Dunántúli Napló, 1973. augusztus (30. évfolyam, 200-229. szám)
1973-08-26 / 224. szám
Gene*ika az ideg- és elmegyógyászatban Öröklődik a tudathasadás? Idős anyák gyermekei — Kromoszóma-rendellenesség az agresszív bűnözőknél Az Egészségügyi Minisztérium és az Országos Ideg-Elmegyógyászati Intézet közelmúltban tartott ülésén foglalkozott azzcl a tervvel, hogy össze kell írni az ország területén élő összes örökletes ideg- és elmebeteget, gyógyításuk érdekében pedig széles körű tudományos kutatómunkát kell folytatni. Dr, Pálffy György, a Pécsi Orvostudományi Egyetem Ideg- Elmegyógyászati Klinikájának igazgatója aktívan részt vesz ebben a munkában. Korai elbutulás- Milyen kétségkívüli ismereteik vannak az örökletes ideges elmebetegségekről?- Az örökletes ideg- és elme- betegségek bizonyos formáiról azt tudjuk, hogy a körfolyamat az idegrendszernek mely területeire. lokalizálódik. De ma már nemcsak az anatómiai elváltozásokat lehet kimutatni, hanem ismerünk bizonyos biokémiai adatokat is, melyek kétségkívül az elmekór hátterét jelentik, és amelyek igen fontosak a gyógyító orvos számára.- Statisztikai adatok bizonyítják, hogy egy-egy elmebetegség, mint például a skizofrénia, vagy a praesenilis elbutulás stb. némely csalódban gyakoribb, mint az átlag előfordulás. Professzor úr szerint ennek oka az, hogy bizonyos elmebajok öröklődnek?- Vannak úgynevezett dominánsan öröklődő idegbetegségek. Ezeknél az imént említett anatómiai, illetve biokémiai háttér majdnem minden esetben kimutatható, mivel a beteg hordozza a kóros gént. Nyilvánvalóan örökletes például az ötvenhatvan életév körül jelentkező elbutulás — a praesenilitós. Ennek oka az agykéreg egyes helyein bekövetkezett sorvadás. A domináns defektusok több generáción keresztül fennmaradnak, de rendszerint nem nagyon súlyosak. Ha viszont egy dominánsan öröklődő elmebaj mégis súlyos formában manifesztálódik, ha olyan súlyos az elmekór, hogy lehetetlenné teszi az egyén szaporodását, akkor a baj egyáltalán nem öröklődhet. Csak egy esetet ismerünk, amikor a súlyos domináns defektusok mégis öröklődnek, és számos generáción keresztül fennmaradnak, nevezetesen, ha az elmebaj viszonylag késői életkorban fejlődik ki, amikor az illetőnek már vannak utódai.- Szinte mindig található két-három ilyen beteg egy általános nagyságú elmegyógyintézetben. A betegséget Huntington chorea néven ismerik. A beteg cSaládfáia igen messzire visszavezethető. Egyes amerikai családokban például, ahol ezt a problémát vizsgálták, és ahonnan a betegség klasszikus leírása származik, a betegséget távoli generációk örökségének tekintik. Oda a kóros aént az első bevándorlók hurcolták be 1630 táján. Később, amikor rajtuk és gyermekeiken kifejlődtek a betegség tünetei, sokan váltak közülük a boszorkóny- égetők áldozataivá. Hiányzik egy enzim- Az emberek többsége ellentétes véleményen von a recessive öröklődő elmebetegségekről, mint amilyen a tudat- hasadás, a skizofrénia. Kérem, professzor úr, beszéljen ezek örökölhetőségéről.- Az ikerkutatások, amelyeket genetikusok az utóbbi évtizedekben végeztek, kiváltképpen Amerikában, erősen támogatják a skizofrénia örökletes jellegét. Számos egypetéjű ikernél az elmebetegség azonos életkorban szinte azonos jelleggel manifesztálódik még akkor is, ha az ikrek eltérő életfeltételek közeoetfe élnék. De nemcsak az ikrek, hanem a testvérek esetében is igen gvakon a tudathasadásos heteo. ú'abbnn a szülők rokonházasságát is fe■ 21 VASÁRNAPI , M E l l E K l t 1 Eb lelőssé teszik a bajért - mindezek kétségkívül recesszív génekre utalnak.- A recesszíve öröklődő elme- betegségeknél a káros gént hordozhatja valaki anélkül, hogy a baj tünetei kifejlődnének. Itt a betegség csak akkor fejlődik ki - ha az illető mindkét szülőtől örökli a kóros gént.- Az utóbbi években egyre nagyobb jelentősége van az elmegyógyászatban is a biokémiai genetikának, amely már számos példával, meggyőző tényekkel támasztotta alá az egy gén - egy enzim elméletét. Milyen eredményekre lehet hivatkozni az elmebajok gyógyítása és a biokémiai genetika eredményeit illetően?- Jól ismerjük a fenilketonu- ria nevű betegséget, amelynek biokémiai háttere meglehetősen tisztán áll előttünk. A betegséget egy igen érdekes anyagcserezavar váltja ki. Ugyanis a szervezetből hiányzik egy olyan enzim, amelyik a fenilalanin nevű aminósavat egy másik ami- nósavvá alakíthatná. Mivel ez az enzim nincs jelen, ezért mintegy „ferde úton” kénytelen oxidálódni a fenilalanin, amelyből a káros fenilpiroszölősav keletkezik. Ez okozza az agykárosodást. Az elbutulás már néhány hónapos gyermeknél nyilvánvaló, és a legtöbb beteg a gyengeelméjűség legsúlyosabb formájában, az idiotiában szenved, amelyet még mozgásszervi zavarok és nemritkán epilepszia is súlyosbít. A fenilketonu- riás betegek valamennyien kék- szeműek és világos, hajúak.- Miután ismerik a betegség okát, gyógyitható-e a fenilke- tonuria?- Az örökletes elmebetegségek között ez gyógyítható legeredményesebben. Ennek oka kétségkívül, hogy meglehetősen jól ismerjük a defektus alapját képező anyagcsere biokémiáját. Magam is kezeltem fenilketo- nuríás betegeket. Ha az újszülött vizeletét rendszeresen vizsgáljuk, akkor idejében kiszűrhetők a betegek, és a következményeket kivédhetjük. Mindennek feltétele a fenilalanin-men- tes diéta, ugyanis az látszik logikusnak, hogy a beteg szervezet ne jusson fenilalaninhoz, ilyenkor nincs mit kórosan eloxidálni. Ezeknél a gyerekeknél a fenilketonuriára jellemző semmilyen idegrendszeri, vagy kóros szellemi tünet nem fejlődik ki. Meglepő összefüggés- A mongoloid idióta, más néven a Down-syndróma ugyancsak gyakori elmebetegség, az összeírásnál ‘ők is szóbajönnek?- Ez a betegség, mint kongenitális defektus relatíve tényleg gyakori elmebetegség, mi viszonyaink között minden 500 élve szülésre jut egy. Egypetéjű ikrek esetében, ha az egyik mongoloid, a másik is ezt a károsodást mutatja. Érdekes, hogy a kétpetéjű ikreknél az ikerpár másik tagja sohasem jelleghordozó. Ezek a tények azt bizonyítják, hogy korai csírakárosodásról lehet szó. Feltűnő az esetek előfordulása és az anya életkora közötti összefüggés. Minél fiatalabb az anya, annál kisebb a valószínűsége, hogy a ayerek hordozza a synd- rómát. Az idős korú anyák gyermekei között 50 közül egy, esetleg minden harmincötödik károsult.- A kórkép mögött már régen kromoszóma-rendellenességet gyanítottak, de csak 1959- ben bukkantak rá, hogy a jelleghordozó egyén szomatikus sejtjei egy számfeletti kromoszómát tartalmaznak, mégpedig három 21 -es kromoszóma található a normális kettő helyett. Hogyan keletkeznek az ilyen rendellenes kromoszóma-garnitúrák? — A redukciós sejtosztódás folyamán, amikor az ivarsejtek képződnek, elmaradhat a kromoszómapár tagjainak szétválása. Ha két kromoszómával rendelkező ivarsejt egyesül egy normális ivarsejttel, amelyikben egy kromoszóma van, olyan zy- góta, csírasejt keletkezik, amelyikben három 21-es kromoszóma van a kettő helyett. A bajért ez felelős! A rendellenes kromoszómaképződés férfiben és nőben egyformán történhet, azonban mégis nyilvánvalóbbnak látszik, hogy női ágon alakul ki. — A rendellenes kromoszómák nem minden esetben manifesztálódnak ilyen, viszonylag nem súlyos kórformában, mint o mongolizmus. Legújabban meglepő összefüggésre derült fény a rendellenes kromoszómagarnitúrák és az alacsony intelligenciájú, agresszív bűnözők között. Azt találták, hogy a speciális börtönökben tartott, mentálisan abnormis betegek között feltűnően sok a rendellenes kromoszómájú férfi. Nekik két Y kromoszómájuk van az egy helyett. Egy vizsgálat során 315 ilyen betegből kilencnek volt XYY konstitúciója, míg a nem börtönlakóknál minden kétezerből egy. Az idevonatkozó közlemények kiemelik, hogy az XYY kromoszóma-rendellenességgel velejár a két méterhez közelálló termet. Az ilyenek agresszívek, önzők és trágárok, kivétel nélkül antiszociális egyének, akik a társadalom szellemi és gazdasági értékei iránt teljesen indolensek. Takács László Grain András rajta Hódolván T hónának használunk a hazának I 150 éves a A jubileumra készüli nM Miskolci Nemzeti Színház Augusztus 24-én ünnepi társulati ülésen emlékezett meg a Miskolci Nemzeti Színház együttese színházuk alapításának 150. évfordulójáról. Ez alkalommal leplezték le Kiss-Kovács Gyula szobrászművész reliefjét, melynek felirata: — „Hódolván Tháliának használunk a hazának!" — olvasható volt az első hazai kószínház függönyén is. Az ünnepséget az esti'előadás koronázta, Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéjét láthatta a színház leghűségesebb barátaiból verbuválódott közönség. Vörösmarty csodálatos műve egyébként - néhány rövid év eltéréssel - egyidős Miskolc színházcvaL Százötven év Tbátia a magyar nyelv és kultúra szolgálatában. Hogyan is kezdődött a másféL évszázadot felölelő történet? Hívjuk segítségül azt a gazdag jubileumi kiadványt, mely a Magyar Színházi Intézet gondozásában készült a miskolci nyomdában, s a Miskolci Nemzeti Színház 1823—1973 címet viseli. Megtudjuk belőle, hogy a magyar színjátszásnak elsőként Kolozsvárott építettek állandó hajlékot 1821-ben. Ám a másodikként felépült miskolci kőszínházat mégis elsőnek nevezhetjük, hiszen a korabeli szó- használat szerint „két magyor haza”-ként tartották nyilván Erdélyt és Magyarországot. így lett Miskolc színháza Magyar- országon, „térés Hazánkba első”. Miskolcon egyébként már a XVIII. század elején is rendeztek színielóadásokat, de nem hivatásos színészek, hanem diákok adták elő — kezdetben latin, később magyar nyelven — a darabokat. Járt itt német társulat is, óm a föld- és szőlőmű- velő, illetve kézműves lakosság vajmi keveset értett az idegen nyelvű szövegből. Az első hivatásos színészek Erdélyből érkeztek 1800-ban és néhány évig rendszeresen szerepeltek Miskolc közönsége előtt. A miskolci színészet történetét mégis csak 1815-től számíthatjuk. A pesti Rondella lebontása után otthontalanná vált társulat vándorlásra kényszerült és Miskolcon keresett támogatókat. Ott volt közöttük a Pesten már írép sikereket aratott énekes színésznő, Déryné, Bon- ke József és a Murányi házaspár. Ök keresték fel Miskolcra érkezvén a vármegye és a város vezetőit, akiknél a vártnál is szívélyesebb fogadtatásra találtak. Déryné naplója szerint: „ ... oly hévvel jártak-keltek a társaság ügyében, mintha az ő boldogságuk függött volna attól.” Ám a nagy jórásnak-kelés- nek is csak annyi eredménye lehetett, hogy a társulat birtokba vehette a Korona vendég- fogadó udvarán lévő nagy kocsiszínt. Két nap múlva be is mutatkozhatott a társaság — az istálló fölé ácsolt színpadon — a Tündérkastély Magyarországon című darabbal. Nem sok idő múltán szűknek bizonyult a kocsiszín-színház. Különösen Déryné gitárkísérettel előadott dalai arattak nagy sikert, amikor fellépett, nem fértek el a gerenda- és deszkatákolmányban rajongói. így ható roztatott el, hogy a miskolci színészek — mert akkor már magáénak érezte őket a város — költözzenek ót o csizmadiák színjébe, hol korábban az eladásra szánt lábbeliket tették közszemlére a derék iparosok. * Szűk, kényelmetlen hely volt ez utóbbi is. Ám mégsem a színészek, hanem a csizmadiák unták meg a társbérletet A prefektushoz folyamodtak, kérve, adjanak nekik új helyet ha mór a régit elbirtokolták tőlük. A csizmadiák kérése napirendre került, de ezzel együtt a színészek sorsa is. Nem kis szerepe volt ebben Dérynének, aki művészetével, elragadó egyéniségével meghódította az egyszerű polgárokat csakúgy, mint a város és a vármegye urait. Még egy momentum segítette annak a tervnek a megszületését, hogy kapjon kószínházat a társulat Kultsár István lapszerkesztő, a hajdani pesti igazgató és pártfogó Miskolcra költözésük után is figyelemmel kísérte kedvenc színészeinek életét ő javasolta nekik, hogy tartsanak előadásokat Kassán is. Tanácsát megfogadták, s a város attól való félelmében, hogy elveszíti kedvenceit, áldozatokra is hajlandónak mutatkozott Színibizottság alakult. pártfogókat kerestek, gyűjtést fedte* tok. 1819-be« letehették a színház alapkövét, 1823-ba« pedig megtarthatták új otthonukban az első előadást Dérynéét Kisfaludy Károly A tatárok Magyar- országon ctmú darabját mutatták be, mely előtt Szentpétery Zsigmond, az énekes Játékok hőse, prologgoi köszöntötte a lelkes közönséget. Nehezen született és nem so-' káig állt a színház. Az 1843-as nagy miskolci tűzvész ezt is elpusztította. Az éj felépítésére — Szemere Bertalan és az akkori színigazgató Kun Lajos kezdeményezése nyomán - 1847-ben színházépítő részvénytársaság alakult Ám az épület csak a szabadságharc utón, 1857-ve készülhetett eL Olyan neveket vonutkjthutaW fel az új színház társulata, mint a miskolci születésű Laborfohnr Róza, if). Lendvai Márton, vagy az ugyancsak borsodi származású Egressy Gábor. Vörösmarty Mihály Marót bán chnű szomorú-játéka szerepeit a nyitóé lő- odás műsorán. A színház egyik legnagyobb nevű igazgatója, Latabár Endre igazgatósa alatt valósággal újjászületett a miskolci színház. S az országos hírű „nevek” nem hiányoztak a műsorlapokról a további évtizedekben sem. A kilencszázas évek elején Játszott itt például Somlay Arthur ks. * De fogjuk rövidebbre a gazdag történet fonalát. Jelentős fordulat a színház életében 1949, az államosítás éve. Ezt kővetően válhatott azzá, ahogy mind máig — joggal — emlegetik: a magyar dráma egyik legjelentősebb hazai otthonává. 1954. Sós György Pettyes című darabja (Szirtes Ádámmal, Besz- tercey Pállal, Görög Marával a szerepekben) országos visszhangot kelt Nemkülönben Csizma- rek Mátyás A borjú című darabja. Németh tászló, Ffubay Miklós, Gyárfás Miklós mellett olyan drámaírók is teret kaptak a nagymúltú színházban, akik itt mutatkoztak be elsőként a közönség előtt. A névsor hosszú, csak néhányat említve: Sipkav Barna, Mészöly Miklós, Szabó György, Müller Péter, vagy a romániai Méhes György. Kiemelkedik az ősbemutatók sorából Darvas József A térképen nem található című drámája, mely 1969-ben aratott megérdemelt, nagy sikert Magyar évad lesz az Idei, Jubileumi év is Miskolcon. Mint említettük, Vörösmarty Csongor és Tündéje nyitja a sort, s a másik klasszikus, Móricz Zsigmond (Úri muri) mellett számos mai drámaíró művét mutatják be. Páskándi Géza: A kocsi rabjai; Szakonyi Károly: Hongkongi paróka; Berkesi András: Siratófal: Kertész Ákos: Névnap; Illyés Gyula: Testvérek. Szerepelnek természetesen vidám, zenés művek, operettek Is a műsorban, hiszen a miskolci színháznak is sokrétű Igényeknek kell eleget tennie. Az átlagosnál is változatosabbak közönségének óhajai, hiszen nemcsak Miskolcon, hanem Egerbe« is ez a társulat szerepel néhány éve. Könnyű elképzelni, milyen nehézségeket okoz a két város közötti szüntelen pendlizés a társulat tagjainak, mennyi áldozatot kell hozniuk, hogy itt is. ott is eleget tegyenek a kívánalmaknak. Vállalják, mert vállalniuk kell, s mert erre kötelezi őket az elmúlt 150 év, a nagy elődök példája. Békés Dezső A Miskolci Nemzeti Színház
