Dunántúli Napló, 1973. július (30. évfolyam, 169-199. szám)

1973-07-25 / 193. szám

1973. július 25. DUNANTOll NAPIÓ 3 A komlói tanács vb-a a cigánytelepek lakóiról A gyermekek nevelésére összpontosítják a támogatást Három telepen 766 ember Az egy főre eső övei elem 400 Ft Komló Város Tanácsa szo­ciális segélykeretének nagyobb részét évről évre a cigány­családok között osztják szét; a városban működő 7 bölcsőde férőhelyeinek zömét a szociális és egészségügyi szempontból rászoruló cigánygyerekek fog­lalják el; Kossuth-aknán — a legnagyobb cigánytelep közelé­ben — külön óvoda, az alsó­tagozatos gyermekek számára külön iskola működik. Itt minden nap ingyen uzsonnát kapnak a gyerekek, költségeit ugyancsak a tanács fedezi. Ez a korántsem teljes felso­rolás érzékelteti, hogy a bá­nyászvárosban valóban fontos feladatnak tekintik a cigány- lakosság helyzetének javítását. Emellett azonban a Városi Ta­nács végrehajtó bizottságának tegnapi ülésén — amelynek fő napirendié a fenti téma volt — megállapították, hogy a há­rom nagyobb és több kisebb ci­gánytelep 766 főnyi lakossága ma is lényegesen rosszabb, elma­radottabb körülmények között él, mint más társadalmi rétegek. A gabona kétharmadát learatták Kedden a MÉM-ben megál­lapították: a betakarítás jól halad, a termés kétharmadát már levágták. A búzát 815 000 hektárról takarították be, a ter­mőterület 63 százalékáról. A legelőbbre tartanak a dé­li országrészekben, a baranyai, a tolnai, a Szolnok és a Bé­kés megyei mezőgazdasági nagyüzemekben. Az északi me­gyékben valamivel később érett be a termés, itt a terület 50 százalékán vonultak már végig a kombájnok, az ország közép­ső vidékein a terület 60 szá- ! zalékán vágták le a búzát. 62 000 hektárról takarították be a rozsot, — a termőterület több mint feléről — és jó ütemben halad a tavaszi árpa aratása A zabtáblákban is megjelen­tek a kombájnok, a termőterü­let 5 százalékát aratták le. A kapásoknak rendkívül ked­vezett az idő, az országos eső­zések után szépen fejlődik a kukorica, a burgonya, a nap­raforgó és a cukorrépa. 0 (Jjabb tűz Kossuth-bányán Tegnap délután már folytatódott a termelés Szigorú ellenőrzés alatt tartják a veszélyeztetett területet Az elmúlt hónapi tragikus tűz­esetet átélő utolsó fejtés került veszélybe tegnap délelőtt Kos- suh-bányán. Tíz óra harminc perckor a Vili. szinten a déli főkeresztvágattól keletre, a K 6-as koncentrációban a 10. te­lepi fejtés légvágatának visz- szamaradó részében főtetüzet észleltek, A feltételezések sze­rint egy régi tűz éledt ismét fel. A mentés első mozzanata­ként kivonták a veszélyeztetett területről a bányászokat, majd ezt követően megkísérelték a légvágat főtéjéből az izzó pa­razsat kiengedni. Ez — úgy tű­nik — teljes sikerrel járt, a lég­mérések csökkenő szénmonoxid mennyiséget jeleztek a tűz fész­kének felszámolása után. Délután három órakor ismét bányamunkások szállták meg a fejtést. a termelés azonban csak másodlagosan volt fontos a munka újbóli megkezdésé­ben. A legfontosabb az volt, A baranyai népművészet Balassagyarmaton Nagyszerűen sikerült a pécsi Janus Pannonius Múzeum be­mutatkozása Palócföld főváro­sában, Balassagyarmaton. A május 19-től június 24-ig tartó kiállítást közel 2300-an látogat­ták meg. Baranya megye gaz­dag és nemzetiségi hagyomá­nyokkal rendelkező népművésze­tét mutatták be a különféle tár­gyak, emlékek és dokumentu­mok. Igaz, szép számmal akad példa Komlón is, hogy cigány­származású dolgozók munkájuk, környezetükhöz való jó viszo­nyuk révén kitörtek régi élet­formájukból és leküzdötték az előítéleteket. Sajnos, a jellem­ző azonban az, hogy a több­ség nem is akar szakítani a törzsi életfoana megcsontoso­dott szokásaival. A munkaválla­lók aránya növekedett ugyan, de a munkaképes férfiaknak így is csak 87 százaléka, a nők­nek csupán 12 százaléka dol­gozik több-kevesebb rendsze­rességgel. A cigányság egy főre jutó havi átlagjövedelme meg­közelítette a 400 forintot, de en­nek jelentős hányadát, italra költik. A VB állásfoglalása szerint a további támogatást elsősorban a gyerekek nevelésére kell koncentrálni, mert ezen a mó­don remélhető az egész nép­csoport felemelkedése. A fej­nőttek esetében pedig — élet- körülményeik lehetséges javí­tása mellett — határozottabban érvényt kell szerezni a munká­val és társadalmi együttéléssel kapcsolatos, minden állampol­gárra egyaránt kötelező törvé­nyeknek. Tizenháromezer újítás a Pécsi Vasútigazgatóságon 25 év alatt 25 milliós megtakarítás Az idén 25 éves az újítómoz­galom a MÁV Pécsi Vasútigaz- gatóságánál. A negyedszázad alatt benyújtott tizenháromezer újításból ezidáig három és fél ezret vezettek be, amellyel az Igazgatóság több mint 25 mil­lió forint megtakarítást ért el. Az újítóknak pedig másfélmillió forintot fizettek ki. Tovább nőtt az újítási kedv 1973 első hat hónapjában is. A 294 beadott újításból már hetvennyolcat bevezettek, ezzel egymillió forintot takarítva meg. Sikeresen oldották meg a fara­kodást a vágánygépkocsira sze­relt markolós daruval. Az új be­rendezéssel nehéz fizikai mun­kától kímélik meg a rakodókat. A talajban található vízzsákok felkutatására szolgál egy digi­tális mérőműszer, mellyel fúrás nélkül végezhető el a vizsgálat, ötletes újítással a még meg­lévő széntüzelésű kályhákat olaj­fűtésűre cserélik ki. Az 1971-ben meghirdetett újítási versenyen öt vasútigaz- gatóság vesz részt. Pécs, Ka­posvár, Dombóvár, Nagykani­zsa és Dunaújváros vasúti cso­mópontok ezidáig 209 újítást adtak be. A bírálóbizottság ezek közül hatvanötöt fogadott el. A bevezetett újítások mintegy 600 ezer forint nyereséget eredmé­nyeztek, az újítók munkáját pe­dig 36 ezer forinttal jutalmaz­ták. A verseny végső értékelése 1975-ben történik meg. Áprilistó' októberig Olcsó és romantikus Jönnek az cutós1oppos kempi idézők m Sátortábornak éppen nem nevezhető a mecseki kemping. De a kempingről alkotott fogal­maink is valami mást jelente­nek: üvöltő táskarádiókat és if­jakat, színes sátrakat, lakókocsi­kat, autókat, a sátrakban, au­tókban napokig fürdőnadrág­ban lakó pocakos urakat, bar­nára sült, falatnyi bikiniben pompázó lányokat, tollaslabdát kergető gyerekeket, egyszóval valami urbanizálódott „nomád” életet, ahol az embernek a szomszédtól egy méterre nincse­nek titkai, s ahol a természetet csupán a sárgára taposott fű és a kék ég jelenti, de az ele­mes villanyborotvától a hordoz­ható televízióig minden a meg­szokott kényelmet szolgálja. A Mandulás fái alatt mind­össze két sátor árválkodik a bungalók sora és a motel kö­zött. A természet „alapzaját” csak a teherautóról röpködő sö­rösládák csattanása és egy, a szerpentinen erőlködő autóbusz motorja töri meg. A fák között hűvös a levegő, de a táborlakók a forró aszfaltot koptatják mű­emléktől műemlékig. Napközben kihalt a kemping. Sokan évről évre visszatérnek. Erről tanúskodik a vendégkönyv is: „Marokkóban, Casablancá­ban lakom negyven éve. Innét, Pécsről vándoroltam ki annak idején. Francia feleségemmel már a fél világot bejártuk, ilyen gyönyörű kempingben még nem „Hegszólalt a riasztócsengő" Bíróság előtt a vadásztanyai betörők A mértéktelen italozás juttat­ta a vádlottak padjára Szabó Béla 23 éves, valamint Bognár Béla 26 esztendős Pécs, Hajnó­czy utca 35. szám alatti lakoso­kat. A fiatalemberek ez év ja­nuárjában ismerkedtek meg egymással, s azóta minden sza­badidejüket együtt töltötték. Mi­vel a fizetésükből nem futotta az állandó mulatozásra, elhatá­rozták. hoay más módon próbál­nak Dénzt szerezni. Május 27-én éjszaka — egész napi italozás után — „megro­hamozták” az újmecsekaljai ABC áruházat. Mindössze egy üveg bort vettek magukhoz, amikor — váratlanul — meg­szólalt a riasztócsengő, a betö­rők menekülni kényszerültek. Röviddel később az ürögi úton felfeszítettek egy présházat, bo- rozgattak, majd szerszámokkal felpakolva indultak a közeli Va­dásztanyára. Az étterembe ha­tolva összecsomagoltak néhány üveg pálinkát, likőrt, cigarettát, s a Szigeti vámnál levő italbolt­ba tértek be „megünnepelni a zsákmányt". Éppen eladásra kínálták a lopott holmi egy ré­szét, amikor a rendörjárőr tet­ten érte őket. A büntetett előéletű Szabó Bélát 1 év 3 hónapi szigorított börtönre, Bognár Bélát 1 évi börtönre ítélte a Pécsi Járásbí­róság. Egyidejűleg elrendelték Szabó Bélával szemben — ko­rábban kiszabott és felfüggesz­tett — 8 hónapi szabadságvesz­tés végrehajtását. A büntetés kiszabásánál súlyosbítóként ér­kelték a vádlottak italozó élet­módját. Szabó Béla tudomásul vette az ítéletet, társa enyhíté­sért fellebbezett. laktunk, s ilyen kedves vendég­látásban sem volt még részünk, mint itt. Minden évben vissza fogok jönni . . .” De évenként itt tölt pár napot néhány len­gyel, csehszlovák, német család is. Akik olyan országból jönnek, ohol kultusza van a kempinge­zésnek, különösen értékelték a mecseki kemping hangulatát. Nagyon kedveltek a bun­galók. A 2, 3, 4, 5 és 6 szemé­lyes faházikókban 127 vendég lakhat egyidejűleg. Az is előfor­dult nemegyszer, hogy a turista nem állította fel hátán hozott „házát": inkább a bungalót vá­lasztotta. Kényelmesebb, s nem is kerül sokkal többe, mint a sátorhely. A hangulatos, átriu­mos udvar köré csoportosuló motelszobák negyvenkét ven­dégnek nyújtanak otthont. Há­rom-négy hétre előre foglalt szinte valamennyi. A mecseki kemping tulajdonképpen korlát­lan befogadóképességű: soha nem állt itt még annyi sátor, hogy ne maradt volna szabad hely. Talán éppen ez egyik vonz­ereje: nem zsúfolt. És kényel­mes. A gázpalackkal működő tűzhelyek, a hideg-melegvizes zuhanyzó, az autómosó, a sze- relőakna, a betonvárnak neve­zett étterem és a büfé mind ar­ra szolgál: itt a hegyen, az er­dőben sem lehet elszakadni a világtól. Azért a sátortól néhány lépésre ott az erdő. A kerítésen innen és túl ... Este benépesednek az utak, i a tisztások, a házikók. A por­tás — aki egyszemélyben admi­nisztrátor, kazánfűtő, gondnok is — éjjel-nappal ügyeletet tart. Itt soha nincs záróra. Április 15- től október 15-ig folyamatos a nyitvatartás. De nem is lehetne este bezárni o kapukat: még éjjel is vetődik erre néhány, szállást kereső turista. Jöttek már pécsiek is: festették otthon a lakást ... — Május, június volt a diák­szezon - mondja a vezető. — Naponta jöttek az autóbuszok az országjáró diákokkal. A kem- pinq nemcsak segít Pécs közis­mert szállodagondjain, de ol­csó és romantikus is. Most mór az igazi kempingezőké lesz a tábor. Jönnek az autóstoppos világjárók, a német, francia, csehszlovák, lengyel vendégek. És akkor a családfő naphosz- szat tisztogatja, bütyköli az autót, a mama főzi az ebédet, labda után futkároznak a gye­rekek és lesznek színes sátrak is. Mert a kemping azért úgy igazi! Panics György Fejlesztik az ormánsági múzeumot Üj tervek születtek a sellyei Kis Géza Ormánsági Múzeum fejlesztésére. Ezek szerint újabb kiállítás-részekkel bővül a mú­zeum, amelyek régészeti és hely- történeti emlékeket tárnak elénk. Tervezik egy Kis Géza-emlék- sarok kialakítását is az egyik szobában. A szabadtéri be­mutatón pedig új néprajzi „le­leteket" szándékoznak elhe­lyezni, így például egy múlt századj kovácsműhelyt és egy gabonáskamrát. Az értékes nép­rajzi emlékeket hamarosan a múzeumba szállítják. hogy a tűzgócot — a meg­szüntetett tűzgócot — minél gyorsabban elkerülje az előre­haladó fejtés. A munkák köz­ben állandóan bányamentők tartózkodnak a területen, a műszakiak a legszigorúbb ellen­őrzés alatt tartják a vágatot, s gyakori légméréssel kísérik fi­gyelemmel a levegő szén­monoxid tartalmát. Aggodalom­ra tehát nincs ok. A Kossuth-bányán a hét ele­jén megkezdték a június 20-i bányatűz alkalmával elvesztett területek visszahódítását: az eredeti tervek szerint az elmúlt szombaton kellett volna kinyitni az első tűzgátat. A gát mögött levő omlás alatt azonban még parazsat észleltek, így a bánya helyreállítására született rész- !etes műszaki terv második vál­tozatát valósítják meg: egy hetvenméteres kerülő vágatot hajtanak, s így jutnak abba a bányatérségbe, ahol a helyre- állítási munkákat folytathatják, L J. Augusztus 21—25, Országos szocológiai konferencia Pécsett Miként alakult az ember és környezetének kapcsolata? — Ebben a fő témakörben hang­zanak majd el előadások Pécsett az augusztus 21-től 25-ig tartó II. Országos Szo­ciológiái Konferencián. Az előadások központi témái c falu társadalmi és gazdasági szerkezetének változásai lesz­nek. A szakemberek és a ku­tatók véleménycseréjükben foglalkoznak a falu strukturá­lis átalakulásával, például azzal is, hogy az életvitel mi­ként alakult egyes borsodi falvakban, vagy hogyan ala­kultak Somogybán a terme­lőszövetkezettel kapcsolatos egyes magatartástípusok. Fel­vázolják a vallásos gondol­kodás és magatartás szerke­zeti sajátosságait is. A kon­ferencián megvitatják, hogy az iparosítás és a városiaso­dás milyen formákban hatott Baranya és Tolna megye et­nikai viszonyaira; hogyan alakult az aprófalvak fejlesz­tése a településhálózat rend­szerében és a helyi hatalom struktúrája miként érvénye­sül a magyar faluban. — Ilyen és ehhez hasonló egész sor kérdésre keresnek választ az előadók — elméleti és gyakorlati szakemberek — a konferencia színhelyén, a Pé­csi Orvostudományi Egyetem elméleti tömbjében. A Komlón 1972-ben meg­tartott első országos szocio­lógiai konferencia napirend­jén az urbanizáció társadal­mi problémái szerepeltek. Most az ötnapos konferencia főbb témakörei a követke­zők: A mezőgazdasági ter­melés és a társadalmi érdek- viszonyok; társadalmi szerke­zet és kultúra; falu és tele­pülésrendszer, valamint a fa­lu kommunális fejlődése és a kommunálpolitika. Megkérdeztük: Miért tűnt el a Stewardess ? „Felfrissít, utazáskor és ká­nikulában nélkülözhetetlen” — így reklámozták tavaly a Stewardess és Lazon, illato­sított törlőkendőt. A gyorsan népszerűvé vált — menthollal és különböző kölnikkel átita­tott — papírzsebkendőt az idei szezonban hiába keres­sük az üzletekben. A „Ste­wardess” magyar gyártmány, a sellyei AGROKÉMIA Szövet­kezet dolgozói készítik. — Hova tűnt a Stewardess — érdeklődtünk Kalocsai György szövetkezeti , elnöktől. — Csak a boltokban hiány­cikk. Nálunk pillanatnyilag is van raktáron. Három évvel eielőtt félmillió darabot ren­delt a Tolna—Baranya megyei FÜSZÉRT, de csak háromszáz­ezret vettek át, s azóta nem kaptunk újabb rendelést. — Nekünk ráfizetéses — mondja Zöld János, a FÜ­SZÉRT osztályvezetője — kénytelenek voltunk az 1,10 forintos fogyasztói árát foko­zatosan csökkenteni, — mégis csak az elmúlt év végén ro­gyott el az 1970-ben rendelt mennyiség. Az AGROKÉMIA azonban évenként több mint kétmillió darabot gyárt. A MALÉV és a Shell állandó megrendelője. A Baranya megyei Fodrász Ktsz is több tízezer darabot vásárolt a vendégek részére. A szövetkezet azonnal tud­na szállítani a boltik részé­re is, — ha kapna megrende­lést. i,,k =>H)

Next

/
Oldalképek
Tartalom