Dunántúli Napló, 1973. augusztus (30. évfolyam, 200-229. szám)
1973-08-26 / 224. szám
Újabb izotóptemető II sugárvédelem helyzete Technikával - a technika ellen Riadót fújt a tudomány • Hol köved el az ember a legnagyobb mulasztásokat önmaga, s a természet ellen? — Azt lehet mondani, hogy ■ bioszféra mindhárom terültén. Hatalmos Iparvárosok kéményei ontják a füstöt a belsőégésű motorok szénmonoxidja telíts a levegőt Már 1952-ben, Londonban a nagy smog-leesa- pódásnok négyezer halálos áldozata volt Tokiéban a forgalmi rendőrök csak oxigénmaszk segítségével tudják ellátni a szolgálatot Különböző nagyvárosokban, például Londonban, New YoHtban, Tokióban, Sid- neyben alkalmanként smog-ria- dókat szerveznek, akárcsak a második világháborúban, léai- tómadós esetén. Az Egyesült Államok levegőjében már oxigénhiány van, sőt, Svájcban is hasonló a helyzet, pedig ez az orszáq nem is olyan régen még a világ tüdőszanatóriuma volt. — A vizek világában sem Jobb a helyzet Az ipari létesítmények millió köbméterszámra öntik a mérget a folyókba. Az Elba, felső folyásán, már halott folyó. A tengeri olajtermelés, például a Mexikói-öbölben, a •agy tankhajók pusztulása, itlet„Tönkretehetjük, szemétdombbá varázsolhatjuk a földet, pöce- gödörré az óceánokat, kimeríthetjük természetes tartalékainkat, kipusztíthatjuk önmagunkat." E szenvedélyes vészjóslás Szent- Györgyi Alberttól származik, s többek között az öngyilkos civilizáció című könyv epilógusában olvasható. A szerző: dr. Jócsik Lajos ökológus most újabb könyv megírására készül: a Magyar- ország felfedezése sorozat részeként hazánk környezetvédelmi problémáit igyekszik feltárni. Valóban ilyen súlyos lenne a helyzet? Saját sírunkat ássuk a mindennapi élet könnyítésével? A tudományos-technikai forradalom a természeti környezet, s közvetve az egész emberiség tömeggyilkosa lenne? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk dr. Jócsik Lajossal, a neves ökológussal. 0 Voltaképpen mi is, honnan, meddig terjed az ökológia tudománya? — Az ökológia az élővilág és annak létfeltételeit biztosító környezet kölcsönös kapcsolatát, egymásra hatását vizsgálja. Kutatási területe a bioszféra. Ennek kiterjedését Vernacki, szovjet ökológus határozta meg ve a szállított olaj üledékének a tengerbe ürítése olyan méretű szennyezést okoz, hogy nem pesszimista jóslat a tengerek haláláról beszélni. Évente ötmillió tonna olaj kerül a tengerekbe. A Torry Canyon tankhajó katasztrófája következtében 116 ezer tonna olaj került a La Manche-csatornába, 300 ezer négyzetkilométeren elborítva a víz felszínét. Felmérhetetlen károkat okozott az, hogy ilyen hatalmas felületen megszűnt a bioszféra kapcsolata. — A féktelen, profithajhászó gazdálkodás következtében a termőtalaj eróziója is meggyorsult. Ha nem pótolják a nélkülözhetetlen szerves anyagokat, ásványi sókat, a talaj nemcsak termőképességét, hanem a kötöttségét is elveszíti. Az USA déli államaiban — mivel megszűnt a humusz kötő hatása — sivataggá váltak hatalmas területek. Kaliforniától kiindulva, Nálunk Is mérik már a kipufogógázok szennyező hatását 1924-ben, azóta Is az ő elmélete oz alap. Eszerint a „föld" — bolygónknak az a burka, ameddig a fák gyökerei leérnek. A .víz" — olyan mélységig, ameddig a napsugárzás energiája eljut, ez mintegy 400 méter. Végül a „levegő" — ameddig a legmagasabb fák ágai felérnek, vagyis legfeljebb 200 méter. Ez tehát a bioszféra, ebben 14-' térik az élet hárommillió különféle formája. Közülük egy: az ember. Az ember, aki saját létérdekeinek megfelelően igyekszik szolgálatába állítani a természetet, egyre Inkább figyelmen kívül hagyva annak egyensúlyát, sajátos törvényeit Texas hányába, 1935-ben egy tornádó söpört végig tizenegy államot Annyi feltalajt hordott el, hogy ha ezt vagonokba töltenék, a vagonsor tizennyolcszor érné körül a Földet Az Alleghany bányavidék felszíni- fejtéseinél 13 millió hektáron pusztították el a termőtalajt Ennek rendbehozatalához 7 milliárd dollárra lenne szükség. Nem valószínű, hogy ezt az áldozatot egyhamar meghoznák, így ez a vidék immár kietlen holdbéli táj, tatán mindörökre. # Hazánkban is vannak aggasztó jelenségek... Harc a „csend éjszakája” ellen — Sajnos Igen. A megengedhető porszennyeződés négyzet- kilométerenként 150 tonna. Tatabányán eléri az ezer tonnát is. Ebben a nem éppen dicső versengésben utolértük Liverpoolt is. Nem kedvezőbb a helyzet a Beremendi Cementmű környékén sem. — Vizeink Is kezdik megközelíteni a „világszínvonalat”. A Sajó és a Pécsi víz, hazánk két legszennyesebb folyóvize. Sürgős védelemre szorul a Balaton is, mert egyrészt a Péti Nitrogén- művek és a zalai olaj, másrészt a szaporodó épületek, települések tisztítóban szennyvizei rövid idő alatt katasztrofális károkat okozhatnak. Elqondolkoztató, hoqy Ausztria tavairól kitiltották a motorcsónakokat, erre az osztrák turisták a Balatonon hódolnak az effajta vízi örömöknek. — A mezőqazdaságnak is fokozott figyelmet kell fordítani a talajjavításra, hiszen kiszámították, hogy évente 2,5—3 millió vagon szerves trágya hiányzik a megművelt földekből. # Mi az ökológusok feladata a további pusztulások megakadályozására? — Az UNESCO 1968-ban Párizsban, azután tavaly StockA nagyothalló* ma mór népbetegségnek számit: az emberiség egyti- zedét sújtja. Lehet ellene védekezni, de idejében fel kell ismerni a hallá skárosultsá got. Minél korábban, annál jobb. Egy egyszerű kis készülékkel, a hanggenerátorral már az újszülöttek között is megtalálják a halláskárosultakat. Az újszülött ugyanis már élete első pillanatától hall, sőt ötnapos koráig jobban, mint később. Volt már rá eset, hogy kéthónapos csecsemőt láttak el hallókészülékkel. Svédországban minden gyermekorvos zsebében van egy piros ceruza és egy kis csengő: a gyermek figyelmét leköti a piros ceruzával, $ közben megrázza a csengőt. így a még nem iskolás korú gyermekek között rendszeresen felkutatják a hallás- károsultakat, akiket azután kezelnek. Természetesen laboratóriumokban azután sokkal komolyabb felszereltséggel, műszerekkel is megvizsgálják e kisgyermekeket — amint az a képen is látható. Azoknál a kisgyermekeknél, akik valamit hallanak — és ilyen a betegek túlnyomó hányada — hallókészülékkel és a szülők által otthon végzett, hallásfejlesztésnek nevezett gyakorlatokkal meglepő sikereket lehet elérni. A rosszul halló gyermekek négy százalékánál sokszor egy egyszerű mandulamfltét elegendő a hallás visszanyeréséhez. Magyarországon 1954-ig hivatásszerűen senki sem foglalkozott sugárvédelemmel, jelenleg pedig 250 sugárvédelmi szakember működik. Az Eötvös Ló- rónd Fizikai Társulat keretében megalakulta sugárvédelmi szakcsoport. Fő célkitűzése a sugár- védelemmel foglalkozó szakemberek tömörítése, oz ionizáló sugárzás és oz atomenergia veszélytelen s békés felhasználásának elősegítése. A hazai sugárvédelem második korszakára a szervezettség, a konkrét, tudományosan megalapozott munka jellemző. A sugárvédelem mellett a kutatási munka nagyobbik része a fizikai problémák megoldására irányul, a terápiás kezelés alkalmazásánál. A rutinmunkában használatos eszközök — a röntgen, a kobaltágyú — sugárveszélyesek. Az ezekkel dolgozókon meghatározott időnként orvosi vizsgálatokat végeznek. Minden orvosnak, asszisztensnek van egy ún. film- dózimétere, amelyet havonta ellenőriznek. Ez a kis mérőműszer megmutatja, ért-e valakit sugárzás, s ha igen, milyen mértékben. Hazai vonatkozásban eddig még nem fordult elő számottevő baleset RADIOAKTÍV HULLADÉKOK TEMETŐJE A sugárvédelemben ójobb megoldandó probléma állt elő. Szükséges fejleszteni a radioaktív hulladékok (kísérleti állatok tetemei), feldolgozási módszereit és o végső elhelyezés, a temetés módját A rövid felezési Idejű anyagok, sugárzásuk megszűntével nem szorulnak temetésre. A hosszú felezési idejű sugárzó anyagok 22 és 500 év között bomlanak el. Ezeket mesterségesen nem lehet megszüntetni. A tárolást tehát úgy kell megoldani, hogy ne veszélyeztessék az organikus szervezeteket Ezért különleaes tartályokat helyeznek el olyan területen, ahol a talajvíz 20 méter mélyen van. Ilyen módon, ha tartályrepedés történne, a talajvíz akkor sem érné el az eltemetett, még sugárzó anyagokat amelyek feldúsítva, közvetve fertőznék a Gyermeksétáltatás New Yorkban, a smog-riadó idején. hóimban rendezte meg a bioszféra konferenciát, azzal a céllal, hogy a világ tudósai közös erővel tárják fel a' környezetvédelem problémáit, meghatározzák a legsürgősebb tennivalókat. Az alapelv az, hogy a különböző, magas fejlettségű technológiák ártó hatásaival szemben mielőbb ki kell fejleszteni a legalább olyan fejlettségű, a károsító hatásokat kiküszöbölő technológiákat Éppen ideje szakítani azzal a nézettel, hogy a természet korlátlan adottságokkal rendelkezik. Nem szabad azt hinni, hogy emberi beavatkozás nélkül Is regenerálódik, hiszen emberi beavatkozásra pusztul, egyre nagyobb mértékben. • Hazánkban hol tart az ökológia? — Egyelőre még csak a sora- kozót fújjuk. Több száz kitűnő szakember dolgozik a környezet védelmén, szeretnénk minél előbb egységesen, közös erővel munkálkodni. Közelebbi célunk például, hogy az olyan létesítmények tervezése előtt, amelyek a környezetet károsíthatják, kérjék ki az ökológus véleményét További előrelépést jelenthet hogy a Magyar Tudományos Akadémia az ökológiát egyik kutatási főirányként jelölte meg. Kurucz Gyula és fejlődése hazánkban Korunkban egyre terjednek a különféle sugárforrások, atomreaktorok épülnek, radioaktív izotópokat használnak fel az ipar, a mezőgazdaság és az egészségügy területén, és egyre több ember találkozik a röntgensugárzással. E sugárzások az élő szervezetekre különböző biológiai hatást fejtenek ki. A sugárzások biológiai hatását évtizedek óta tanulmányozzák. A legfontosabb megállapítás: o radioaktív sugárzásnak az emberi szervezetre kizárólag roncsoló hatása von. Ezt használja fel az orvostudomány akkor is, amikor az egészséges testszövetnél lényegesen sugárérzéke- nyébb daganatos sejteket radioaktív besugárzással pusztítja el. A fentiek alapján nyilvánvaló, hogy a biolóqiai károsodás elkerülése céljából rendkívül fontos feladat a sugárveszélyes anyagokkal dolgozó emberek védelme. AZ EMBERI SZERVEZET VÉDELME A sugárkárosodás elleni tudatos védekezés szükségességét nemzetközi fórumon először 1925-ben mondták ki. 1928-ban megalakult a Nemzetközi Sugárvédelmi Bizottság, amelynek magyar tagja is van. Ezen időszakban a veszély forrását a röntgensugárzás, a természetes radioaktív izotópok (rádium, kobalt, uránium) gyógyászati és ipari felhasználása jelentette. 1942 után az első atomreaktor üzembehelyezésével, valamintoz atomfegyver bevetésével a veszély forrása megnőtt, s így — hivatásánál fogva — több ember került kapcsolatba a sugárforrásokkal. A légköri atomfegyver-kísérletek a népek egészét érintették. A veszély nagyságának mennyiségi növekedése mellett, a minősége is megváltozott Az atomenergia békés felhasználása azonban olyan lehetőségeket nyújt az emberiségnek, melyek szebbé, gazdagabbá, kényelmesebbé tehetik életünket A felhasználási terület nap- ról-napra nő; így az orvostudományban, az Iparban, a mező- gazdaságban stb. Hazánkban, Pakson, hamarosan felépül az első atomreaktor, amely energiát termel, és az eddig Importált izotópokat állítja elő. nn jjmjjmj Q környezetet. Eddig csak Solymáron volt Izotóptemető, most Püs- pökszilárdiban készítik az újat Ez egyelőre elegendőnek bizonyul. Ha azonban felépül a pák- si atomerőmű, további temetőhelyekről kell gondoskodni, GYÓGYSZEREK A SUGARHATAS ELLEN? Az Egészségügyi Minisztérium ellenőrzési hálózatot hozott létre, amely szigorú óvórendszo- bályok és szabványok alapjain tevékenykedik. Az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutatóintézet kísérleteket folytat a sugórhatós gyógyszeres befolyásolására, (ez azonban, sajnos, még^ utópio-számba megy); az Országos Onkológiai Intézet a gazdája az egész ország területén a sugárvédelmi eszközöknek, berendezéseknek, és a KÖJÁL végzi a sugárveszélyes munkahelyeken a méréseket Budai Mária Önmagát megsemmisítő műanyag Mi legyen a műanyaghulladékkal? — Ez a probléma nem is olyan egyszerű, mint ahogyan első pillantásra látszik. Elégetni nem lehet mivel mérgező gázok keletkeznek. Ez a körülmény vezette a tudósokat arra a gondolatra, hogy önmagát megsemmisítő műanyagot kell előállítani. James Gillet a torontói egyetem munkatársa társaival együtt kidolgozta a műanyag megsemmisítésének új módszerét, amelyet a kémiai társaság ülésén mutatott be. A műanyagcsésze az ibolyántúli sugarak hatására a jelenlévők szeme láttára néhány óra alatt eltűnt Ezt a folyamatot irányítani lehet, sőt előre ki lehet számítani időtartamát is. Az egyik legutóbbi időben szabadalmazott módszernek az a lényege, hogy az ibolyántúli sugarak hatására érzékeny adalékanyagot adnak a műanyaghoz. Ezáltal olyan reakció jön létre, amely az anyag teljes megsemmisülésével fejeződik be. Az adalékanyag koncentrációjának és mennyiségének megváltoztatásával órákra, napokra és hetekre szabályozni iehet a műanyag élettartamát Az erre a célra alkalmazott vegyi onyagok nem tartalmaznak oz emberre káros komponenseket Levegőszennyező baktériumok Salt Lake City amerikai városban az 1972 júliusában lezajlott sztrájk idején átmenetileg leállt a rézolvasztó üzem, dmely erősen szennyezte kénnel a város levegőjét. Annak ellenére azonban, hogy a gyár nem működött, a levegő továbbra Is sok ként tartalmazott. A szakemberek felügyeltek a jelenségre és elhatározták: kiderítik, van-e más forrása a levegő kénnel való szennyeződésének. Hosszas kutatás után legnagyobb csodálatukra megállapították, hogy ennek bizonyos baktériumok az okai. A tudósok szerint nincs kizárva, hogy bizonyos időszakokban ezek a baktériumok annyi kénvegyületet tudnak legalább létrehozni a levegőben, mint a város üzemei együttvéve. i i.
