Dunántúli Napló, 1973. július (30. évfolyam, 169-199. szám)

1973-07-19 / 187. szám

m# július 19. DUNÄNT01I NAPLÓ 3 — pértmuEikEcknak Sokszor tapasztalhattuk, hogy jól felkészült elvtár­saink taggyűléseken, üzemi értekezleten vagy konfe­renciákon nehezen szólal­nak meg, s ha beszélnek, gyakran elharapják a sza­vak végét, vagy rosszul hangsúlyozva szinte énekel : nek, egyszóval nem beszél- j nek szépen, és nincs kinő- j sabb, mint egy rossz szó- | nokot hallgatni. Igazunkat, I érvelésünket logikailag helyes szerkezetben rend­szerezni és jó stílusban előadni — a magyar nyelv törvényszerűségeit figyelem­be véve — fontos záloga a jó és eredményes köz­életi , szereplésnek. A szép, tiszta beszéd, a jó kiejtés élménnyé teheti a hallga­tóknak az éppen aktuális pártnapi előadást, vagy egy meghitt társadalmi ün­nepséget. A politikai munka, s fő­leg a szóbeli agitáció meg­követeli, a jó szerkezetű, fordulatos beszédet, a bizo­nyító és meggyőző jellegű érvelést. Ezt pedig tanulni kell, mert mit ér az az elő­adás, amely nem tudja le­kötni o hallgatóság figyel­mét, vagy ha az előadó helyett mindenki feszengve az óráját figyeli. A szónoklás klasszikusai sok éven keresztül tanulták, sajátították el a beszéd művészetét. Lenin — a leg­nagyobb agitátor — be­szédeiben, előadásaiban tudott meggyőzni, érte­lemre és érzelemre hatni, mondanivalóját jól tudta megszerkeszteni. Említhet­jük Kossuth beszédeit is, amelyek ma is alapiroda­lomnak számítanak a szó­noklástanban. A mozga­lomban, a politikai közélet­ben, mindig nagy szükség volt jó szónokokra, olya­nokra, akik képesek voltak o tömegeket maguk mellé állítani; a párt igazáról másokat meggyőzni. Ma is éppúgy szükség van arra, hogy a politikai vezetők képesek legyenek a töme­gekkel együtt gondolkodni, a hallgatóikat cselekvésre buzdítani. Ma és holnap sem nél­külözhetjük a jó előadókat. Ennek a felismert szükség­letnek alapján az Oktatá­si Igazgatóság az 1973/74- es oktatási évben szónok­képző speciál kollégiumot indít párt- és társadalmi vezetők, pártnapi előadók, agitátorok és propagandis­ták egy csoportja számára. A tanfolyam oktatói: né­hány pártvezető és a Ta­nárképző Főiskola Magyar Nyelvi Tanszékének elismert oktatói lesznek, mint pl. dr. Temesi Mihály, Gergely Já­nos, dr. Rónai Béla, dr. Ke­rekes' László és Bánréti Zoltán. A hallgatók két féléven keresztül sajátitják el az anyaggyűjtés, -rendsze­rezés, -elrendezés és -szer­kesztés különböző fázisait. A beszédben az érvelés—cáfo­lás és bizonyítás használatát. A meggyőző jellegű beszéd­ben alkalmazandó fordula­tok elhelyezését, a nyelv stilisztikai sajátosságait. A második félévben beszéd­technikai ismereteket tanul­nak, főleg a szép, helyes kiejtést gyakorolják és megismerkednek a politi­kai agitáció szerepével, módszertanával. Mindig szívesen hallgat­juk a jól érvelő, bizonyí­tani tudó hatásos előadást. Szeretjük azt az előadót, aki szemléletes, cselekvésre késztető beszédet tud tar­tani. Bízunk benne, hogy azok az elvtársaink, akik hallgatói lesznek tanfolya­munknak a jövőben gazda­gabban vesznek majd részt politikai életünk alakításá­ban. Koltai Dénes Kormányprogram a szolgáltatások fejlesztésére Másfél milliárd központi alapból Tizenegy új kocsi « Humoristák örök témája, bosszúságok kiapadhatatlan for­rása, ez a szolgáltatás. Vagy mégsem? Inkább mindennapja­ink egy olyan részlete, amelyet h®l feketének, hol fehérnek mu­tatnak a változó igények? Ez is, az is. Szolgáltatás a közlekedés, a vezetéken érkező ivóvíz, az egészségügyi ellátás, de ugyan­úgy a hajnyírás, a cipőtalpa- lás, a televíziókészülék hibáinak megszüntetése, a gépkocsijaví­tás, s még a rádióadás is szol­gáltatás ... 1969-ben átfogó határozatot fogadott el a Mi­nisztertanács a szolgáltatásfej­lesztésről. A téma fontosságát bizonyítja* hogy 1971 májusá­ban, s most legutóbb május 24-í ülésén is napirendre tűzte azt a Minisztertanács, már a végre­hajtást számonkérve. Az 1038/ 1969. sz. kormányhatározat ugyanis fontos változások kiin­dulópontja lett. Leltár, menet közben Mit mutat a hosszú távra szó­ló program menet közben ké­szített leltára? Az ösztönzés je­gyében mentesítették a szolgál­tató egységeket az eszközlekö­tési járulék s a fejlesztési adó fizetése alól, bérpreferenciákat nyújtottak számukra. Az állom — a negyedik ötéves tervben — 1,5 milliárd forintot kitevő központi szolgáltatásfejlesztési alapot hozott létre — eddig eb­ből 960 milliót használtak fel —, a szövetkezeti ipar salát erőből ugyanez idő alatt 225 millió forintot költ a terület kor­szerűsítésére, mindehhez még 400 milliós hitel is járul... Sok árucikknél növekedett a garanciális idő. Megszervezték az átalány-díjas javitóst. Erő­teljes hálózatfejlesztés ment végbe — egyebek között a Gel- ka-nál —, a Könnyűipari Mi­nisztérium 13 szakma 80 tevé­kenységi körénél engedélyezte szakképzettséget nem igénylő iparigazolványok kiadását. Be­kapcsolódtak a lakossági szol­gáltatásokba a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, munká­juk értéke egyetlen év alatt 200 millió forinttal emelkedett, tevé­kenységük idén további 18 szá­zalékkal bővül. Évi átlagban 25 százalékkal nőtt a gépkocsi- szervizhálózat kapacitása . .. Nem szegényes leltár. A gondoké sem az. Tavaly 7,5 m lliárd Ennyit fizettünk ipari, kereske­delmi, áruszállítási szolgáltatá­sokért 1972-ben. Az 1969-es kormányhatározat* óta gyorsan fejlődött a gépkocsi, a háztar­tási gépek és híradástechnikai cikkek javítása, a textiltisztítás, a lakossági áruszállítás, a ke­reskedelmi szolgáltatás (köl­csönzés, házhozszállítás stb.). A kívánatosnál lassúbb volt a ha­ladás a lakáskarbantartásnái, a hagyományos szolgáltatásoknál. Gondokat okoz, hogy bár 1971- ben valamelyest módosítottak a szabályozókon, a szövetkezeti ipar még mindig szívesebben foglalkozik árutermeléssel, mint a lakossági javításokkal. Fe­szültségekkel jár a forgóalapok mérsékeltsége — az alkatrészek sűrűn azért hiányoznak —, nem sikerült bővíteni az otthoni ja­vítás, azaz a barkácsmozgalom feltételeit. A szolgáltatások az életszín­vonal szerves alkotóelemei. Hiá­ba a gyors menet az egyik úton, ha a másikon csigatem­pót diktálnak a kátyúk. A ha­sonlatnál maradva: hiába a gépkocsiállomány növekedése, s vele a szervizkapacitás bővülé­se, ha az egyébkent szükségus javítások többszörösét kell el­végezni a rossz utak miatt. Te­őrzésben, sok más dologban ugyancsak aktív támogatást nyújthatnak a tanácsok. A 1 ' ■'sság részére végzett — úgynevezett vásárolt — szolgál­tatásokat az országban több. mint 86 000 felvevőhely bonyo­lítja le. Igaz, ebből mintegy 70 000 magániparosé. Azaz ve­lük is számolni kell, tervekben éppúgy, mint az ésszerű segít­ség megadásában. Idén várha­tóan hét százalékkal növekszik a szolgáltató hálózat teljesítmé­nye, s bár az igényektől jóné- hány területen még mindig el­marad, egésze távolodik attól az állapottól, hogy mór nem mellékes, de még nem lénye­ges szerepet játsszon. Mo egyre világosabb a felismerés — s ami fő, tettek sora szintén bizo­nyítja ezt —, hogy a szolgálta tások szerepe bármely néző­pontból megítélve is, lényeges. Skoda-buszok a 30-as vonalán A 12-es VOLÁN idén negy­venegy autóbuszt kap, mégis a vállalat gépkocsi parkja csak tizenegy autóbusszal nő. A fej­lesztés tehát csak látszólag nagy, mert harminc gépkocsit selejteznek ki az év folyamán. Szám szerint tehát aliq nő az AKÖV utóbuszainak száma. A kiselejtezésre váró és elszállított autóbuszok zöme kis kocsi, he­lyettük nagy befogadóképessé­gű autóbuszok érkeznek. Május derekán már hírt ad­tunk a VOLÁN fejlesztési elkép­zeléseiről, s akkor azt írtuk, hogy az első félév végéig az új kocsik több mint fele már Pé­csett lesz. Nos mi a helyzet tu­lajdonképpen? Eddig hat farmotoros és hat csuklós autóbusz állt munkába, tehát még huszonkilenc autó­busz érkezésére várnak a VO- LÁN-nál. Azt ígérik, hogy au­gusztus közepéig „beáll” öt új­jáépített csuklós, és az ősz fo­lyamán 15 Skoda gyártmányú, közel száz személy szállítására képes városi autóbuszt kap a VOLÁN. A VOLÁN 12-es Vállalata speciális helyzetben van. öt- száztizenöt kocsijuknak több mint negyven százaléka rövid szakaszon jár: naponta 100— 120 kilométert futnak, — itt fő­leg a bányász és egyéb szer­ződéses munkásjáratokra gon­dolunk. Éppen ezért nyolc év is beletelik mire kiselejtezhetnek egy autóbuszt: ez lagalább hat­százezer kilométer lefutását je­lenti, beleértve a közbeni két felújítást is. Ugyanakkor a hegyi utak szin­te elrágják a kocsikat, így aránytalanul többet kell a javí­tásukra fordítani, mint más vál­lalatoknál, ahol nagy távolsá­gokon járnak az utóbuszok. Persze a lakpsságot legin­kább az érdekli, hogy a tizen­egy plusz kocsit hol állítja be o vállalat: ezek az autóbuszok a helyi közlekedés gondjait eny­hítik majd. így a csuklósokat az új kertvárosi lakótelep kapja, míq a Skodák a 30-as és a 31- es vonalára kerülnek. A pécsi kertvárosi szolgáltatóház hát amit szolgáltatások alatt ér­tünk, nem függetleníthető a gazdaság egyéb területeitől. Központi és helyi teendők Sokféle útja-módja lehet. s kell, hogy legyen a szolgáltatás­fejlesztésnek. Központi segítség, hogy az állam tavaly az úgyne­vezetett tömeges szolgáltatások­hoz, például a cipőjavításhoz, 129 millió forint árkiegészítést adott, s nyújtja azt az idén is, s így biztosítja a többi között a textiltisztítás fix árainak betar­tását. Központi segítség az 500 millió forint összegű fejlesztési támogatás, s helyi serkentés a községi, városi hozzájárulás fi­zetése alóli mentesség, amit a tanács szavazhat meg. Ahogy a helyiségbiztosításban, árellen­Aszfa t»2Őnyeg a vö'gyh dák között Nagykaibantartás a közutakon Orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek 1464 állás — 1239 pályázó A felsőfokú egészségügyi ok­tatási intézmények országosan 1464 állást hirdettek az 1239 végző orvos, fogorvos, gyógy­szerész számára. A legtöbb új, fiatal orvost Borsod, Nógrád, Bács, Szabolcs és Veszprém megyében várják. Az idén vég­zők körében legnagyobb az ér­deklődés a belgyógyászat, a gyermekgyógyászat, a sebészet, a szülészet, valamint az ideg- és elmegyógyászat iránt. A leg­többen ezeken a szakterülete­ken szeretnének elhelyezkedni. Az 1972—73-as oktatási évben 207 gyógyszerész végzett. Az ál­taluk pályázható állások száma 359 volt. Valamennyi új gyógy­szerész elheyezkedett, A 119 fiatal fogorvos részére 121 állás­hely kínálkozott. A fővárosban iqen kevés, ezúttal mindössze 12 fogorvosi állást hirdettek. Vég­leges adatok a fogorvosok elhe­lyezkedéséről csak ősszel lesz­nek majd, Az általános orvosok szeptem beiben fejezik be tanulmányai­kat. A négy orvostudományi egyetem általános orvosi karain az idén 913-an végeznek, s lé­nyegesen több: 984 álláshelyre pályázhatnak. Ebből 159 kör­zeti orvosi állás, s ezen belül csupán 48 az olyan, amihez jelenleg nincs lakás. Az idén végző általános orvo­sok kizárólag az egyetemek ál­tal meghirdetett állásokra pá­lyázhatnak az év végéig. Ez azt jelenti, hogy új, fiatal medikust a pályázaton kívül sehol nem alkalmazhatnak, kivéve az ösz­töndíjasokat, akiket q részükre szerződés alapján biztosított ál­lásra neveznek ki. A megye főútvonal-hálóza- j tának rendbehozását május 1- ig, az alacsonyabb rendű út­hálózat kijavítását június 30-ig tervezte az év elején a KPM Pécsi Közúti Igazgatósága. A főútvonalhálózaton a leg­több munkát az 1952—53-ban épült, azóta meglehetősen el- j használódott 6-os út adta. Mór kora tavasszal — Tolna megye határától Pécsig — a meg­süllyedt betontáblákat aszfalt­tal javították ki. A 6-os út egyik legrosszabb, a két völgy­híd közötti szakaszát a közel­múltban újították fel: aszfalt- burkolattal látták el a repe­dezett, megsüllyedt betontáb­lákat, s Magyarországon itt először, kapaszkodósávot ala­kítottak ki a tehergépkocsik számára. Májusban befejeződött a közel két éve tartó rekonstruk­ció a Budai várni csomóponttól a Petőfi laktanyáig. A 6-os út | Pécsre bevezető szakaszának | korszerűsítése közel 20 millió forintba került. Megszüntették ; a veszélyes bukkanót, többsá- j vos, korszerű utat építettek. Ugyancsok idén tavasszal ka­pott új aszfaltszőnyeget a 6-os újt városi ótkelőszakaszának i egy része, a Basamalomi úttól i a Budai vámig. A burkolat el­készülte után felfestették a párhuzamos közlekedést jelző sávokat is. A kétszámjegyű főúthálózat egyik legnagyobb munkája az 56-os út mohácsi ótkelősza­kaszának aszfaltozása volt. | kaszának aszfaltozása volt. Megszűnt a balesetveszélyes j kiskocka, s ugyancsak aszfalt­szőnyeget kapott a hajóállo- ' máshoz vezető Szabadság út is. Az 56-os utat a sátorhelyi elágazásig újították fel, s az udvari határátkelőig visszalévő 4 kilométeres szakaszra is ha­marosan sor kerül. A főútvo­nalhálózaton végzett legutóbbi jelentősebb munka, a pécsi Bajcsy-Zsilinszky út új aszfalt- szőnyege volt, melyet a Bem ut­cától a sorompóig terítettek le. A téli időjárás különösen az alsóbbrendű úthálózaton oko­zott károkat. A felfagyott, ká- tyús úttesteket június 30-ig ki­javította az igazgatóság, de néhány kisebb bekötőúton ma is van tennivaló. Az utóbbi időben különösen veszélyessé vált a somberek—pécsváradi út rendkívül rossz állapotban lévő szakasza, Véménd és Fé­ked között. A 20—30 centimé­ter mély kátyúk, a gyűrődések­kel, lyukakkal teli út szinte ki rázta a vezetőből a lelket, a járműből meg a csavarokat. Az úton jóformán lehetetlen közlekedni. A kátyúk feltöltését megkezdték. Palotabozsoktól Véméndig már elkészültek az útjavítással, s most, hogy a komlói keverőtelep napi 20 tonnával több bitument termel, Fékedig kijavítják az utat. A bekötőút korszerűsítésére, szé­lesítésére azonban két-három éven belül nem kerülhet sor. A megye közútjainak jelző­táblái, széljelzői, és egyéb út­tartozékai rendben vannak, az útburkolati jeleket is minde­nütt felfestették. Csupán az út­menti gaz eltávolítása okoz gondot, ugyanis a kaszálógé­pek a nagy igénybevétel és az útpadka egyenetlensége miatt sűrűn meghibásodnak. Munkához láttak az állandó bizottságok A város ügyeivel — sokrétűen Újjáalakulásuk után meg­tartották első üléseiket a pé­csi Városi Tanács állandó bi­zottságai, s megállapították munkaprogramjukat az év -hátralévő részére. A bizott­ságok 1973 második felében sokrétűen foglalkoznak idő­szerű várospolitikai és a la­kosság életkörülményeit köz­vetlenül érintő kérdésekkel, s napirendjükre tűztek az ötödik ötéves terv előkészít tését szolgáló témákat is. A városfejlesztési és kom­munális-ellátási bizottság előtt a Volán 12. Vállalatá­nak igazgatója számol be a közeljövőben a városi tömeg- közlekedés helyzetéről és várható alakulásáról. Soka­kat érint és érdekel Pécsett a szanálás, a tömeges lakás­megszüntetés. A bizottság tárgyalni fog a szanálási terv végrehajtásáról is. Még egy érdekes téma a bizott­ság munkatervéből: milyen ipartelepítéshez tud Pécs te­rületet biztosítani és milyen feladatok vannak az ipari telephelyek további előkészí­tésével kapcsolatban. A koordinációs bizottság elsősorban a város ötödik ötéves tervi koncepcióinak kialakításával foglalkozik. Napirenden szerepel a lakás- építési területek kiválasztá­sa, az iparfejlesztési kon­cepciók kialakítása, az okta­tási, kulturális és sportfej­lesztési koncepciók megvita­tása. A kereskedelmi és szol­gáltatási bizottság megvizs­gálja, milyen Pécsett az üze­mi vendéglátás helyzete, tárgyalni fog a magánkeres­kedelmet érintő kérdésekről és tanulmányozza Pécs pe­remterületeinek kereskedelmi ellátottságát. A művelődésügyi bizott­ság legközelebbi ülésén a város könyvtárhálózatának helyzetéről és fejlesztéséről tárgyalnak. Napirendre tűz­ték Pécs művészeti közéleti helyzetének vizsgálatát a fej­lődés feltételei és feladatai tükrében, valamint az óvo­dai fejlesztéssel összefüggő kérdések tanulmányozását. Az igazgatási és jogi bi­zottság a tanács rendeletéi­nek hatályosulását és a ta­nácsi bizottságok munká­ját vizsgálja meg, az ügy­rendi bizottságnak pedig az az idei legfontosabb fel­adata, hogy az elmúlt két esztendő tapasztalatainak figyelembevételével elvégez­ze a szükséges módosításo­kat a tanács szervezeti és működési szabályzatán. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom