Dunántúli Napló, 1973. augusztus (30. évfolyam, 200-229. szám)
1973-08-26 / 224. szám
A honvédelmi nevelimnnkáról Régi könyvek nyomában \ Könyvek vérpadon A Baranya megyei Pórt- Végrehajtöbizottság virs- gálát és elemző munka alapján, jelentés formájában tárgyalta mea — a közelmúltban — a honvédelmi nevelés helyzetét és feladatait a megyében. I. Országunkban az 1967 óta megjelent párt- és kormányhatározatok az ifjúság honvédelmi felkészítését, illetve az ifjúság hazafias-honvédelmi nevelését széles társadalmi alapokra helyezték, s egyben széles körben biztosították a felkészítés (oktatás és nevelés) politikai, társadalmi és tárgyi feltételeit. A központi intézkedések és a helyi szervek felelősségteljes munkájának köszönhető, hogy a megyénkben is egyre inkább társadalmi üggyé válik az ifjúság hazafias-honvédelmi felkészítése, nevelése. A társadalmi összefogás kiszélesítését, a lehetőségek jobb kihasználását segítette elő az 1024/1967. Korm. sz. határozat, amely a tanácsok és más állami szervek honvédelmi felkészítéssel kapcsolatos feladatait szabályozta. A társadalmi és tömegszervezetek, a fegyveres erők és testületek, az MHSZ szervei és a tanácsok együttműködése, tevékenységük összehangoltsága, a határozatok és a kormányrendelet végrehajtása során nagymértékben javult II, A sokrétű hazafias-honvédelmi nevelési feladatok megvalósítása során Baranya megyében 0 különböző szervek tevékenységét a következők jellemzik: O A tanácsok és azok művelődési osztályai irányításával az 1968—69-es tanévtől kezdődően minden alsó- és középfokú iskolában bevezették a „Honvédelmi ismeretek” oktatását Az iskolai honvédelmi felelősöket az iskolák igazgatóit rrre előzőén felkészítették. Az MHSZ helyi vezetőségei és a ((.vészklubok segítették az iskolai honvédelmi nevelést, a honvédelmi felelősök elméleti és gyakorlati felkészítését, a személyi és tárgyi feltételek kialo1 tását. A kisebb körzeti általános iskolák kivételével a személyi és tárgyi feltételeket, valamint a honvédelmi nevelés tervszerűségét folyamatosságát s került biztosítani. Egyes körzeti iskolákban a honvédelmi felelősök megbízása nehézségekbe ütközik a férfi pedagógusok hiánya, vagy képesítés nélküli pedagógusok nagy száma miatt Az iskolák általában rendelkeznek a honvédelmi ismeretek oktatásához készült szemléltetőeszközökkel és segédanyagokkal. A segédanyagok általában megfelelnek rendeltetésüknek, kedvezően segítik az oktatás szemléltetését. Az iskolákból, a pinkátok minőségével, a gázálarcok, tájolók, gránátok és „Ifjúság" célzó eszközök, valamint a fegyvernemeket is be- , mutató filmek hiányával kapcsolatban azonban több helyről észrevételt tettek. Az iskolák többsége helyi, illetve saját erőforrásokból kialakította a légpuska lőtereket. Négy középfokú iskola kispuskalőteret alakított ki. A lövészetek tárgyitechnikai feltételei megfelelően biztosítottak, lőszert az iskolák a helyi MHSZ vezetőségektől, illetve patronáló kluboktól kapnak. Az iskolákban a — honvédelmi ismeretek rendszeres oktatásán túl - jelentős számú honvédelmi klub és szakkör is működik (104), és a határvidéken 28 határőr szakaszt szerveztek. Az úttörőszervezetek és KISZ szervezetek iskolai munkája jelentős mértékben segíti a hazafias-honvédelmi nevelést. Főként az általános iskolai úttörőszervezetek mozgatói a honvédelmi versenyek, harci túrák és laktanyalátogatások szervezésének. Az egyéb iskolai lehetőségek felhasználása is hatékonyan járul hozzá a hazafias és honvédelmi neveléshez. így az általános és középfokú iskolákban az osztályfőnöki órák minden évfolyamon tartalmaznak a hazafias nevelés témakörhöz sorolható anyagot. A „Világnézetünk alapjai" c. új tantárgy, amelyet a jövő tanévtől valamennyi pécsi és megyei gimnázium, valamint szakközépiskola utolsó évfolyamán bevezetnek, hasznosan segítheti a hazafias nevelést. Az iskolákban hagyományossá vált az országjárás. A baráti országokba egyre nagyobb számban, szervezett turistautak segítik a hazafiság és az internacionalizmus eszméjének terjedését. Az internacionalizmus érzelmi fejlesztésének másik forrása az idegen nyelven folyó levelezés, valamint a baráti országok életét bemuto- tó kiállítások, barátsági estek, filmek. Erősödik az iskolákban a helytörténi mozgalom. Több iskolában dicséretes gyűjtő- és kutatómunkát végeztek a történelmi múlt, a népi szokások, a népi és forradalmi hagyományok összegyűjtésében. Az intenzívebb iskolai honvédelmi képzés a tanulók magatartására évről évre kedvezőbb hatást gyakorol, ami a fegyelmezettségben, aktivitásban, mozgásban és határozottságban jelentkezik elsősorban. A tanulók személyiségére kifejtett hatás az eddigi honvédelmi nevelőmunka legnagyobb eredménye. Megváltozott a katonai szolgálat iránti szemléletük. A honvédelemmel kapcsolatos szemléletváltozást jól mutatja a katonai pályaválasztás iránt megnövekedett érdeklődés a fiatalok körében. @ A tanácsi szervek a köz- művelődés, a kultúra területén is sokat tettek az elmúlt időszakban a hazafias nevelés és világnézeti nevelés, felvilágosítás területén. Jelentősebb politikai és történelmi évfordulók ünnepségsorozatainak rendezésével (felszabadulási, tanácsköztársasági, Lenin-, Dózso-, Petőfi-évfordulók) megtalálták az alkalmat arra, hogy a köz- gondolkodást a tartalmas és politikailag aktív hazafiságot az internacionalizmus irányába befolyásolják. A Megyei Könyvtár, a Moziüzemi Vállalat, valamint az MHSZ, KISZ és HNF szerveinek együttműködésével rendezték a színvonalas ünnepségeket. A honvédelmi napot és a néphadsereg napját a hagyományoknak megfelelően rendezték meg mindenütt. A Baranyai Vasárnapok ünnepségsorozat immár 10 év óta mozdítja elő a megye lakosságának szűkebb hazája iránti fokozottabb megbecsülését A tanácsok egészségügyi osztályai a Vöröskereszt tevékenységének segítségével, előadások, elsősegélytanfolyamok szervezésével mozdítják elő a fio- talok honvédelmi nevelését 3 éve végzik az egészségügyi hálózaton keresztül az előzetes orvosi vizsgálatokat valamint fokozott figyelemmel felmérik a bevonulást megelőzően a családok szociális körülményeit s a bevonulás ideje alatt is figyelemmel kísérik azt Leszerelés után minden tanácsi szakigazgatási szerv segítséget nyújt a hozzáforduló leszerelt katonák esetlegesen felmerülő problémáinak megoldásában, Az egészségre nevelés és a gondoskodás fontosságát indokolja az a körülmény, hogy a sorköteleseknél a magassághoz képest izomerőben elmaradás észlelhető, ezenkívül az ifjúság és körének életmódja (dohányzás, alkoholfogyasztás) is befolyásolja a sorozások eredményeit. A bevonultak családjáról történő gondoskodás pedig elsőrendű szociális feladat, A tanácsok szükségesnek tart. jók a fegyveres szervek és testületek és a lakosság széles területén történő együttműködésének erősítését, elmélyítését A katonák segítettek az árvíz elleni védekezésben és az elemi csapások okozta károk helyre- állításában, szállítási nehézségek áthidalásában stb. A határőrség megszervezi a határmenti lakosságot a határ védelmének segítésére. A katonai szolgálatra való felkészítésben jelentős helyet foglalnak el a kiegészítő parancsnokságok és a tanácsi szervek szoros együttműködése (összeírás, sorozás, bevonulási és bevonulás utáni szociális problémák megoldása területén). A megyei tanács 2 millió forinttal segítette a megyei Kiegészítő Parancsnokság épületének bővítését és a járási, városi tanácsok további 1 millió forinttal járulnak hozzá az egységes, megyei „bevonulási központ” építéséhez. © A fiatalok honvédelemre történő felkészítésében, a hazafias-honvédelmi nevelés feladataiban különösen fontos a fegyveres szervek szerepe. E szervek adják a legkonkrétabb segítséget mind személyi, mind technikai vonatkozásban a tanácsi, az MHSZ és a társadalmi szerveknek. Segítik a honvédelmi nevelést és propagandát, az ünnepélyes eskütételek, a különböző társadalmi és tömegszervezetekkel közösen rendezett leszerelő katona-búcsúztatások, honvédelmi versenyek, túrák, laktanya- és üzemlótogo- tások, közös kulturális rendezvények stb. Jól szolgálja a honvédelmi propagandamunkát és a hazafiságra-nevelést megyénkben a határőrség tevékenysége, különösen az őrsök és a települések lakosságának kapcsolata. Az együttműködő csoportok szervezése, az úttörő határőrszakaszok, a határőrközségek létrehozása nagyon hasznos tevékenységet jelent ezen a területen. Az MHSZ Baranya megyei vezetőségének katonai elő- és utóképzésben és a hazafiashonvédelmi nevelés segítésében végzett tevékenysége — 1967 óta jelentősen fejlődött. Színvonalasan biztosítja sorköteles fiatalok felkészítését, a katonai szolgálatot teljesítettek utókep- zését, helyi szövetségein, klubjain és aktivistáin keresztül nagy segítséget nyújt a fiatalok hazafias-honvédelmi neveléséhez, a technikai sportok fejlesztéséhez. — A katonai előképzést a Magyar Néphadsereg igényeinek megfelelően tervszerűen végzik. A gépjárművezetői, könnyűbúvár, rádiótechnikai, repülő és ejtőernyős képzés, re- pülőmodellépító és modellveze- tőképzés keretszámait évről évre rendszeresen túlteljesítik. — Az általános honvédelmi előképzést, a — kisközségek kivételével — rendszeresen végzik a területi szövetségek és lövészklubok. — Az MHSZ klubok az általános iskolák, a területi vezetőségek, a középiskolák, a megyei vezetőség, az egyetemek- főiskolák honvédelmi ismeretoktatásához nyújtanak személyi és technikai segítséget — Gépjárművezetői, árvízvédelmi tanfolyamok, különböző szakkörök szervezésével honvédelmi szempontból fontos kiképzési feladatokat hajtanak végre. — Az MHSZ klubok az elmúlt két év során megerősödtek, eredményesen dolgozó közösségek, kollektívák jöttek létre. Jó lehetőséget nyújtanak a szabadidő hasznos eltöltéséhez, és a technikai, műszaki képzésen, sportoláson túl gondoskodnak a sorköteles fiatalok körében a bevonulás előtti tanfolyamok szervezéséről, valamint a klubtagság erkölcsi, politikai és világnézeti felkészítéséről is. A kluboknak rendszeres a kapcsolata az ifjúság különböző korosztályával, és erősíti bennük a honvédelemhez fűződő kapcsolatukat, Az úttörőkorosztály körében rendszeresen játékos vetélkedőket, versenyeket rendeznek, rendszeresen felkeresik a nyári úttörőtáborokat, közreműködnek harci túrók, úttöróolim- piák előkészítésében és lebonyolításában. A KISZ-építőtábo rókát, vezetőképző táborokat, az Ifjú Gárda versenyeit rendszeresen patronálják, Harci túrák, természetjáró ta- találkozók, emlékversenyek rendezésében vállalnak nagy szerepet, technikai és tablókiállítással, eszközökkel, repülő és ejtőernyős bemutatókkal, lövész, rádiós, könnyűbúvár versenyekkel stb. © A KISZ KB 1970. január 20-án hozott határozatot a fiatalok , honvédelmi nevelésének és katonai szolgálatra törtélő felkészítésének feladatairól. A helyi KISZ bizottságok és út'ö- rőelnökségek a határozatot megismerték, feldolgozták és a végrehajtása során arra törekedtek, hogy a politikai oktatásban és nevelésben, a vezetőképzésben, a kulturális és sporttevékenységben, valamint a politikai rendezvényeiken érvényesüljön a fiatalok hazafias- honvédelmi nevelése. A Megyei KISZ Bizottság a munka segítésére és ellenőrzésére létrehozott egy honvédelmi tanácsadó testületet. A városijárási KISZ bizottságok és fegyveres erők KISZ szerveinek koordinálására kialakította a testület egy széleskörű patronálósi tervét. A járási KISZ bizottságok mellett a honvédelmi neve- lómunkát segítik a Honvédelmi Sportbizottságok, valamint a járási-városi Ifjú Gárda parancsnokságok. Az Ifjú Gárda egységekre támaszkodik a KISZ hazafias-honvédelmi nevelés területén az oktatási intézményekben is. Az ipari és mezőgazdasági üzemekben a KISZ az MHSZ klubok tevékenységével összhangban igyekszik megoldani a feladatot, s a KISZ-tagokat mozgósítják az MHSZ klubokba és tanfolyamokra. A falusi, te- ' rületi KISZ szervezetek ilyen jellegű feladatokat nem tudnak megoldani objektív adottságaik folytán. A vezetőképző táborokat és építőtáborokat a KISZ alkalmassá teszi a fegyveres szervek és az MHSZ klubok segítségével a hazafias-honvédelmi nevelésre (lőpavilonok, honvédelmi kabinetek, technikai sporteszközök, segédanyagokkal, programokkal stb.) A fegyveres szervekkel az együttműködésnek kialakult formái: a Határőrség és a Mohácsi járási KISZ Bizottság, az MN 8677 és a Mecseki Szénbányák KISZ Bizottságának együttműködése (határőr. Ifjú Gárda egységek működtetése, és a Csertetői Emléktúra szervezése területén.) Ezen túlmenően a KISZ Bizottságok és szervezetek eseti kapcsolattartással fordulnak a fegyveres szervek felé: rendezvények közös megszervezése, laktanyalátogatások biztosítása céljából. Újszerű és fontos feladatot jelent számukra a leszerelt Fiatalokkal való. foglalkozás, a KISZ-életbe történő bekapcsolódásuk. III. A megyei Párt-Végrehajtóbizottság elismerését fejezte ki e fontos politikai tevékenységben élenjáró szerveknek eddig végzett munkájáért. Az együttműködés és a hatékonyság, valamint a politikai célkitűzések határozott figyelembevétele érdekében a Végrehajtó Bizottság határozatban rögzítette a tevékenységben érdekelt szervek feladatait Remélhető, hogy a határozat nyomán az 1973/74- es években, majd folyamatosan a honvédelmi nevelőmunkában növekedni fog a hatékonyság, a minőségi követelmények emelése. a szervek közötti együttműködés rendszeressége, s ebben az esetben tovább« lépéseket tehetünk megyénkben a fiatalok honvédelmi nevelésének javítása, a fiatalok honvédelmi kötelezettségére történő felkészítés színvonalának emelése területén. A színvonal tartása, illetve emelése fontos politikai, de egyben nemzeti, nemzetvédelmi érdek, s egyben internacionalista kötelesség is számunkra, Megyaszai József Közigazgatási és Adminisztratív Osztály vezetője Nemcsak az ország, de a magyar könyv XVI-XVII. századi történetének jórészét is, ahogy mondani szokták, vérbetűkkel írták. Azt semmiképpen sem állítanánk, hogy ezek az évszázadok egyáltalán nem kedveztek a könyvkultúrának, hisz a reformáció éppen ekkor vitte diadalra a magyar könyv és könyv- nyomtatás ügyét azáltal, hogy a nyomtatott könyvet, mint közvetlen harci eszközt hasznosította a korántsem csupán eszmei síkon mozgó csatározásokban. S némi fáziseltolódással ugyanezt tette az ellenreformáció Is, melynek nagyszombati központ- ja az ellenreformációs könyv- kultúra központja is egyúttal. Amit azonban elmondhatunk a könyvről, korántsem mondhatjuk el ugyanígy a könyvtárakról. Olvasni és könyvtárat gyűjteni nem egészen ugyanaz, kivált ebben az időben, amikor a tehetősek közül is csupán a legtehetősebbek, és egyúttal a művelődésre legelszántabbak, engedték, engedhették meg maguknak, hogy ne csupán „materiális védművekkef”, de könyvekkel is körülbástyázzák magukat miként tette ezt Zrínyi Miklósunk úgyszólván a tőrök torkában. A tehetősebb és szerencsésebb „Nyugaton” ebben az időben virágoznak fel a kisebb- nagyobb fejedelmi központok és mindenekelőtt a királyok könyvtárai, melyek a mai Nyu- gat-Európa legtöbb nemzeti könyvtárának alapját képezik, míg idehaza: Mátyás nagyhírű könyvtárának maradványai, tudjuk — az ország egységével és függetlenségével egyetemben —, elenyésztek. S ha akadtak is még nálunk „kis fejedelmek”, akiknek politikai, gazdasági erejéhez-hatalmához jelentősebb, mondhatni „könyvekben elfekvő", szellemi tőke is járult, akkor az idegen uralkodóház az első adandó alkalommal gondoskodott arról, hogy ez a tőke tartósan ne gazdagítsa nemzeti művelődésünk kincsestárát és itt szeretnénk emlékeztetni a Wesselényi-összees- küvés egyik vezéregyéniségének, a művelt és dúsgazdag Nádasdy Ferencnek a példájára, akinek fejvesztéséhez teljes jószágvesztés is járult. Nagyhírű gyűjtő lévén ö, e „jószág” tetemes részét alkotta nagyértékű művekből álló könyvgyűjteménye, mely elkobzása idején az ausztriai Pottendorfban, az itteni — lovagvámak is beillő — kastélyba B éHott Azért éppen Nódasdy és a Nadasdy-könyvek példáját idézzük, mert, a tulajdonosi bejegyzéseket elemezve az Egyetemi Könyvtár Klimó-gyűjteményében, egy tucatnyi olyan munkára bukkantunk, melyek egykor - bizonyíthatóan - Nádasdy Ferenc könyvtárát gazdagították. Bizonyos mértékig unikumnak számít ez a hét, hártyával borított, kötetből és összesen 13 önálló munkából álló könyvtár- maradvány, mert ugyan Ismerjük pl. a császári könyvtárba bekebelezett könyvek jegyzékét, „materiálisán" ezidáig csak néhány kötetet azonosított a történeti kutatás. Legutóbb például a budapesti Egyetemi Könyvtár ősnyomtatványainak leírásakor tettek említést ilyen példányról. melynek tulajdonosi bejegyzése egyébként — utánanéztünk —, teljességgel megegyezik a pécsiekével. Elmondhatjuk, hogy az egykori véres események „könyves" tanúi tartalmilag sem érdektelenek. Véletlen, de igen szerencsés koncentrátumként szinte a gyűjtő naprakész történelmi-politikai érdeklődését tömören érzékeltető minta-kollekcióval von dolgunk, melyben bizonyos ókori szerzők (Plutarkhosz, Tacitus, Thuküdidész) mellett olyan munkák is'találhatók, mint Morus Tamás nagyhírű Utópiája, Justus Lipsius még Nádasdy idején is politikai bibliaként forgatott Politikájának kommentárja, vagy éppen az Erzsébet angol királynő 1591-es edilctu- mait magában foglaló kötet. Nyomdatermékként és olvasmányként is igen jellemző az az aprócska korabeli munka, melynek tárgya a hanyatlásában is egyfajta közjogi-politikai modellként szemlélt városállam: Velence. S ha még azt is megemlítjük végül, hogy a rendelkezésünkre álló kollekció egyházivallási tárgyú része, a neves konvertita ízlésével egybevágóan, jórészt hitvitázó munkákból áll, akkor még teljesebb lesz a meggyőződésünk: a hajdani véres színjáték emlékét idéző gyűjteménytöredék további elemzése a szellemiek oldaláról is lényeges elemekkel gazdagíthatja, mintegy elfogadhatóbbá teheti számunkra azt az összképet, mely tettei nyomán alakult ki bennünk a „rebellis" országbíróról. Boda Miklós (Kővári Ferenc felvételei) A t
