bélának című dalt, amelyiknek egyik sora így szól, „lányokat is, lányokat is sorozzanak bakának . . .” Persze nemcsak a „szájuk jár”: az ifjúgárda augusztusi országos szemléjén a pécsi gimnázium leánycsapata szálas legények előtt szerezte meg a harmadik helyet. • — Mióta ifjúgárdista? — Négy éve. Először közkato eo voltam, aztán rajparancsnok és most a leányszakaszt vezetem. — Nehéz a lányoknak parancsolni? — Néha igen. De mi megértjük egymást, legtöbben egy osztályba járunk, így könnyebb. — A legtöbb középiskolás lánynak még a „diákegyenruha", a matrózblúz, sötét szoknya is nyűg. És az ifjúgárdista egyenruha? — Az más. Szép és mi így vagyunk igazán gárdisták. Civilben még diákcsínyeket is megengedhet magának az ember, de az egyenruha kötelez. — És ez mit jelent? — Hűha... sok mindent. Egyszer majdnem verekedni kellett ... A szőke 17 éves iánynak 3,7 a tanulmányi átlaga, szereti a szaktárgyakat, a gyermekgondozást és mindent, ami ezzel ösz- szefügg és nem nagyon szereti a reált: a matekot, meg a fizikát. Kaposvárra készül tanítóképzőbe, de addig is rengeteg dolga van — persze a tanuláson kívül — például még nálánál is ifjabb tagokat toborozni az ifjúgárdába. Továbbra is a measzokott aktivitással dolgozni a KISZ-ben, ahol eddig iskolai szervező titkár volt, nemsokára kezdődik az űj kiképzési év . . . — Melyik a kedvenc zenekara? — A Bergendi és az Illés. Egyformán. — Mit csinál szabad idejében? — Olvasok, zenét hallgatok, szeretek táncolni és szórakozni. — Mit csinálnak az osztály- társnői ugyanez idő alatt? — Olvasnak, zenét hallgatnak, szeretnek táncolni és szórakozni . . . (Kovácsevics Mártát a pécsi Janus Pannonius Gimnázium IV/ A. osztályos tanulóját az ifjúgárdisták országos szemléje alkalmából a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatával tüntették ki.) D. Kónya Jegyzet Hiába a „fellebbezés“ „Jól érzik-e magukat Pécsvá- radon az emberek lényegében azon is múlik, hogy kielégítő-e vagy sem a szolgáltatás" - mondják a tanács vezetői. A szolgáltatás „témakörét" különböző „kisebb” kérdésekre lehet bontani: elromlik a televízió, vagy a háztartási gép, - hova vihetem megjavítani, mikor lesz kész? Javíttatni akarom a cipőmet, — van-e cipész? Ruhát akarok varratni, — találok-e szabót, varrónőt? Tataroztatni akarom a házamat, — ki vállalja?... A kérdéseket úgyszólván naponta teszi fel Pécsvárad és a hozzátartozó társközségek mintegy 6000 lakója. Ha a válasz megfelelő, akkor a lakosság közérzete nyugodt, — jól érzi magát. A tanács vezetői elmondták a válaszokat: „A GELKÁNÁL gyorsult az átfutási határidő, az átszervezés után javult az alkatrészellátás. Most azon fáradoznak, hogy megoldják az alkatrész-tárolás gondjait. Mert erre a szolgáltatásra mind nagyobb az igény: csak Pécsváradon 805 rádiót, 705 televíziót tartanak nyilván, — és a számok egyre nőnek. Ami a cipőjavítást illeti, van lehetőség. Jól működik a férfi, női fodrászat is. Nincs gond a ruhavarratással sem, Gázcseretelep kettő is van Pécsváradon”. Az eredmények mellett szót ejtenek a feladatokról. „Van néhány gondunk” — mondják. A ház körüli apróbb javítások- lakatosmunkák, vízvezetékszerelés stb. — iránti igény is mindennapi. Ennek fokozott kielégítésében — mint mondják- sokat segíthetne, ha a községben lakó különböző szakemberek a vállalatoktól hozzájárulást kaphatnának a „másodállásos munkaengedéllyel rendelkező kisiparos” — címen’ folytatott tevékenységhez. Mert most az a helyzet, hogy' „kontárokként" dolgoznak munkaidő után. Gond van a fuvarral is. baz, hogy a helyi szállítást a Jß iszek” fuvarosok megoldják " nincs panasz munkájukra. De a távolsági szállítás már „döcög”. Például az építkezésekhez szükséges anyagokat — évente átlag 25-30 új ház épül.- átépítik, bővítik a régieket, a tanács évente mintegy 100 építési engedélyt ad ki, - általában jelentősebb távolságról kell hozatni. Erre nem mindig alkalmas a lovaskocsi. Az elmúlt évben a Volán megszüntette Pécsváradon a teherautó kirendeltségét. Mint mondják, kár, mert a 8-10 teherautónak állandóan volt munkája. öregek napközije! Igaz, hogy beszélgetésünk témája a szolgáltatás, de nem tudjuk kikerülni (miért is akarnánk?) az öregek napközijének problémáját. „Szolgáltatás az öregek részére" - így is fogalmazhatnánk. A tanács elhatározta: öregek napközijét létesít. A szükséges pénz rendelkezésre áll. A helyét is kijelölték: a megszűnő gimnáziumi leány- kollégium épületét. Huszonöt- harminc egyedülálló idős embernek tudnának második otthont adni,- ahol részükre étkezési lehetőséget is teremtenének. Csakhogy ennek a „szolgáltatásnak" megvalósításánál — pillanatnyilag legalábbis úgy tűnik, — leküzdhetetlen akadályba ütköztek. Az akadály pedig: a mezőgazda- sági szakmunkásképző iskola. A tanács vezetői így mondják: „A szakmunkásképző iskolának 240 férőhellyel három épület áll rendelkezésére. A beiskolázott gyermekek száma. 198. Hely tehát a három épületben még bőven van. De 18 tanulót — számunkra kevésbé érthető módon — éppen az öregek napközijének kijelölt épii letbe helyeztek el. Hiába „fellebbeztünk”. Most ott állunk, hogy az öregek napközijét nem tudjuk megvalósítani. Pedig az igény nagy, — és szeretnénk ezeknek az öregeknek nyu godt, kulturált körülményeket teremteni". Valóban megoldhatatlan? A „fellebbezést” intézők ha újra elővennék az „aktát” — talán jobbon látnák mögötte az idős embereket... (Goroy)
