Dunántúli Napló, 1973. július (30. évfolyam, 169-199. szám)
1973-07-01 / 169. szám
Beszélgetés dr. Jerszi István elvtárssal A hősök emlékműve Lvovban Június 18. és 23. között dr. Jerszi István elvtársnak, a Megyei Pártbizottság titkárának vezetésével megyei pártküldöttség tett látogatást Lvovban, Baranya megye tesvérmegyéjében. A küldöttség útjának tapasztalatairól, programjáról kértünk tájékoztatást dr. Jerszi István «ívtárstól. — A magyar—szovjet baráti, testvéri kapcsolatok erősítésének egyik láncszeme Baranya és Lvov megye többéves baráti kapcsolata. Már eddig is több pártmunkás, szakszervezeti és ifjúsági küldöttség cseréjére ke- rült sor, több alkalommal szerveztek idegenforgalmi irodák kölcsönös társasutazásokat, kulturális és sportkapcsolatok fűzik egymáshoz a két megyét, közismertek azok a látogatások, melyeket a két megye felsőoktatási intézményeinek, a megyék bányászainak képviselői tettek eddig. A mi küldöttségünk a tizenötödik pártküldöttségként isit látogatást Lvovban. Mindenekelőtt azt szeretném hangsúlyozni, hogy szovjet barátaink nagy szeretettel fogadtak bennünket, találkozásaink baráti, őszinte légkörben zajlottak le, mindenről szívesen tájékoztattak bennünket, kérdéseinkre őszinte választ kaptunk. Pórtdelegáci- énkot a magyar—szovjet határon fogadták, és a látogatás végén odáig kísérték vissza, mindvégig velünk volt a Lvov megyei pártbizottság egy-egy titkára, vagy Pirozsák elvtárs, az Ideológiai titkár, vagy Vandelkó eJvtórs, a mezőgazdasági titkár. — Milyen látogatások szerepeltek a küldöttség programiában? — Látogatást tettünk a megyei pártbizottságon, ahol Ku- eevol elvtárs, a Lvov megyei pártbizottság első titkára adott tájékoztatást munkájukról, terveikről, feladataikról. Három járási pártbizottság vendégei voltunk, s látogatást tettünk a Lvov városi pártbizottságon és egy kerületi pártbizottságon. M egismerkedtünk a Ivovi műszaki egyetemmel, melynek nao- pali, esti és levelező tagozatain 25 ezren tanulnak — köztük magyar diákok is — modern épületekben, jól felszerelt tantermekben. kényelmes kollégiumokban. Lvovban két üzem munkáját tekingettük meg: a televíziós-készülékek nyarának vendégei vol tunk, ahol 16 ezer munkás do1 gozik és évente 600 ezer készüléket gyártanak, valamint egy borkombinát munkájával ismerkedtünk meg. A Ivovi megyében 1958-ban kezdték mea egy kén- feldolaozó telep létesítését, mely jelenleg egymillió 200 ezer ton na ként termel évente. Küldött «égünk itt is látogatást tett. Alkalmunk volt megismerkedni néhány kulturális, sport- és üdülő- létesítménnyel is. Jártunk egy kolhoz és egy üzem művelődési házában, megtekintettük a televíziós-készülékek gyárának sport- kombinátját, meghívtak a televíziós-készülékek gyára és a kéngyór üdülőjébe, mindkettő egy-egy mesterséges tó partján épült fel, ahol a vízisportok mellett, kellemes pihenést, üdülést biztosítanak dolgozóiknak. Természetesen programunkban szerepelt ismerkedésünk a várossal, Lvov több középületének, emlékművének megtekintése, s egy alkalommal megnéztünk egy balettbemutatót a város színházában.- Testvérmegyénk életéről, ai ott dolgozók munkájáról, a pártszervezetek tevékenységéről milyen ismereteket szerzett a küldöttség? — Mint ahogyan az egész szovjet nép, s valamennyi párt- szervezet, úgy a Ivovi megye kommunistái és dolgozói is elsősorban az SZKP XXIV. kongresszusa határozatainak megvalósítását tartják legfontosabb feladatuknak, Bármerre is jártunk, pártvezetők, gazdasági vezetők ennek jelentőségét hangoztatták, beszámoltak eredményeikről, gondjaikról. Ezzel egyidejűleg nagy erőfeszítéseket tesznek ötéves tervük teljesítése érdekében. A Ivovi megye jelen-» légi helyzetének megértéséhez szükséges azt tudni, hogy ez a terület, igen elmaradott körülményekkel, kevés iparral, szegény és nyomorúságos körülmények között élő dolgozókkal, 1939-ben vált a Szovjetunió részévé, két év múlva már német megszállás alá került, és csak a háború végén szabadult fel. Nehéz gazdasági helyzetből indultak, új ipart, fejlett mezőgazdaságot hoztak létre a felszabadulás óta eltelt évtizedekben. Jelenleg két és fél millió ember él a megyében. A gyors iparosítás eredményeként a háború előttihez viszonyítva harminc- nyolcszorosára növekedett a megye ipari termelése. 380 ipari üzemük közel négymilliárd rubel értékben termel évente. Többek között fejlett az autóbusr- ayártásuk, évente 9 ezer darabot gyártanak, 17 ezer autóra szerelhető darut készítenek évente, mezőgazdasági gépgyáruk. szerszámgépgyártásuk, televíziós képernyő- és -készülék- gyártásuk országos jelentőségű. A megyében az említett kénbányán kívül, mely az ország kéntermelésének kb. 70 százalékát biztosítja, tizenegy szénbánya működik. A Ivovi meayén keresztül |ut el a szocialista országokba a Barátság olajvezeték és a Béke villamos távvezeték. a Baranya megyei pártküldöttség Lvov megyei látogatásának tapasztalatairól s a közeljövőben épül meg egy Európa felé irányuló földgáz- vezeték. Többszázezer ember dolgozik a megye építő- és szolgáltató iparában. Bennünket is meglepett az a nagyarányú építkezés, melyet a megyében, bármerre is jártunk, tapasztaltunk. Üj gyárak. takarmánykeverők épülnek, nem beszélve a nagyszámú lakásépítésről, Lvovban 6—10 ezer •lakást építenek évente. Az ipari termelés fejlesztésében most legfontosabb feladataiknak a termelékenység növelését, az automatizálás fejlesztését, a nehéz fizikai munkák gépesítését, a számítástechnika fejlesztését tartják. A XXIV. kongresszus határozatai végrehajtásával foglalkozó 1972. decemberi központi bizottsági plénum részletesen foglalkozott a mezőgazdaság fejlesztésének soronlévő feladataival, melynek végrehajtása érdekében komoly erőfeszítéseket tesznek a Ivovi kommunisták, dolgozók is. A megyében 450 ezer hektár szántóterület, 400 ezer hektár legelő és kaszáló, 900 ezer hektár erdő van, 430 kolhoz és 50 állami gazdaság működik. A mezőgazdasági termelést nem a legkedvezőbb adottságok mellett kell megszervezniük: gyenge minőségű földeken, s sokszor kedvezőtlen időjárás mellett Az adottságaikat figyelembe véve elsősorban az állattenyésztés fejlesztésére fordítanak nagy gondot, a kolhozokban, állami gazdaságokban a szarvasmarha-állomány meghaladja az ötszázezret, de a háztájival együtt kb. egymilliós szarvasmarha-állomány van a megyében. Több komplex serharcok színhelyére, az általuk ismert városokra, s szívesen hallgatták azok fejlődéséről, mai életéről szóló tájékoztatásunkat. Több olyan elvtárssal beszélgettünk, akik éveket töltöttek hazánkban. munkában, szolgálatban, közelebbről megismerve népünket, munkánkat, vagy a különböző cserelátogatások során jártak megyénkben. Ezek gyakran emlegették a jól ismert tálakat, Pécs, Siklós, Villány, Mohács szépségeit. Jártunk Lvovban a Lenin Múzeumban és örömmel fedeztük fel, hogy abban a teremben, ahol születése 100. évfordulójára készült ajándékokat állították ki, ott szerepeltek megyénk ajándékai is: eay vörös eozin Lenin-portré, s a fővárosi felszabadulási emlékmű kicsinyített mása. Egy kedves epizódról szeretnék még beszámolni. A televíziós-készülékek gyárában van egy olyan szokás, hogy vendégeiket a gyár vezetősége, pártszervezete, szakszervezete tiszteletbeli munkássá fogadja. Ezek sorában vannak többek között a szovjet űrhajósok is. Látogatásunk alkalmából a gyár tiszteletbeli munkásaivá avattak bennünket is. nevűnket bejegyezték az emlékalbumukba, emlékérmet és az „aranykezű" munkásoknak járó váll-szalagat adományozták nekünk is. Már mint a gyár „munkásai" jártuk végig a termelóműhelyeket, ahol tapssal, virágokkal köszöntöttek bennünket Elektron 205 — a Ivovi televíziós-készülékek gyárának legújabb terméke téstelepet létesítettek, melyekben átlagosan 8—10 ezer sertést hizlalnak. Nagy figyelmet fordítanak az ipari, mezőgazdasági szakemberek oktatására, a tudományos kutatómunka elősegítésére is. A megyében 120 ezer diók tanul, 17 egyetem és főiskola működik, évente tízezer szakembert képeznek ki. A pártszervezetek a kongresz- srus határozatai alapján foglalkoznak a gazdasági feladatokkal, az ipar és a mezőgazdaság fejlődésének elősegítésével, a tervek teljesítésének biztosító sóval. Nagy feladatot jelent számukra a most folyó tagkönyv- csere, melynek során minden párttaggal a járási, városi, kerületi pártbizottságok vezetői elbeszélgetnek. — A látogatások során bizonyára sok kellemes élményben volt része a küldöttségnek, melyek i mára- dandóak lesznek, — A már említett baráti fo gadtatáson túl, mindenekelőtt arról szeretnék szólni, hogy sike rült több személyes ismeretséget kötnünk pórtvezetőkkel, állami és gazdasági vezetőkkel, akikkel remél|ük, hogy a jövőben is találkozunk majd, feltehetően módjuk lesz megyénkbe látogat ni. Nagy hatást tett ránk néhány olyan elvtárssal való találkozásunk. akik személyesen is részt vettek hazánk felszabadításában, visszaemlékeztek « nogf- Látogatásuk alkalmából tettek-e javaslatokat a két megye testvérkapcsolatainak további szélesítésére? — Igen. Megyei párt-végre- hajtóbizottsógunk megbízásából elmondtuk szovjet barátainknak, hogy nagyon hasznosnak, gyümölcsözőnek tartjuk a két megye eddigi kapcsolatait, mely az elmúlt évek során több területre is kiterjedt Javaslatot tettünk arra, hogy az eddigieken túl a jövőben legyen szervezett kapcsolat tapasztalatcsere o megyei tanácsunk és a Ivovi megyei szovjet között, jöjjön létre együttműködés a Dunántúli Napló és Lvovszkaja Pravda között, hogy a két lap a maga erejével eredményesebben járuljon hozzá a kölcsönös megismeréshez. a két megye fejlődésének, eredményeinek népszerűsítéséhez. Ezen kívül javasoltuk, hogy szovjet barátaink a jövőben nagyobb számban vegyenek részt a TIT által szervezett megyei nyári és téli szabad- egyetemeken. Befejezésül azt szeretném hangsúlyozni, hogy látogatásunk hasznos, eredményes volt bizonyára hozzájárul majd testvér- kapcsolataink további erősödéséhez, szélesedéséhez s küldöttségünk valamennyi tagja megtiszteltetésnek vette, hogy részt vehetett ezen or úton, képviselhette megyénk kommunistáit dolgozóit MStrto St*« A „Brüsszeli Misszálé" (Kővári Ferenc felvétel*) egt fronffbcfe nyomában Királyi könyvek Közei hárommillió kötetes állományával a brüsszeli Királyi Könyvtár, Belgium nemzeti könyvtára, a földkerekség egyik legjelentősebb könyvgyűjteménye. Alapjait még II. Fülöp vetette meg 1559-ben azáltal, hogy a burgundi hercegek és egyéb rangos németalföldi személyiségek könyvtárait Brüsszelben egyesítette. Ekkor vették állományba a napjainkban „Ms 9008” jelzet alatt megtalálható könyvet, mely nem más, mint Mátyás király egykori könyvtárának „idegenbe szakadt" darabja, méghozzá hiteles korvináink, nak talán a legeslegszebbike. A „Brüsszeli Misszálé” néven ismert, díszes címlapokkal, lap- széldíszekkel és ragyogó minia- túrákkal ékes pergamen-kódex a híres-nevezetes firenzei Atta- vante műhelyében nyerte el végső formáját az 1480-as években. Hogy Németalföldön — nem is annyira mint könyvet, de sokkal inkább mint „kincses” nemzeti ereklyét —, mekkora becsben tartották, mutatja, hogy a németalföldi helytartók több mint kétszáz éven át erre a korvinára tették le a „hivatali” esküt. Tanúsítja ezt számos bejegyzés s némiképp az is, hogy a „nemzeti” jeíleg kihangsúlyozása végett a kódexben fellelhető .Mátyás-címerek nagyrészét átfestették és Habsburg-címe- rekkel helyettesítették. A „Brüsz- szeli Misszálé” ma is „nagyágyú" a Királyi Könyvtár nem csekély számú középkori ritkaságainak a sorában, mint ezt számos ismertető és kiállítási katalógus bizonyítja. De vajon hogy került ez a Corvin-kódex — így egymagában — Brüsszelbe? Mária királyné, II. Lajos királyunk özveqye révén, aki, tudjuk, a mohácsi vereség hírére kíséretével együtt előbb Pozsonyba, ma|d külföldre menekült. Könyveket nagyobb szómban tudomásunk szerint nem vitt magával, bár a Bibliotheca Corvrnia- na maradványaiból még ekkoriban is jócskán lett volna mit merítenie. Csupán a szóban forgó „kis” misszálét vette magához, mely azonban Csapodi Csaba szerint nem a könyvtár, hanem a várkápolna kincseihez tartozott ebben az időben. Ami. kor aztán 1530-ban Mária, bátyja, V, Károly császár ösztönzésére, elvállalta a német- alföldi helytartóságot, vele együtt Mátyás könyve is Brüsz- szelbe, végül halála után, mint említettük, a Királyi Könyvtárba került. Köztudott, hogy Habsburg Mária rövid magyarországi szereplése alatt is elsősorban illusztris családja dinasztikus érdekeit szolgálta. Ezért munkálkodott olyan szívósan Mohács után fivére, Ferdinánd királlyá választanának előkészítésén, s vetette el — ha komoly fonná bon egyáltalán szó esett erről — a Szapotyaival való házasság gondolatát Távozása irtán, rrvután Ferdinánd ügyei „megfelelőképp" elrendeződtek, igazából inkább csak magyarországi birtokainak sorsa érdekelte. Viszont korai özvegysége, fél Európát kézben tartó rokonsága s nem utolsó sorban Erasmus, uralkodói körökben is igen magasra értékelt, megkülönböztető figyelme révén mondhatni „európai hírű" személyisége hosszú időn át az elhagyott „hazára”, az ország bajaira irányította a nyugati világ figyelmét. Bár ennek a figyelemnek az áldásaiból mi magyarok különös, képebben nem részesültünk, II, Lajos özvegye, akit mindmáig „Magyarországi Mária” néven tart számon a történetírás, csupán markáns reneszánsz egyénisége révén is megérdemli, hogy egyebek közt könyvgyűjtő tevékenységére is odafigyeljünk. Mária királyné németalföldi könyvtára előbb a mecheleni, majd pedig a turnhouti kastélyban, tehát a mai Belgium területén, nyert elhelyezést, mígnem Fülöp király „megörökölte" az értékes gyűjteményt. Könyvtárának legnagyobb értékű ritkaságai a nagyműveltségű és „széplélek” Ausztriai Mar. git rendkívül becses gyűjteményéből származnak. Margit szer. zeménye volt a nevezetes „Codex Aureus” is, melyet most a spanyolországi Escorialban „mutogatnak", minthogy ezt Fülöp megkülönböztetett figyelemmel kezelte, s nem olvasztotta be az általa alapított Királyi Könyvtár anyagába. Harminc és egynéhány évvel ezelőtt Brüsszelben nagyszabású könyvkiállítást rendeztek Magyarországi Mária és Ausztriai Margit nagyértékű gyűjteményének bemutatásával, melynek darabjai jórészt ma is Brüsszelben vannak. A kiállítás rendezői akkor abbéli reményüknek adtak kifejezést, hogy egyszer még Margit és Mária azon könyveiről is tudomást szereznek, amelyek különböző külföldi gyűjteményekben rejtőznek. Korábbi cikkünkben bemutattunk egy Kölnben 1538-ban megjelent nyomtatott munkát, Albertus Pi- ghius „Hierarchiáé ecclesiastt- cae assertio” című művét, melyet Mária királynő még életében Oláh Miklósnak, az egykori pécsi püspöki titkárnak s a későbbi esztergomi érseknek ajándékozott, viszont néhány évig az ő birtokában vott Ezt a nagyértékű könyvet, mintegy válaszképp a „brüsszeli felhívásra”, nemrégiben sikerült a Pécs! Egyetemi Könyvtár régi állományában azonosítanunk. Boda Miklós lull VASÁRNAP! MELlÉKliT * Barátok között
