Dunántúli Napló, 1973. július (30. évfolyam, 169-199. szám)
1973-07-15 / 183. szám
Csaba Imre Szülészeti Klinika — 51-ben végeztem Pécsett. De ' mór medikus koromban Ernst Jenő tanítványaként a biofizikán kezdtem ismerkedni a tudományos munkával, a szervezéssel. Ez az időszak kommunista emberré formálódásom tekintetében is döntő volt. Nyári önkéntes szülészeti gyakorlatra mentem Szekszárdra, ahol a gimnáziumot is végeztem. így teljesen erre a területre orientálódtam, idekerültem a klinikára Lajos professzor mellé, akitől megtanulhattam a betegek iránti odaadást és a fegyelmezett munkát. Csaba Imre később aspiráns lett a Moszkvai Össz-Szövetsé- gi Szülészeti—Nőgyógyászati Központi Kutató Intézetben. 1965-ben az orvostudományok kandidátusa tudományos fokozatot, 1968 ban az Érdemes Orvos kitüntetést kapta meg. Prága, Erfurt, Berlin, Bécs egyetemein, klinikáin végzett kutatómunkát. Moszkvában, Lenin- gródban járt tanulmányúton. Mindig úgy ismerték, mint sokirányú, aktív társadalmi munkást. Tagja az Akadémia Tudományos Minősítő Bizottságának. S természetesen — gyógyít. Gyerekeket segít a világra. „Hagyjuk a drámát” — mondta akkor este, amikor a kétszer elhalasztott beszélgetésre végre sor került. Két és félórás műtét után frissen és készségesen válaszolgatott. De hót ez természetes. Aki itt dolgozik, annak ez a dolga. A klinikának ma 155 ágy áll rendelkezésre. — Nagy utat tettünk meg a régi hatvan ágyas klinikától — mondja Csaba professzor. — De a fejlődés sohasem áll meg, és sosem elég. Beindult az intenzív újszülött osztály, de szükség van a szülőszoba korszerűsítésére. A klinika forgalma egyre nő. Új és új igények merülnek föl, a nőgyógyászatnak új és új területei, problémái. — Mi az a legfőbb terület, ahol kutatásait végzi? — Kezdettől fogva nőgyógyászati endokriológia érdekel. Ez az intézetnek is hagyományos, nagymúltú profilja. Én a rendellenes vérzések és a meddőség kérdéseivel foglalkozom. Ezek kórélettani hátterét kutatom. Nem annyira elvont téma, inkább olyan probléma, amellyel a gyógyító munkában nap mit nap szembe kerülünk. Bizonyos eredményeket sikerült elérni ezeknek kezelésében is. E tudományágak kifejlődése különben oz utolsó húsz évre tehető, a fejlődés és az igények igen nagyok, bőver, van még megoldásra váró probléma. — Hogyan kutat a klinikus? — A klinikai kezelések és megfigyelések mellett munka- csoportommal laboratóriumi és állatkísérleteket végzünk. A munkacsoportból eddig négyen voltak ' hosszabb külföldi tanulmányúton. — A tapasztaltabb kutatónak egyik legfontosabb feladata a fiatalok segítése, nevelése. Úgy is mondhatnám: az utód-nevelés. A megfelelő indítás után pedig az önálló munka lehetőségének biztosítása. Az itteni iskola egyébként nagyszámú kitűnően képzett megyei, járási főorvost is adott már az országnak. S az iskolának már három professzora van. — Egyéb tennivalóim mellett az orvosnevelést nagyon lényegesnek tartom. Mindig szívesen és örömmel vettem részt az oktatásban, az oktatás szervezésében. Csaba Imre tanítócsalád fia, s felesége egy pécsi általános iskola tanára ... Szülészeti Klinika tétlenül szükséges. Máris iger* jó munkakapcsolatunk van az I. Belklinikával, a Gyermekklinikával és az Élettani Intézettel. Gáti István a klinikán az oktatás felelőse, a családtervezési rendelések vezetője. Tagja a Magyar Nőorvos Társaság vezetőségének, az Országos Szülészeti és Nőgyógyászati Intézet vezetőségének. Rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat, a TIT keretében. — Hány gyereket segített vajon eddig a világra? — Nem tudom. Huszonöt éve csinálom ,.. — Milyen tervei vannak a jövőre nézve? — Tervezem a terhesség fiziológiájának további kutatását. Ez egyszersmind a klinika jövőben is folytatandó tevékenységéhez tartozik. A perina- tális és neonatális (vagyis a szülés körüli és újszülött-halálozással kapcsolatos) problémák terén egy sor konkrét lépés is történt, hiszen például a klinika már rendelkezik egy neonatológussal is. Szükséges lesz a családtervezési tanácsadás szélesebb alapokra helyezése, s általában egy egzakt tudományos módszerekkel dolgozó genetikai centrum kifejlesztése. Egészében véve: Lajos professzor vezetésével a klinikának tovább kell lépnia azon az úton, amelyet jó eredményei és jó hagyományai, eddigi fejlődése kijelöl. Az Orvostudományi Egyetem 400 ágyas klinikai iömbje. Foto: Erb János Az oldalt összeállította Hallania Erzsébet Pécsett végzett 1948-ban, s azóta megszakítás nélkül a Szülészeti Klinikán dolgozik. Végigjárta a megszokott utat: a gyakornoktól a tanársegédig, majd az adjunktusig. 1963-tól docens. Kandidátusi fokozatot 1965-ben kapott, a szülés utáni hypofizis-elégedetlenség problematikájáról készült dolgozatára. Ma más területen kutat. — Az utóbbi hat-hét évben munkatársaimmal a HPL hormonnal kapcsolatos vizsgálatokat végzünk. Ez a fehérje természetű hormon az utóbbi időben az érdeklődés előterébe került. Szerepe még nem teljesen tisztázott, de az már igazolt tény, hogy nagy jelentősége van a krónikus lepényi elégtelenség felismerésében, így ez a probléma a magzat méhen belüli fejlődése szempontjából rendkívül lényeges. A hormon kimutatásra egy — a legmodernebbnek tekinthető — radioimmum technikát alkalmazunk, rádioizotópok segítségével, így a hormonnak egészen kis mennyisége mutatható ki a vérből. Ez igen perspektivikus témakör, ha ugyanis kideríthető, hogy miként befolyásolja a hormon a méhen belüli magzat fejlődését, akkor a ma igen nagy gondot jelentő koraszülések terén új lehetőségek nyílhatnak a beavatkozásra. Gáti István közel nyolcvan dolgozatban publikálta eddig tudományos tevékenységét. Rendszeres részvevője és előadója hazai és külföldi kongresszusoknak. Hosszabb tanulmányutat tett Svájcba, ahol a zürichi egyetem endokrin laboratóriumában végzett kutatómunkát. — A klinika tradicionális endokrin profiljának elsősorban a modern tudomány fejlettségének megfelelő módszerek bevezetésével való további fejlesztéséhez elengedhetetlen a kol- laboráció az egyetem többi intézetével. Ezek a tudományos kutatások nemcsak munkaigényesek, hanem költségesek is, ezért az egyetem többi, endokrinológiával foglalkozó intézeteivel való együttműködés felr Uj pécsi proiesszorok A z egészségügyi, illetve a művelődésügyi miniszter legutóbb három új egyetemi tanárt nevezett ki a Pécsi Orvostudományi, s egyet a Jogtudományi Egyetemre. Pécs városában így jelenleg 51 egyetemi tanár működik. Harminchétén az orvosegyetemen, tizenketten a jogi karon, és ketten a közgazdasági egyetem kihelyezett tagozatán. Néhány éve hazánkban is elterjedt a társprofesszori rendszer, ami azt jelenti, hogy egy intézményen belül többen is megkaphatják ezt a rangot, anélkül, hogy az intézmény igazgatását is ellátnák. Az orvosegyetemen 1968 óta több társprofesszort is kineveztek, így történhetett, hogy a 29 elméleti intézetben, illetve klinikán összesen 37 professzor tevékenykedik. Egyetemi tanárokat az illetékes miniszter nevezhet ki, mégpedig az Egyetemi Tanács javaslata alapján. Az egyetem pályázatot ir ki, amelyben meghirdeti a professzori helyet, s jogában áll különleges feltételeket is megszabni, például az egyetemi oktatásban eltöltött hosszabb időt, vagy egy-egy speciális területen elért tudományos eredményeket. Az Egyetemi Tanács előkészítő bizottságot küld ki, amely a pályázók tekintetében tájékozódik, majd előterjesztést tesz az Egyetemi Tanácsnak. E testület ezután megvitatja a kérdést, s végül titkos szavazással eldönti, kit terjeszt fel kinevezésre. Az lehet professzor, akinek megfelelő szakmai képesítése, gyakorlata, tudományos fokozata, (a tudományok doktora, de legalább kandidátusi cím) és olyan komoly tapasztalata van, hogy rá lehet bízni az egyetemi hallgatók oktatását és nevelését. Gáti István Farkas József Polgári jogi tanszók Dr. Farkas József, a polgári jogi tanszék újonnan kinevezett professzora egy éve van a pécsi egyetemen. — Debrecenben végeztem, onnan Budapestre kerültem, s kezdettől a polgári eljárásjoggal foglalkoztam. Egyetemi munkásságom akkor hosszú időre megszakadt, mert hamarosan megalakult az Állam- és Jogtudományi Intézet, s oda mentem kutatónak. Kilenc éven át csak elméleti kutatással foglalkoztam, majd 1958-tól gyakorlati pályán tevékenykedtem, a Nehézipari Minisztérium jogi osztályának helyettes vezetőjeként. Onnan jöttem Pécsre, tavaly március 31-én neveztek ki docensnek, majd most egyetemi tanárnak. Közben 1955-ben megszerezte a kandidátusi címet ,,'Bizo- ■ nyitás a polgári perben” című dolgozatával. Doktori disszertációját idén májusban védte meg, ennek témája a jogerő problémája volt a magyar peres eljárásban. Közben harminc munkája látott napvilágot, köztük talán legismertebb a Bizonyítás a származás megállapítására a polgári perekben. A Magyar Jogász Szövetségben az oktatás felelőse volt, jogásztovábbképzési konferencia-vezető. Tagja a Szerzői Jogi Szakértői Testületnek. Állandó tagja az Ügyvédi-Jogtanácsosi Vizsgabizottságnak. Kedves témája mégis mindig a bizonyításjog volt. Miért? — Első pillanattól kezdve ezzel kezdtem foglalkozni, mert ezt éreztem a legfontosabb kérdésnek. A jogvédelem nyújtásának ugyanis legfőbb előfeltétele, hogy a bíróság megismerje az objektív valóságnak megfelelő tényállást. A jogalkalmazás helyességének is ez alapfeltétele. Ez a témakör hatalmas terület, s olyan sok megoldatlan kérdése van még, hogy egy egész élet munkáját erre lehet fordítani .Végső célom is az, hogy a bizonyítási jog kérdéseit egy elméleti rendszerben összefoglaljam. — S közelebbi céljai? — A doktori dolgozatom kiadásán dolgozom jelenleg, valamint egy bizonyításjogi kézikönyvön, amelyre a Közgazda- sági és Jogi Kiadóval kötöttem szerződést. A polgári perrendtartás magyarázata című, kollektív munkát a jogszabálymó- disítások következtében át kell dolgozni, ez egy másik sürgős feladat, amelyen egy nagyobb szerzői kollektíva tagjaként dolgozom. — Az egyetemen belüli munkája? — A polgári jogi tanszék keretében kezdettől a polgári eljárásjogot oktatom. Harmadéven adjuk elő ezt a tárgyat, amely a jogászoknak a gyakorlati életben az egyik legfontosabb ismeret- anyagot jelenti. — Szükség van nemzetközi kapcsolatokra is? — Feltétlenül. Máris több egyetemmel felvettem a kapcsolatot, így a grazi, a bécsi és a kolozsvári egyetemmel, kölcsönös előadások, tapasztalatcsere formájában. Tervezem a pozsonyi és krakkói kollegákkal is a kapcsolatok felvételét. A mi számunkra a nemzetközi kapcsolatok nemcsak egyszerűen tapasztalat- és irodalomcserét jelentenek, hanem az összehasonlító jogi módszer gyakorlati művelését is, amire a munkánkban elengedhetetlenül szükség van. Kuhn Endre Röntgenklinika Egyesek azt hiszik, a röntgenklinikán az orvosok csak „fényképeznek”, s mindössze — ezt már a beavatottábbak tudják — a daganatos betegeket kezelik. Dr. Kuhn Endre, a röntgenklinika új professzora radiológusnak vallja magát. — A radiológia — mondja — az orvostudományban az egyik legcentrálísabb helyen ólló tudománya. A radiológus nem „fényképész”, aki egy pillanatnyi állapotot rögzít, hanem klinikus, aki diagnózist készít, a beteg összes klinikai adatának, ismeretében. Ügy is mondhatnám, hogy a radiológiai diagnosztika a kórbonctannak olyan formája, amely a kóros elváltozásokat, anatómiai pontossággal, az élőben tudja kimutatni I A klinika nyolc ágyán daganatos betegeket látnak el. A klinika kapacitásának másik felét a vizsgálatok kötik le, a radiológus a társklinikák kérésére, de saját döntése alapján megválasztott módszer segítségével végzi el a vizsgálatot, majd azok eredményéről tájékoztatja a különböző klinikák orvosait egy mindennap szigorúan megtartott megbeszélésen. Ezt a rendszert még a klinika előző, nagy emlékű professzora, Benkő professzor vezette be. — Rendkívül jól képzett, magas színvonalon dolgozó orvos kollégákból áll a klinika — mondja Kuhn professzor. — A szellemi erőkre szükség is van, mert a radiológia, a diagnosztika és a terápia terén egyaránt, egyike a legdinamikusabban fejlődő ágaknak. A daganat-terápia gépi eszközei például már a maximális fejlettségi szintet érték el, így, ha fokozni akarjuk a gyógyered- ményeket, ez már nem a gépi eszközökön múlik, hanem új daganatbiológiai és sugárbiológiai megismeréseken. Dr. Kuhn Endre 1952-ben Budapesten szerzett diplomát, s eleve radiológusnak készült. Az Uzsoki utcai kórházba került a röntgen-diagnosztikára, majd később a kórház rádium osztályára. 1961-ben kinevezték docensnek a pécsi Szülészeti Klinikára. 1964-től a röntgenklinika kebelében dolgozik, s a 67-ben megindított teleko- baltot vezette mostanáig. — Kezdettől a daganatos betegek komplex radiodiag- nosztikája érdekel, valamint terápiás vonalon a nyirokcsomókból kiinduló rosszindulatú daganatok komplex kezelése, különös tekintettel a radiológiai kezelésre. Kandidátusi témám a nyelvrák teljes klinika problematikája volt. Most a nyirokcsomók daganatos problémáival foglalkozom, ami sokáig eléggé elhanyagolt terület volt, de az utóbbi években történt új sugárbiológiai megismerések és újfajta sugórkezelési eljárások bevezetésével nagy lépést tett előre. Ma már az ilyen betegek is jelentős százalékban gyógyíthatók. A röntgenklinikának még egy fontos feladata van: az oktatás. — A radiológia harmadéven tantárgy, de fontos feladatunk van az integrált oktatás keretében. Az orvosok, akiket kibocsát az egyetem, kell. hogy pontosan tud iák: hol és mekkora lehetőséget biztosít számukra a radiológia, de azt is, hogy hol és mennyiben nem nyújt segítséget. így a fölösleges röntqenezgetés nem okoz a betegekben sugárterhelést, nem lehet a lakosság kárára. BnIWiv a s a r n a p . HBTH E_JLL8m n ' e k t £ t w&lűQ
