Dunántúli Napló, 1973. július (30. évfolyam, 169-199. szám)
1973-07-01 / 169. szám
4 DUNÁNTÚLI NAPLÓ W73. júfnis t. Kiváló és érdemes orvosok, gyógyszerészek kitüntetése Dr. Márton Zoltán Dr. Puskás Irén Dr. Rodochay Lajos Osztertág Andrásné Szombaton, Budapesten o Szentkirályi utcai Semmelweis teremben ünnepséget rendezlek o nagy magyar orvostudós, Semmelweis Ignác születésének évfordulója alkalmából. A korábbi évek hagyományainak megfelelően ezúttal került sor a kiváló orvos, érdemes orvos, illetve a kiváló gyógyszerész, érdemes gyógyszerész kitüntetések, valamint az egészségügy kiváló dől gozója jelvények átadására, összesen 97-en részesültek a megtisztelő elismerésben. Az ünnepi esemény részvevőit dr. Tóth Béla egészségügyi miniszterhelyettes köszöntötte, majd dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter mondott beszédet. „Kiváló orvos" kitüntetést kapott: dr. Márton Zoltán, a Baranya megyei kórház osztályvezető sebész főorvosa. „Érdemes orvos" kitüntetésben részesült: Puskás Irén, a Baranya megyei Tüdőgyógyintézet szakfőorvosa és dr. Radoehay Lajos egyetemi adjunktus, sebész, ortopéd szakorvos. Harminchármon kapták meg az „Egészségügy! Kiváló Dolgozója" jelvényt - közöttük - Osztertág Andrásné, a Baranya megyei kórház ápolónője. Dr. Márton Zoltán Szobájában a falon fénykép függ: Neuber professzor képe. Hajdani tanáráról, példaképéről nagy szeretettel és tisztelettel beszél. Harminc éve orvos, klasszikus „sebésziskolát" járt: hat éviq kórboncnok volt, s utána sebész lett. A Megyei Kórház sebészeti osztályát vezeti, ötven betegágy a birodalma, osztályán negyvenötén dolgoznak. — Az általános sebészetet ,',hasi" sebészetnek nevezték. Vajon miért? — Régen volt az, amikor hősi sebészetről beszéltünk — mondja — az általános sebészet jóval tógabb fogalom. Mi is foglalkozunk balesetekkel, tehát csonttöréseket is ellátunk, intenzív részlegünk is van ... Sok mindennel kell törődnünk, ami látszólaq nem is sebészi munka. Az onkológiai szűrő- vizsgálatokhoz nem kell kés . . . A szakmán belül ez a hozzá közelálló foglalatosság, az onkológiai gondozás. Határtalan lelkesedéssel beszél róla, fontosnak tartja, hogy q rákot korai stádiumában ismerjék fel, sőt, ha lehet, előzzék meg kialakulását. Tudományos mun- kóssáqa is erről a területről való, jelenleg együtt dolgozik a POTE Szülészeti klinikájának orvosaival, az emlő daganatos meabetegedéseit vizsgálják, s azt, hogy hogyan lehet befolyásolni ezeket különböző hormonokkal és viszont? A szekrény tetején hatalmas tábla, tele kis, piros zászlócskákkal. Térkép: Baranyában hol fordult elő mellrákos eset? Érdekes, hogy akadnak fehér foltok ezen a térképen: a Dráva mentén nem találkozni ilyen betegségekkel. — Azt, hogy miért, nem tudom — mondja — de mindenesetre érdekes adat, valaki biztosan jó hasznát veszi majd, A munkájáról faggatom, a kés misztikumáról, betegekkel való kapcsolatáról, orvosi magatartásáról. Nem is olyan régen együtt voltunk valamilyen ünnepségen — emlékszem, nem várta meq a végét, de már az elején menni akart... Nem mondta de látszott rajta, hogy nincs is ott. Betegei között járt, aggó •'ott valamiért, — A sebésznek legjobb volna bent lakni a hórházban — bizonygat^ — egyetlen pillanatra sem szakadhat el az osztálytól, menoperá!* betegétől. A sebészet eqv állapot. Pr ~6is!f$s "rési Hol vagyunk már a lózró- zsáktól. a ziháló fakó kisqye- rekarcoktól, a reménytelenségtől fé'ő'ült szü'ői tekintetektől!. A tüdőbe'. a „mellbetegség" mfn nem is oly r-pen bőven szed'e r" -r'. E népbeteg- séa él’t e'.ése a szocialista egészségügy feladata lett. A BCG oltást a dánok kezdték, nálunk az ötvenes évek elején vezették be. Nagy lépést jelentett ez ebben a küzdelemben és már eredményt is, hiszen minden újszülött megkapta, s védetté vált a tuberkulózis ellen. Hatalmas munkát jelentett ez annak idején, a szervezés, a szervezet fenntartása a mai na- piq gond. A tüdőbaj elleni küzdelemnek e hőskorában lépett az ügy szoldálatába dr. Puskás Irén — negyedszázados orvosi pólyáját nem kísérték parádés, látványos sikerek, de van, ami mindennél többet mond és' jelent. — Hétszázötven kisgyerekét tartottunk nyilván a kezdet kezdetén — mondta — tébécés kisgyerekek voltak. — És ma? — Az elmúlt évben harminchármat. Kell-e ennél szebb elismerés? Van-e ennél nagyobb siker? Aligha. Gyermekorvos. Zűrös, háborús időkben végezte az egyetemet, negyvenhétben végzett, utána a pécsi Gyermekklinikára került. Hat év múlva, amikor megalakult a megyei TBC gondozó, őt bízták meq a gyermek tbc felszámolásával. Azóta — 1953 óta — munkahelye o megyei tüdőqondozó. — A tüdőbaj visszaszorult, milyen feladatokat ró az orvosokra most a tüdőgondozás? — A tüdő valamennyi megbetegedésével foglalkozunk, főleg az asztma és a krónikus hörghurut az, ami nagy számmal jelentkezik. — Azt mondják, hoqy a gyermekorvosi szakma nagyon nehéz, hiszen a kisgyerek nem tudja megmondani, mi a baja. — Az igaz — válaszol — de én azért lettem gyermekorvos, mert nagyon szeretem őket, mert soha nem akarják becsapni az embert... A kisgyerek nem csapja be az orvosát. Bennük még soha nem csalódtam. Dr. Radoehay Lajos! Valamikor, még a Dischka | Győző utcai sebészeti klinika földszinti folyosóján találkoztam vele először — várnom kellett, mert konzíliumra hívták valahová, — Az adjunktus úr mindjárt itt lesz — mondták és én leültem a tömérdek várakozó be- teq közé. Csend volt a folyosón, a nem mozgó lábak, petyhüdt, hüdött karok, rosszul ősz szeforrt csontok, baleset utáni csúf deformitások inkább befelé fordítják az embereket. Orthopédia. Vajon mit tűzhet ez az orvosi szakma jelmondatként a zászlajára? Talán az adjunktus úr fogalmazott pontosan és szépen, amikor egyszer így beszélt: — Enyhíteni a nyomoréksó- gon, megszüntetni azt: ez a főcél, ezt érhetjük e| szívós. nem egyszer hosszadalmas gyakorlati munkával. Valaha agysebésznek készült. Mégis orthopéd szakorvos lett, a szakmán belül is specializálódott. Rendkívül érdekelték o sportolók sérülései, hosszú éveken át foglalkozott ezzel a kérdéssel, ma is. Nemzetközi rangot vívott ki magának. Sokan ismerik. Pécsi születésű, az ismeretségek egy része innen adódik. Aztán ismerik a sportolók — valamennyien. És a hosszú évtizedek alatt ki tudja, hány beteg fordult meq klinikai osztályán? Nehéz szakma az övé, szívós munkát feltételez. Mennyi idő telik el, amíq a várt siker megjön! Komplex munka, együtt kell végezni a beteggel. Az ő dolga elsősorban, hogy a törött végtagot, megnyomorodott test-, részt valamilyen módon funkcióképessé tegye. De az is még az ő dolga, hoqy beteqét meggyőzze: használni kell a sorvadt izmokat, mert különben a baj rögzül, megmarad ... És milyen öröm, ha egy súlyos sérülés után talpra áll az ember! És nem nyomorultul kiszolgáltatva, mozgásképtelenül él tovább. Ez az öröm nagyon sokszor érte. Nemcsak őt, azokat az embereket is, akiket visszaadott a mozgásnak, az életnek. Osztertág Ondrásné — Nem lehetne inkább az érettségi képemet tenni az újságba? Komolyan beszél, egy kissé hüledezve magyarázom, hogy az a helyzet... — Nem olyan régi ám — mondja — mindössze tíz éves. Mindig tanult — most is újabb tanfolyamot kezd. Pedig igazán nem kezdő: harminc esztendeje munkása az egészségügynek, ápolónő volt világéletében, „zöldkeresztes" nővérként kezdte, az egyetemi belklinikán folytatta, ma a Megyei Kórház fertőző osztályának vezető főnővére. — A kedvem és az energiám töretlen — mondja, amikor a tanulásról beszélgetünk. Persze, ez a kedv, s az a valóban töretlen energia éppúgy vonatkozik, a munkára is. Soha nem mulasztja el a lehetőséget, hogy nevessen egyet, vagy megnevettessen valakit. Az osztályon hallatlan tisztasáq, fegyelem és jókedv uralkodik. Egy alkalommal — korábban — o nővérek helyzetéről be szélgéttünk, már akkor elmondta „ars poeticáját": számára a legfontosabb a beteg. Az az élmény. amikor a leromlott, eset- leq eszméletlenül beszállított ember qondos kezelés és ápolás után gyógyultan hagyja el a kórházat. — Ez a mi munkánk leq szebb honoráriuma — mondta akkor. Július 2—12. között: Egészségügyi kizvéleménykutatés Baranyában Befejeződtek az írásbeli felvételi vizsgák Szombaton országszerte befejeződött az egyetemi, főiskolai vizsgák első szakasza: a nappali, esti és levelező tagozatokra pályázó csaknem 64 ezer jelölt írta meg június 25-e és 30-a között felvételi dolgozatát, illetve válaszolt a tesztkérdésekre — jórészt központi té*elek alapján. Általában két tárayból — ritkábban háromból — írásbeliztek, s az így elkészült több mint 130 ezer dolqozgtot máris folyamatosan értékelik — szövegesen és ér- demieaqyel is. Azokat a pályázókat, akik két tárgyból is elégtelen dolgozatot írtak — vagyis az írásbelin nulla oontot értek el. nem bocsátiók szóbeli vizsgára. Akik kivételes indok — betegség, hivatalos külföldi tartózkodás és hasonlók — miatt nem tudtak a kijelölt időoont- j ban megjelenni az írásbeli felvételi vizsgán, s ezt igazolni tudják, még a felvételi bizottságok ülése előtt kérhetik az intézmény vezetőjétől a vizsgának a pótvizsga időpontjára való elhalasztását, amelynek dátumát intézményenként jelölik ki. A sikeres írásbelizők néhány napon belül megkezdhetik a „második fordulót", a szóbeliz- tető felvételi bizottságok előtt. A felvételi vizsgákat valameny- nyi tagozaton várhatóan július közepéig, de legkésőbb 31-ig I befejezik. Az Egészségügyi Minisztérium Gyógyító-megelőző Főosztálya — mint már egyszer a korábbi években — júliusban, egészség- ügyi közvéleménykutatást végez Baranya megyében. A közvéleménykutatás alapvető célja: átfogó információt nyerni az egészségügyi ellátás, a gyógyintézetekben folyó munka egyik fontos követelményéről, az egészségügyi dolgozók humánus magatartásának színvonaláról, a betegekkel való bánásmódról. A felmérés adatlappal történik. Baranya megyében mintegy 13 ezer adatlapot osztottak. illetve osztanak ki ehhez az akcióhoz. Az adatlapokon konkrét választ keresnek a kérdések arra, hogy az adatlap kitöltője meg van-e elégedve ez orvosok, ápolónők, asszisztensek stb. utóbbi években tapasztalt magatartásával, vagyis a betegekkel való bánásmóddal. A járóbeteg-ellátásban résztvevők számára az adatlapokat már június hónapban kiosztották a járási tüdőgondozó-hálózaton keresztül. Nymodon a megye nyilvántartott 18 éven felüli lakosai közül körülbelül minden negyvenedik kap kézhez egV ilyen adatlapot. A kórházakba, fekvőbeteg intézmé nyekbe az ágyszámok arányához képest juttattak el bizonyos mennyiségű adatlapot. Ezeket a iapokat a július 2—12. között eltávozó betegek kezébe adják át, kitöltés céljából. A baranyai kórházak közül a Megyei Tar nácshoz tartozó nyolc intézmény vesz részt a közvélemény- xutatásban (a Megyei Kórhá*, a Gyermekkórház, a Tüdőszanatórium, a Városi Kórház, valamint a szigetvári, a mohácsi, a siklósi, a komlói, valamint 0 harkányi kórházak). Az adatlapokon kitöltéskor igenlő vagy nemleges választ lehet adni arra a kérdésre, hogy a volt kórházi beteg, illetve utókezelésen vagy járóbeteg«- gyógyításban résztvevő páciens meg van-e elégedve a körzeti orvosi, körzeti ápolónői, védőnői appvátus munkájával, magatartásával, továbbá a fogorvosoknak, a szakrendelés orvosainak, a tüdőgondozó intézetek, a bőr- és nemibeteg- gondozó intézetek orvosainak és asszisztenseinek, illetve végül a kórházak dolgozóinak a betegekkel való bánásmódjával. Az adatlapok mellé válasz- boríték is jár. Ebben küldik fel az Egészségügyi Szervezési Intézetbe a közvéleménykutatásban résztvevők az adatlapokat. Ott számítógéppel dolgozzák fel az akció eredményét, vagyis azt, hogyan vélekednek Baranyában az emberek az egészségügyiek magatartásáról, at orvos-beteg kapcsolatról. TÖBB ALKATRÉSZ A ZSIGULIHOZ. A veszprémi Bakony Művekben évente 300 ezer — (ablaktörlőből, kormányzóras gyújtáskapcsoló- ból, elosztófejből és kürtből álló) — garnitúrát készít a Zsiguli gépkocsikhoz. Ezért cserébe 5200 autót kapnak. A Bakony Művek- ] nek a következő években a jelenleginél 100 ezerrel több garnitúrát i kell elkészítenie. A kapacitás jobb kihasználásával már az idén ; 30 ezer darabbal nő a Zsiguli-szerelvények száma. A további j J termelésnövekedést már csak üzembővítéssel érhetik el. A képen: Autókürtök a szállítószalagon.. Új egyetemi tanárok A kormány felhatalmazása alapján dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter július 1-i hatállyal kinevezte dr. Áros Béiát és dr. Barta Lajost a Semmelweis Orvostudományi Egyetemre, dr. Csaba Imrét és dr. Gáti Istvánt, a Pécsi Orvostudományi Egyetemre egyetemi tanárrá ; dr. Cserháti Istvánt és dr. Földes Vilmost a szegedi, dr,. Elődi Pált a Debreceni Orvostudományi Egyetemre, dr. Horváth Istvánt a Semmelweis, dr. Kuhn Endrét a pécsi, dr. Lampe Lászlót a Debreceni Orvos- tudományi Egyetemre, dr. Orsós Sándort az Orvostovábbképző Intézetbe és dr. Zalányi Sámuelt a Szegedi Orvostudományi Egyetemre tanszékvezető tanárrá. A kinevezéseket a miniszter szombaton adta át az egészségügyi tárca vezetőinek jelenlétében a minisztériumban. Fiatalkorú rablógyilkosok Szakoson Tolna megye bűnügyi krónikájának legszomorúbb lapja nyílt meg az idén, március 13- án. A szakcsi Baki hegyen lévő présházában vendégszeretetének áldozata lett a község egyik legnépszerűbb polgára, a mindig barátságos, életvidám Ilia István. Az örökifjú férfiról nem kevesen csak koporsója feliratából tudták meg, hogy 78 évet élt. Ilia János — dia István testvére — március 14-én látogatott ki o présházba. Megdöbbentő látvány tárult elébe. Ilia István fejjel lefelé feküdt a lépcsőn, vére hat lépcsőfokon csörgött le a pince földjének homokjába. A dombóvári nyomozók a helyszín tüzetes átvizsgálásakor megbizonyosodtak arról, hogy nem szerencsétlenség, hanem főbenjáró bűncselekmény történt. Ismeretlen tettes — tettesek? — áldozata lett a présház gazdája. A nyomozók egyike a helyszínen két füzetlapba csomagolt malachúst és egy ócska szatyrot talált, az előbbiről dr. Fehér János szökési állatorvos megállapította, hogy elhullott, ki nem vérzett állat maradványa. Dr. Solymosi Mihály rendőr ezredessel, a Tolna megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjével az élen érkeztek a szekszárdi nyomozók is Szakosra. A bűnügyi technikus ujjnyomokat rögzített, a másik tiszt vérmintát küldött Budapestre, | megint másik a maradék bort j juttatta a pénzügyőrökhöz a j szeszfok megállapítása végett, i Száz és száz általános iskolai ! füzet feküdt a főkapitányság írásszakértője előtt. A döghúsnál talált lapok tartalma alapján feleltek a pedagógusok arra, hányadik osztályos dióké volt a dolgozat. Fáradtságtól elkínzott szemmel dolgozott az írásszakértő, úgy kereste az írás-azonossági jegyeket. Fáradozása megteremtette gyümölcsét: kimondhatta, hogy a helyszínen talált írás G. S. nagykónyi tanuló kezétől származik. Autóba! ... Irány Nagykónyi. Nagykónyiban öreg cigány- asszony, „Begya" bökte ki nagynehezen, hogy a csent malachúst ő küldte szakcsi rokonainak, Kerpácséknak. „Begya" az említett G. S. nagyanyja. Amíg becsületes emberek tucatjai a tettesek felkutatásán dolgoztak, a Kerpács-família csalafinta mesét eszelt ki egy állítólagos hosszú hajú fiatalemberről, aki pénzt és élelmet követelt a családtól. Értékes órákba került, amíg kétségtelenné vált: hamis a nyom. A Kerpácsék adta információnál értékesebbnek bizonyult, I ami a Szakoshoz közeli falvak egyikéből származott, s URH-n i érkezett. E szerint Kerpács Zoltán ott ’ igyekezett alibit sre- rezni unokatestvére, Kerpács János számára. Ettől kezdve már gyorsan peregtek az események. A hamis tanút verbuváló Kerpács Zoltán mellé előzetes letartóztatásba került a két gyilkos. Kerpács János, aki a bűncselekmény napjón 12 nappal volt fiatalabb 16 évesnél és a kop- pányszántói Szarkali László, aki 14 éves és hatnapos korában lett gyilkossá. A bűnözőket a cáfolhatatlan bizonyítékok késztették beismerésre. Csak ezután tudták meg, hogy Ilia István zsebében több mint kétezer forint lapult... A Szekszárdi Megyei Bíróság dr. Uzsák Zoltán tanácsa június 26-án és 27-én kezdte tárgyalni a szakcsi ügyet. A tettesek fenntartották rendőrségi vallomásukat, amely szerint előbb megitták a jó szívvel kí- nálgatott bort, majd ki akarták zsebelni házigazdájukat. Ekkor kezdődött a halálos végű tett- legesség. Őket nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntettével, a börtönviselt 20 éves Kerpács Zoltánt hamis tonú- zósra rábírás bűntettével vádolta meg a Tolna megyei Főügyészség. A megyei bíróság július hor- madikán Szekszárdon folytatja a szomorú ügy tárgyalását. Borváró Zoltán \
