Dunántúli Napló, 1973. augusztus (30. évfolyam, 200-229. szám)
1973-08-05 / 204. szám
Pillantás Finnországra Mór az előre kézhezkapott program is jelezte, hogy különleges, élményszerű napok várnak a Finn—Magyar Baráti Hét magyar vendégeire július 6—10 között északi barátainknál „Egynapos kirándulás lappföldre, vitorlázórepülés Riihimoki város felett, a világhírű ASKO bútorkombinát mintabemutatójának a megtekintése Lah tiban, egyéni kérést is teljesítő szakmai konzultációk” — olvastuk az egyes testvérvárosok speciális programjában. És mindezekhez jöttek a Helsinki által szervezett élménykülónrendben a negyedik legnagyobb varos Finnországban. (Helsinki, Tampere és az ország korábbi fővárosa Turku előzi meg) és egyben a téli sportok ismert központja. Leghíresebb ipari üzeme a későbbiekben még külön említett ASKO bútorgyár, mely o legnagyobb egész Skandináviában. Az általunk is megtekintett üveggyárának termékeit szintén döntő többségben exportálja. A gyár elsődleges profilja a lakberendezési üvegfigurák, de termelésének jelentős hányadát teszi ki az ipari-üvegalapanyag gyártása. Jóleső érzéssel tudtuk meg: a gyár főmérnöke, tehát a termelés elsőszámú irányítója magyar származású. A Ami a legmeglepőbb: Skandináviában szinte kivétel nélkül az előre- gyórtott fahózakat gyártó üzemek meglehetősen leszűkítik gyártási profiljukat. Nem foglalkozik például a gyár a ház alépítményének és komplett tetőszerkezetének a gyártásával, de az összes nyílászáró ajtó-ablak előállítása is más cég feladata. A szakmából valók' udvariasan mosolyogtak: tudjak, ez a ház minőségigényes és a reklamációs témák leggyakoribb területe. Furcsa felismerés volt számunkra az is, hogy a gyár nem foglalkozik az alapanyag feldolgozásával sem. Vagyis nem maga dolgozza fel a kívánt méretre és profilra a fűrészárut, hanem készen, összeállításra kimunkálva vásárolja. így aztán a ház vóz-keretanyagainak, vagyis a külsőbelső falelemek gyártásaival egy 25G főt foglalkoztató modern gyár mintegy 150 millió Ft nagyságrendű terméket állít elő egy évben. . Tapiola a modern finn építészet városa legességek: utazás Dipoliba az Európai Biztonsági konferencia előkészítő Tanácskozásának színhelyére, Tapiola a modern finn építőművészet mintavá- rosónak a megtekintése, ESPOO a hipermodern egyetemi város bemutatása. Tehát programok melyek joggal válthattak ki mindannyiunkban egy telítettségig feszített belső várakozó, egy minél hamarabb indulni akaró érzetet, és ezek után art hiszem érthető, hogy milyen megnyugtatóan . hatott az utazókra a levegőbe emelkedő Super Caravelle légikisasszonyónak a bejelentése: Helsinki nincs messzel város egyik büszkesége a Oululainen sütő-élelmiszer kombinát. Személyesen győződhettünk meg, hogy a modern felszereltségű üzem elsőosztályú termékeivel nem véletlenül vívta ki az elsőséget az export piac területén. „ASKO" ez a név Skandináviában fogalom. A legnagyobb északi bútorgyár és termékei képviselik ezt a márkanevet. Hatalmas cégtáblái már messziről megállásra késztetik a városon átutazót. Mintaterme pedig egyenesen meghökkentő. Valóságos ter- mékparódé. Anyagok, színek, stílusok kavalkádja. Bútorremeket a múltból és Ezekről az élményekről, északi testvérnépünknél ért hatásokról, újakról és számunkra meglepőkről lesz a következőkben szó. Vagyis vessünk egy pillantást Finnországra I T est vér városunk: Lahti „Az éjféli nap sohasem nyugszik le” — mondja a finnek dala. Ennek felismerése, a világos, hangulatos nyári éjszakák, a korán kelő nap kellemer melege is hozzájárult ahhoz, hogy az egyébként is kimondottan kedves, tiszta, szép testvérvárosunk, Lahti mely benyomásokat hagyjon küldöttségünk minden tagjában. Ez az igen forgalmas, fiatal ipari város és kereskedelmi központ, 87 ezer lakosával sorA házhoz szükséges és előzőkben felsorolt anyagok gyártását nagyon precíz, tervszerű kooperációval (anyog, szín, méret egyeztetés) más vállalatokkal csináltatják helyszíni szereléshez. Érdekes, hogy nemcsak o finnek, hanem egész Skandináviában nem a szép, esztétikus külsőre, a ház megjelenésére, környezetbe illesztésére törekednek. Az elsőrendű funkció, amit a foháznak kell betöltenie: fizikai jellemzőkben kell hoznia azt amit egy kőépület. Időtálló, masszív, jó hőszigetelő legyen, és egyáltalán: beköltözés utón egy olyan érzést adjon, mintha az épület kőből vagy télgából lett volna felépítve. Barátság ünnepe Mukkulában Még testünkben éreztük a saunázós frissítő, kellemes hatását, még bennünk volt a háromórás hajózás gyönyörű emlékei, még nyelvünk alatt éreztük Osmo Sipilo gazdálkodónál ivott házi sör különleges ízét, amikor az élményekban gazdag lahti program befejező része következett. A tői környezetű, kéklő tavakkal és sötéttői környezetű, kélő tavakkal és sötétzöld fákkal övezett nyári parkban. Először a vendéglátó finnek adtak műsoros programot. Helyi, illetve környékbeli táncokat láthattunk, majd Helsinki o finnek fővárosa a jövőbe. Gyönyörű, vételre csábító bőrgarnitúrák, szinte három személyre méretezett szövetfotelok, királyi időkre emlékeztető aranyszínű bársony fekhelyek a terem egyik oldalán. Aztán függő, műanyag ülő, csésze lila-zöld bontással a terem másik oldalán. Vagyis minden kapható. Csak egy kell hozzá: sok pénz. Faházgyár Lahtiban „Finnország egész területe 337 1P0 km3. Az ország 3/4 része erdőség Érthető, hogy az erdőgazdálkodásnak és a fafeldolgozó iparnak igen nagy a jelentősége a finn gazdasági életben” — kezdte cégük bemutatásánál a lahti faházgyár igazgatója, aki a Városi Tanács fogadásán tudta meg, hogy komoly érdeklődők vannak gyáruk és termékeik iránt. És az érdeklődés nem volt hiábavaló. Sok érdekes, számunkra egészen új dolgokat tapasztaltunk ebben a kimondottan modern gépi-technikai felszereltségű nagy kapacitású exportüzemben. lahti látképe népi zenéjüket tolmácsoló zenekarnak tapsolhattunk. És következtek mindkét nap barátsági társaságának illetve delegációjának vezetőinek beszédei. Alig halkult el az ünnepi beszédet követő taps, amikor újabb vihaios taps szakította meg a programot. A külföldi turnéjáról küldöttségünkhöz csatlakozó világotjárt RAJKÓ zenekar, valamint a KISZ Művészegyüttesének szólótáncosai arattak olyan sikert, amire egyikünk sem gondolt. Játékuk közben, bravók és a felcsattanó tapsok, a műsorukat állandóan ismétlésre hívások jelezték: meghódították közönségüket ezek a roppant szimpatikus és egészen kiemelkedő tudású fiatalok. A béke és a tenger városa: Helsinki Nyugodt szivei mondhatjuk a fin nek fővárosáról: a tenger és az Észak világoskék égboltjának a városa. A Gustav Vasa által 1550-ben alapítót* és számtalan tűzvész által pusztított város, melyet három oldalról tenger vesz körül 1812-ben lett az orszjg fővárosa. Az 500 ezer lakosú város lé- lekszámával nem, de kereskedelmi centrumainak hihetetlen árúbőségével, ragyogó, figyelmet felkeltő építészeti alkotásaival, kulturális életének kiemelkedő eseményeivel a világ bármelyik fővárosával felveszi a versenyt. Helsinki empire stílusú városrészéről azt mondták, hogy ez az utolsó európai város, melyet egységesen terveztek meg és remekműként alkotlak meg. A Székesegyház, az Egyetem, a Minisztertanács empire stílusú épületei ma is Európa egyik legszebb építőművészeti alkotásai. Látványosságnak is beillik a Töölöi öböl partján épült kongresszusi és hangverseny palota. Ez a gyönyörű város, mely a „Balti tenger lánya” jelzőt viseli volt a magyar delegáció legfontosabb állomásának színhelye. Éz a város részesített bennünket olyan felejthetetlen élményben, mint például az Európai Biztonsági Konferencia előkészítő tanácskozás színhelyének a megtekintése, a tanácskozáson résztvevő külügyminiszterünk Péter János elvtárs részvétele, felszólalása és kötetlen beszélgetése a küldöttség tagjaival a Helsinki Városi Tanács fogadásán. És ez a város gondoskodott arról is, hogy a sokszor már kimerültségig fáradt küldöttségünk felfrissüljön: 4 órás vidám kirándulást szervezett jégtörő hajóval ragyogó időben az öböl legszebb vidékeire. Tapiola, a modern kertváros A főváros közelében fekszik a híres, modern kertváros Tapiola. Ez a város a modern finn építőművészet egyik büszkesége, mely felépítésekor az a cél vezette a tervezőket és kivitelezőket hogy egyesítsék a modern városi élet előnyeit a terrr)észet közelségével és nyugalmával. „Alvó város” ahogy a fővárosiak mondják. És ez a jelző csak nyugalmára, valóban pihentető, szemet nyugtató környezetére vonatkozik. A számunkra furcsa, sokszor a legelképzelhetetlenebb geometriai alakzatokat követő épületóriások természetes környezetbe, erdők, virfigoV, v4* zek társaságában, annak szoros egységében lettek tényleg művészien b«y építve. Ahol már egy kicsit is fárasztó lenne a szemnek a modern építőanyag, ott azonnal hangulatos virágkertek, cserjék, bokrok bontják meg a cement — festék lehangoló hatását. Medence nagyságú, több fokozatú szökőkutak, erdőrészletek veszik körül az eldugott bevásárló helyeket. Tudniillik, nem véletlenül mondják a városra: alvó város. Ugyanis ez a lakónegyed azzal a céllal épült, hogy itt csend és nyugalom uralkodjék és elsődleges funkció amit be kell töltenie: a pihenés. Hogy ne zavarja a lakásában pihenőt az árut szállító teherkocsik zaja. hogy ne remegjenek a lo- kások falai, a szórakozókombinátok földöntúli zajaitól, így jött létre, és él ma Európa egyik legkülönlegesebb kísérleti pihenő-lakóvárosa: TAPIOLA. Nagygyűlés és búcsúest Évszázadokkal ezelőtt épült, rönkfd- bál összeácsolt hangulatos és eredeti kivitelű faházak, buja cserjék és dús lombú fák, szél és víz mozgatta elmés kis vízimalmok környezetében a nemzeti skanzen parajában, ahova nem ért a háború pusztítása, itt tartották meg a Finn—Magyar Baiáti Hét záró nagygyűlését. Az ünnepségen megjelenő finn miniszterelnök, valo- mint a diplomáciai testület tagjai jelenlétükkel is jelezni kívánták milyen nagy jelentőséget tulajdonítanak a két testvéri nép szoros barátságának. A nagygyűlés befejező részeként egy nagysikerű műsor résztvevői lehettünk újból. Zenekarok, láncegyüttesek adtak hangulatos, vidám programot. A legnagyobb sikert újból a Rajkó fiúk aratták, pattogós, vérpezsdítő muzsikájuknak még a finn miniszterelnök sem tudott ellentállni és az ünnepségen jelenlevő finn pénzügyminiszter feleségével nagy tapssal jutalmazott csárdást táncolt. Vidámság, kacagás, önfeledt szórakozás következett ezután, Szólt a zene, táncolt kart karba öltve finn és magyar. Maletics Mikié* lappföldi kép I i
