Dunántúli Napló, 1973. augusztus (30. évfolyam, 200-229. szám)

1973-08-05 / 204. szám

A gazdaságnak is gazdaságos... A szabad idő és a stressz kívülről nézve A somogyi lányokkal lehet dolgozni. A somogyi lányok szorgalmasak, nincs velük baj és úgy hajtanak, hogy a ke­rületvezető is csak bólogatni tud: ez igen, szívesen látná őket egész évben ... Elsősorban persze most van szükség rájuk, a nagy mun­kacsúcs idején, amikor egy­maga nem boldogulna a Vil­lány—Siklósi Állami Gazdaság. — Sokat segítenek nekünk a lányok, — mondja Simon László „aktív nyugdíjas” az állami gazdaság kebelén be­lül működő két KISZ építőtá­bor „mindenese", — az első turnus somogyi lányai 148 holdon kötözték fel a szőlőt, nagyjából ugyanennyit végez­tek a második csoportban, és azt hiszem most sem lesz gyen­gébb az eredmény. A segítsé­gük igen sokat jelent a gaz­daságnak: a csúcsmunkák ide­jén erre a kizárólag kézzel vé­gezhető munkára ' nagyon ne­hezen tudnánk elegendő em­bert biztosítani ... A gazdaság természetesen nem „hálátlan”, igyekszik olyan körülményeket biztosítani, hogy jól érezzék magukat a lányok, s módot keresnek arra is, hogy a legjobban igyekvő brigádta­gok megkeressék az „igazi” nyaralásra valót . .. — A versengés nemcsak az elsőknek járó jutalomért folyik, hanem csak úgy is, hiszen az iskola hírnevét öregbíti, ha egy-egy brigádjuk a legjobbak között szerepel. Az idén kü­lönben versenyrekord volt: az elmúlt turnusban a 11-es ka­posvári lánycsapat szerezte meg az első helyet, méghoz­zá háromszor egymás után. Erre eddig még nem volt pél­da, — mondja Simon László. Ök egyébként a kaposvári köz­gazdasági technikumnak sze­reztek „jó pontot” ezzel a tel­jesítménnyel. A lányok szerint érdemes hajtani, a legjobb teljesítményt elért hat brigádot, diákzsebhez mérten komoly summával ju­talmazzák: az elsők kilencven forintot kapnak személyenként, s a jók között az utolsóknak is jut még 45—45 forint... A gazdaság szerint pedig érde­A „jegyesek" premierje Az OIOT az ifjúsági turizmus előmozdítása érdekében kü­lönféle kedvezményeket ad a diákoknak, fiatal országjárók­nak, a megyei KISZ Bizottságok és az EXPRESSZ közvetítésével: az OIOT-,,jeggyel" például ol­csóbban lehet étkezni az erre kijelölt éttermekben és biszt­rókban, s a „jegyesek” kedvez­ményes áron szállást is kap­hatnak az ifjúsági kempingek­ben. Az idei nyáron volt a pre­mier, — amely a kezdeménye­zés sikerét bizonyította: az el­múlt hónapban például 462-en voltak a harkányi EXPRESSZ- táborban, az abaligeti kempin­get pedig „rekordmennyiségű” fiatal látogatta meg az idei nváron. Hát még ha elegendő „ifjúsági szállás" lenne Bara­nyában ... mes a lányokra építeni, mert úgy látszik, hogy a diákok egy­re jobban belejönnek a mun­kába. Évről évre nő a teljesít­mény, gyorsabban, ügyesebben kötözik a szőlőt... Mire augusztus 11-én bezár­ják a táborkaput, a félezer holdon is túl lesznek a lányok. Minden csoport — 140—160 somogyi középiskolás - 70- 75 ezer forint értékű munkát végez a villányi szőlőkben. „Látszik, hogy nem nyaralni jöttek", — mondják a gaz­daságiak, — „tulajdonképpen nyaralni jöttünk”, — mondják a lányok ... Azért csak megegyeznek va­lahogy. Kőzvéleménykutatás „ruhaügyben”. Tavaszra állítólag ez az öltö­zék lesz a sláger, — ha a fiatalok is úgy akarják, — a nagy­kereskedelmi vállalat mindenesetre kiváncsi a véleményükre. A felvétel egyébként példa arra, hogy,a ruha is teszi az embert... Erb János felvétele Nyaralás zenével „Pallasék" a Balatonon Pécsett már ismerik őket. Megnyerték a „Vendégvárás Mecsekalján” rendezvénysoro­zat beat-együttesek vetélkedő­jének első díját és Furdi Ká­roly, a „Pallas” gitáros-éneke­se különdíjat is kapott. A si­ker újabb sikert hozott, a nyár elején három hónapos szerző­dést kaptak a Balatonra. Most a balatonzamárdi Kék tó ét­teremben szórakoztatják esten­ként a nyaralókat. Furdi Károlyt kértük meg, hogy mutassa be a „nyaraló” együttest. — Négyen vagyunk a zene­karban. Hárman már a gim­názium első osztályától kezdve együtt játszunk, a Komarovis ták jól ismernek minket. Egy hónapja a következő felállás­ban „működünk”: Kehidai László orgona, fuvola, ének; Horváth Dezső — gitár, ének; Farkas Tibor — dob; én pedig szólógitáron játszom és éneke­lek. — Milyen a balatoni reper­toár? — Hatvan számunk van. Köztük: Grand Funk Rail Road, Santana, Black Sabbath, Ten Years After — a menő szá­mok, valamint a saját szerze­ményeink ... — A szerzők? — A zenét, Horváth Dezső, a szöveget Kálmáncsi Gyula ír­ja, de néha én is írok számo­kat. — Nem hiányoznak a pécsi fiatalok? — Az ismerősök gyakran itt is felkeresnek bennünket, ahogy megígérték többször lejönnek a balcsira. Annál is inkább jólesik a hazaiak látogatása, mert ősz­től az együttes néhány tagja „fegyvernemet" változtat, vagy­is katona lesz, — így hosszabb időre nélkülözni fogják őket a pécsi fiatalok ... Irányi Ágota „Csövezők” Heckenast István felvétele Hogyan jutottunk idáig? Az ember szabadidejének és a szórakozás különböző for­máinak kialakulása történelmi folyamat. A munkavégzés és az alvás mellett mindig marad bi­zonyos mennyiségű idejük az embereknek, tetszés szerinti fel­használásra — szórakozásra, testedzésre, és művelődésre. Természetesen az egyes korok­ban a különböző társadalmi osztályok és rétegek szabad­idejének mennyisége és a fel- használás módjai közt jelen­tős különbségek adódtak ... A modern szabadidő problé­ma jobb megértése végett ér­demes röviden áttekinteni, hogy az egyes történelmi ko­rokra milyen szabadidő tevé­kenység volt a legjellemzőbb. Emellett figyelembe kell ven­ni az egyes nemzeti sajátossá­gokat is, mert az eltérő föld­rajzi fekvés, klimatikus viszo­nyok, gazdasági helyzet, kul­turális adottságok stb. nagy­mértékben meghatározzák a különböző népek szórakozási, üdülési és kikapcsolódási szo­kásait. Míg az ősember legfőbb szórakozása a barlangfestmé­nyek készítése, ősmondák me- sélése és a kultikus tánc volt, az antik görög társadalom már sokféle szórakozást nyújtott az athéni Agórán és a polgárok lakomáin, sőt megszületett az irodalom és a színjátszás is, A történelem folyamán először Az átlagosztályzatért, ha nem éppen úgy „sikerült a tanév”, ahogy azt elképzeltük, már ném szidhatjuk meg a gyereket — mert szeptembertől nem lesz átlagosztályzat. Mint ismeretes a közelmúltban a Művelődés- ügyi Minisztérium úgy döntött, hogy az általános iskola első osztályától az érettségiig meg­szüntetik az átlagosztályzatot. Mit szólnak ehhez az illetéke­sek? A DIÁK Nagy Zoltán, VI. osztályos ta­nuló: — Apukám azt mondta, hogy jó lesz. Persze tanulni akkor is kell... Zalátai Sarolta, III. osztályos középiskolás: — Én örülök neki. A matek­kal hadilábon állok, viszont a magyar jól megy. Az átlago­mat a matematika jegy mindig lerontotta. Jövőre nem kell szurkolnom, s törnöm magam, hogy egy tisztességes átlagot elérjek. A SZŐLŐ Spengler Józsefnének a na­gyobbik fia már Leningrádban jár egyetemre, kisfia, Szilárd, a az ókori Rómában alakult ki a tömegszórakoztatás: kocsiverse­nyek a cirkuszokban, gladiátori viadalok az amfiteátrumokban és előadások a színházakban A római fórumokon már színes, változatos nagyvárosi élet zaj­lik, a thermákban pedig a vá­roslakók nagyszámban keres­nek felüdülést. A gótika a val­lási és világi felvonulások ko­ra, a kultúra még keveseké — a nép inkább a színpompás, vagy vérfagyasztó nyilvános eseményeket élvezi. A rene­szánsz ember már sokkal vál­tozatosabban szórakozhat, több az egyéni vonás, a könyvnyom­tatás elterjedésével egyre töb­ben olvasnak, Itáliában hódít a divat és a városlakók felfe­dezik a természetet. A barokk korra jellemző a zene és a képzőművészet gyors terjedé­se, eleinte a fejedelmi udva­rokban, de 'később már sokan hallgatnak hangversenyt és operát. Kialakulnak a városi élet ma is ismert szórakozásai, a szalonokban pezseg a szel­lemi élet, rohamosan fejlődik az etikett és az étkezés tudo­mánya. A klasszikus kapitaliz­mus korában az ipar fejlődésé­vel együtt növekszene_k a vá­rosok, fokozódik az urbanizá­ció. A nagyvárosokban mula­tók, varieték, kerthelyiségek, báltermek, színházak, lóverse­nyek, kiállítások, szórakoztatják a polgárságot, a munkásság harkányi általános iskola nyol­cadik osztályos tanulója. — Véleményem szerint okos dolog volt ezt az intézkedést bevezetni, hozzáteszem az át­lagosztályzattal és a gyermek­kel semmi problémám nem volt, mert mindig színjeles volt a fiam. Kíváncsi vagyok, hogy ebben a tanévben, hogy ta­nul majd a gyerek. Mert én úgy vélem, hogy a rendűség hajtotta a gyerekeket. A PEDAGÓGUS — Örülök, mert ezzel lénye­gesen kevesebb lesz az admi­nisztrációs munkám — mondja Zámborszky Erzsébet, matema­tika-ábrázoló geometria szakos középiskolai tanár. — A gyere­kekkel még a tanév befejezé­se előtt beszélgettünk erről, úgy vettem észre egyöntetűen nem rajonganak érte: igen so­kan a rendűségért, a jó átlag- osztályzatért hajtottak. Az in­tézkedés korszerű, hisz a gyere­keknek nem kell olyan tárgyak­ra ráfeküdniök, amihez se te­hetségük, se kedvük nincs. Elő­nyeit természetesen a gyakor­lat mutatja majd meg. 'M.) még főleg robotol és nincs túl sok ideje szórakozni — amint ezt olyan jól illusztrálják Zola, Balzac, Dickens regé­nyei (Amerikában 1850-ben a munkahét átlagosan 70 óra volt!) Párizsban megszületik a francia sanzon és mutatkoznak a tömegsport első jelei. Hol­landiában közkedvelt a kor­csolyázás (már a XVI. század­ban is), Angliában a regatta, a falkavadászat, a boxmérkő- zések, később az atlétika és a futball, Franciaországban és Itáliában a fürdőzés és a hor­gászás, Németországban a kerékpározás és a turisztika. Az első világháború után döntő fordulat áll be a sza­badidő-felhasználás kérdésé­ben, A hírközlés, a közleke­dés és általában a közlekedé­si eszközök ugrásszerű fejlődé­sével a szórakoztatás új for­mái alakulnak ki, ezenkívül rö- videbb lesz a munkaidő (az USA-ban pl. 1920-ban átlag 50 órás a munkahét), kitágul­nak a szórakozás és üdülés le­hetőségei, elérhetővé válnak a tömegek számára. Az első vi­lágháború után a lélektani helyzet is alkalmas volt a szó­rakoztatóipar fellendülésére: a háború nyomasztó, sivár és nyomorúságos évei után az emberek mulatni, szórakozni és felejteni akartak. j A rádió, tömegfogyasztási cikkek, a komolyzene, a sport- közvetítések és a hírek mellett a tánczene volt a legfonto­sabb, a világon charleston és foxtrott-őrület söpört végig. A 20-as években megkezdte dia- dalútját a mozi — százmilliók nézhették a Hollywoodból özönlő filmeket. Rohamosan növekedett a hanglemezkiadás — bár a lemezjátszókat elein­te tekerni kellett, mégis szerte a világon milliók táncoltak a His Yaster ’S Voice lemezek zenéjére. Divat lett a sport- események megtekintése, a futball antik rámái méretű tö­megeket vonzott a lelátók.a. Szerencsére nemcsak a sport passzív élvezése, hanem az ak­tív sportolás is. egyre jobban elterjedt, széles tömegek fog­lalkoztak szabadidejükben test­edzéssel. A közlekedési eszkö­zök fejlődése — motorizáció, repülés — következtében világ­méretű nemzetközi turizmus alakult ki. Az utazási irodák az utaznivágyók millióit .moz­gatták meg, az emberek Bae- dekerre! a kezükben járták Európát és felfedezték, hoqy az országhatáron kívül is van látni- és tanulnivoló. Igen, a világ bizonyos érte­lemben kisebb lett. Az életfor­mák, az igények, a szobadidő eltöltése és a szórakozás lehe­tőségei hasonlóbbak lettek eqymáshoz' az egész világon. Megnőtt viszont a kínálat, a választék óriási lett. Csak oko­san kell válogatni — mert az idő drága és az egészség még drágább. A továbbiakban eh­hez kívánunk néhány jó ta­náccsal szolgálni... Dr. Ludwig Károly „Illetékesek" az átlagosztályzat megszüntetéséről Amerre Batczó futott... Elsősegélynyújtó „világbajnokok“ Sümegi Gyöngyi Magyarlaki Márta Az utolsó este 120 palacsin­tát sütöttek a finn és szovjet fiúknak. Megkínálták a vendég­látó nyugatnémet szakácsokat is — aztán le kellett írniuk a palacsinta készítés receptjét. Sümegi Gyöngyi, a pécsi Leőwey Klára Gimnázium és Szakközépiskola és Magyarlaki Márta, a Nagy Lajos Gimnázi­um és Szakközépiskola II. osz­tályos tanulói részt vettek a Müncheni VI. Nemzetközi Ifjú­sági Elsősegélynyújtó Turnén. A magyar csapat — három fiú és két lány — az első helyet szerezte meg, méghozzá az eddigi turnék legmagasabb pontszámával. Első nap még szabad prog­ramjuk volt a fiataloknak — legtöbben a Haus International 12 méter hosszú medencéjében töltötték a délelőttöt, délután pedig még tanultak. Második nap a Spitzig tóhoz kirándul­tak. A harmadik napon tizen­egy ország versenyzői délelőtt, tizenkét országé pedig délután mérték össze tudásukat. „Amerre Balczó futott” — ott rendezték a versenyt. A kü­lönböző állomásokon részben elméleti, részben gyakorlati fel­adatokat kellett megoldaniuk. Az ünnepi nemzeti esten minden ország fiatalja 5 perces műsorral szerepelt. A pécsi lá­nyok népi táncot mutattak be, majd magyar dalokra tanították a más nemzetek versenyzőit. Másnap már angolul hallották a Hajmási Péter, Hajmási Pál című dalbetétet, A versenyt négynapos kirán­dulás követte. A magyar, szov­jet, angol, finn és svájci fia­talok az Alpokban pihentek, szórakoztak. Népművészeti tár­gyakkal ajándékozták meg egy­mást és bőven volt lehetősé­gük nyelvgyakorlásra is. Mióta a két pécsi kislány ha­zatért már több országból kap­tak levelet a turné versenyein szerzett barátaiktól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom