Dunántúli Napló, 1973. július (30. évfolyam, 169-199. szám)
1973-07-22 / 190. szám
/ Országos szempontból is jelentős kutatómunka Tudományos eredményeink gyakorlati alkalmazása Irta: Czégény József, a Megyei Pártbizottság titkára A tudományos és technikai forradalom jóformán az egész világon magával ragadta a gazdasági fejlődést, az ipart, az építőipart, a mezőgazdaságot A telekommunikáció, a közlekedés modem formái, az információ-feldolgozás új eszközei, a számítógépek révén csökkentek a távolságok. A tudomány és a technika legújabb eredményeiről gyorsan értesülnek a termelésben, s a számítástechnika új eszközeivel gyors és átfogó értékelések születnek. Ezek az értékelések a gazdasági fejlődés számára azt eredményezik, hogy felgyorsul a tudomány és a technika minden eredményének gyakorlati hasznosítása is. Ez megmutatkozik a műszaki és gazdasági ún. fajlagosokban, melyek azt' jelzik, hogy a termelés intenzitása mind az élőmunka csökkenése, mind pedig a termelékenység növekedése révén hallatlan mértékben felgyorsult. A párt irányelvei A tudományos és a technikai eredmények alkalmazása azonban az anyagi és szellemi erők nagyfokú koncentrálását követeli meg. A kutatások bizonyos főirányokat követve folynak, s ezeket a főirányokat azok a gazdasági, ipari stb. igények szabják meg, amelyek elsősorban követelik a nagyobb jelentőségű és drága tudományos segítséget, támogatást ahhoz, hogy végeredményben olcsóbban, könnyebben, jobb minőségű munkával állítsuk elő termékeinket. Pártunk gondoskodott arról, hogy ez a fontos munka szervezetten és a rendelkezésre álló erők tudatos és tervszerű koncentrálásával folyjék. A Központi Bizottság néhány éve hagyta jóvá a párt tudománypolitikai irányelveit. Ennek alapján fontos kormányhatározatok születtek, s a nemzeti jövedelemből — az ország gazdasági szükségleteivel és erejével összhangban — jelentős összeget biztosítunk a tudományosan megalapozott gazdasági fejlesztésekhez. Mindennek országos ered- n ényei mind az iparban, mind pedig a mezőgazdaságban a termelés, és a termelésszervezés, • irányítás szintjén jelentkeznek. Természetes, hogy a tudomá- b/os eredmények alkalmazásának problémáit* Baranyában ugyancsak napirenden kell tartani, az országos határozatok, intézkedések hatékonyságát, érvényesítését helyileg is támogatni és segíteni kell. Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága ennek megfelelően járt el, amikor megtárgyalta a tudományos eredmények alkalmazásának helyzetét a megye ipari, építőipari és mezőgazda- sági üzemeiben. A vizsgálatok és felmérések a tudománypolitikai irányelvek végrehajtásának csupán egyik részterületére irányultak, de a Megyei Pártbizottság úgy látta, hogy megyénkben e téren szorít leginkább a cipő. A vizsgálatoknál szerzett tapasztalatok alapján a haladás meggyorsítására, az elért eredmények megszilárdítására tett javaslataink megfelelnek a KB által megfogalmazott irányelveknek. Meggyőződésünk, hogy a tudományos és technikai forradalom ütemében a mainál nagyobb dinamikára, teljesebb információkra stb. lenne szükség. Hasznosítani az eredményeket A tudományos eredmények alkalmazásának legfontosabb kérdései és szempontjai azok, amelyek közvetlenül a termelésben, a termelésnövekedés műszaki feltételeinek megteremtésében, a termékek minőségjavításában, a termelékenység emelkedésében játszanak döntő szerepet. Közülük is azok a legfontosabbak, amelyek a műszaki fejlesztés, új eljárások bevezetését és új anyagok fel- használását, a mezőgazdaságban pedia o növénytermesztést és az állattenyésztést szolgál- hatiák. Tehát a műszaki, a kémiai és a biológiai tudományok eredményeiről van elsősorbon szó. Vizsgálatunk maaában foglalta a helyi kutatások és azok eredményei mellett a legfontosabb országos és több vonatkozásban a nemzetközi tudományos eredmények hasznosításának kérdését is. összesen 16 ipari, építőipari és 15 mezőgazdasági termelő egységben mértük fel a helyzetet. Megyénk általános gazdasági helyzete és termelési struktúrája sok sajátos problémát vet fel, amelyek meghatározzák a tudományos eredmények hasznosításának módjait és lehetőségeit is. Meghatározó helye és szerepe van a szén- és ércbányászatnak. Ezeknél koncentrálódnak a legnagyobb fejlesztési szükségletek és - legalábbis elvileg — a legerősebb pénzügyi alapok is a műszaki fejlesztés, valamint a tudományos kutatások, új technikai eredmények gyakorlati bevezetésére. A termelési és a termelésszervezési problémák is elsősorban ezeken a helyeken a legkomplexebbek. Csak egy példát említve: ha sikerülne a bányászat komplexebb gépesítésével megköny- nyíteni, termelékenyebbé tenni a munkát, akkor egyúttal csökken ezeknél a vállalatoknál a munkaerőhiány és utánpótlási gond, javulríak a gazdasági és termelési eredmények is. A tudományos eredmények és az új • technikai megoldások iránti igény megvan és ennek megfelelően megyénkben a legnagyobb vállalatok kifejlesztették saját kutatási részlegeiket és eredményesen működtetik azokat. A vizsgált 16 ipari vállalat közül ötnél működnek tudományos osztályok, s a kutatók és segéderők létszáma eléd a 400 főt. A legutóbbi öt évben mintegy száz tudományos témakörben dolgoztak, felerészben pedig országos kutatási főirányokhoz tartozó kutatásokat végeztek, önálló mezőgazdasági kutatóintézet megyénkben nincs, de országos intézetek három jelentős állomása, illetve részlege működik itt. Gyors fejlődés Országos szempontból is jelentős kutatómunka folyik a legnagyobb megyei bányavállalatnál, a Mecseki Ércbányák és a Mecseki Szénbányászati Vállalat üzemeiben. A Mecseki Ércbányáknál önálló tudományos kutatórendszert építettek ki a műszaki, a technikai és a gazdasági fejlesztés szolgálatában. Tudományos szempontból a vállalatnál folyó földtani kutatások jelentősen bővítették o Mecsekről szóló ismeretanyagot. Itt folyik az országos ritkafém kutatások nagy része, s a kutatások egyik fő célja, a kutatási eredmények gyakorlati bevezetése és új technológiák — például a „baktérium kohászat" — kifejlesztése és technologizálása. Elsőként alkalmazták azokat a tudományosan megalapozott eljárásokat, amelyek a meddő kőzetekből való érckinyerés gazdaságos megvalósítását teszik lehetővé. A Mecseki Szénbányászati Vállalat tudományos részlegeinek munkássága országosan egyedülálló különösen bánya- biztonsági és egészségügyi kutatási szempontból. Közismerten veszélyes és nehéz geológiai adottságú szénbányászatunk eredményeiben ott vannak a vállalat tudományos kutatási eredeményei is. Mindkét vállalatról elmondható, hogy éppen nehézséaeik leküzdésében, a kedvezőtlen művelési viszonyok javításában, a vágathajtások gépesítésében, a korszerű biztosítási technológiák, fúrási és robbantási eljárások bevezetésében forintban, illetve termelési eredményekben, az emberi munka könnyítésében, balesetek csökkenésében is mérhető többlet-eredményeket értek el. Figyelemre méltó munkát végeztek a tudományos és technikai vívmányok alkalmazására a Pécsi Bőrgyárban, á Mohácsi Farostlemezgyárban, a Porcelángyárban és még számos vállalatnál, ipari szövetkezetnél. Ugyanakkor szerényebbek és viszonylag elmaradottabbak a tudomány és technika legújabb eredményeinek szélesebb körű felhasználásában a megye építőipari szervezetei. Baranya mezőgazdaságában igen gyors változás tanúi lehetünk technikai, technológiai, kemizólási és biológiai vonatkozásokban. Ezek közül külön is említésre méltó a meliorációs tevékenység — a dombvidéki gazdálkodásban, új növény- és állatfajták elterjesztése, a szá- lastakarmány-tartósítás, a fóliás primőrtermesztés, a szőlőtermesztés — magas művelési rendszerek meghonosítása — és a szakosított nagyüzemi állattenyésztő telepek — főként baromfi, nyúl és sertés — létesítése. Legújabban a zárt termesztési rendszerekbe való bekapcsolódás bizonyította mező- gazdasági szakembereink kezdeményezőképességét a tudományos eredmények hasznosításában. Külön is indokolt kiemelni a Bikali Állami Gazdaságot, amely nemzetközileg is egyedülálló nagyüzemi nyúlte- nyésztést alakított ki, a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságot, ahol az erdőművelés és -védelem komplex gépesítése szintén eredeti, „pécsi" eredménynek számit. Tudományos szemlélet A tudományos szemlélet kialakulása figyelemre méltó a megye termelésében, és rendkívül fontos tényező, mert biztosítékot nyújt, hogy a jövőben intenzívebb és igényesebb kapcsolat fejlődik ki a tudományok és á termelés között. A tudományos eredmények alkalmazásai ugyanis egyelőre — legalábbis a többséget tekintve — egyedi eredmények. A soron következő termelési — és azon túli problémák egyre jobban a termelő üzemek komplex együttműködését követelik meg. A mezőgazdaságban a zárt termesztési rendszerek kiszélesítése, o feldolgozás bővítése, az iparban a kitermelő ipar mellett feldolgozó ipar fejlesztése a soron következő fő feladat. Mindebben nemcsak egyes tudományos és technikai eredmények játszanak szerepet, hanem a tudományosan megalapozott szervezési, termelésirányítási módszerek kialakítása, bevezetése is, s ezen a területen még nagyon kezdetiek az eredmények. A Megyei Pártbizottság állásfoglalása és javaslatai a tudományos szemlélet erősítésére irányulnak. Küzdeni kell az olyan felfogással szemben, amely a tudományos eredmények szélesebb körű elterjesztésére és felhasználására csak az anyagi javak nagyobb arányú felhasználásával lát lehetőséget Tanulmányozni és népszerűsítenünk kell azokat a jó példákat, amelyeknél az erőfeszítések arra irányulnak, hogy a nagyobb jövedelmet, több termelést, jó minőséget éppen a tudományos eredmények bevezetésével érjük el. Ha mégis kevés hozzá az anyagi erő, az eredményeket társak keresésével, kooperációval, tapasztalat- cserével, közös vállalkozásokkal segítsék elő. Ezeket a kezdeményezéseket — a pártbizottság állásfoglalásának megfelelően — szervezettebbé és általánosabbá kell tennünk. A következő időszakban feltétlenül nagyobb figyelmet kell fordítani a korszerű üzemszervezési és vezetéstudományi eredmények tanulmányozására, illetve széleskörű felhasználására, és főként e területen mutatkozó közgondolkodás, felfogás elmaradottságának javítására. Célszerű növelnünk a licenc-vásár- lásokat, szelektálva a most folyó kutatási témákat, hogy a legfontosabb problémák megoldására foghassuk össze a rendelkezésünkre álló tudományos erőket. Kulturális, társadalmi Köszöntjiik a megújult SOMOGY-ot Új vidéki folyóirat kel szárnyra a napokban: a külsejében, tartalmában és szerkesztési elveiben egyaránt megújult SOMOGY ez évi első száma, örömmel köszöntjük szomszéd megyénk szép és színvonalas folyóiratát, amit hosszú idő után most — újként — ismét kézbe vehetünk. Bár voltak a SOMOGY-nak elődei — érintetlenül hagyott címe is e jogfolytonosságra utal — bízvást újnak tekinthetjük. Erre elsősorban csaknem teljesen kicserélődött szerkesztő bizottsága és e bizottság eszmeitartalmi koncepciója érdemesíti az alcíme szerint, kulturális, társadalmi és gazdasági szemle további létét. Főszerkesztője, dr. Várkonyi Imre és szerkesztői közül is többek — Fodor András költő; Kanyar József művelődéstörténész; Papp Árpád műfordító; Tüskés Tibor író — neve munkásságuk révén országosan is jól ismert és nálunk Baranyában is köztiszteletnek örvend. Ez egyben fémjele is az éber figyelemnek, hogy bár témája, arculata szerint egy tájhoz kötődő vidéki folyóirat a SOMOGY, elkerüljön mindent, ami vidékies. Bemutatásához illenék szólnunk röviden elődeiről is, Somogynak 1960-tól van időszakos kiadványa. Ennek — eléggé ritka és hézagos — sora a tiszavirág életű Somogyi Írással, az önjelölt Somogyi Irócso- port negyedéves folyóiratával indult meg; azután művelődés- politikai és helytörténeti profillal Somogyi Szemle, mojd Somogy lett a neve. Rapszodikusan, elvétve megjelenő számai azonban sem évfolyamba, sem egyéb rendszerbe nem illeszthetők bele. Az utóbbi másfél évben úgy tűnt, végleg abbamarad a további számok előkészítése, egészen a most végrehajtott szerkesztőbizottsági átszervezésig. A folyóirat eszmei koncepciója, célkitűzésének lényege ma is változatlan; hírt adni e nagy múltú és bontakozó jelenű megye kulturális, társadalmi életéről, összegyűjteni a táj gondolkodó és alkotó tehetségű embereit és nyilvános fórumot teremteni számukra. Ez az alapvető célkitűzés vezeti a szem'é- jét most újból megjelentető Somogy megyei Tanácsot. Ennek a feladatnak — mint a folyóirat beköszöntő írásában olvashatni — a szerkesztő bizottság úgy kíván eleget tenni, hogy helyet ad minden színvonalas írásnak, amely a megyéről szól, de folyamatosan szeretné közölni a tehetség létrájának magasabb fokára eljutott somogyi nevelődésű írók, költők, művészek alkotásait is, gazdagítva ezzel kultúránk sajátos vonásait, s erősítve az „elszármazottak” és a szülőföld kapcsolatát. Ugyanakkor missziós feladata is van a SOMOGY-nak. Lehetőséget akar nyújtani az új tehetségek kibontakozásához. Segíteni kívánja a jobb művek születését, s ösztönözni az alkotót a fejlődésre. Helyzetéből adódóan nem tiszta piofilú ez a folyóirat. Megmaradt a szemle jellege, összeállításában a szerkesztők arra törekszenek, hogy az olvasó jó keresztmetszetet kapjon a megye kulturális, társa-' dalmi és gazdasági életéről, a legújabb művészi alkotásokról, a fejlődés gondjairól, a fontosabb eseményekről. Rovatbeosztása szerint az irodalom és a művészet együtt kapott helyet. „A rovatok közül legkevésbé ez lehet speciálisan Somogyról szóló. A művészetben nincsenek közigazgatási határok, ott csak eszmei és kifejezésbeli érték van. Somogyinak csak annyiban nevezhetnénk ezt a rovatot, hogy elsősorban (tehát nem kizárólagosan!) somogyi vagy Somogybái elszármazott alkotó művészek Írásait: verseit, novelláit, kritikáit, irodalmi, művészeti tanulmányán várjuk és közöljük. De helyt adunk minden olyan és gazdasági szemle írásnak, amely megyénk kultu• rális életét gazdagíthatta, amely példát és mércét ad." A Társadalom és gazdaság — új rovat. Szociológiai tanulmányok, a gazdasági és államélettel foglalkozó írósok . kapnak itt helyet. Közoktatási és közművelődéspolitikai írásokat közöl továbbra is a Művelődésrovat; a Szülőföldünk pedig összefoglalója mindazoknak az írásoknak, amelyek a táj múltját feltárva a jelent alapozzák és szépítik. Végül a Figyelő-rovat a krónikás-informátor szerepét tölti be. Rögzíti a megye fontosabb kulturális esemén/e- it, könyveket, kiállításokat ismertet. Minden számban ezenkívül bemutatnak egy-egy alkotó képzőművészt, az ő művei illusztrálják a soron levő kiadványt. , Szerkesztői ezzel a gondolattal bocsátják útjára a megújult SOMOGY-ot: „Szeretnénk, ha kiadványunk hasznos láncszeme lehetne nemcsak megyénk, hanem az ország társadalmi, kulturális életének is ..." * A folyóirat ez évi első számában Tüskés Tibor meleghan- gú írása áll az Irodalom, művészet rovat élén.x Hódolat a szülőföldnek címmel méltatja Gyergyai Albert Anyám meg a falum című szép memoárkötetét. Papp Árpád- a fiatal József Attila-díjas költőt, Veress Miklóst mutatja be; Horgas Béla gyermekkori élményeiből merítette novellája tárgyát. Laczkó András Berták László költői fejlődésével foglalkozik. Merényi Oszkár a készülő Berzsenyi Emlékkönyvből ad közre részletet: néhány niklai Berzsenyi-levél új időrendjéről és tartalmi összefüggéseiről. Petőfire emlékezve címmel közli a folyóirat az 1973. április 12-i kaposvári emlékülésen elhangzott előadások egy részét; Várkonyi Imre, Fekete Sándor és Péczely László tollából. A prózai írásokat a két bemutatott költő, valamint Takáts Gyula és Kerék Imre versei kötik össze. A szépprózát Horgas írása mellett Sipos Ferenc novellája képviseli. A Szülőföldünk-rovat Kanyar József Kaposvár köszöntése rendezett tanácsú várossá aia- kulásának második fordulóján és Tóth Tibor Adatok Kaposvár várossá iéjtödésének kezdeteihez című írását közli. A korszerű általános műveltségről és önművelésről szóló tanulmány, valamint a marcali iskolaotthon (egésznapos iskola) négyéves tapasztalatairól szó'ó elemzés tölti ki a Művelődés rovat egy részét. Több írásban megemlékeznek az iskolák államosításáról. A társadalmigazdasági rovatban a somogyi tanácsokról, illetve a megye demográfiai és foglalkoztatottsági helyzetéről szóló tanulmányokat olvashatni. Végül Fodor András Papp Árpád Metszéspontok című verskötetéről: And- rássy Antal Aradi Péter A Dráva vidék védelmének szervezése 1848 nyarán; Lóczy István pedig Lehmann Antal A Zse'ic természeti földrajza című — a Dunántúli Tudományos Intézet kiadásában megjelent — kötetéről ír recenziót; Szili Ferenc az 1972. évi levéltári évkönyveket ismerteti — a pedagógus szemével olvasva. A folyóiratszámot Szeke-es Emil kaposvári grafikusművész művei díszítik. W. E. |\r» |— mi Hanna o A Mecseki Szénbányák kutatás! osztálya a bányatuzek lokalizálására használatos nagy teljesítményű habgenerátorokkal folytat kísérleteket. Képünkön; egy nagy teljesítményű hab generátor bemutatója. — Szokolai felv. — *
