Dunántúli Napló, 1973. július (30. évfolyam, 169-199. szám)

1973-07-19 / 187. szám

OUNANTOll NAPIO 1973. Július tf. 24 ora a nagyvilágban TEHERAN: Kivégezlek két ábítószerkereskedőt szerdán eggel Teheránban. A kereske- főktől — akiket katonai bíróság télt haliüra - tavaly szeptem- leri le\:artóztatásukkor több lint 20 kiló ópiumot koboztak + DELHII: Az indiai kormány izerdán bejelentette, hogy peri­eken haza&elepit 200 pakisztáni Asszonyt és* gyermeket. Vala­mennyien a .Banglades háború órán fogságéba esett pakisztáni katonák hozpátartozói. 7 SZÓFIA:-Szerdán Szófiában befejeződtek Petr Mladenov bolgár és Haluk Bayülken török ttlugyminiszter háromnapos hi­nta ios tárgyalásai. A megbe­szélések első ncpján, hétfőn a nemzetközi helytzet — elsősor­ban Európa és a Balkán — lűőszerű kérdéseit tekintették át a miniszterek, míg kedden a bolgár—török viszony probléma­körével foglalkoztak.-A CANBERRA: Az ausztráliai kormány azonnali hatállyal 25 százalékkal csökkentette a vá­mokat, hogy igy próbáljon szembeszállni a fokozódó inflá­cióval. A-■ KAIRÓ': Kairói napilapok jelentései szerint Egyiptomban letartóztattok négy Szíriáit, akik 55 kilogramm aranyat próbál­tak kicsempészni az országból. ♦ MANILA: Hétfőn a Fülöp- szigetektöl délre elsüllyedt egy utasszállító hajó. A hajón több mint 680-an tartózkodtak. A fü- lőp-szigeti partőrség 645 embert mentett ki, az eltűntek után kutatnak. A SANTIAGO: A chilei kor­mány főtitkársága nyilatkozat­ban ítélte el o reakciós erők mesterkedéseit, többek között a Haza és Szabadság nevű fa­siszta szevezetnek azt a dön­tését, hogy illegalitásba vonul­va harcot folytat a kormány el­len. A nyilatkozat megállapít­ja: a népnek tudatában kell lennie, hogy országa nehéz po­litikai helyzetben van és hogy Chile jövője a lakosság maga­tartásától függ. ♦ SAIGON: A DIFK és a saigoni kormányzat képviselői megállapodtak abban, hogy a jövő héten katonai és polgári foglyokat cserélnek ki, ha si­kerül megegyezniük a foglyok átadásának színhelyében — kö­zölték a nyugati hírügynöksé­gek. Saigoni források szerint a Dél-vietnami Népi Felszabadító Erők jövő hétfőtől kezdve 252 polgári és 410 katonai foglyot fognak átadni, a Thieu-rezsim pedig 4331 polgári és 33 kato­nai foglyot fog szabadon bo­csátani. *■ NEW YORK: A Kínai Nép­köztársaság távközlési szakem­bereinek egy csoportja kedden tárgyalásokat kezdett New York­ban a Kína és az Egyesült Államok közötti telefonhálózat kibővítésére — közölték ameri­kai forrásból. A héttagú kínai delegációt Liu Juan, a Kínai Távközlési Hivatal pekingi ve­zérigazgatójának igazgató- helyettese vezeti. A- RÓMA: J. Paul Getty olaj­milliomos egy héttel ezelőtt ál­lítólag elrabolt 16 éves unokája életjelt adott magáról. Körülmé­nyes étön levelet juttatott el édesanyjának. Ebben azt sür­gette, hogy fizesse ki az érte kért váltságdíjat és intézkedjék á felkutatására indított rendőri nyomozás leállítása érdekében. Az anya természetesen kész minden összeget megfizetni, hogy visszakapja eltűnt fiacská­ját. Kérdés azonban, hoqy III. Paul Getty nem maga rendez­te-e meg az „emberrablást”. Korábban ugyanis egyik kis ba­rátnőjének azt mondotta, hogy egy „színlelt” emberrablás — és természetesen a váltságdíj — megoldaná minden anyagi problémáját. TÁRGYALÁSOK RHODÉZIABAN. lan Smith a fajgyűlölő rho- déziai rendszer vezetője az elnyomott néger többség ve­zetőjével, Muzarewa püspökkel folytatott megbeszélést az or­szág jövőjéről és a kor­mánnyal, tehát a fehér kisebb­séggel való valamiféle meg­egyezés lehetőségeiről. Felvé­telünkön: Muzarewa püspök o tárgyalás után elhagyja a mi­niszterelnökségi palotát A WELLINGTON: Francia hadihajók szerdán közrefogták a Fri nevű hajót, majd 15 ten­gerész megszállta a hajót, amely a tervezett légköri nuk­leáris kísérleti robbantások el­leni tiltakozásul behatolt a Mururoa-atoll veszélyeztetett­nek minősített körzetébe. Az esetről a Fri tulajdonosa rá- ! dión tájékoztatta a közelben í tartózkodó új-zélandi fregattot. Budapesten a francia miniszterelnök PAKISZTÁNI HADIFOGLYOK HAZATÉRÉSE. Most érkezett felvéte­lünk Lahore indiai város közelében a pakisztáni—indiai határon készült, ahol átadták az India által szabodonbocsátott hadifog­lyokat Pakisztánnak. India 438, 1971-ben foglyul ejtett hadifogoly­nak tette lehetővé a hazatérést ♦ MOSZKVA: A jaltai legje­lentősebb építmények egyike a 17 emeletes Intourist szálloda, amely 2740 turista elhelyezésé­re lesz alkalmas. A Jalta fej­lesztésére vonatkozó terv értel­mében az üdülőhely kapacitá­sát a jelenlegi 40 000 személy­ről 380 000-re növelik. A LONDON: A londoni rendőrség szerdán hojtóvodá- szatot indított két 11 éves iskolóslány gyilkosa után, A kislányokat hétfőn este bevá­sárolni küldték el szüleik. Holt­testüket kedden este találták meg egy árokparton. Egyelőre semmi nyom. A NYUGAT-BERLIN: Tovább­ra is tilos a monokini viselése Nyugat-Berlinben. Ilse Reichelt, a család-, ifjúság- és sport­ügyek szenátora szerdán beje­lentette, hogy a rendelet még szegőit 150 márkáig terjedő pénzbün etéssel sújthatják. A WASHINGTON: A péntekig előreláthatólag még kórházi ke­zelés alatt álló Nixon elnök akadályoztatása miatt szerdán Spiro Agnew aleloök vezetésé­vel ült össze az amerikai kabi­net, hogy meghallgassa George Schultz pénzügyminiszter tájé­koztatóját a kormány gazdaság- politikája „4. fázisának” beve­zetéséről. A „4. fázis” ár- és bérkorlátozó rendszabályai a jú­nius 13-án bejelentett általánps árbefagyasztást váltják föl. A PEKING: A kínai sajtó szer­dán beszámolt arról, hogy Mao Ce-tung rezidenciáján fogadta dr. lang Csen-ning kínai szár­mazású amerikai fizikust, 1970 decembere óta - amikor Mao az azóta elhunyt Edgar Snow amerikai újságírót fogadta — első ízben történt meg, hogy a a kínai vezető külföldi magán- személyt látott vendégül, lángot fogadta Csou En-laj is. A BUENOS AIRES: A „Cro- nica” című argentin lap érte­sülése szerint szeptember 2-án tartják oz elnökválasztásokat. Raul Lastiri a választásokig hi­vatalban levő ideiglenes állam­fő kedden tanácskozás céljából magához kérette Cordoba tarto­mány kormányzóját és vezetőit, hogy megvitassa velük az or­szág harmadik legnagyobb vá­rosában kialakult helyzetet. A Perón hatalomrajutását támo­gató és ellenző szakszervezeti csoportok között kirobbant fegy­veres összecsapások nyomán Cordobábon kedden több mint 12 ezer munkás lépett sztrájkba. A WASHINGTON: Georg Le- j bér nyugatnémet hadügyminisz­ter kedden amerikai kollégájá­val James Schlesingerrel tár­gyalt, elsősorban az NSZK-ban állomásozó amerikai csapatok jövőjéről, Schlesinger, akit a hónap elején neveztek ki had­ügyminiszterré, tárgyalássoroza­tot tart a NATO szövetségesek hadügyminisztereivel. A LONDON: Kedden 63 éves korában elhunyt Sir John Eller- man, akit Nagy-Britannia leg­gazdagabb emberének tekinte­nek. Az Ellerman Lines LTD tengerhajózási társaság tulajdo­nosa A BOGOTA: A kolumbiai kormány kedden este kijárási tilalmat rendelt el Bogotától keletre, az ország legnagyobb smaragdbányáinak térségében. Az intézkedés oka: ijesztő mé­reteket öltött a smaragdcsem­pészek áldozatainak száma. A „smaragdháború" során az el­múlt tiz esztendőben gátlásta­lan drágakő-üzérek mintegy háromezer embert gyilkoltak meg. A kormány intézkedésére a bányákat már hétfőn bezár­ták. A környékről mintegy húsz­ezer személyt fognak kitele­píteni. (Folytatás az 1. oldalról) nya és a magam nevében szí­vélyesen köszöntőm miniszter­elnök urat és kíséretének min­den kedves tagját. Nagy örö­münkre szolgál az önök ma­gyarországi látogatása, hiszen ez az első alkalom, hogy o Francia Köztársaság kormány­főjét hazánkban üdvözölhetjük. Mindig szívesen emlékezem azokra a kellemes napokra, amelyeket 1968-ban az önök szép hazájában tölthettem. Ma is élnek bennem azok a benyomások, amelyeket a de Gaulle elnökkel, illetve Pompi­dou elnökkel — az akkori mi­niszterelnökkel — folytatott megbeszélések gyakoroltak rám. Tárgyalásainkon megelé­gedéssel állapítottuk meg, hogy álláspontunk számos nemzetközi kérdésben közel áll egymáshoz. — Tisztelt miniszterelnök úr! ön olyan időpontban látogat Magyarországra, amikor a bé­két és biztonságot óhajtó né­pek legszebb reményei kezde­nek valósággá válni. Csak örömmel üdvözölhetjük a viet­nami helyzet politikai rende­zése útján elért eredményeket, a világháború veszélyének vég­leges kiküszöbölésére és a feszültség gócainak felszámo­lására irányuló erőfeszítéseket. — Különösen kedvezően ala­kulnak az európai viszonyok. | őszintén kívánjuk, hogy Euró­pa az egyetemes béke és biz­tonság letéteményese, a kü- I lönböző rendszerű államok szé­les körű együttműködésének | követésre méltó példája le­gyen. Ügy véljük, hogy ennek eléréséhez országainknak — mint minden érintett országnak — újabb, felelősségteljes fel­adatokat kell vállalniok. — Ebben a szellemben kí­vánjuk ápolni a magyar— francia kapcsolatokat is. Az országaink közötti jó viszony, eddigi megállapodásaink és eredményeink szilárd alapot biztosítanak együttműködé­sünk kiszélesítéséhez. Különö­sen nagy feladatokat látunk gazdasági kapcsolataink fej- lesztáse. és ezen belül az ipari kooperáció kiszélesítése útján. — Meggyőződésem, hogy miniszterelnök úr és kíséreté­nek magyarországi látogatása újabb lendületet ad kapcsola­taink fejlődésének és hozzájá­rul az európai béke és biz­tonság megszilárdításához. — Tárgyalásaink sikerére, országaink politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatainak fejlődésére, a magyar és a francia nép barátságára, Pom­pidou elnök úr, Messmer mi­niszterelnök úr, s kíséretének minden tagja, valamennyi ked­ves vendégünk egészségére emelem poharam. , P. Hessmer pohárkőszöntője- Miniszterelnök úr! Höl­gyeim és uraim! Fock Jenő úr és a Magyar Népköztársaság kormánya meghívásának eleget téve nagy örömmel látogatok az önök szép fővárosába, ame­lyet minden szempontból méltó­nak találok világvárosi és ven­dégszerető hírnevéhez. Azért jöt­tem önökhöz, hogy folytassuk azt a párbeszédet, amelyet ön kezdett meg, miniszterelnök úr, öt évvel ezelőtt, 1968. évi oly sikeres párizsi látogatásakor. A megbeszéléseken, amelyeket de Gaulle tábornokkal és Pom­pidou akkori miniszterelnök úr­ral folytatott, kidomborodott az a közös óhajunk, hogy# minden területen fellendítsük -kapcsola­tainkat. Az elmúlt öt évben ki­dolgoztuk vagy tökéletesítettük azokat a módozatokat, amelyek gazdasági és kulturális terüle­ten s diplomáciai téren is lehe­tővé tették, hogy az a párbe­széd, amelyről az imént beszél­tem, fokozatosan fejlődjék. Nincs kétségem az iránt, hogy tárgyalásaink új lendületet ad­nak a már megkezdett munká­nak. — Olyan hosszú út végéhez érkeztünk, amelyen a II. világ­háború vihara által annyira megpróbált európai nemzetek a felemelkedésükhöz szüksé­ges energia túl nagy részét olyan polémikus összeütközé­sekben használták el. amelyek több ízben úgy tűntek, hogy nyílt konfliktusokká fajulnak. Majd e „hidegháború” befe­jezése után több éven kérész ­K I S L E X I K O ff O V ! *” T U N I G t£‘ w 4s * <m> F-* iS KASUL ♦ K«;Ka;« yjé 4'í<.4; K:jUH&h#r %* •Taüijar [PAKISZTÁN *,*Ch8ífksr ,/ / Jalalabad \ z* * **. f! A fc * !$d jfrj'p&í' ' t * Uj köztársaság Ázsiában A z indiai rádió kedd délelőtti éves délnyugat-ázsiai ország híradása szerint Afganisz- gyakran változó történelmének tánban kikiáltották a köztársa- újabb állomásához érkezett, ságot, s ezzel a csaknem 230 Az első afgán állam 1747-ben jött létre. A katonailag megerő­södött afgánok először jelentős területeket hódítottak el a kör­nyező országoktól, de 1823-ban a szikek elvették tőlük a dél­keleti vidékeket, s a következő években már az angol gyarma­tosítókkal szemben kellett füg­getlenségüket védelmezniük. Az 1838-tól 1842-ig tartó, angol­afgán háborúban ez még sike­rült, de az 1880-ban megindult újabb angol támadásnak már nem tudtak ellenállni: Afganisz­tán félgyarmati viszonyba került Nagy-Britanniával szemben. Le kellett mondani az önálló kül­politika folytatásáról. Függetlenségét újra csak az első világháború után, 1919-ben tudta kivívni, s a további befo­lyási kísérletekkel szemben úgy biztosította, hogy 1926-ban sem- legesséqi és megnemtámadási szerződést kötött a Szovjetunió­val. Ezt a második világháború után gazdasági és műszaki együttműködésről szóló megál­lapodásokkal egészítették ki. A semlegességi és megnemtáma­dási szerződést .1965-ben 1975-ig meg hossza bbítottók. A különféle statisztikai jelen­tések és évkönyvek hosszú időn keresztül ellentmondó adatokat közöltek az ország kiterjedésé­ről. A legutóbbi hivatalos ada­tok többnyire 650 000 km2-t em­lítenek, s a magyar földrajzi ki­adványok is ezt tekintik elfogad­hatónak. Hasonló a helyzet az ország lakosságának számadataival is, Afganisztán lakosságának számára vonatkozó adatok 10— 16 millió között ingadoznak, ál­talában azonban az utóbbit ta­lálják valóságosnak. A lakosság állattenyésztésből és földműve­lésből (nagyobbrészt öntözéses földművelésből), valamint kéz­műiparból és kereskedelemből él és nagy része nomád. Sokan csak időnként élnek az ország határain belül. Afganisztán több nemzetiségű ország, két hivatalos nyelve van: a pastu és a perzsa. Mindkettő az iráni nyelvcsaládhoz tarto­zik. Az új köztársaság agráror­szág, gyengén fejlett iparral rendelkezik. Ásványi kincsekben viszont igen gazdag, területén megtalálható a vas, szén, kő­olaj, azbeszt, króm, kén, arany, ezüst és csillámpala is, de bá­nyászatuk csak kismértékű vagy el sem kezdődött. A gyáripar fontosabb ágazatai: a textil-, cement-, gyufa-, szappan-, kerá- mio- és élelmiszeripar. Az utóbbi években Afganisz­tán kísérletet tett ipara megte­remtésének meggyorsítására. A Hindukustól északra, Katagan- ban központosított iparvidék körvonalai bontakoztak ki. Ja- lalabadtól Sarobin, Kabulon — az ország fővárosán - át észak felé, az Amu-Darjáig ipari öve­zet született. T. L tül egy bizonytalan békés egt-í más mellett élés alakult ki a két tábor között, amelyek még nem voltak hozzászokva, hogy háttérbe szorítsák ellentéteiket. Ügy vélem, ma egy új szakasz kezdődött és, hogy a francia diplomáciát ma is inspiráló de Gaulle tábornok hármas meg­határozását használjam, az enyhülés megszilárdul, az egyetértés jó úton van és az európai országok között már széles körben gyakorolt együtt­működés erősebb üteművé vá­lik. — Ha mint európaiak örü­lünk a kontinensünkön bekö­vetkezett fejlődésnek, az oszt­hatatlan világbékéhez fűződő érdekünknek arra kell késztet­nie bennünket, hogy ne gyen­gítsük erőfeszítéseinket, hogy az enyhülés ott is bekövetkez­zék;- ahol még lappangó vagy nyílt válságok vannak. Elsősor­ban a Közel-Keletre gondolok, ahol a hadviselő felek közt lét­rejött fegyverszünet veszélyek­kel terhes. Gondolok Indokíná- ra is, ahol Franciaország -— amely bátorította a konfliktus­ban . szembenálló felek közti párbeszédet — remélte a bé­ke elősegítését. És ez év ele­jén ez a párbeszéd összehan­golt, gyakorlati határozatok­hoz vezetett. Az önök kormá­nya, miniszterelnök úr, jól tud­ja, hogy Ázsiának ebben a térségében ugyanolyan nehéz megteremteni a békét, mint amilyen nehéz volt befejezni a háborút. — Itt az ideje, hogy Európa, amely évszázadokon keresztül fegyverei erejével, gazdasági hatalmával és technikai fölé­nyével uralta a világot, hatol- . más anyagi és emberi poten­ciáljának egy részét más nem­zetek javára fordítsa. így való­sítja meg teljesen önmagát: olyan Európát, amelyet kevés­bé kötnek le saját belső konf­liktusai, mint a század eleje óta oly gyakran, olyan Euró­pát, amely a saját lakosai élet- színvonalának felemelését, s o közte és a kevésbé fejlett or­szágok között fennálló szaka­dék csökkentését célzó dina­mikus együttműködés központ­jává válik. Nagy feladatok várnak a holnap Európájára, amelyek — biztos vagyok benne — azonos szándékokat keltenek ben­nünk. Ebben a bizonyosságban emelem most poharam Ká­dár lános, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára, Lo- sonczi Pál, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának el­nöke, Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke és minden jelen­lévő személyiség egészségére, Franciaország és Magyarország barátságára, amelyet mind élőbbé és cselekvőbbé aka­runk tenni. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom