Dunántúli Napló, 1973. augusztus (30. évfolyam, 200-229. szám)
1973-08-08 / 207. szám
tVTS. augusztus 8, DUNANTOLI NAflO Az új tanév feladatairól 2. Általános iskolák „Minél kevesebb délutáni terhelést!...“ Ai elmúlt tanév végén befejeződtek a tananyagcsökkentés előkészítő munkálatai. A Művelődésügyi Közlöny közreadta a tanterv módosítását elrendelő miniszteri utasítást és a tananyagcsökkentés végrehajtásának irányelveit. Ezt megelőzően pedagógusaink országszerte megvitatták a várható intézkedések, az oktatáspolitikai határozatból következő rendelkezések irányelveit. Erről a pedagógusok szakmai folyóirata, a Köznevelés részletesen beszámolt. A vita néhány jelentős vonására azonban nekünk, szülőknek is érdemes odafigyelnünk. Az alábbiakban erről, illetve a tananyagcsökkentés végrehajtásának néhány fontosabb irányelvéről szeretnénk tájékoztatni a Köznevelés cikke alapján. A pedagógusok közt lezajlott vitát általában a helyeslés alaphangja jellemezte. Egyetértettek az irányelvek főbb megállapításaival, s helyeselték azt is, hogy az általános iskolában óraszámcsökkentést nem haltának végre, és az oktató-nevelő munka hangsúlya az új tananyagot feldolgozó órák számarányának csökkentésére helyeződik, hogy a gyakorlásra, az ellenőrzésre, illetve a szükséges korrekciókra megfelelő idő legyen. Felmerült a pedagógiai-módszertani korszerűsítés szükségessége is. Tehát, voltaképpen annak az általános megértéséről van szó, hogy a terhelés csökkentése, az egészségesebb tanulói életritmus érdekében fejleszteni kell a tanulás egész folyamatát, különösképpen a pedagógia-módszertani kultúrát. Természetesen fontosak ennek a szervezeti feltételei is. Azonban a tanulói túlterhelés csökkentésében szükséges lépéseket nem lehet csak a rendelkezésektől függővé tenni. Vannak ebben olyan lépések, amelyek a nevelői szemlélettel, a nevelők pedagógiai és politikai színvonalával függenek össze. A mostani új tanterv, vagy éppen a tananyagcsökkentés végrehajtása elsősorban attól függ, mennyire sikerül fejleszteni a korszerű eljárásokra vonatkozó szemléletet. Pedagógusaink egy része a tanulók egészségének fejlesztését a tornaterem létével azonosítja. Vagyis, a testnevelési órák számának felemelése szerintük csak a tornatermekkel függhet össze. Kétségtelenül roppant kevés országszerte — különösen vidéken — a tornaterem. Pótlásáról a távlati fejlesztési program keretében feltétlenül gondoskodni kell. Eközben azonban nem szabadna megfeledkezni például arról, hogy a gyerekek pár perces frissítő tornát végezzenek a tanítási órák között, vagy éppen kirándulást, játékot szervezzenek havonta számukra. Mindez pedig nem tornaterem-kérdés. fogásában ugyanis lényeges helye van annak, hogy a tanulók az ifjúsági szervezetben, továbbá hajlamaiknak, érdeklödés'eik- nek megfelelően más, órán kívüli foglalkozásokon is részt vegyenek. Olvassanak, sportoljanak, kapcsolódjanak bele a tá- gabb értelmű közművelődésbe és szórakozásba is. Mindez időt is igényel, de ugyanakkor a társadalmi életre jobban felkészíti a személyiséget. A pedagógusoknak szóló javaslat felhívja a figyelmet a tananyagcsökkentés céljának tanulmányozására. Azzal, hogy a felesleges és túlméretezett anyagrészek elhagyása megszüntetni hivatott az egyoldalú emlékezeti terhelést és lehetőséget biztosít a szilárdabb alapismeretek kialakítására. Vagyis az egészséges és fejlesztő megterhelés határait kell megtalálni a jövőben. A Köznevelés cik'.e ráirányítja a figyelmet arra a tényre, hogy az egyes tantárgyak tanulása során nem fejlődik eléggé hatékonyan tanulóink világnézete, erkölcsi, politikai tudata, jelleme. Ebből következik egy további lényeges feladat; az új rendtartás alapján az iskola egész belső életének további korszerűsítése. A párthatározat hangsúlyozza: fel kell oldani azokat a kötöttségeket, amelyek az iskola egyoldalú tanító funkciójából erednek és a világot az iskola falaival tulajdonképpen lezár ják. A párthatározat és más fontos dokumentumok is kiemelik, hogy miközben az ifjúság nevelése társadalmi feladat, az iskola a többi nevelési tényező (tömegszervezetek, szülői ház, stb.) között vezető funkciót és felelősséget visel. Ugyanaz a tanuló részben az iskolai közösségi rendszernek, részben az ifjúsági közösségi rendszernek tagja, miközben természetesen tagja a családnak is. A szocialista nevelés közösségi rendszere általános iskoláinkban az úttörő szervezetre épül. Amikor tehát a demokratizmus fejlesztéséről beszélünk, tulajdonképpen a tényezők összehangolását kell megfogalmaznunk. Ezt ma még több mozzanat akadályozza. Az előbbrelépést olyan fontos alapdokumentum is szolgálja, mint az új rendtartás, amelyben megfogalmazzák a demokratizmus fejlesztésének alapkérdéseit, szervezeti és jogi összefüggéseit. Ez pedig vonatkozik mind a tantestületre, az úttörő-mozgalomra, csak úgy, mint a szülői szervezetekre. (Folytatjuk) A népművészei mestereinek országos jubileumi találkozója Elkészült az augusztus 17—20. I között lezajló kecskeméti népzenei találkozó programja. Az I idén is Kodály Zoltán törekvéseinek szellemében rendezik meg. Mintegy százötven hazai és külföldi népzenészt, népi énekest, népzenekutatót, írót és költőt várnak a háromnapos találkozóra, amely egybeesik a 4. Duna menti folklórfesztivállal és annak eseményeit gazdagítja. A program keretében megrendezik a népművészet mestereinek országos jubileumi találkozóját is, abból az alkalomból, hogy húsz éve adták át elsőízben a „népművészet mestere'1 kitüntetést. A népi előadók ajándékműsorokat adnak majd a kecskeméti ipari üzemekben és a városkörnyéki tanyaközpontokban, a kecskeméti Katona József Színházban pedig népzenei esten mutatkoznak be augusztus 18-án. Az idei népzenei találkozót nép- művészeti kiállítások gazdagítják. Laborcz Monika kerámiái A házi feladatokkal kapcsolatos témakörben meglehetősen eltérőek voltak a pedagógus vélemények. Némelyek túl radikálisnak tartják az írásbeli házi feladatok új, rendelét szerinti mérséklését, azt, hogy általános iskolában csak anyanyelvből, idegen nyelvből és számtan- mértanból szabad házi feladatot adni, mérsékelt mennyiségben. Mások szerint mindent az iskolában kell megoldani. A leghelyesebben azok fogalmaztak, akiknek álláspontja végül is a miniszteri utasításban is kifejeződik: „minél intenzivebb iskolai tanárai munkát és minél kevesebb délutáni terhelést." Általában a többség helyesli a házi feladatokra vonatkozó korlátozásokat, de kételkedők is vannak. Náluk nyilvánvalóan a régi iskola évszázados, mély beidegződéseiről van szó. A „tanító iskola” régi modellje ugyanis, abban jelölte meg feladatát, hogy a tanórák lebo nyolítása segítse elő a tananyag megértését, s utána az úgynevezett „bevésés” a tanuló fel adata, a családi ház ügye. A korszerű felfogás szerint az is kólának a tanulás egész folyamatát le kell bonyolítania. Az iskola funkciójának új felA rossz nyelvek szerint, La- I borcz Monika úgy nőtt fel, hogy ! már a pólyában egy marék I gyúrmát adtak a kezébe csörgő ! helyett. Annyit maga is bevall, j hogy mindig agyaggal játszott ! édesapja — Laborcz Ferqnc — I szobrász-műhelyében, s bizony j már mindent meggyúrt, megmintázott, mire megtudta, hogy amivel eddig játszott az - kerámia. Azt szerencsére senki sem mondta neki, hogy a kerámia nem játék, így ma is a játékát halálosan komolyan vevő gyerek őszinteségével törekszik az önkifejezésre, miközben végigjátssza a műfaj adta szélsőségek minden lehetőségét. Miközben dolgozik, zenével doppingolja magát — ezért produktumai is ritmusból, harmóniából ötvöződnek. Funkcionális tárqyai - tálak, virágtartók, sörös és boros készletek — impozáns méretekben, mélytüzű, intenzív színekben pompáznak. E mázas cserepek egyértelmű dekorativitósa a legkülönbözőbb ízlésű emberekre egyaránt vonzást gyakorol. A modern művészet barátai számára azonban igazi izgalmat, egyedi kerámiái jelente| bek. A sz'obrászi igénnyel és vénával alkotott pirogránit-kom- pozíciók. Fali kerámiái romantikus indulatok, hangulatok őrzői. Az érző, haragvó, játszó ember megszelídített indulatait, sokszor a legegyszerűbb gesztussal formálja jellé a sárban. A massza képlékenységével játszik. E munkákon a diszkrét, foltokban jelentkező színezésnek is, csak anyagszerűséget hangsúlyozó funkciója van. Am ahogy a masszát gránit keménységűvé égette, a művek archaikus hatást kapnak. Az anyag időtállósága sugárzik, ezért tűnik úgy, mintha igen régi értékek ingerelnék esztétikai érzékenységünket. Bravúros fogás volt e matt színű pirogránit kompozíciókat tükrös fényű fémlemezekre röqzíteni. A keménységnek, mint anyagtulajdonságnak, e kétféle, szélsőséges megjelenése kellemes feszültséget teremt. A téglatestből, kockából - negatív formák beiktatásával — létrehozott konstruktív kompozíciók fő érdekessége, hogy a mértani alakzat felismerhetősége ellenéle semmi sincs ben nük a megszokott szögletesség! bői. A formákon lágy ívek vonulása dominál. Különböző cí- ! meik ellenére ezek a talpazatra helyezett kompozíciók az áram- j lás szobrai. Kihasított darabjai a térnek, érezhetően folytatha- j tók minden kiterjedésükben. Frappáns termékeket kapunk, j ha a kerámikusnő funkcionális tárgyakat készít pirognánitból, Két kerti asztala, ülőkéi, szabadtéri grillsütője és parazsas rostsütője megannyi leleményről tanúskodik. Az alkotó női volta itt sem tagadja meg magát. A pirogránit ülőkékre hosz- szú szőrű kék subahuzatot ad. A kék s a barna; a selymes huzat a kemény ülésen, ismét kontraszt-keresésének bizonyítékai. Katalógusában a zenére s a mozgásra hivatkozik. Am mindig moll-ban fogalmaz, s plasztikai ritmusai mindig szelídek, elegánsak, mint a szellőt ringató víz. A Képcsarnok pécsi bemutató-termében rendezett kiállítása augusztus 18-ig tekinthető meg. Kulturális jegyzet „Kurszalón“ — di — A harkányi fürdőigazgatóság előtt egy irányító tábla: „cour-presso”. A külföldiek részére jelzi az épület földszintjén levő csinos kis presszópultot a két asztallal. Nincs különösebb jelentősége. A kurszalón, ez a franciából — nem a legszerencsésebben - átvett szóösszetétel már fontosabb, tartalmasabb fogalmat rejt. Általában a nemzetközi gyógyüdülőhelyek tágas, kényelmes berendezésű olvasótársalgó helyiségét jelenti, ahol a gyógyszállók vendégei csendben (zene nélkül) pihenéssel, olvasgatással tölthetik idejük tetszés szerinti részét vagy az esős napok enélkül nagyon unalmassá váló óráit Nálunk szinte ismeretlen a szó. ahogyan konkrét tartalma is az. Gyógyhelyeink között talán két-három ilyen, vagy pontosabban ilyesmi található oz országban. Gyógyfürdő helve- ink közismerten zajosak, inkább elsősorban turista fürdőhelyek, fejlesztésüknél pedig a kisebb gorid is nagyobb annál, hogy a kultúrált, csöndesebb igényű szórakozás, művelődés lehetőségeiről is gondoskodjanak a tervezők, illetve a beruházók. Harkányban mégis bárki eligazítja az idegent, hogy a kurszalón a fürdőigazgatóság földszintjén található, ott, ahol az idegenforgalmi. így alakult ki. így nevezik ezt a hallszerű, szép ülőgarnitúrákkal berendezett, óriás filodend- ronokkal díszített L-alakú helyiséget, amely télen a helyi fiatalok klubjául, fürdőidényben pedig az érkező vendégek várakozó helyéül szolgál, amíg idegenforgalmi ügyeiket intézik. A szó tehát itt sem fedi teljesen a tartalmát. Régóta hiányzik innen a könyv, az olvasnivaló. De örömmel hallottuk, hogy ez a gond a következő nyárig megoldást nyer. Siklós nagyközség Tanácsa több módon is bővíteni kívánja a neves fürdőhely ma is elképesztően csekély és szegényes kulturális lehetőségeit. Mint Harkányban köztudott, ezeknek a köre a mozielőadósokra és a heti egyszeri, mindössze kétórás (!) könyvtári kölcsönzésre korlátozódik, ehhez számíthatjuk a nagyobb üdülők saját kis könyvtárát és esetleg még az Ideqenforgalmi Hivatal környékismertető sétáit,^kirándulásait. Középponti klub, jól felszerelt játékterem, vagy művelődési otthon — nincs. Az itt tartózkodók átlagos létszáma pedig a nyári hónapokban megközelíti a tízezret... És Harkány vonzásköre minden évben nagyobb sugarú. Nyilván ennek a sürgető igénye \nét- tóttá a fürdőhely állami vezetőit arra a felismerésre, hogy a község művelődési lehetőségein javítsanak. A tanács ki- rendeltségében átalakítással még az ősz folyamán korszerű klubkönyvtárat alakítanak ki, megfelelő berendezéssel, a könyvállomány megfelelő gyarapításával és állandó, függetlenített könyvtárossal. A közelben, a „kurszalónnak” nevezett várócsarnokban pedig a tanács, az Idegenforgalmi Hivatal és a fürdővállalat közös alapjából folyóiratolvasót létesítenek, az igényeknek megölelő számú külföldi és belföldi folyóirattal, napilappal, magazinokkal. És természetesen gondoskodnak arról is, hogy erre alkalmas, nyelveket beszélő folyóiratkönyvtárost szerződtessenek ide a nyári fürdőidényben. Ezt a szolgáltatást azután az idegenforgalmi igények szerint bővítenék a jövőben. Ilyenformán 1974-ben már több és kulturáltabb művelődé- si-szórákozási lehetőség várja Harkány vendégeit. Persze, ez még nem minden. Őszintén szólva így is nagyon hiányosnak érezzük a fürdőhely nyári kulturális programját. Jó, hogy már van „Harkányi nyár", a szabadtéri színpadon. Ám jószerével ez az egyetlen megtervezett szórakoztatási program egész nyáron. (Hetente két este, ha nem mossa el az eső.) De vajon - immár hosszú ideje - miért hagyjuk elmenni az ország különböző tájairól ide- sereglett üdülővendégeket anélkül, hogy magáról a fürdőhelyről, annak kialakulásáról, a környék történelmi emlékeiről, hagyományairól, Pécsről, a Mecsekről, Baranyáról stb. bármilyen ismeretet is adnánk számukra útravalóul? Végtére nem lehet mindegy nekünk se, menynyire sikerül megismertetni, megszerettetni szűkebb hazánkat. Jelenleg - és mindeddig — ilyen természetű TIT-előadások nincsenek és nem is szerepeinek a távlati tervekben sem Pedig, ha a folyóiratolvasóval is ellátott központi társalgóban legalább egy-két diavetítéses előadás végighallgatására volna lehetősége annak a — turnusonként — 30—40 vendégnek, akit érdekel maga a fürdőhely és a baranyai táj — hiszen vannak ilyenek — már akkor is többet tettünk a semminél. E z viszont még „előttünk álló feladat”... Teljesítése, úgy gondoljuk, megérné a fáradozást, és akkor a mostani „kurszalón” is jobban rászolgálna a nevére. W. E. Bőrtáska már nincs, feles rajztábla még nincs Itt o tanszervásárlás ideje Az ellátás jó — kivételek akadnak A különböző iskolai cikkekből elegendő mennyiség van a szaküzletekben. Kivétel azonban akad. Legalábbis pillanatnyilag. A pécsi 7-es számú, Sallai utcai papír-írószer boltban már nem kapható bőr iskolatáska, feles méretű rajztáblából pedig még egyetlen darab sem érkezett. Ezeknek a cikkeknek hiányáról Knapp Tibortól, a P1ÉRT pécsi kirendeltségének igazgatójától kértünk tájékoztatást: — A diákok jobban kedvelik a színes, divatos műanyag-táskákat, amelyek azonban nem olyan tartósak, mint a bőrből készítettek. Sajnos a bőr alapSzeretettel várjuk új kerth^jyi§égünkh^ A , MECSEK? VADaSÍTANYA5 vendéglő do’gozói FELVESZÜNK MAGAS TELJESÍTMÉNYBÉRBE asztalos szakmunkásokat. betanított munkásokat és férfi segédmunkásokat PÉCS! BÚTORGYÁR, PÉCS, SOMOGY! BÉLA U, 6. anyaghiány miatt a Divatáru Nagykereskedelmi Vállalat nem gyártott kellő mennyiséget. A feles rajztábla, amit az általános iskolások használnak, külföldről érkező áru, talán a III. negyedév végétől már folyamatosan szállítják. A belföldi gyártó cég — ahogy tájékoz* tattak — alapanyag- és munkaerő-hiánnyal küzd. Áz elmúlt években nem volt folyamatos a kék csomagoló papír ellátás sem. Az 1974—75-ös tanévre rendelt mennyiség jelentős részének leszállításával most is adós az ipar. de reméljük, hogy egy két hónap múlva az üzletekben lesz a kért mennyiség, igaz, jobb lenne, ha már a raktárainkban lenne, A belföldi és külföldi Írónőkből bővítettük a választékot és kapható az is, ami tavaly hiányzott1 a nagyméretű bőr tolltartó. Megjegyzem; a szüiők és a diákok már most megvásárolhatják az előre elkészített —- osztályok szerint összeállított — füzet- és iskolaszei csomagokat. 4 I
