Dunántúli Napló, 1973. június (30. évfolyam, 139-168. szám)
1973-06-23 / 161. szám
1973. június 23. 7 DUNÁNTÚLI NAPLÓ SZENTLORINCI ÁFÉSZ PÁLYÁZATOT HIRDET A GYÖNGYFÁI bolt-italboltjához boltvezetői munkakör betöltésére, besegítő családtaggal Feltétel: Eladói szakképesítés és tiszta erkölcsi bizonyítvány. Lakás a boltnál biztosítva. Jelentkezés: SZENTLÖRINCEN (MUNKÁCSY MIHÁLY UTCA 4. SZ.). AZ ÁFÉSZ KERESKEDELMI FŐOSZTÁLYÁN. Vásárolja meg téli tüzelőjét! Hég nem késő! Június 30-ig tart a kedvezményes tüzelővásár a Pécs—Szekszárdi Tüzép Vállalat telepein A Mecseki Brikett q 15,— Ft-tal, az Iszap q-ként 10,— Ft-tal A tüzelőolaj literenként 0,30 Ft-tal olcsóbban vásárolható meg A kedvezmény a dolgozók és nyugdíjasok utalványaira is érvényes PÉCS—SZEKSZÁRDI TUZÉP VALLALAT Azonnali belépéssel felvételre keresünk villanyhegesztő, nehézgépkezelő, könnyűgépkezelő szakmunkásokat, 1 autóvillamossági szerelőt, 2 gépkocsivezetőt (multikára) betonozó segédmunkásokat Jelentkezni lehet! BARANYA MEGYEI állami építőipari vallalat munkaerőgazdálkodási osztályán Pécs, Rákóczi út 56. Nagygazdaság a város peremén Űj élet Reménypusztán Kiváló termelőszövetkezeti gazdaság címmel tüntették ki Pécs legrégibb és legnagyobb termelőszövetkezetét Tulajdonképpen három mondattal is el lehetne mondani a ki- I váló szövetkezeti gazdaság címmel kitüntetett termelőszövetkezet történetét: Resspuszta, Reménypuszta s Új élet. Az elmúlt negyedszázad ezernyi eseménye közepette a Pécs déli határán elterülő gazdaság életéről, s múltjáról a három név önmagában is sokat elárul. Az egykori néhányszáz holdas birtokon 1948. december 15- én nyolc család — egykori nincstelenek — elhatározták, hogy közösen keresik meg mindennapi kenyerüket. Egy tehenet, öt lovat, két kocát és egy kant hajtottak a Földbérlő szövetkezet elnevezésű közös gazdaság kinevezett központjába — Resspusztára. Száz hold földet, s a reményt hozták még magukkal nyomorúságukkal, s a hitet: új életet teremtenek maguknak. Nehéz emlékezni Kovács Ferenc, a termelőszövetkezet nyugdíjasa, s éjjeliőre egyike volt az alapítótagoknak. A nyolcból három család ma is a szövetkezethez tartozik. A hetvenöt esztendős parasztember a meszesi uradalomban volt zsellér. A földosztáskor nyolc hold földet kapott — réttel, fél hold szőlővel — az eke elé azonban magát, feleségét, gyerekeit kellett volna befognia. Nem volt képes, mint annyian mások sem, megművelni a kapott földet. ö 1948-ban a „tehenészetben" kezdte a munkát. v— ... december 18-án Vizslákról hajtottuk ide a teheneket, éjfél is lehetett, mire megérkeztünk. Az állami gazdaság segítette kezdeti életünket a közösben. Nagyon nehéz esztendők voltak azok, voltak, akik itthagytak mindent, aztán a városba mentek munkát keresni. Az első év végén csizmát, a nők cipőt kaptak fizetségbe a mindennapi kenyér mellé... — Aztán úgy hozta a sors. hogy ötvenhatvan sem oszlottunk szét... Emlékszem, éppen kukoricát törtünk ott a nagyár- pádi táblán, amikor jött a hír, hogy kitört a belháború. Mi azért csak dolgoztunk tovább. Én már 1964 óta nyugdíjban vagyok: 738 forintot kapok minden hónapban. Két kiváló dolgozó oklevelet kaptam, amíg dolgoztam, egyszer meg az Országházban, a Dobi elvtárstól vettem ót a Munkaérdemrendet ... Történelem — szájhagyomány Az egykori szövetkezet valamennyi irata elpusztult, ha ugyan volt egyáltalán. A közös gazdaság története szájhagyománnyal maradt fent, amely lehetséges, hogy hézagos, mint Kovács Ferenc bácsi emlékei, de az első esztendők küszködését azért megismerhetjük belőle. Miként azt az idős paraszt- ember már elmondta, állami segítségből kaptak kilenc tehenet és egy kisborjút a közös élet beindításához. 1949-ben Reménypusztára változtatták, a harkányi út mentén levő gazdaság nevét. Ebben az évben csatlakozott a szövetkezethez Péter- puszta, Kökénypuszta és Mólom parasztsága is. A szövetkezet földjeit az ócsárdi és kozármis- lenyi gépállomások művelték meg. 1950-ben Pajnádpuszta és Zrínyi-tanya csatlakoztak a gazdasághoz, újabb földhözragadt parasztok vetették reményüket Reménypusztába. 1956: az első traktort vásárolták. 1965. január 1.: a malomi Rákóczi, a nagyárpádi Új Alkotmány és a reménypusztai Üj Élet egyesült. 1972. január 1.: az újmecsekaljai Mecsek Gyöngye s az Üj Élet összekötötte sorsát, s háromezer holdnál is nagyobb gazdaságot hoztak létre. Pécs és öt község határolja Pécs, Keszü, Kökény, Pogány, Pécsudvard és Kozórmisleny határolja a szövetkezet földjeit: 2140 hold szántót, 276 hold rétet, 237 hold legelőt, ugyaneny- nyi erdőt és 5 hold gyümölcsöst. A szövetkezet földjeit járva az ember lépten-nyomon a városba, az iparba ütközik. A Hőerőmű zagytárolói, a kertészet, a kukorica- és búzaföldek, a kertvárosi új lakótelep és az újmecsekaljai ipartelep szinte határ nélkül folyik egymásba — s a telekkönyv tanúsága szerint a város déli határán a „szige- teket”, beékeléseket leszámítva minden a Reménypusztai Új Élet Termelőszövetkezet tulajdona. Az elnök és főmezőgazdász irodájában több oklevél tanúsítja, hogy a kiváló termelőszövetkezeti gazdaság címet nem véletlenül, s nem egyetlen jól sikerült esztendő alapján nyerték el. 1965-től — a szövetkezet vezetői onnan számítják az igazi nagygazdasági működést — lépésenként közdötték fel magukat a csúcsra. A növénytermesztés 1965-ig szinte minden növénnyel foglalkoztak. Kísérleteztek cukorrépával, burgonyával, zabbal, árpával. Igaz, nem mindent önszántukból, akkoriban még előírták, hogy a szövetkezetek miből mennyit kötelesek termelni. Most csak néhány növény termesztésével foglalkoznak, azzal azonban kiválóan. Búza, kukorica, lucerna, borsó és az állatoknak szükséges takarmány övezi most Pécs déli határát. Érdemes a terméseredményeket feljegyezni. Búzából 1965-ben 13 mázsát sikerült egy holdról betakarítani. 1972-ben — pedig jégverés is volt — 22 mázsa volt a holdankénti átlag. Kukoricából ugyanezen idő alatt 23 mázsáról 30-ra nőtt o termelés. Borsóból 11 mázsát takarítottak be egy holdról — ezt, mint mondják a szövetkezet vezetői, nem lehet megismételni. Három esztendeje még hét mázsa volt a rekord. Természetesen nincsenek titkok Reménypusrtán sem: nagyobb hatású és nagyobb meny- nyiségű műtrágyát használnak, vegyszeres gomirtást alkalmaznak, s a legmagasabb hozamú intenzív növényfajtákat vetik. Búzából Bezosztaját és az Aurórát, s kukoricából is az éghajlatnak és talajnak legjobban megfelelő fajtákat. Lucernából maguk takarítják be a magot — a Bólyi Állami Gazdaság tisztítja és fémzároltatja, s fővetésként alkalmazzák. Ezek a titkok, ha az előrelátó, szakszerű, a technikai eszközöket jól kihasználó növénytermesztés kapcsán egyáltalán titkokról lehet beszélni. Nyolc ló — tizennyolc erőgép Mint mondottuk 1956-ban vásárolták az első traktort, jelenleg 18 kitűnő állapotban levő erőgéppel művelik földjeiket Néhány esztendeje még hét típusú traktor dolgozott af Üj Élet földjein, illetve állt a műhelyekben. Tipizálták a gépparkot — azóta napközben kevesebb gépet látni a jól felszerelt javítóbázis közelében, s inkább munka közben találkozni velük. Az erőgépekhez komplett munka- gépsorok állanak rendelkezésre, Pécs közelében mezőgazdasági munkát nem szabad és nem is lehetséges emberre bízni. A város a fiatal munkaerőt magához vonzza, Négy kombájn, négy nagy teherbírású és három kis tehergépkocsi tartozik még a szövetkezet gépparkjához. A több mint háromezer holdas gazdaságban mindössze nyolc ló — 1965-ben 43 volt — dolgozik. Ma nem egy traktorost tartanak számon a téeszben, aki korábban kocsis volt, s a legrégebbi traktorosok már a gépkocsik volánjánál ülnek. Állattenyésztés Nagyárpódon, Málombgn min. dig is kitűnő állattenyésztők gazdálkodtak, a szövetkezeti gazdaság nem tagadhatta meg a régi hagyományokat. Azt azonban jól tudták: többféle állat tenyésztése nem lehet kifizetődő számukra. A szarvasmarhát választották, pedig a gazdaságok többsége ettől tartott legjobban. még két esztendeje is. Egy ideig a régi uradalmi épületekben tartották az állatokat, aztán 1971-ben belátták: nincs tovább értelme a düledező épületek fenntartására költeni a pénzt. Néhány hónapja készült el Nagyárpádon a 200 férőhelyes, legkorszerűbb technológiával felszerelt, acélvázas istálló, s a 144 férőhelyes borjúnevelő. Most folyik az elkülönítő, az ellető építése és egy újabb 100 férőhelyes istálló is csaknem kész. Az eredmények nem kevésbé látványosak, mint a beruházások. Az elmúlt esztendőben több mint 4500 hektoliter tejet adtak át, s az egy tehénre eső éves átlag csaknem háromezer liter volt A hústermelésben csakúgy jó eredményeket mondhatnak magukénak. Esztendőről esztendőre több mint hatszáz mázsa marhahúst adnak el, melynek közel 70 százalékát exportálják. Árulkodó számok A szövetkezetben ma csaknem háromszáz ember dolgozik, s közel húszmillió forint értékű bruttó termelési értéket állítanak elő. Érdemes lejegyezni a szövetkezet 1966. évi és mostani vagyonát Hét esztendeje a közös vagyon tizennyolcmillió, a beruházott vagyon tizenegymillió, a forgó vagyon hétmillió és o tiszta vagyon tizenhárommillió forint volt a közösből, 1972- ben a közös vagyon harminchatmillió, melyből harmincmillió forint érték a szövetkezet tiszta vagyona. Az egy személyre, s egy tízórás munkanapra eső bér 1970- ben 107,88 forint volt, 1972-ben 116,56, s az idén sem akarnak kevesebbet fizetni. De talán többet mondanak a következő számok: 1966-ban az év végén kifizetett részesedés egy dolgozótagnak 18 279 forint volt, az elmúlt esztendőben pedig 29 014 forint. Ugyanezekben az esztendőkben a szövetkezeti gazdaság bruttójövedelme hétmillió-ötszózkilencezer. illetve tízmillió- szózkilencvenháromezer forint volt. Dicsőségtábla Talán a szövetkezet minden tagja, alkalmazottja, s vezetője megérdemelné, hogy munkájáról megemlékezzünk, hiszen az elmondottak a nagy közösség közös erőfeszítéseinek eredményeképpen születtek. Néhányon azonban, öregek és fiatalok, régiek és újak egy kicsit többet tettek, mint a többiek. A nag/- árpádi tehenészet szocialista brigádjai, a kombájnosok... A tehenészetben Regál Mátyás, R. Hoffer József, Réti Imre, Törölt Jánosné, Kili József, Kovács László, Vanyur Margit. A növénytermesztésben dolgozók közül Erős Ferenc, Bene Jenő, Deák Ferenc, Erős Lajos, Szabó István, A sok jó traktoros közül is ki lehet emelni Vas Zoltán, Takács István, Boldog Imre, Borkő József munkáját. A műhelyben Forró Vince, üj László, Szo- mos András, Erős Jenő, Erős Béla villanyszerelő tettek a legtöbbet a gazdaságért. A brigád- vezetők két legjobbja: Bori Ferenc és Horváth József. A tervek Szerények, de végrehajthatók. Az idén megvásárolják az ötödik kombájnt, egy autóbuszt. A szövetkezet dolgozói szeretnének minden esztendőben többször is kirándulni, eddig egész vagyont költöttek egy-egy kirándulásra is. Aztán ebédlőt, hideg-meleg vizes fürdőt építenek, ahol szükséges, továbbra is egy- mózso ingyenes búzával támogatják a nyugdíjasokat Bizonyára valamennyi szövetkezeti tag örül a gazdaság kitüntetésének, a növekvő jövedelmeknek, s más juttatásoknak. A szövetkezet azonban a városnak is sokat jelent, munkájuk ps terveik nem lehet közömbös Pécs számára, A temető közelében szerény keretek között üzemel a szövetkezet kertészete, mely talán mennyiségben nem kénes megoldani a város zöldségellátását, mindenesetre néhány asztalra több paprika, paradicsom, uborka kerül az itteni fóliasátrak alól. A Kiváló szövetkezeti gazdaság címmel, kitüntetett szövetkezet eredményei Patacs, Mólom és Nagyárpád sok családján kívül a pécsiek is közvetlenül érdekeltek a reménykedés közben született Új Élet sorsában. Szeméi y gépkocsi - túl aj donosok figyelmébe! A „MERKUR” 3. sz. használt személygépkocsi telepe PÉCS, FÜRST SÁNDOR U. 6. közüfetek részére magánosoktól felvásárol POLSKI FIAT 1500-as személygépkocsikat (Botváltós, garanciális időn belüli, maximálisan 5000 km-t futottakat.) MINDENNAP 8—14.30 ÓRÁIG c;3 inmiiir *»
