Dunántúli Napló, 1973. június (30. évfolyam, 139-168. szám)
1973-06-23 / 161. szám
# DUNANTOll NAPLÓ 1973. június 23. Magyarország a ViuigfdngiíSia élén j — üeiyeyossze- áiiiti$o*oan i 1850-ben c. frafcilgai télen, Nel- i son admirális szobrának talap- j zatánál gyűltek össze az első bé- ; lyeggyűjtők. Bogaras úriemberek, : akik akkoriban még nem sejtették, hogy feltaláltak egy hobbyt. Vala- mennyiüket ugyanaz a bélyeg érdekelte — 1847-ben kiadott egy- | pennys és kétpennys Mauritius, j amelyekből mindössze 12 darabot i bocsátott ki az angol posta. Azóta a játékos fantázia sokféle ! hobbyt hozott létre. Mégis, nap- I jóinkban a bélyeggyűjtők tábora a legnépesebb: 140 millió szervezett gyűjtőt tartanak számon. Kezdetben kizárólag az uralkodók arcképét, a koronát illetve számokat ábrázoló, kincstári jel- I legű bélyegek kerültek forgalom- i ba. A technika fejlődése, vagyis \ a repülőgép feltalálása forradal- j másította a témát: forgalomba kerültek az első repülőpostabélyegek. Ezt követte a sportbélyegek és a történelmi témájú kiadványok sora. Ma már a képző- művészettől a csipketörténeti sorozatig készülnek többszínnyomású tetszetős kiadványok. Magyarországon tavaly 102 féle új bélyeg jelent meg — tájékoztat Bíró Imre, a Filatélia igazgatóhelyettese. Jelenleg csaknem 250 ezer szervezett gyűjtőt tartanak számon. A bélyeggyűjtés egyébként Magyarországon 1884- I ben kezdődött, amikor megalakult I a Levélbélyeggyűjtók Első Hazai Egyesülete. Az elmúlt esztendőben például csaknem százmillió forint értékű bélyeget adtak el belföldön. A különböző országok postái évente több mint 4000 új bélyeget i jelentetnek meg. A nemzetközi piacon a verseny rendkívül nagy. Magyarország Európában az egyik legnagyobb bélyegexportáló állam. A bélyegösszeállítások tekintetében a világranglistán az első helyet foglaljuk el. Mindez a kiváló szakembergárdának köszönhető, amelynek tagjai tavaly például százezer, — összesen százmillió bélyeget tartalmazó — a világ minden tájáról származó bélyegösszeállítást készítettek. — Egy 112 ezer darabból álló ősz- szeállítást nemrég küldtek meg japán megrendelőknek. A teljes gyűjteményt a földünkön eddig kibocsátott 200 ezer féle bélyeget azonban aligha sikerül valakinek is összegyűjteni. Fülig Jimmy, Tiiyi-Tötyi és társaik A diéknevek és a kutatók A fiatalkor játékos, teremtő kedve számos formát ölthet: ezek egyike a önkényes névadás. [ A fiatalok bizony ,,keresztelő” i természetűek. A legtöbbször sem- ] mitmondó anyakönyvi nevekkel j szemben olyan neveket alkotnak,' 1 amelyek gyakran szemléletesen fejezik ki — legtöbbször persze társaik — testi-lelki tulajdonságait. A kutatókat is foglalkoztatja az iskolai ragadványnevek — diáknevek, kamasznevek — tipo- togizálása, és hosszú megfigyelés, gyűjtőmunka után gyakran rendszerezik is az erre vonatkozó érdekességeket. Egybehangzó a vélemény: ebben a sajátos névadásban az elsődleges szerepet a diákság tréfálkozó kedve játssza. A kamasznév a fiatalok játékos, kötekedő, tréfacsináló kedvének, a serdülőkor túlburjánzó képzeletének szüleménye. Oka ugyanúgy lehet a gúnyolódás, mint a kedveskedés vagy a bosszantás. Az apró, alacsony növésű diákok természetesen a Tökmag, Csöpi, Tojás, Pesztonka nevekre, számíthatnak leginkább. Tüskés, bozontos vagy éppen vörös gyerekek a Sündisznó, Göndör, esetleg Róka becé- zésben részesülnek. A soványak ne csodálkozzanak a Csontos vagy a Cincula néven, a kövérek számára azonban bőségesebb a választék: Dagi, Döme, Hájas, Gombóc, Pocó, Pókhasú, Szalonna lesz a legtöbbjük. A kreolbőrű srácok és lányok Füstös, Kormos, Néger vagy Brazil névre hallgathatnak. A folyton nevetőket Fülig Jimmynek, az indulatos, hirtelcn- haragúakat Pulykakakasnak, a makacsokat Tökfejűnek, a sok- beszédűeket rendszerint Kofának becézik. Sajátos mozgású fiatalokra utal a Tityi-Tötyi és a Csámpás kifejezés. Kell-e haragudni ezekért a diák- nevekért? A névadás feltétlenül őszinte, de gyakran tapintatlan is. Es a legérzékenyebb életkorban bizony nem minden fiatalt tölt el boldogsággal társaik ,,reá akasztott" ragadványneve. Hosszúhosszú évek után azonban mint minden, ezek az emlékek is megszépülnek Érettségi találkozókon ■ szinte el sem képzelhető, hogy egymást a hajdani diáktársak ne [ a kialakult becenevén szólítsák, j Tisztes naoyapák, tudósok, komoly államférfiak csapják ilyenkor j hátba egymást, mondván: Isten hozott Fejenagy, mi van veled ; Vaddisznó, hogy megy nz életed j Papaaá'T BiJtvök, Csöpi. Egér, i Fácán. Patkónv. Mr,tvurke. Bendó, Mackó meg Medvehocs — ilyenkor már megbocsájtóbb. Vadászkaland elefántokkal Baráti levelek Széchenyi Zsigmondtól Széchenyi Zsigmond A szoba, a vadászat és a természetszeretet „házi kápolnája". A falakon százhuszon- nat értékes trófea, állatokat áb- ázoló festmények; rajzok, ényképek, a mennyezetig érő könyvszekrényben vadászati tárgyú kötetek százai, agancsból, csontból, fogból készült dísztárgyak, - Geréby György, pécsi mezőgazdasági mérnök otthona.- összeállítottam Széchenyi Zsigmond lőjegyzékét. Egészen pontosan 1692 nagyvadat lőtt Ebből kérem, Európában 1140- et, Ázsiában 38-at, Amerikában 9-et, Afrikában pedig 505- öt. Ez tulajdonképpen nem sok, ha figyelembe vesszük, hogy egész életét a vadászatnak szentelte, — de Széchenyi Zsigmond igazi vadász volt. Zsilá- fot, vízilovat és strucckakast csak egyetlen egyet lőtt, azért hogy teljes legyen a gyűjteménye. Ezeket az állatokat ugyanis könnyű puskavégre kapni, s ő méltatlannak tartotta volna magához, hogy könnyű prédára vadásszon. A veszélyes vadállatok az már igen, az méltó a nagy vadászhoz. Tudja hányat lőtt? Hatvanegyet. Tigrist például hatot . . . Geréby György kapásból sorolja az adatokat, csak néha pillant gondosan dossziéba rendezett jegyzeteibe. Egyébként olyankor sem használ , „segédeszközt", amikor a nagy 1 magyar vadász és vadász;ró valamelyik könyvéből idéz: azt mondja, szerényen számolva is százszor olvasta mindegyiket, a legszebb fejezeteket betéve tudja. Innen az ismeretségük is Széchenyi Zsigmonddal. Geréby György 1947-ben egyszerűen csak beállított az író budapesti lakásába, azzal, hogy ő nagy tisztelője, lelkes olvasója, szeretné személyesen is megismerni. Hát azt nem lehet mondani, hogy a nagy ember rögtön keblére ölelte volna, — hanem amikor egy szép elefántokat ábrázoló festmény láttán hosszú percekig idézte Széchenyi Zsigmond egyik elefántkalandját - felengedett a feszültség. Olyannyira, hogy egy életre szóló barátság lett belőle ... — Hetven—nyolcvan levelet n-zök tőle. Kiderült, hány azonos a szenvedélyünk, ő is a vadászati tárgyú könyveket gyűjtötte, a legtöbbször ez volt a téma. De megírta ám azt is, hogy milyen fegyverei voltak. Mór mondom is, csak nagyon pontosan tessék jegyezni, a vadászok nagyon kényesek az ilyesmire. A legtöbb vadat nyolcszor hatvanas Magnum I fegyverrel lőtte, a nehézvadot i 11,5 milliméteres Schüler Mauser puskával ejtette el, az elefántokra pedig 577 es Cordite Express fegyverrel vadászott, ez 13 milliméteresnek felel meg. A többi puskája 12-es kaliberű, angol gyártmányú volt. Talán az is érdekes, hogy a nagy vadász legkedvesebb vadja az őz, a fácán, az egzotikus állatok közül pedig a kafferbi- valy... A lelkes olvasó Széchenyi Zsigmond összes munkáit ösz- szegyűjtötte. Minden könyvének, minden kiadása ott sorakozik a szekrényben, — ez a világon egyedülálló gyűjtemény. Egyetlen egy kötet hiányzik, az Elefántország angol kiadása, de ez a könyv még Széchenyi Zsigmondnak sem volt meg. Geréby György ösz- szeállította a katalógust is, — ez annyira pontos és „naprakész”, hogy az író özvegye az ő nyilvántartása alapján kapja a szerzői jogdíjat. A népszerű vadászirónak egyébként 11 munkája jelent meg 36 kiadósban és összesen 988 300 példányban, lefordították német, angol, hollond és cseh nyelvre. — A neves vadász egyetlen szakkönyvet írt, a szarvas selejtezése címmel. Ragyogó munka, azt hiszem minden vadász megvenné, ha lehetne, — de csak a feketepiacon lehet kapni, persze nem bagóért . . . Geréby György maga is szenvedélyes vadász volt, — innen a falakat boritó agancs- erdő — és elismert szaktekintély, a budapesti vadászati világkiállítás három szakbizottságában is tevékenykedett . . , Hosszú ideje már csak elméletben vadászik: négy táv-, csővel járja az erdőket, s ha sikerül becserkészni, lencsevégre kapni a vadat, elégedetten mondja: „na, te is megvagy . , D. K. J. — Ékszermásolatok, A keszthelyi múzeum régészeti gyűjteményében sok ezer évesnél régibb ékszer van. A legkorszerűbbekről az állami pénzverde — ezüst hatású krómötvözetből — másolatokat készít. Az e célra kiválasztott germán, avar és longobárd eredetű ékszerek másolatait ajándéktárgyként árusítják majd. A vizsga ötvenötezer fiatal írta meg május 11—19-e között érettségi dolgozatát. Hazánk ötszáznegyven középiskolájában több mint huszonkilencezer gimnazistát, és huszonötezerhatszáz szakközép- iskolást vizsgáztatnak a pedagógusok. E napokban a Pécsi Tanárképző Főiskolán ezernégyszáz nappali és ezer levelező hallgató készül a vizsgákra. Érdemes tehát tanácsokat adnunk a vizsga lélektanával keveset foglalkozó diákjainknak. A vizsgáknak külön pszichológiai kiimája van. Más az írásbeli, és más a szóbeli vizsgák légköre. A szóbeli vizsga pszichikai atmoszféráját a vizsgázó és vizsgáztató között keletkezett személyközi, társaslélektani kapcsolat határozza meg. A vizsgázók a vizsgaterembe lépés időszakában különböző lelkiállapotot mutatnak. Közérzetük o sportversenyzők pszichikumához hasonló. A vizsga kívánta szellemi igénybevétel koncentrálásra készteti a holl- aatót. A vizsgák, versenyek nem- kívánatos velejárója az izgalom. A vizsaaizqalmat o vizsgázók egyéniségüktől függően különböző módon élik át. Legkevésbé kívánatos az eredménvesséq szempontjából az apátia. A vizsgázó ernyedt, tompult, álmos. Közömbös a vizsgával szemben, - hiányzik a szükséges kedv és lendület. Magától nincs benne ötlet és I kezdeményezés. Kedvezőtlen jelek esetén menekül az akadály elől. Megkísérli a vizsga elhalasztását. Betegségre, kimerültségre hivatkozik. Jobb esetben a véletlenre, szerencsére hagyatkozik. Ha ez nem sikerül, nem várt tétel esetén hamar föladja a küzdelmet. Valamennyivel jobb érzelmi élménnyel indul a rai'tlázas vizsgázó. Természetesen ő is izgatott, ideges. Lámpalázasnak és gyöngének érzi magát. Pillanatnyilag úgy érzi, hogy minden tudása elveszett. Állapota kedvezőtlen, legalább is a kezdet időszakában, mert a kapott feladattól és saját hangjától is nekibátorodik, Az indulás nehézségei befolyásolják teljesít* ! ményét, Nagyobb eséllyel Indulnak a kontaktusra kész lelkiállapottal rendelkezők. Bennük is érződik az idegfeszültség. E mellett azonban önbizalom, egészséges öröm és lelkesedés állapotát mutatják. Küzdelemre késznek érzik magukat. Szeretnének minél előbb túljutni a feladat- megoldáson. Állapotuk kedvező a teljesítmény szempontjából. Az egészséges idegfeszültség kellő koncentrációt biztosít a | lényeglátáshoz, vázlatkészítés- ! hez, és a vizsgáztató által fellélektana tett következtető, összefüggést kereső, önálló gondolkodásra késztető feladatok megoldásához, Lámpalázuk nem gátlásokhoz, hanem örömteli izgalomhoz, és a teljesítőképesség fokozásához vezet. Az átélt erőfeszítés későbbi munkájukra és tanulmányaikra is igeit ösztönző erővel hat. A rutinos vizsgázó különös egyéniség. Élvezi a vizsgáztató kérdését, az alkotó egyének lelki állapotához hasonló élménykörrel rendelkezik. Az ihlet tüneteit mutatja, tudata maximálisan megvilágosodik, a várható jó eredményért lelkesedik. Kifejező képessége plasztikus, engedelmeskedik akaratának. Többet mutat az átlagnál. Szereplő helyzetében olyan anyagrészekben is tájékozott, amiről már nem is tudja, hogy mikor és hol hallotta. Képességei ismeretében némelyik osztályzatát már előre kikalkulálta, és ° rendűségébe beszámította. Az anyaq egészébén és részleteiben egyformán eligazodik. Büszke tudására anélkül, hogy képességét és teljesítményét mások balszerencséjére túlértékelné. A kapott minősítést igazságosnak és indokoltnak tartja. Tudja, hogy a ráfordított energia mértékének, és a nyújtott teljesítmény értékének megfelelő érdemjegyet kopott. Izgalommentesen, megnyugodva, jóleső érzéssel távozik a mások számára kellemetlen klímájú teremből. A nehézségeken nem a vizsgán, hanem már a felkészülés időszakában túljutott, Tapasztalatokkal gazdagodva készül a kővetkező vizsgáira. A vizsga mindenki számára megterhelés. Az életre készít fel, mert az élet is tele van megterhelésekkel és nehéz problémák megoldásának sorozatával. A vizsgán bízni kell önmagunkban. Aki okosan és rendszeresen tanul, és megfelelő időben érkezik, ügyel megjelenésére, jó vázlatot készít, nem a mások feleletét figyeli, hanem saját feladatára összpontosít, és tér. mészetesen a szorgalmi időt be4 csületesen kihasználta, nem becsüli le, de nem is értékeli túl a vizsgát, sikeresen küzdi le az akadályokat Azt is tudni kell, hogy a vizsga légköréhez a vizsgáztató tanár, a bizottsági tag is afkotóan járul hozzá. Valamennyien voltok fiatalok, főiskolások, egyetemisták. Szívesen segítenek azokon, akik arra érdemesek. Aki bízik önmagában, a vizsgáztatóban, és vizsga előtt kipiheni magát nincs szüksége sem serkentőszerre, sem nyugtatóra, nyugodt lelkiisméretteJ ülhet a vizsgáztatók elé. Nagy Ferenc főiskolai docens Komolytalan rőtet JAVASLAT PÉCS VÁROS KÖZLEKEDÉSÉNEK MéQOLDASARA Nehéz helyzetben vagyok. Elvárják tőlem, eddigi korszak- alkotó javaslataim alapjan, hogy most olyasmibe is beleüssem az orrom, amihez nem értek. De gondolom, nem olyan nagy akadály ez, mert amihez értek, ahhoz úgy sem merek hozzászólni. Olvastam a Dunántúli Naplóban, hogy Pécs város közlekedése megoldásra' szorul és minden valamire való ember ieteszi az obulusát, hogy ebből o felmerült kátyúból kivezesse városát. Nekem is hozzá kell tehát szólnom, mert lokálpatrióta vagyok és mert hecceinek személyesen, levélben, telefonon, hogy egyedül bennem bíznak, mert az eddigi megoldások és iavaslatok nem nyerték meg tetszésüket. Tudom, hogy az enyém sem fogja megnyerni a közvéleményt, sőt még a közlekedéssel foglalkozó szakembereket sem. Mégis remélem, | hogy néhány felismerésem gyö- j keret ver városunk polgárainak l tudatában és ha nem is azonnal — mi megy azonnali — de később lesz valami eredménye. Induljunk ki tehát a lényegből. Városunk közlekedésének háromféle akadálya van: a gyalogosok, az autók és a tömegközlekedési eszközök. Kezdjük a gyalogosokkal. Velük a legnehezebb. Legfőbb érték az autó és ezt a gyalogos állandó mósz- kálásóval jelentősen zavarja. Miattuk kell állandóan kapkodni. Itt van pl. a Kossuth Lajos utca. Art kellene elérni, hogy ebből az utcából tiltsák ki a gyalogosokat. Gondolom pillanatnyilag ez még nem valósítható meg a gyalogosok maradi szemlélete miatt. Tehát átmeneti időre olyan táblákat kellene felszerelni, amelyiken azt kellene közölni, hogy a gyalogos mikor teheti be a lábát az utcába. Eddig csak az autókról és lovakról tudtuk, hogy mikor jöhetnek be. Van még egy más javaslatom is. A gyalogosokra olyanfajta ruhát kellene húzni, amelyik a fényben világít. Olyasmire gondolok, mint pl. az utcaseprőké, csak persze formá- sabbakra, Formaterveket kellene készíteni, ezzel megelőznénk az európai városokat. El kellene rendelni a gyalogosok hajnali és este 11 óra utáni közlekedését. Ebben az esetben már nem lenne olyan veszélyes a helyzet, mert azt a néhány autót ki tudnánk kerülni, A gyalogosok érdekét szolgálná a pécsi Canale Grande kialakítása is Amint tudjuk. Pécs város tele van földalatti pince- rendszerrel. Ez látványosan, olyankor derül ki, amikor mondjuk néhány ház összeomlik. Néha egy-egy utcasor is. Sok elgondolás merült lel mór ezekkel a pincékkel kapcsolatban. Volt, aki gombatermelést javasolt, sokat átalakítottak pinceklubbá. De ezek mind csak lokális megoldáséit. Ha azon bon a pincerendszert mind felkutatnánk, ahol kellene, falat törnénk, beszereznénk csónakokat és ezen a föld alatti pincerendszeren — mert van ott viz bőven — nyugodtan közlekedhetne Pécs város lakossága és nem lenne útban. Ennek a megoldásnak többféle haszna lenne. Idegenforgalmi nevezetességnek is érdekes lenne. Végre klórmentes vizet is ihatna a pécsi. A levegő is jobb lenne ott lenn. És krónikus vizisport hiányunk is megoldást nyerne. Térjünk rá oz autókra. Budapest utón Pécsett van a legtöbb autó. Ezt következetesen végig kell vinni és rendeletet kell hozni, hogy minden pécsi polgár szerezzen be autót. Ebben az esetben kitilthatok lesznek a tömegközlekedési eszközök, a taxi, buszok és o gyalogosok sem idétlenkedné- nek az autók előtt. : Lehetne manipulálni a közlekedést jelző táblákkal is. Legutóbb egész jól megindult ez a mozgalom. Ahol eddig az autók kelet felé mentek, most nyugatra, ahol délre, most északra, ahol eddig nem parkírozhattak, most lehet és fordítva. Ha ereket a táblákat naponta cserélgetnék, a [ gyalogosok is rovarba jönne- I nek, az autósok is és tele len- j ne a város tétova emberre! és ! autóval. A tétova ember és autós pedig álldogálno. Van itt egy otavisztikus ellen- tét a tömegközlekedési eszközök és az autók között. Tudjuk azt, hogy a magánautónál fontosabb nincs! Annak állandóan útjában van az a bö- hönc nagy busz. Ezért az autóbusz pályaudvarokat ki kellene helyezni a városból és körjáratokat szervezni, hogy autóbusz csak a város határáig jöhessen. Mindezek a javaslataim, vagy közülük néhány alkalmas lenne arra, hogy megoldja Pécs közlekedését és városunkban csak autósok lennének, már úgy értem a föld felett. ők aztán majd áttennék egymást c föld olá. Von azonban egy távolabbi reményem is. (Ez nem javaslat.) Bízom benne, hogy néhány év alatt háromszor annyi gépkocsi lesz a városban, mint most, ezek majd mozdulni“ sem tudnak egymástól és utána bekövetkezik az «z állapot, ami minden rendnek és fantáziának ellene mond, hogy a város határán kívül létesülnek a garázsok és onnan autóbuszokon járnak be még az autósok is. Adja isten és a KRE5Z. Stőllősy Kelmén
