Dunántúli Napló, 1973. július (30. évfolyam, 169-199. szám)

1973-07-01 / 169. szám

1973. július 1. DUNÁNTÚL! NAPLÓ Célok és intézkedések hjemcsak rövidebb és hosz- siabb távra szóló céljain- kát helyes — egyre alaposabbá csiszolva elgondolásainkat — újra meg újra megfogalmazzuk, hanem a megvalósítás mód­szereit és eszközeit, alkalmas­ságukat is hasznos idöröl-időre ellenőrizni és szükség szerint módosítani. Ez korántsem a hosszú időre érvényes, kipróbált politika megkérdőjelezése, ép­pen ellenkezőleg, e politika következetesebb megvalósítá­sának feltétele. Országunk gazdasági célki­tűzéseivel és a gazdaságpoli­tikai munkával kapcsolatban, ez a megfontolás vezette pár­tunk Központi Bizottságát, ami­kor múlt év novemberi ülésén intézkedéseket készített elő a gazdasági élet párt- és állam- irányításának fejlesztése, a népgazdasági tervek jobb meg­alapozottsága, a tervező szervek közötti együttműködés és mun­kamegosztás javítása, továbbá a tervek végrehajtásának követke­zetesebb ellenőrzése érdeké­ben. Közelebbről: szükségessé vált a központi fejlesztési prog­ramok és általában a beruházá­sok jobb műszaki- gazdasági előkészítése, a maguk elé tűzött, gyakorlatilag megoldandó fel­adatok és a megvalósításukra rendelkezésre álló anyagi fe­dezet pontosabb összehango­lása s mindezzel összefüggés­ben az ár- és értéktervezés fejlesztése. Akkor határozta el a Központi Bizottság, hogy törvény kidol­gozását indítványozza a nép- gazdasági tervezésről, a ter­vező intézmények, mindenek­előtt az Országos Tervhivatal nagyobb hatáskörének biztosí­tására, és ugyancsak akkor született a döntés az Állami Tervbizottság létrehozásáról, mely bizottság — a Miniszter- tanács szerveként — jobban összehangolja a minisztériu­mok és más főhatóságok ter­vező munkáját, javaslatokat tesz a kormánynak a népgaz­dasági tervre és a gazdasági szabályozásra, egyben ellenőrzi a végrehajtást, A népgazdasáai tervezésről szóló törvényt azóta már elfo­gadta az országgyűlés, és most, í.ínius 27-i ülésén a Központi rízottság javasolta a Minisz­tertanácsnak, hogy hozza létre az Állami Tervbizottságot. A ter­vezés alaposabb, korszerűbb al­kalmazásával együtt jár az ed- uiginél is fokozottabb figyelem az ország különböző területei­nek, földrajzi- gazdasági egy­ségeinek gazdasági szükségle­teire. Ezért alakit ki a Központi Bizottság saját apparátusában Is új területi gazdaságfejlesztő osztályt, omely a gazdaságpo­litikai osztállyal összhangban és karöltve végzi munkáját Az említett intézkedések egyébként olyan időpontban születtek, amikor a népgazda­ság általános fejlődése örven­detesen kedvező, és ez, bizo­nyos szempontból, külön is fi­gyelemre méltó körülmény. Bi­zonyítéka ugyanis, hogy nem­csak súlyosabb gondok köze­pette lehet és kell fontos intéz­kedéseket tenni, hanem viszony­lag nyugalmas napokban is, amikor a munka tervszerűen folyik, és az eredmények sem maradnak el. A kedvező jelenségek sorá- ” ban lényeges, hogy az ipar szerkezetének átalakitása valamelyest felgyorsult, hiszen a termelés és a fogyasztás korszerűsítésének ez az át­alakulás elsőrendű feltétele, ha­sonlóképpen a gazdaságosság­nak is legfőbb követelménye — ezért is áll a tervezőmunka elő­terében. Emlitésre méltó, hogy az építkezések befejezése is gyorsul, sikeresebb az erők összpontosítása, egyenletesebb ütemben adják át az épülő lakásokat — általában a be­ruházások, kiemelkedő fontos- j tosságú programok is, a terv­nek megfelelően haladnak és valósulnak meg. Ha ehhez hoz­závesszük, hogy a mezőgazda­ságban — a sokáig kedvezőt­len itíő:árás és a lezcilott jár­vány ellenére — nem rosszak a kilátások, és a lakosság jö­vedelme s fogyasztása gyorsab­ban növekszik a tavalyinál, akkor minden okunk megvan a bizakodásra.. A központi fejlesztési programok helyzete az ötéves terv félidejében Az ötéves terv kiemelt felada­tai közé tartoznak a központi fejlesztési progiamok, amelyek­nek folyamatos végrehajtása részben már most, főként azon­ban az 1975 utáni években érez- I teti hatását. Hol tartunk az ipo- I ri programok végrehajtásában ! az ötéves tervidőszak első fél- j idejében? — E kérdésre a kö- j vetkezőkben adtak tájékoztatást ' az illetékes minisztériumok. A közúti járműprogramot — mint ismeretes — a piaci helyzet változásai miatt bizonyos mértékben módosítani kellett. A dömperek, traktorok, teherautók viszonylag kis sorozatban ké­szültek, gyártásuk gazdaságta­lanná vált, helyettük az autóbu­szok, a futóművek és egyéb ki­fizetődő járműipari termékek gyártását fokozzák. 1971. janu­ár 1-től 1973. június 30-ig 16 368 autóbusz készült, a terv­időszak második felében mint­egy 22 000 buszt adnak át, így összesen 17 000-re! több autó­busz gördül ki öt év alatt az Ikarus gyár kapuján, mint az előző öt évben. A termékszerkezet átalakítá­sával a Csepel Autógyár teher­autók helyett önjáró fenékvázak, ezenkívül — a hajtómű- és fel­vonógyárral közösen — az Ika­rus buszokba építhető automata sebességváltók gyártását vezeti be. A Magyar Vagon- és Gép­gyár a hátsó futóművek gyártá­sát fokozza. A könnyűipari rekonstrukció 12 milliárdos programjából ed­dig 8,7 milliárd forintnyi beru­házást hagytak jóvá, amelynek megvalósítása kielégítő ütem­ben halad. A termelés növeke­dése több ágazatban máris meggyorsult. A kötöttáru-terme­lés az idén várhatóan 18 száza­lékkal lesz magasabb, mint 1970- ben. A konfekcióipar az 1971— 75 közötti időszakra a termelés 45 százalékos növelé­sét tervezte, ebből 1973 végéig 25 százalékos növekedés vár­ható. A textil- és textilruházati ipar­ban a rendelkezésre álló forrá­sokból még további beruházá­sok indíthatók, s előreláthatólag összesen 10,4 milliárd forintot költenek a program végrehaj­tására, vagyis valamivel keve­sebbet a tervezettnél. A gázprogram végrehajtása jegyében 1970. óta 410 kilométer csővezeték és mintegy ezer kilométernyire ösz- szekötő vezeték épült, s túlju­tottak a félidőn a szegedi kő­olaj- és földgázipari létesítmé­nyek beruházásai is. így a ko­rábbi 57 százalék helyett jelen­leg a háztartások 60 százaléká­ban használhatnak mór gázt, 1975-re pedig arányuk eléri o 65 százalékot. A program vég­rehajtásának üteme a terveknek megfelel, a szükségleteket azon­ban még nem tudják kielégíteni, mert az igény olyan nagymér­tékben nőtt, amivel a program tervezésekor még nem számol­tak, A helyzet azonban minden­képpen viszonylag gyors ütem­ben javul. A petrolkémiai program egyik legnagyobb létesítményét, a leninvárosi olefinművet több mint kétezer dolgozó szereli ezekben a napokban, az olefin­mű a vegyipari benzinből mű- anyagipari alapanyagokat, eti­lént és propilént, számos termék kiinduló vegyületét állítja majd elő. A tervek szerint a próba- üzemelés 1974-ben kezdődik. Petrolkémiai programunk a ma­gyar—szovjet olefinegyezményen alapszik. Egyébként a negyedik ötéves terv végéig megkezdik annak az üzemnek az építését, omely évi 150 ezer tonna pvc előállításá­ra lesz alkalmas. 1975 és 1980 között polipropilén gyártásra is berendezkednek,, tovább bővítik ] a poliakrilnitrilszál-gyártást, e terméknek egy részét Lengyel- j országba szállítjuk, ahonnan poliészter rostot kapunk majd cserébe. A számítástechnikai programban résztvevő hat gyártóvállalat 1971 óta kb. egymilliárd forint érté­kű számítástechnikai eszközt ál­lított elő, ami lényegében meg­egyezik a tervvel. 1970-ben 120, 1971-ben 161, jelenleg pedig több mint 180 számítógép működik hazánkban. Az egységes számítógéprend­szerhez tartozó import gépek el­ső példányai is megérkeztek, a közelmúltban további 28 szov­jet gyártmányú berendezés be­hozataláról írtak alá megálla­podást. 1975-re körülbelül száz számító érkezik a szocialista or­szágokból. A szakemberképzés a terveknek megfelelően halad, 1973-tól már a felsőoktatási in­tézmények is kibocsátották az első számítástechnikai szakem­bereket Az alumíniumipari fejlesztés nyomán mindenekelőtt az alap­anyaggyártás bővítésére tettek nagy erőfeszítéseket A már be­fejezett és megkezdett beruhá­zások a bauxitbányászatban biztosítják a termelés 15 évre tervezett növelésének 83 száza­lékát (Tizenöt év alatt egymil­lió tonnával növekszik hazánk­ban a bauxittermelés.) Csak­nem ugyanilyen jól haladt elő­re a 380 000 tonnányi többlet tímföldhöz szükséglet beruházás is; ennek 79 százaléka valósult meg eddig. A kész- és félkész- árugyártás kapacitásbővítése lassúbb az előbbieknél, de az 50 százalékát már itt is elérték. Az alapanyaggyártás növelését mindenekelőtt az új ajkai tim­földgyár létrehozása, az almás- füzitői timföldgyár bővítése, a Halimba II., az izamajori, a Ha- limbc III, és a deókpusztai bau­xitbányák termelése alapozza meg. Az egy főre jutó alumínium- fogyasztás 1970. óta 1,8 kilo­grammal nőtt A könnyűszerkezetes építési mód központi fejlesztési programjá­nak megvalósítása érdekében eddig elfogadott és központilag támogatott beruházások össze­ge megközelíti az egymilliárd forintot Ezzel a fejlesztéssel külön gyártó és szerelő báziso­kat hoznak létre ipari, mezőgaz­dasági és szociális létesítmé­nyek építésére. A mezögozda- sáq könnyűszerkezetes épületei­nek kivitelezési bázisa az agro- panel társulás. Ez a fővállalko­zásban dolgozó társulás évi 500 ezer négyzetméter alapterületű épület összeszerelésére és át­adására készül fel. Három je­lentős gyártó és szerelő bázis kialakítása kezdődött meg a könnyűszerkezetes ipari épüle­tek létrehozására és egy nagy társulást hoznak létre különféle kereskedelmi, szociális és okta­tásügyi könnyűszerkezetes épü­letek megvalósítására. Az eddi­gi intézkedések alapján tavaly már mintegy 250 ezer négyzet- méternyi könnyűszerkezetes épü­letet létesítettek a vállalatok. A komplex program első üte­mének előirányzata szerint évi 2 millió négyzetméter alapterü­letű könnyűszerkezetes épület létrehozásának fettételeit kell megteremteni 1976 végéig. ÉPÜL AZ OLEFINMÜ. 27 vállalat közös munkájával építik Lenin- városban a 250 ezer tonna etilén kapacitású olefinmüvet. Jelen­leg a berendezések szerelésénél tartanok. Az olefinmű üzemszerű termelése 1975. elején indul meg. Képünkön: szerelik az olajos mosótornyot Sokat ígérő esztendő Nagyüzem a szigetvári konzervgyárban Rekordmennyiségű zöldborsót dolgoznak fel 150 diák segít a föidényben Szakemberek nem szívesen jósolnak, Szigetváron úgy tű­nik nagyobb kockázat nékül te­hetik; a konzervgyár számára sikeresnek ígérkezik az idei esztendő. A gyár 323,5 millió forint termelési érték előállítá­sát tervezte 1973-ra — június végéig 111,8 milliót teljesítettek. Jónéhány termékből túltelje­sítik a tervfeladatokat — hosz- szú esztendők óta az idén végre sikerült jól biztosítani a Az országban előszfir: jégelhárító rendszer Baranyában Megvásárolták a rakétákat Évi 2-3 milliárdos jégkár — A beruházás 38 millió forintba kerül Radarrendszer figyeli a fel legeket Az orszógban elsőként Bora- nyában valósul meg a rokétás jégesőelhárítási rendszer. Kö­zel egy évtizedes kutató- és elő­készítő munka után az illetékes külkereskedelmi szervek aláír­ták a Szovjetunió illetékes szer­veivel az adós-vételi szerző­dést, melynek értelmében már 1974-ben megkapjuk a szüksé­ges berendezéseket. Hogy hol állítják majd fel a meteoroló­giai radart, s hol lesznek a ki­lövőállomások, egyelőre még kérdéses, az azonban már el­döntött tény, hogy ennek az or­szágos jelentőségű kísérletnek Siklós, illetve Villány térsége lesz a színtere. Miért Baranya? Az Állami Biztosító az 1970- 72-es években közel 1 milliárd forintot fizetett ki évente jég- kártérítés címén, ami azt jelen­ti, hogy a népgazdaságot ért jégkár évről évre 2—3 milliárd forintot tett ki. A jégelhóritási rendszer megvalósítása tehát országos érdek. Kérdésünkre; miért éppen Baranya lesz e nagyjelentőségű kísérletek szín­tere? — dr. Földvári János, o Megyei Tanács elnökhelyettese elmondotta, hogy Baranyában sok év átlagában évi 100 mil­lió forintot fizetett a Biztosító a tsz-eknek, állami gazdasá goknak jégkár címén, ami 2— 300 millió forintos károkat ta­kar. Nógrád megyében gyako­ribb a jégeső, mint Baranyá­ban, de míg ott többnyire er­dőket, kopár hegyoldalát ver a jég, itt a legértékesebb terüle­tek egyikét, a siklós—villányi borvidéket, az ezt körülölelő igen gazdag mezőgazdasági kultúrát hálózat kiépítését vállalta, ami további 2 millió forintos hozzá­járulást jelent. Az építési előkészületek rö­videsen megindulnak, 1974-ben helyükre kerülnek a kilövőállá­sok, $ még ebben az évben, de legkésőbb 1975-ben sor ke­rül az első felhő-robbantások­ra is. Az elhárítás elve egyéb­ként a következő. A radar fel­deríti a felhőgócokat, s cmeny- nyiben ezeket jégveszélyesnek minősítik, a központ a megfe­lelő irányokban elrendeli a ki­lövéseket. A kisméretű, de igen nagy teljesítményű rakéták kristályosító anyagot juttatnak a zivatarfelhő jégveszélyes gócai­ba, s ennek eredményeképpen a jégképzódés gócaiban mes­terséges jégcsírák keletkeznek, melyek a felhöréteg alatti me­legebb lég rétegeken keresztül hullva eső formájában érnek földet. Közös érdek Zöld utat kapott tehát egy régóta sürgetett program, bar vannak még nyitott kérdések is A rendszer kiépítése után azt üzemeltetni kell — s ez elég sok pénzbe kerül. A fenntartás költségeit az Állami Biztosító­nak és az érintett mezőgazda- sági üzemeknek kell biztosíta­niuk valamilyen formában, hisz az ő érdekeikről van szó. Egyébként az első magyar jég­eső-elhárítási rakétarendszer mintegy 150 ezer hektár védel­mét látja majd el — 15 kilövő­állással. közte 7—8 kettős kilö­vőve!, 1- St nyersanyagellátást Kivétett ké­pez a paradicsom, amelyből a szerződött gazdaságok nem képesek a kívánt, s rögzített mennyiségeket leszállítani — ezért kénytelenek új partnere­ket keresni, a hiányzó nyers­anyag pótlásáért. A zöldborsóból viszont régen érkezett annyi feldolgozásra, mint az idén. Kilencszóz vagon készárut terveznek borsóból gyártani, június 26-ig 460 va­gon készült el, s ebből 250 va­gonnal máris kiszállítottak — exportra a Szovjetunióba. A zöldborsó minden valószínűség szerint július közepére fut le — a tervezett mennyiséget, való­színűleg többet is, elkészítik. A zöldborsóval párhuzama-' san dolgozzák fel a cseresznyét — 24 vagon befőttet terveztek- Most (június 26-án) negyven vagonnál tartanak, de még napról-napra érkeznek a cse­resznyét szállító kocsik. Ugyan­csak most indították be a meggy feldolgozását — a ter­vezett negyven vagon a jelek szerint feltétlenül ebből is meglesz. Szombatra várták az első csemegeuborka szállít­mányt, a jövő héten pedig az előrejelzések szerint érkezik franciabarack is. Az előbbiek­ből 580, az utóbbiakból 111 vagon készárut terveznek gyár­tani. Július közepén — a zöld­borsó feldolgozása után — a zöldbab következik. Száznyolc­van vagon készáru a terv — a nyersanyagot ehhez szerződé­sileg biztosították is. Az óriási mennyiségű nyers­anyag feldolgozásában 150 diák nyújt a nyári szünet alatt segítséget, a főidényben így nem lesznek munkaerőgondok Szigetváron. L í. A hazai kísérletek megkezdé­sét megelőzően szakemberek jártak a Szovjetunióban, ahol a legkiterjedtebben és a leg­eredményesebben alkalmazzák a rakétós jégelhárítási techni­kát, s széleskörű tudományos munkát végzett e témával kap­csolatban a magyar meteoroló­giai szolgálat Légkörfizikai Ku­tató Intézete is. Dr. Földvári János maga is járt szovjet Grú­ziában, ahol működés közben tanulmányozhatták a magyar szakemberek a rendszert, s szo­ros kapcsolatot tart fenn a Lég­körfizikai Kutató Intézettel is. Mindezek alapján a hírt kom­mentálva elmondotta, hogy 70- 80 százalékos biztonsággal ké­pes ez a technológia megszün­tetni a veszélyt. A radar- és ki­lövőberendezések, illetve ezek tartozékai, mintegy 30—32 mil­lió forintba kerülnek. Ezeket a berendezéseket rendelték meg a Szovjetunióból. Ezenkívül a rendszer teljes kiépítéséhez mintegy 8 millió forint összeget kitevő hazai beruházásra lesz szükség, a kísérlet beindításá­nak előfeltétele tehát mintegy 38—40 millió forint előteremtése volt. Országos összefogás A pénz együttóll. Az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság, a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium, az Or­szágos Meteorológiai Szolgá­lót, az Állami Biztosító és az Országos Tervhivatal összefogá­sával megteremtődtek az anya­gi alapok. Az Országos Vízügyi Hivatal az elháritórendszeit ki­szolgáló telefon , Sietve rádió­Új tanítók Szombaton diplomakiosztó ünnepséget rendeztek a Kapos­vári Tanítóképző Intézetben, o most végzett 77 tanító és a 30 levelezőtagozaton végzett — óvónőt dr. Várkonyi Imre igaz­gató köszöntötte és búcsúzott el tőlük o tanári kar nevében, majd átadta a diplomákat. Az új tanítók és óvónők Ba­ranya, Somogy és Tolna megyé­ben kezdik meg ősszel oktató­nevelő munkájukat. — A mohácsi-szigeti Duna Völgye Tsz értesíti kedves vásárlóit, hogy a szánéit Kossuth téri bőit helyett július 3-án, Solloi u 11. sz. alatt kedden megnyitja zöldség-gyümölcs. Házi kenyér, házi töltelék és füs­tölt áru üzletét. Udvarias kiszolgá­lással és bö választékkal állunk vá­sárlóink rendelkezésére. Duna Völgye Itx, 0

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom